Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

Kétbodony, amely csak egy Bodony "Megyénkben bévlben akad Árpád-kori te­lepülés, ezeknek egyike a mai Kétbodony, amelyről már a tizenharmadik századból híradás maradt fönn. Ez a terület a Kartal nemzetség ősi birtoka volt. A nemzetségből első Péter a margitszigeti apácákkal is per­ben állott, sőt IV. Béla király 1264-ben ösz- szes javaitól, így Bodonytól is megfosztotta, az apácák birtokain elkövetett hatalmasko­dások miatt. Péter nagy bajából csak úgy tudott szabadulni, hogy kiegyezett az apá­cákkal, akik élete végéig haszonélvezetet biz­tosítottak számára. Még áll a domb a község egyik sarkában, amelyen a kolostor és a templom kapott helyet. A közelében egy másik domb is emelkedik, Thaly Kálmán szerint a dombról nézte végig lí. Rákóczi Ferenc a romhányi ütközetet. Honnan kapta Bodony később a Kétbodony nevet. Ezt a kérdést Zachar Kálmánnak, a községi tanácselnöknek is feltettük, aki tagja annak a bizottságnak, amely a község kró­nikájának feldolgozására alakult. Ügy mond­ja, hogy a község történelme során két te­lepülésre szakadt. Az egyiket Alsó-, a má­sikat Felső-Bodonynak nevezték el. Később a két település egyesült közigazgatásilag: így született meg tt Kétbodony név. Mint mond­ja, a telekkönyvben még a felszabadulás után is sokáig használták az Alsó- és Felső- Bodony neveket, a köztudatban is élt ez a megkülönböztetés Kis- és Nagybodony né­ven. Volt-e valami különbség a két Bodony összetételében? Az iratok és öregek emléke­zete szerint a két település nemzetiségi, val­lási és szociális ellentéteket is rejtegetett. Kisbodonyban inkább zsellérek laktak, tel­jese«. magyar ajkúak és római katolikus val­lásnak. Nagybodonyban éltek viszont a jobb gazdák, akik közt több szlovák család is ke­rült, s az evangélikus vallás hivei voltak. Kisbodonyban sokáig élt a népviselet, még­pedig az, amely romhányi viselet néven is­mert. A nagybodonyiak jóval korábban sza­kítottak a hagyományokkal. A felszabadulás után lassan, de biztosan elmosódtak, megszűntek esek az ellentétek. Ma Kétbodony mindkét települése békés egyetértésben él, sőt kapcsolatukat szoro­sabbra fonták a két szomszédos községgel, Szentével és Kisecsettel is, amely közigaz­gatásilag ugyancsak a kétbodonyi tanácshoz tartozik, sőt a kétbodonyi Egyesült. Erő Tsz- nek is egy-egy üzemegysége. Megelőzni a bajt A községiből vett példa alapján tanítani lehetne, hogy milyen legyen a szer­vek együttműködése. A körzeti rendőrmeghíaott és a tanács jó együttmű­ködését szeretnénk példá­nak bemutatni. A körzeti megbízott. Drajkó Lőrinc Kisecsetein lakik. Ennek a körzetnek a központja vi­szont Kétbodony. Külön­böző szabálytalanságok megakadályozását gátolta, hogy a rendőr nem a köz­pontban lakik. A tanács vásárolt a rendőrnek egy épületet, ahol az irodáját is berendezheti Most rm5 a tanács és a rendőr gy tu­sán közbe tud lépni, ha törvénysértésiről vagy bűn­esetről vian szó. De szoro­san együttműköd ve, inkább a bűnesetek megelőzésére fordítják a figyelmet. Mire egyesítette erejét az Egyesült Erő Háromszázüz taggal 2860 huiuon gazciautodik a ketbo- dunyj agyesuit Erő rermelő- szoveutezet, ameiynek elnöke, jtikao Ferenc adott tájéicozia- tást a szövetkezet életéről, ivunt elmondotta, szövetke­zetükben a két fő üzemag Kisbodony sem mostoha Vad és rakoncátlan volt a patak, sok bosszúságot oko­zott a kisbodonyiaknak, mórt ahol a Lakosba torkollott, el­öntötte kertjeiket. A közel­múltban a lakosság elégedet­ten vette tudomásul, hogy szabályozták a patakot, mé­lyítették a medrét, amire egy- mlllió-kétszázezer forintot fordítottak. Megoldódott már a lakosság hangosbiradón való értesítése is. Ez azért fontos, mert tá­vol esnek a tanácsiházátől. Tóth Miklós és idősebb Szü­gyi czki Mihály ran ács tagok irányításával a lakosság tár­sadalmi munkával járult hoz­zá a hangszórók felszerelésé­hez. A tsz oszlopokat adott hozzá. A tanács még egy hangszórót ad a közeljövőben. Negyvenkét esztendeje gyűjti a különböző gyógy­növényeket és -füveket Seb- ján Istvánná, a népszerű Zsuzsa néni Kétbodonyban. Nemsokára 78 éves lesz, s eddig hat unokáját taníttat­ta ki Pesten, a szlovák kol­légiumban. A HERBÁRIÁ- nak küldi a különféle gyógynövényeket, jelenleg az ibolyalevél, a gyermek­láncfűlevél, a kakukkfű és a kerekrepkény gyűjtése van soron. Szeretné, ha töb­ben segítenének neki ebben a fontos gyűjtögető mun­kában. Élen a párt- a lapszervezet A község életében fontos szerepet tölt be a pártszer­vezet. Varga Rafael, a párt esúcstitkára elmondta, hogy az alapszervezetnek Petrázs György a titkára, jó kap­csolatban dolgozik a csúcs­vezetőséggel, a tömegszer­vezetekkel is. Ennek az eredménye, hogy a tsz-ben jól megy a munka, a kul­turális életben is mozgoló­dás van, ilyen volt legutóbb a menyecskekórus megala­kulása. Folyamatosan erősítik az alapszervezetet. A község nagy fejlődés előtt áll és a dolgozók azt várják, hogy a munka ütemét a párttagok diktálják. Varga Rafael csúcstitkár és Petrázs György vezetésével nem fognak az alapszervezetben csalódni. Gázellátás gondokkal A gázelLáitással gond van. lelt meg —, Rom hányban cse- Tulajdonképpem háirom község Félhetik ki a gázpalackot. Ez ellátásáról van szó, ami egy viszont távol esik a községtől időben zökkenőmentes is volt. és a megmovekedett igényeket Az AKÖV járata megihatáiro- nem tudják ott kielégíteni, zott időben hozta a palackot, A tanácson sok múlik, hogy amire már számítottak a köz- jó legyen a gázellátás. Mag- ségben. A tiszántúli góizszod- felelő telepet kell ki jelölni, gáltató ezt megszüntette és az ÁFÉSZ-szel tárgyalni, hogy miivel a tűzrendésze ti hatosa- állítson be megbízottat. Há­gok minitelep üzemeltetését rom községről van szó, mieg- is betiltatták —.mert nem fe- éri a fáradságot. . , T ,,... , . .... a növénytermesztés es az ál­dj: elet, amint Kétbodonyban ts mondják, iatltenyesílés. SoJt kenyérga_ Zni vetnénk most hírt bönát terrne6Ztenekj ' kívánják a pillangósok terü­- letét, az ipari növények kö­zül a cukorrépa és a dohány foglal el 30, illetve 32 holdat, azonkívül mintegy száz hold gyümölcsössel is rendelkez­nek. A gyümölcsök javarésze feketeribizli és málna, de van egy tízholdas diótele­pítésük is. A dohányt nagyon kedve­lik a termelőszövetkezet te­rületén, hiszen 34 000 fo­rintot is meghoz egy hold termése, a dohányt pedig fe­lesben művelik. Nem vélet­len, hogy a termelőszövetke­zet nyolc szocialista brigád­jából hat a dohányos, s ezen, kívül már csak egy-egy trak­toros- és tehenészbrigád dol­gozik. (Itt érdemes megje­gyezni, hogy a tsz párttltká- ra szerint a szocialista bri­Uj faluközpoot Nincs még a megyében olyan széttagolt község, min t Kétbodony. Mór a ne­véből is kitűnik ez. Az egyik település a pataknak a bal partján, a másik a jobb partján van. Köztük körülbelül egy kilométer a táivolsóg. A községi ta­nács most új faluközipontot alakít ki a két település között. A tsz irodá ja, a művelődési otthon már az új központban van. Most építik a korszerű tanács­házát 664 OOO forint ráfor­dítással. Az épületben he­lyezik el a postahivatalt is. A faluközpontban autó­busz-megálló is lesz. Az építkezések befejezé­se után parkosítják ezt a környéket. Gondoskodnak róluk Borbély és fodrász kellene Szolgáltatásban szegény község Kétbodony. Általá­ban a romhányi Vegyes Ktsz szolgáltatásait veszik tését sürgeti. A borbély fodrász ügyében azzal megelégednének, ha hetenként egyszer A tanács szép példáját ad­ta annak, hogyan kell gon­doskodni a cigánylakosságról. Kint, a falu szélén düledező viskókban élt Orsós István és Orsós József családjával, kijönne Az előbbi a romhányi cse­es is csak igénybe, de ez képtelen ki- egy olyan szakember, aki a répkályhagyárban, az utóbbi elégíteni minden igényt. A lakosság különösen rádió- és tévészerelő, valamint borbély és fodrász letelepí­férfi- és női frizurákhoz teknőíaragással keresi a ke­egyaránt ért. Ennek érdé- Kérték a tanácsot, juttassa okét rendes lakás­hoz. Orsós Istvánéknak tel­Kevés a gyerek Kétbodony egyik új ne­vezetessége, hogy csökkent a népszaporulat, az új nép­számlálás szerint Kétbo- dony lakossága tíz év alatt 86-tal csökkent. Ez meg­mutatkozik a gyerekek lét­számán is, hiszen az isko­lában. van olyan osztály, amelyikbe csak kilenc gye­rek jár. Ez nehezíti az idénynapközi megszervezé­sét is. Minden évben, a nyári munkáik idején, idénynapközi nyílik, de most. az első meghirdetés­re csak kilencen jelent­keztek. Pedig legalább 18 -elentkező kell ahhoz, hogy i napközi foglalkoztatást engedélyezzék. kében Szentén már át is alakítottak egy autóbusz- ^et adtak, amire a gyár dol- várótermet fodrászüzletté, gozóinak közreműködésével de a romhányi ktsz nem tu- építették fel a szép házat, dott fodrásziparost a hét °rsós József pedig vett ma­végére biztosítani. Jelenleg gá"ak egy házat Azote is , . , , . , nagyon szépén beilleszkednek a balassagyarmati ktsz-szel a község életébe, és gyerekei- tárgyalnak a község vezetői, két is gondosan nevelik. Tartsák be a megállapodást Jó az autóbusz járat a köz­ségben. Balassa,gyarmat feilé is, Rétság felé is rendszeres az összeköt,tetés. A felső tago­zatos iskolásokat különkocsd szállítja reggel Homhányha. majd délután vissza.. Ennek ellenére azt kérik a község dolgozói az AKÖV-től, hogy a gépkocsivezetőkkel tartassa be a korábban kötött megál­lapodást. Ugyanis a község­ben Kisecset és Szende felé ágazik el az út. Valamikor az elágazásnál a kocsma előtt volt az autóbusz-megálló. A kocsma miatt máshova tették, amit kisebb kerülővel érhet­nek el a járatok. A gépkocsi- vezetők régebben megtették ezt a kis kerülőt, de ma már Gálifc József bivételéViel nem tartják be, annak ellenére sem, hogy csak így érinthetik az új autóbusz-megáM óit. Gyakran előfordul, hogy idős emberek apró gyerekekkel rohannak az autóbusz után. Körülbelül ötven méterről van szó — tartsák be a sza­bályt Sokoldalú ember Hugyecz István, a községi népfrontelnök. Tevékenyen részt vesz a köz­ség társadalmi életében, elnöke a nyúUenyészto társulásnak, amely 15 taggal működik egyik italbolt vezetője. Szeret a nyulakkal foglalkozni, több fajtát a. községben, és ö az is tenyészt. Mint elmondotta, a társulás tagjai az idén 20 mázsa nyúlhús átadására kö­töttek szerződést. A parkok ápolója A községben szépek, gon­dozottak a parkok. Az egyik a tanácsháza előtt pompázik, a másik a hősök kertjében, de szép az útelágazásnál le­vő is. Az idén fásítottak a Kossuth I 'ins utcában, saj- nos, a lakosság nem . vigyáz a facsemetékre. Űjabb par­kot is terveznek. Mindennek a gazdája Simon Ferenc, a tanács szorgalmas hivatalse­gédje. Öt éve dolgozik ebben a minőségben, de az ő dolga a parkok rendben tartása és az újak kialakítása is. A köz­ségben elégedettek munkájá­val és méltán, mert a parkok szépen díszítik a községet. gádok jó közösségi szellem­ben élnek, s tagjaikra bár­mikor, bármilyen közös mun­kában számíthat a szövetke­zet vezetősége. Dicséretükre szól az is, hogy bátrabban bírálnak és több javaslattal élnek, mint a nem szociális ta brigádok tagjai). Az állattenyésztés a szarvas- marhára és a juhra korlátozó­dik. Négyszázötven szarvas- marhából 175 a tehén Noha még folyamatban vau a tbc-mentesítés, mégis tőin mint 2600 literes tejhozamoi értek el tavaly, ötszáz juhot is tartanak, amelyből 400 n anya. A termelőszövetkezet gaz­daságilag stabilizálódott, ta­lajviszonyai eléggé jók. amit az is bizonyít, hogy a tsz az első kategória ba tartozik. Az idén még nem vettek hitelt igénybe, viszont bevezették a norma rendszert és a készpénzfize tést. Hetvenkilenc tévé A kétbodonyi postáin a szülési szabadságon levő ( Bartók Isitvdinnét érdekes módon a férje, Bartók Ist­ván helyettesíti. Tőle tud­tuk meg, hogy Kétbodony rendkívül jómódú község, amit az is bizonyít, mdm- dem második háznál -wan televízió, miinifchogy hetven­kilenc tévékészüléket tar­tanak számon. Csaknem minden házba jut rádió, 200 betétkönyvön pedig két és fél millió forintos ősz- szeget helyeztek takarék­ba. A községbe 90 jiaipilap jár. Jó körülmények között A községi tapécsházán há­rom tabló hívja fel magára a figyelmet. A 25 évies évfordu­ló alkalmából készítették. Zachar Kálmán, a községi ta­nács elnöke nem kis büszke­séggel mondta éL, hogy a fel- szabadulás óta elért eredmé­nyeket megközelítőleg sem tudták teljes egészében ki­mutatni. A tablóról megtud­hatjuk, hogy a felszabadulás óta épült a művelődési ott­hon, az orvosi rendelő és la­kás, az új major, autóbusz­megálló és a 60 vadonatúj la­kóház. Arról már magunk győződtünk meg, hogy ki­egyensúlyozott anyagi körül­mények között él a lakosság. A lakásokban vízvezeték, a háztartás gépesítve. Sok a tv- amtenma, a rádióról már nem is szólunk. A héten a rétsági járás egyik kis községében jártunk, hogy tanulmányozzuk az ott élő emberek életét, gondjait, örö­meit. Mindenütt a fejlődés je­leivel találkoztunk. KrröT cik­kekben BOBÁL GYULA és LA­KOS GYÖRGY, képekben pe­dig KOPPÁNY GYÖRGY ké­szített beszámolót. A jövő héten, június 17-én, szerdán, a salgótarjáni járás­ban fekvő Nagybárkány köz­ségbe látogatnak el munkatér salnlt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom