Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
Maria Callas, a világhírű olasz operaénekesnő (balról a második) Moszkvába érkezett, hogy részt Vegyen a IV. Csajkovszkij zenei verseny ének versenyének zsűrijében. A se- remetyevói repülőtéren a Bolsoj Tyeátr művészei; Öleinvicsenko (balról az első), Rajkov (jobbra) énekesek fogadták ■agy tengerikígyo? e Óvás a somoni óvoda ügyében Ami a Salgótarjáni járási Tanács nagybétonyj székhelyű községgazdálkodási vállalatát illeti, igazán nem dicsekedhet azzal, hogy ég a keze alatt a munka. Ha történetesen a Somoskőújfalui óvoda tataro- zá&i idejét tekintjük, lassúsági versenyben azt hiszem, országosan is előkelő hely illetné meg. így vélekednek a somosiak, és ha a tényeket nézzük, csakugyan egyet kell érteni velük. De hogy az olvasóban se hagyjunk kétséget a pa_ nasz jogosságáról, nézzük meg közelebbről a dolgokat. A járási tanács költségvetési keretében a községgazdálkodási vállalat kapta feladatul a Somoskőújfalui művelődési ház és az óvoda tatarozás! munkáját. Nem volt könnyű már a művelődési ház rendbehozását sem kivárni, végül mégis úgy alakult a helyzet, hogy az elmúlt év júliusában az óvoda körüli teendőkre válthattak át a tatarozók. Ettől az időtől a három csoportos óvoda működtetése még korlátozott mértékben is nagy nehézségekkel járt. A tatarozók a munkálatok befejezését 1969. november 15-re ígérték, a jelek azonban mór jó előre azt mutatták, hogy az ígéretből semmi nem lesz. Somoskőújfalu népes községe a járásnak. Lakóinak nagyobb többsége azonban be. járó dolgozó, így az óvoda zavartalan élete különösen nélkülözhetetlen. Nem volt egyszerű dolga Csengődi Sándor- né vezető óvónőnek, amikor a múlt év őszén arról kellett dönteni, hány apróságot vállaljanak adott körülményeik között. A hátrányos helyzetbe került szülők méltatlankodása ellenére a korábbi gyermeklétszámnak csupán egy- harmadát vehették fel, s azok is egyik helyről a másikra vándoroltak, foglalkozásra. Előbb a művelődési házban kaptak helyiséget, majd az öregek napközijében, mert az óvodának még a környéke, szép és kellemes parkja is valóságos csatatérré, baleset- veszélyes törmelékteleppé vált. Pedig ez utóbbi — mint a községi tanácson mondják — nem feltétlen velejárója a tatarozásnak. A tanácstitkár így vélekedik erről: — Kértük az építőket, gondoskodjanak a felgyülemlett szemét elszállításáról. Három teherautóval el is vittek, a többi maradt, a gyermekek törmelékbuckák és nyitott csatornaaknák között botladoznak ma is, az esetleges baleset veszélye lép ten-nyomon fenyeget. A munkálat ideje úgy nyúlik mint a rétes, a gyermekek visszaköltöztetése még a nyár végén is kétséges. — Ez a második nyarunk otthontalanul — mondja a vezető óvónő. — Ha terminust kérdezünk, csak vállvonogatást kapunk, legfeljebb olyan kifogást, hogy az árvíz miatt hiány van cementben, építőanyagban. Ez persze mondvacsinált indok, a munkát jóval az árvízi gondok előtt befejezhették volna. A több mint héthónapos határidőkésés döntő oka az, hogy a munka megfelelő me_ netét alig követi komolyabb ellenőrzés. A munkafegyelem nem túl erős oldala az itt dolgozóknak, akik a somosiak szerint gyakori vendégei a Bambusznak, az fmsz vendéglőjének és italboltjának. A munkások a reggeli vonattal járnak ki, s a délutáni kettessel már jönnek is. gyakorlatilag tehát fél kettőkor rendszeresen leteszik a szerszámot. Persze, az az érzésem, hogy a községgazdálkodási vállalat vezetőin kívül a laza munkamenet ellen nem csupán panaszt, de erélyesebb szót emelhetne a helyi tanács is. Nem csupán mint első számú érdekelt, de mint a járási tanácsszervezet alkotó eleme, mint a községgazdálkodási vállalat fenntartóinak egyike. Annál jogosabb ez, mert — mint hallani — nem csupán az óvoda-renoválás hosszadalmassága a panasz, de a végzett munka minősége is erősen kifogásolható. A művelődési ház tatarozását mintha isten nevében végezte volna a vállalat: a hibás vízvezetéki csövek csúnyán átáztatták az új vakolatot, a WC használhatatlan, hasonló aggodalmak kísérik az óvoda renoválását, pedig a tatarozás! költségek csaknem egymillió tor in tot emésztenek fel. — Nem akarunk kákán csomót keresni — összegezte végül a vezető óvónő —, mindössze annyit szeretnénk végre, hogy legalább az új óvodai évtől zavartalanul és teljes létszámmal dolgozhassunk. Mert a tatarozási ügy lassan már tengerikígyóvá nő. B. T. Vizsgázó tanárok Négy évvel ezelőtt, harmincegy pedagógus elhatározta, hogy megszerzi a háztartási ismeretek és gyakorlatok szakoktatói képesítését. A tanfolyam el is kezdődött, az Országos Pedagógiai Intézet égisze alatt. Mindezt Chmely Jolán, a négyéves kurzus agilis vezetője mondta el. — Minden évben más-más tematikát tanulmányoztunk — tájékoztatott, s felsorolta a „tantárgyakat”: textilipari és élelmiszeripari anyagismeret, szakipari szakrajz, szabás, varrás. népművészet, lakáskultúra, géptechnológia. Tanul a pedagógus — Miért jó, ha a pedagógusok elvégzik ezt a kissé hosszú nevű szakoktatói tanfolyamot? — tettük fel a kérdést Chmely Jolánnak. — Tapasztalataink szerint Nógrád megye általános iskolái nem rendelkeznek elég gyakorlati tárgyat oktató pedagógussal. A négyéves kurzust a hiányok pótlására indítottuk. Felméréseket végeztünk, amelyek azt mutatják, hogy szükség van a gyakorlati tárgyak oktatására. A nevelők nem maguknak tanulják az előbb felsoroltakat, a gyerekeknek akarják átadni tudásukat. — Tehát társadalmi igény van rá? — Igen! A gyakorlati munkával egyben előkészítjük a lányokat a könnyűipari munkára. Hogy példát is lásson, látogasson el a textilipari vállalathoz, s meggyőződhet róla, hány volt nyolcadikos tanítványom dolgozik ott. A gyakorlati órákon határozták el, hogy ehhez a vállalathoz mennek majd dolgozni. Lehetőség és fövő A pedagógusok záróvizsga előtti utolsó kéthetes tanfolyamát a hagyományos helyen, a salgótarjáni Malinovszkij úti Általános Iskola jól felszerelt gyakorlati termében tartották. Gáztűzhely, villanytűzhely, tíz varrógép, amit csak egy kedvére és igaz szeretettel oktató pedagógus megkíván, azt itt megtalálja. Többen megjegyezték: — Ilyennel még nem találkoztunk! Ilyen jól felszerelt gyakorlati teremről még álmodni sem merek! A beszélgetés során kiderült, hogy megyénk több általános iskolájában még tantermet sem tudnak biztosítani a gyakorlati órák számára. A meglevő gépeket is alig bírják elhelyezni. Egyszóval — statisztikával most nem akarok szolgálni, majd legközelebb —, elég keserves körülmények között dolgoznak a gyakorlati tárgyat tanító pedagógusok. Közben szétnézünk a teremben. Chmely Jolán szebb-négyen jelentkeztek a textilnél szebb albumokat mutat, ipari vállalathoz, tele népművészeti hímzésekkel. A próbababákon a ta- Mogyoró Imréné Tolmácsnárnők által készített ruhák ról: — Sok diákunk találta láthatók. Egy-egy párnahuzat, meg pályáját az iskolai gyas kötény is a kezünkbe kerül. Hidegtál e> hímzett ruha korlati oktatás révén. Több volt tanítványunk dolgozik a váci kötött-, vagy a rétsági és az ugyancsak váci konfekcióüzemben. Az iskolában minden lehetőségünk megvan, nincs okunk panaszkodni. Pedagógusaink komoly megterhelések közepette végezték A vizsgára való felkészülés el a tanfolyamot, amely csü- szinte utolsó perceiben zavartörtökön fejeződött be. Ügy tam meg a nevelőket. Szerdán látszik, ahogy szétnéztünk a délután mái’ elkészítették a teremben, megérte, legalább- hidegtálakat a csütörtöki is ezt sugározták az arcok. vizsgareggelihez. A szóbeli feleletekre azután került sor Mit mondanak külön-külön? Mindezt azonban megelőzte a A jobbágyi Jakus Tiborné szakdolgozatok elkészítése véleménye: — Mezőgazdasági minc en n ' így o . gyakorlati képesítésem van. Kiegészítőül végeztem el ezt a £s a boríték ? négy évet. így egész évben én foglalkozom majd a lányok- a művelődésügyi miniszter kai. Az első évek nehezek 101/1966. (M. K. 1.) sz. utasí- voltak. Bölcsődés gyerekek tása értelmében a tanfolya- mellöl nehezen lehetett elsza- mot elvégző tanárokat rend- badulni. Most már könnyebb, kívüli feljebbsorolásban kell Persze, van egy másik előnye részesíteni De megszületett tó a bizonyítványnak. Régeb- ^ utasítás módosítása is, a ben az kapta meg a gyakor- 137/1966. számú: ,,E bizonyít - lati órákat, akinek nem volt vány alapján azokat, akik a meg a kötelező óraszama. így tárgyat tanítják, egyszeri a gyerekek csak kötögettek, rendkívüli feljebbsorolásban horgolgattak. Módszertanilag lehet részesíteni.” felépítetten órákat kaptak. Ezzel a képzési rendszerrel re- Nemcsak a négyéves kurzus mélem, sok eredményt lehet ^ligától, a már egyébként is diplomával rendelkező peda- majd elérni. gógusok, de e sorok írója is Kovács Erzsébet Zagyvaró- a ke“ szó leh^rf va' ló módosítását nem alkalmaznád: Tanítónő vagyok. Négy Ziik feltételesen. Sok szó esik a évvel ezelőtt a felső tagozatba pedagógusok fizetéséről. Je- kerültem. Akkor osztatták len esetben nem ezt szeretrám a gyakorlati tárgyat, "énk. feleleveníteni. Csupán azt: ha valaki farad- amikor ez a tanfolyam meg- ságot vesz, hogy négy éven kezdődött. Nem bántam meg a keresztül újból tanuljon, ak- négy évet. Nekem különösein kor nemcsak az erkölcsi, ha- hasznos volt, megtanultam a nem a!L _an3ragi megbecsülést szabás fortélyait. Tanítványa- ^ meSer 0111- im szintén szeretik. Az Ifién Molnár Zsolt Színházi esték ízlés- és „Évszak-hangvételű” estje volt szerdáin a salgótarjáni József Attila művelődési központ színpadának. A nyári — remélhetően változatos — program nyitányaként a budapesti Vidám Színpad műsorán szórakozhattunk, s ezúttal a szokásosnál kevésbé öncélúan, mert Róna Tibor— Litván Károly—-Romhámyi József: És mi lesz holnap? című politikai kabarévállailko- zása nem csupán mulattató időtöltés, de gondolatokat ébresztő is. A szerzői hármas tematikájában napjaink politikai, gazdasági, kulturális, művészeti életének kdsebb-ma- gyobb visszásságait, sokszor ellentmondásos tényeit tűzi tollhegyre. Az a dicséretes a vállalkozásban, hogy mindezt nem a „kívülálló” kárörvendezésével. hanem határozott, félreérthetetlen jobbító szándékkal teszi, a magyar politikai ka,báré legjobb hagyományainak hasznosításával, de mértéktartó mulatság alapjaiban megváltozott viszonyaink ismeretében, politikai, társadalmi, gazdasági alapjaink igenlésével. Ezért nem bántó, ami a színpadról felénk hangzik, még akkor sem, ha némely dologban személyes találatot kapunk, ha a fintonkiválittotta nevetés után arra eszmélünk, hogy saját, tulajdon gyarlóságunkon mulattunk. Az És mi lesz holnap ?-ra mindvégig jó mértéktartás, kellő ízlésesség a jellemző, a műsorban igazán csak azok csalódhattak, akik „merede- kebb” mutatványt vártak a szerzőktől és a szereplőktől. Amit mégis észrevételezhe- t.üink, az a jelenetek elnyúj- tottsága, bőbeszédűsége. Ezáltal késleltetik, hellyel-közzel elbágyasztják a frappírozás hatását Ez mindjárt a műsort indító, háromezerben játszódó utópisztikus játékra érvénye» elsőnek, de érvényes többször a következőkre is, főképp a magánszámokban. Némi húzás csak javára szolgálna a műsornak s az is, ha kiküszöbölnék a befejezés sutaságát, ami sízinte az egész produkciót fenékre ülteti s a nézőtérnek tanácstalan pillanatokat okoz. Amit külön szóvá tennék, az Kabos László bosszantó színpadi fegyelmezetlensége. Visszatérő tünet ez vendégszereplésein s nem szolgálja az együttes járté,kának hatékonyságát, a nézőtér vendégeire viszont tiszteletlen és sértő. A műsorban egyébként a Vidám Színpad szinte teljes gárdájával találkoztunk. A'L fonzó, Kazal, Kibédi, Lórán Lenke, Csata Zsuzsa, Gálcsiiky János, Viola Mihály, Vere- bély Iván. Balogh Erzsi és a többiek megérdemelten arattak sikert a szellemes jelenetekben és magánszámokban. (barna) Szegedi nyár — 1970 A második évtizedében járó szegedi szabadtéri játékok egyhónapos előadássorozatukkal 1970 nyarán is gazdag programot ígérnek. A meghirdetett rendezvények közül elsőként a pedagógiai nyári egyetem előadásai kezdődnek meg, a nyitóünnepségét július 12-én tartják, a záróülésre pedig július 23-án kerül sor. Az ünnepi heteket követő nagyobb eseménye a nemzetközi turista- találkozó kezdetével egy napon — a nemzetközi szak- szervezeti táncfesztivál lesz. Ez július 15-éin, szerdán este a Móra Ferenc Múzeum előtti parkban kezdődik, majd a felújított újszeged! szabadtéri színpadon és a szegedi Nemzeti Színházban folytatódik, négy napon keresztül. A Dóm téri színpadon július 18-án, este — a Somogyi Könyvtár könyvritkaságait és 1969 legszebb könyveit bemutató kiállítások megnyitása után — kerül sor a szegedi fesztivál 1970-es évadjának első bemutatójára. Kodály Háry Jánosa a premier után még július 26-án, augusztus 1-én és augusztus 8-án szerepel műsoron. A szabadtéri játékok újabb bemutatója másnap este lesz. Ekkor lép színpadra a világhírű novo- sziibinsziki balett, amely Csajkovszkij Csipkerózsika című, háromfelvonásos balettjét mutatja be. A szovjet vendég- együttes július 21-én és 22-én megismétli műsorát. Az immár hagyományos orosz nyelvi nyári egyetem ötnapos foglalkozás-sorozata július 20-án kezdődik. Július 22-én az ipari tudományos konferencia kétnapos rendezvénye várja a vendégeket. Július 23-án este Lehotka Gábor ad orgonahamgversenyt a Dómban, a következő napon a Hungária Szálló nagytermében rendeznek műsoros dá- vatberjjjjatót .Túlin«: 25-én. a IV. szegedi Ifjúsági napokat nyitjáik meg a hagyományos karnevállal. Az ifjú turisták — az idősebb nézőkkel együtt — a karnevál után a szabaditéri játékok Euripidész—Sarte „Trójai nők” című darabjának bemutatóján vesznek részt. A vígjáték a következő napokon — július 31-én és augusztus 2-án továbbra is műsoron marad. Augusztus 2-án nyílik a XI. Szegedi Nyári Tárlat; a mind nagyobb érdeklődéssel kísért képzőművészeti seregszemlén legjobb hazai festőink, szobrászaink. grafikusaink mutatkoznak be. Augusztus 5-én újabb orgonahangverseny lesz a Dómban: ekkor Horst Gehen román orgonaművész játékát hallhatják az érdeklődők. A szegedi fesztivál nagy érdeklődéssel várt újabb bemutatójának augusztus 9-én este tapsolhatnak a nézők. Mascagni „ParasztJbeesület” és Leoncavallo „Ba-jazzók” című operálja kerül ekkor színre — külföldi vendégművészek közreműködésével. Augusztus lián este az ünnepi hetek úi rendezvényén vehetnek nészt az érdeklődők: „Muzsikáló udvar” címmel barokk zenedarabokból összeállított kamarakoncerten. A szabadtéri játékok 197fi- es évadijának utolsó bemutatója augusztus 16-án este lesz: a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese — amely első alkalommal lép fel a Dóm téri színpadon — mutatja be több részes műsorát, „Vitézi ének” címmel. Az augusztus 18-án sorra kerülő orgona- est (közreműködik: Hermann Harrasovdtz, NSZK), és az augusztus 19-én mean«-«'1 nemzetközi díszmadár-k iát! í- tás után augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén a „Vitézi ének” újabb előadásévá! illetve hagyományos gálaest. tel érnek véget a szegedi ünnepi hetek. NÖGRAD — 1970. június 26., péntek