Nógrád. 1970. július (26. évfolyam. 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANaCS LAPJA xxyi EVF^ -^SZAM ARA: 1 FORINT 1970. JOllUS 19,. VASÁRNAP Első helyen a lakásépítés segítése (4. oldal) A pártcsoportoké a szó (9. oldal) Diákok anic^ógiája Balassagyarmaton Cl. oldal) Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a IV. ötéves terv irányelveiről A Központi Bizottság megállapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966—1970. években a párt politikai céljainak megfelelően sikeresen előrehaladt, a III. ötéves terv fő előirányzatai teljesülnek, A népgazdaság termelőerői jelentősen bővülnek, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform, elősegíti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotómunkájának kibontakozó- gazdaságunk sajátos problémát máját mutatja a reáljövedeA Központi Bizottság népgazdaságunk lem összetételének alakulása. további tervszerű fejlődése érdekében szűk- A bének emelkedéséit szűkíti ségesnek tartja, hogy a következő ötéves és korlátozza egyfelől a bérein tervben a gazdasági munka magasabb minő- kíV!Ü1 szociálpodliftikiai jutta- ségi követelményeit állítsuk előtérbe. Fejlesz- tósok gyorsabb növekedési teni kell a termelőerőket, rendszeresen to- üteme, másfelől a foglalkoz- vább kell javítani a dolgozók életkörülménye- tátották számának meg mamit, elő kell segíteni egész nemzetünk fejlődé- iellemrtős növekedése a sét. kiterjedtebb foglalkoztatás termelési-tudományos-tech- alapján az egyéni képességek nikai együttműködésünket, a fokozottabb kibontakoztatá- kölcsönös előnyök és a politi- sának kell teret engedni; kai szuverenitás alapján. A gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966—1970-es időszakban Az 1966—1970. években a gazdasági fejlődés iránya megfelel az ö.-éves tervnek, a növekedés mértéke pedig nagyobb a tervezettnél. A terv Időszakában a nemzeti jövedelem 39—40 százalékkal növekszik a tervezett 19—21 százalékos növekedés helyett. A szocialista szektor tovább erősödik, részaránya a nemzeti jövedelemből a tervidőszak végére megközelíti a 98 százalékot. Az állami vállalatok és a szövetkezetek Diagy része dinamikusain fejlődik, önálló kezdeményezéssel törekszik a teljesítmény növelésére és a munka minőségéinek javítására. Ennek döntő szerepe van a gazdasági felien dü lésben. A gazdasági növekedés lényegesem gyorsabb az előző ötéves időszaknál. Nagy fontosságú tény, hogy emellett fokozatosam javul a gazdaság egyensúlya. Ebben az időszakban sikerült a gazdasági növekedést úgy szabályozni, hogy elkerülj üik a nagyobb aránytalanságok keletkezését, s a fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett fólyáik. A nemzeti jövedelem termelése és felihasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a. népgazdaság külső egyensúlyi rí termelés szerkezetéiben végbement és tervezett céljainkkal egybevágó irányú változásokat is. Az irányítási reform után különösen a termelés gyártmányösszetételé- nek javulása, a termékek műszaki színvonalának fejlődése kapott lendületet. Az ipari munka tenmeléa tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9— 10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reáljövedelme a tervidőszak végére kenysége növekedett, azonban elérte a munkásokét. Ez közreneim érte el a tervezett mérteiket, s nem tudlta megfelelően ellensúlyozni a munkaidő-csökkentésével kieső munkaidőalapot. A termelés növekedésének csiak 55 százalékát fedezték a termelékenység- javulásából. A termelékenység tervezettnél lassúbb fejlesztése a termelőmunka szervezettségének és a munkafegyelemnek hiányosságaira mutat. A mezőgázdaság termelése — az öt évi átlagokat ösz- szehasonlítva — a feiszabadujátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elvándorlás megszűnt a faluról. A lakosság áruellátása lényegesen jobb az előző tervidőszakénál, de a fogyasztási cikkek termelése, importja és kereskedelme, továbbá a szolgáltatások fejlődése még nem képes a mai gyorsabb jövedelememelkedés mellett kellő összhangba hozni a kereskedelem kínálatát a lakosság keresletével. Az 1968—1970. években megles óta most éri el legnagyobb ÍptrÍ.fs.ÍSÍői?a? Ütemét a dolgozok munkaidejének heti ütemét. A mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekszik a tervezett 13—15 százalék helyett. Az eredmények döntő 44 órára való Pártunk IX. kongresszusánaík határozatát sikerült átvinni az életbe és érdemlegesen javítani a magyar munkásosztály életkörülményeit. A munkádig jelentős növekedése a mezőgazdaságon kívüli területen. Mindez bizonyos mértékig ellentmond annak a kívánalomnak, hogy erősödjön a bérrendszer ösztönző ereje, hogy a bérek jobban differenciálódjanak a munkateljesítmény szerint, hogy nagyobb anyagi megbecsülést hirtosa'teon a jobb munkáért, és fokozottabban elismerje a dolgozók törzsgárdájának munkáját. Az 1966—1970. években hatottak — és miég jelenleg is hatnak — a fejlődést fékező és a helyzetet nehezítő tényezőik. — Különösen lassan javul a beruházások hatékonysága. Mind az állami nagyberuházások, mind a vállalati beruházások terén megfigyelhető még a „többre vállalkozás — lassú kivitelezés” gyakorlata. — Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a mezőgazdaságban kielégítően, az iparban csak lassan javult. Az ipari termelékenység emelkedési üteme egyenetlen volt, 1968—1969-ben jelentősen csökkent és csak 1970-ben növekszik ismét kellően. — A gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött csökkentése, egyszerűen emberi hanyagság, forrása volt hogy a szocialista . i- , —- n muuM =K=£ Zsa~& SÄ««!«* ~ “ jelentősen fejlődtek. A háztáji gazdaságokban azonban még máig sem sikerült úgy kihasználni az helyzetének javítására kitti- állattartás lehetőségeit, ahogyan zött célokat, ennek eredmé- ményeként javult és egyenletesebbé vált a lakosság ellátása és fogyasztása. Változatlanul fennmaradt azonban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlansága, a beruházások hatékonyságára vonatokozó gazdaságpolitikai céljaink irányába csak kis mértékű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetiközi kapcsolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vállalatok k ülkeneskedlelmd aktivitása- — különösem a gazdaság irányításának reformja után — nőitt, a versenyképességük javult. A legutóbbi években több termelési együttműködési megállapodás született, 's a KGST-orszáigOik- kal — elsősorban a Szovjetunióval — folytatott külkereskedelmünk alapját képezte gazdaságunk fejlődésének. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tclkés és fejlődő országokkal is gyors ütemben bővültek. A szocialista iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb termelésre és az országunknak kedvezőbb termelési szerkezetváltozásra. öt év alatt az ipar termelése a tervezett 32—36 százalékos növekedéshez hasonlóan, 34 százalékkal nőtt, de a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a termelést, meghaladó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari hatékonyság javulásának egyik fontos jele, és kifejezd az ipaazt pártunk politikája megköveteli. a gazdasági vezetést, ebből átmeneti nehézségek is keletkeztek, jó néhány vállalatnál nem teljesítették a termelékenység növelésével kapcsolatos vállalásukat. Ennek tanulságait hasznoMezőgazdaságunk fejlődésé- az ipal\ban és a , nek iö jellemzője, hogy a nö- későbbiben a gazdasag más Janin* a t nó.T^ T7~f/jr*TY"\z5.1 zóveV-vm--» r»o r\lz-.lrzir"»+oLr n 3-&S1 3. IS. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a reáljövedelem tervezettnél gyorsabb fejlődése kedivezc-, mert összhangban van a gazdaság növekedésével. Ugyanakkor felületesség vagy közönyösség keresendő. A tervidőszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a reform eiveinek jobban be kell hafolniok a vezetési és szervezési munkába, gyorsítani kell a vállalati belső irányítási és felelősségi rendszer korszerűsítését, tovább kell fejleszteni az alsóbb vezetők és a dolgozók ellenőrzésének és számadásának rendszerét. vénytermelésben csökkentek a termésingadozások és nőttek a termésátlagok, de még viszonylag nagy az állattenyésztés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazdasági termelőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően kihasználva. A termelőágazatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elmaradott területek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipartelepítési elveiknek megfelelően — nagyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás történt a mezőgazdasági és az ipari területek fejlettségi színvonalának kiegyenlítődésében. Az öt év nemzeti jövedelmét a tervezett arányban fordítottuk felhalmozásra és fogyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év átlagában a nemzeti jövedelem 24 százalékát képviseli, a fogyasztás pedig 76 százalékát. A tervidőszak folyamán a felhalmozásból a számításba vettnél nagyobb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen beruházások állománya. Ezért a A III. ötéves terv időszakában mutatkozó fejlődés, va- gazdasági reform révén korszerűsített tervgazdasági rendszerünk kedvező feltételeket teremt a hetvenes években a további előrehaladáshoz, a sízociaOiizmus teljes felépítésének folytatásához. A népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei A Központi Bizottság megálllapítja, hogy a népgazdaság 15 éves távlatú terve prognózisának kidolgozása folyik, a végleges elkészítésihez még további vizsgálat és nemzetközi egyeztetés szükséges. A IV. ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosszú távú tervezés eddigi eredményeit, valamint a tudományos-műszaki fejlődésre készített népgazdasági prognózisokat. A hosszú távú tervezőmunka a következő másfél felhalmozás terv szerinti ará- évitized fejlődésének irányát, nyának fenntartása érdekében jellemzőit és problémáit tüsz- a központi szerveknek fékez- tázza, -azzal a céllal, hogy niük kell a készletnövekedés segítse és megkönnyítse tervütemét, és sokoldalú össze- gazdálkodási rendszerünk hangolt intézkedésekkel csökkenteniük kell a befejezetlen beruházások állományát. A III. ötéves terv életszínvonal-politikai céljai teljesültek. Az öt év során minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében alapjának, az ötéves terveknek a kidolgozását. Vagyis tisztázza, hogy milyen legyen a gazdaság növekedési üteme, milyen technikai fejlesztés és népgazdasági struktúra-változás kívánatos, miképpen fejlődnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és milyen lesz a jövő szocialista társadalmának általános képe. A IV. ötéves terv az alábbi hosszú távú fejlődési irányok alapulvételével készült: ■i Alapvető célunk a szo*• oializmus teljes felépítése hazáinkban. Ez sokoldalú fejlődést követek ezt kell szolgálnia a gazdaságpolitikának. Ennek érdekéiben: — gyorsítani kell a termelőerők fejlesztését és a gazdasági hatékonyság szempontjából közelíteni kell a gazdaságilag fejlett országokhoz. Ezért a következő időszak központi feladata az egész gazdaság intenzív fejlesztése, a társadalmi munka termelékenységének és a népgazdasági jövedelmezőségnek a javítása: — a mainál magasabb fokú általános és szakképzés, és — az anyagi javak fogyasztásának magas — a mainál célszerűbb és választékosabb — színvonalát, és a mai értelemben vett lakásprobléma megszüntetését kell elérni; — a mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb szociális, egészségügyi gondoskodást kell kiépíteni. O A következő másfél év- tized központi kérdése számunkra a tudományos- techndkaii fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék el a világ legjobb színvonalát, és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. Mindezek érdekében: — növelni kell a dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szervezési-vezetési módszerek elsajátítására és alkalmazására. Ennek feltételeként az oktatás színvonalát emelni, a továbbképzés rendszerét fejleszteni és a vezetés korszerű technikával való ellátottságát javítani kell; — ezzel összhangban, a Központi Bizottság irányelveit hatékonyabban érvényesítve, olyan káderpolitikát kell folytatni, amely a szocializmusért felelősséget érző tehetséges szakembereket a gazdasági irányítás különböző vezetői posztjaira juttatja; — a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra és technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra koncentrálva felhasználásukat. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását meg kell gyorsítani; — a termelést és a szolgáltatást egyre inkább olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a strukturális fejlődés döntő előfeltételeit képező távlati fejlesztési célokat és, megoldásra váró műszaki feladatokat. 3 Távlati orientációnk a • KGST-országokkal való szocialista gazdasági integráció megteremtése. Továbbra is intenziven részt keiil venni a gazdasági \ integráció programjának kidbl- gozására irányuló munkálatokban. Az integráció kifejlődését elő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában, a tervegyeztetés fejlesztésével, a közös érdekekeit szolgáló fejlesztések együttes megvalósításával, a termelési kooperáció bővítésével, a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a magas szintű technika kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és a nemzetközi versenyben való helytállásra. A Adottságainkkal össz- hangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá a fejlett tőkés országokkal való C Társadalmunk fejlődé- sét továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munkamegosztás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően: — a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezi; — a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni; — mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adotságokat hasznosító kis- és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral valé termelési kooperációt; — a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni kell egymáshoz. A IV. ötéves tervtörvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az országgyűlés elé terjeszteni. Irányelvek a IF. ötéves tervtörvényhez A IV. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbre vitelét jelöli meg, s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását. A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a IV. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését. — A munka termelékenységének gyorsabb növelésére; — az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására; — a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban; — a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére. A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melyek meghatározzák az országgyűlés elé terjesztendő végleges tervjavaslat gazdaság- politikai jellegét. Az 1971—1975. évű ■ szakban időa nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növiefcediését keli előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni keli a növekedés egyenűietességére. A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdásági hatékonyság javításával kell megalapozni. A jövőben (Folytatás a 2. oldalon.)
