Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
Biiddiiizmus magyar módra Taifcióbfm. a? beti szertartást követi, éppen olimpiai faluban egy sereg fehérbe öl.tözott fiatal fiú e& iatny tornáeott. enetelt. menetelt mmci/en reggei. atztáii színes ZrCW>ZLÓi.\. es jNikisére-lében indultak uljííkm. — Sportolók ? Diákok? — kérdeztem az Ifjúsáigi szállássá alakított olimpiai falu portásárt. — Nem. Amerikai buddhisták. Masraap megismerkedtem néhányukkal. New Yorkból .lőttek. egy ouddihista kongresszusra. aztán végigjárják a buddhista helyeket. Egyikük, kapcsolatot tart. magyar buddhistákkal. fiatjai festőkkel, tanárokkal. Itthon a szálak a Buddhista Misszió kelet-európai, magyarországi központjához vezettek. A nemzetközi alapítású mássizió 1956 óta működik, s a buddhista szent. Körösi Csorna Sándor tiszteletére magyarországi székhellyel és magyar nyelvű inatokkal. riás Huddha-szobor másiztikáit keresik, várják a buddhizmustól. De ezek eL- maradmak, mikor kiderül, hogy itt tudománnyal, művészettel, filozófiáivBil foglalkozunk, — Ki tanulhat a buddhista főiskolában? Körösi Csorna Sándor miatt. Sokat fordítunk, hogy megteremtsük a magyar nyelvű buddhista irodalmat. — Ön, személy szerint, hogy lett buddhista? — Olaszországban jártam, mint diák a bari-i világkiállításion. Bariból Nápolyba gyalog menitem. Gtköabem megismerkedtem egy német buddhistáival. Végig beszélgettük. filozofáltuk az utat. Ő keltette fel az érdeklődésemet, olyannyira, hogy utóbb Észak-Indiába mertem egy kolostorba tanulni. Aki buddhista lesz (Magyarországon) nem ke® kilépnie más szektából, feleke- zetbőL Templomot nem építenek. A titkár pestújhelyi házában ülik meg az. ünnepeket Most májusban a buddhista újévre készülnek. . Mit jelenít Magyarországom buddhistának lenni? Előkelő hobbi? Művésaefci- fi,lozófiai Studium? Életforma? — ez is, az is. A buddhizmus célja az embert felnőtté termi. Ápolják a béke gondolaitáit, ellene vannak minden uszításnak. (Európában Schopenhauer óta „divat7 a buddhizmus, aki minden más vallás elé helyezte. A buddhizmus hatása meglátszik Hartmann és Nietzsche filozófiáján is. Nagyra becsülte ezt a vallást Wagner, aki buddhista legendából, merítette zenedráma-tervezetét. amelyből végül is a Parsifal bontakozott ki.) A világon több mint ötszázmillió ember vallja hitéül a buddhizmust. Magyarországon már a felszabadulás előtt is létezett kisebb buddhista egyesület. 1952 óta nemcsak megtűrt, de támogatott egyház. Ugyanolyan jogokkal, mint bármelyik feBuddhista szentély lekezel Főiskoláit. tartanak fenn. ahol művészettört retet, filozófiát, buddhista irodalmait, történelmet keleti nyelvet és kozmobiológiáit tanítanák. — Bárka, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. 8 szemeszterben 4 év alatt levelező oktatás folyik. Aki még A Kerepesi temetőben — az egyik sír1 a négyágú buddhista kereszt lelöli. Magyar fiatalember nyugszik alatta. — Kiik a magyar buddhisták? — kérdezem a misszió rendi tartományi önökéit — Általában értelmiségiek, művészek, tanárok, orvosok. Érdeklődnek olyanok, akik a négy félévet hozzáhallg&t rüsszertáihait is Jelenleg 34 hallgatója van a főiskolának. Kádár Márta — Milyen nyelvet tanítanak? — A tibetit A rend is a tiTarjáni mozaik Egy hónapig üzérkedtek Felvonult a rokonság — Prágában is jártak Vihar a tárgyalás után lalt. Botos Iréntől lefoglalták azt a 9100 cseh koronát, amelyet a melltartójába dugva igyekezett áthozni a Határon. Á vád. és védőbeszédek után Botos Jónás kérte a bíróságot, hogy a farmernadrágot, adják ki részére, mert azt ajándékba kapta. . A bíróság tanácskozott, s eközben a vádlottak köré felsorakoztak a rokonok. Azt taglalták, hogy ki mit mondott benn,, és vajon ^iöt mondott-e. Érdeklődtek arról is: mire lehet számítási. Amikor kiszólt az adminisztrátor hölgy, hogy ítélethirdetés következik, 'egyszerre mintegy húszán tódultak a terembe. A tanácsvezető bírónak többször rendre kellett utasítania őket. Kihirdették az ítéletet. A bíróság Botos Irént, Botos Jónást és Raffael Irént bűnösnek mondta ki üzletszerűen elkövetett üzérkedésben, s ezért Botos Irént tíz hónapi börtönre, Botos Jónást és Raffael Irént 8—8 hónap szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi két vádlottnak a büntetést szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell eltöl- tenie. Botos Irént egV évre a közügyek gyakori?1" ’ is eltiltotta a bíróság, t; endelte az 1967-ben hozott lopás miatti egy hónap felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását is. Még a büntetések kiszabásánál tartott a bíróság, amikor egy férfi máris közbeszólt: fellebbezni! A vádlottak, és a nagyszámú rokonság elhagyta a bíróság épületét, s ekkor elszabadult a pokol. Óriási veszekedés támadt Családok támadtak egymásnak — persze csak szóban — s a prímet egy éltes asszony vitte. A csoport egyik része a vasúti átjárónál, másik része a Felszabadulás úton vitatkozott. ordítozott. Természetesen a kívülállók semmi: sem értettek az egészből. F sorok írója ekkor odalépett s híd korlátjára támaszkodó Dányi Bélához és érdeklődött, miért tört ki a veszekedés. — Kérem, én elmondom, miért van. Látja, nem veszek részt semmiben, hagyom, hadd veszekedjenek. A Lidi miatt van. A Lidi, kérem nem bűnös és figyelje meg, Balassagyarmaton fel is mentik — tájékoztatott Danyi, majd kezet nyújtott és eltávozott. Az ítélet nem jogerős. (szofcáes) Üdülés, lustálkodás nélkül Sok turista „kalandot" keres — A pszichológia közbeszól nak, nehéz testi munkát azonRitkán látott viharos tárgyalás volt tegnap délelőtt a Salgótarjáni Járásbíróságon. Botos Irén 20 éves, Botos Jónás (gyorgyi) 18 éves és Raffael Irén (lidd) 21 éves salgótarjáni lakosok bűnügyét tárgyalta a bíróság. A tárgyalás megkezdése előtt óriási volt a hangzavar a folyosón. Felvonult szinte az egész rokonság. Körülvették a vádlottakat és megtörtént, az utolsó „eligazítás”. Sokan a folyosón maradtaik, miközben a tárgyalóteremben egymás után mondta el a három vádlott, mi is történt egy hónapon át Csehszlovákiában. Ez év márciusában Botos Irének elhatározták, hogy Csehszlovákiába utaznak. Engedélyt kértek, s meg is kapták. Az IBUSZ-ban Botos Jónás és Raffael Irén 400—400 cseh koronát váltott ki, Botos Irén pedig illegális útón, 500 cseh koronával a zsebében Indult útnak. A hármas „ro- konlátogaitás” címén március 9-én lépte át a határt, meg is látogatták a rokonokat, aztán az ottaniak —. ahogy Botos Irén mondta, védekezésként — „bevezették őket a munkába”. Éz a „munka” abból állott, hogy szövetet vásároltak, méterenként 30—40 koronáért. Kivágták a cégjelzést, s az anyagot, mint magyar árut árusították 100—150 százalékos felárral. Sorra járták a csehszlovák városokat és a falvakat. Jártak többek között Komáromban, Prágában, Osztravában, Zólyomban és Zsolnán. Az üzlet kitűnőnek bizonyult, mert a hiszékeny vásárlók vették a magyar szövetet, mint a cukrot. A kitűnő üzletemberek — bár Botos Irén és Raffael Irén írni-olva&ni sem tud, Botos Jónás meg két osztályt végzett — számolni megtanultak. Amíg a vádlottak kihallgatása folyt, a folyosón nagy volt a szópárbaj. Volt olyan perc, hogy mindenki beszélt, amelyből a kívülálló vajmi keveset értett. Az asszonyok szoptattak, babúsgatták a gyerekeket, közben várták az „eredményt” odabenn. Újabb és újabb csoportok érkeztek a folyosóra. A tárgyalóteremben kiderült, hogy Botos Irének ápri- is 8-án tértek haza Magyar- országra, s a haszonból árucikkeket vásároltak, több ezer forint értékben, s ezek közül mintegy háromezer forint értékű árut a vámőrség lefogAz egyik nagy utazási vállalat fel akarja kutatni a lakosság nyílt & titkos üdülési kívánságait, vágyait. Már 30 000 kérdőívet értékeltek ki. Ebből kitűnik, hogy sok turista kedveli a kalandot szabadsága alatt. Elkerülik a pihenés kitaposott ösvényeit és nem szeretik a lustálkodást sem. A nyaralás alkalmával egyre inkább a megerőltetést keresi az ember — állandóan növekszik a sportolók száma és a képzőművészet iránt érdeklődőknek a csoportos kirándulásokon való részvétele. A pszichológusok ezt a folyamatot a mindennapos munka motoron ritmusával magyarázzák. A mai munka viszonyok bár komoly lelki megerőltetéssel járban már csak néhány munkavállalónak kell elvégezni. Az üdülési kérdéseket boncolgató vizsgálatot az egyik neves berlini professzorra) karöltve hajtották végre. A teszt-kérdőív minden beküldőjének komputer segítségével megállapították az individuális „üdülési személyiségét”. E szerint a teszt-személyek 28,7 százaléka az úgynevezett „kalandkereső’’ utazási típusba tartozik, aki a szabadsága folyamán valami újat és érdekeset akar felfedezni. 14,8 százalék az „élmény” -típus fogalma alá esik — emberek, akik nem zárkóznak el, akik kedélyes, kellemes környezet után vágyódnak, ahol ráadásul az ínyenc falatokról sem kell lemondani. A megkérdezetteknek csak a 13,3 százaléka várja el utazása során a családi tűzhely otthon hagyott, meghitt hanguTechnikai Közöltük már, hogy a színházi bérletsorozat keretében legközelebb a szolnoki Szigligeti Színház Armont—Vander- berghe: Fiúk, lányok, kutyák című drámájával vendégszerepei Salgótarjánban. Az előadások időpontjában technikai okokból változás okok miatt történik, s a színház a tervezettnél egy nappal később kezdheti meg vendégjátékát. E szerint az első előadásra június 17-én délután kerül sor, ifjúsági akció keretében, este az A-bérlettel rendelkezők, majd 18-án a B-bérlet tulajdonosai tekinthetik meg a darabot. A kondásfogadás Szalmatercsen, a munkás- községben korán megkezdődött a városiasodási folyamat, itt már a felszabadulás előtt kezdtek megválni a népviseletektől, mindinkább feledésbe merültek a népszokások is, és eredeti népdalokat sem őriznek lakói. A palóc táj közismert népdalait éneklik. Egyetlen népszokást emlegetnek, ami eléggé sajátosan fennmaradt még a felszabadulás után is, ez pedig a kondásfogadás ünnepélyes aktusa. Rendszerint az iskola tantermében gyülekeztek össze az állattartó gazdák, hogy megismerkedjenek és megegyezzenek az új pásztorral. Mondják is tréfásan, hogy a káderezést a szalmatercsi úrbéres gazdák találták ki. 4 NÓGRÁD — 1970. június 11., csütörtök \Nem értem, nem Valaha végigettem Európát. Ettem erdőben kiásott szavasgombát, csigát sülve és főve, rákot, kengurufarok-levest, osztrigát, békacombot, igen finom tengeri pókot és furfangosan elkészített egyéb tengeri ravaszságokat. Állítom, egyik finomabb volt mint a másik. Különben is: ha a dolgozó kellően éhes, megeszi a csajkába gyömöszölt csalánt is kicsi vízben megfőzve, egyetlen szem só nélkül. No, ebben is volt részem. Ám, Tarjánban ettem először teknösbékalevest ideér- kezésem napján — mondhatom, igen ízlett. Így esett talán, hogy a minap szemem a díszes étlapra vetve megpillantottam a rántott békacombot. Ez az — mondom —, ez kell a magyarnak! Rántott békacomb! Tekintetem azonban kicsit jobbra siklott, az árak oszlopára. Rántott békacomb, aszongya 25 forint 10 fillér Aztán kicsit lejjebb: Rábahidvégi békacomb, 30 forint 60 fillér. Ez már nem is érdekelt. Nem hiszem, hogy a mohácsi, a szentesi, vagy a rábahidvégi békacomb minősége között 5 forint 50 fillérnyi különbség legyen. Ha mégis, legyenek. büszkék a rábahidvégi békák. Az árak olvasása közben elmémet csak az foglalkoztatta, miképpen is kerülnek tányérunkra ezek a derék távolug- róbajnokok. Nem kell nekik milliós ól, akol, nem igényelnek bonyolult önetetőkben tálalt különleges táplálékot, megeszik szegénykék, amit isten adott, amit fognak maguknak. Némi férget, itt-ott egy legyet, dongót, szitakötőt, miegymást. Egyszóval: tartásuk — mivel nem tartják őket, — táplálásuk — mivel nem táplálják őket, — mibe se kerül. Szaporodásuk erősen spontán jellegű. A bé- kafi megkeresi a békalányt, s teszik amit a kedvük tart. (Persze nem ebből lesz a békalencse. ..) Egyszer csak soksok kicsi poronty népesíti be a vizek táját, boldogan brekegnek, kuruttyolnak, míg meg nem halnak, vagy más formában el nem éri őket a végzet. De a végzet elkerülhetetlen. Este jön a békafogó ember egy tízforintos kék vászonköténnyel és egy húszforintos zseblámpával fölszerelve (ez az egész befektetés ára), rávilágít a békám, az ijedtében megdermed és már benne is értem... jg* tv .£ van a kötényben. Aztán egy kínos processzus ' következik: a béka két hátsó lába levága- tik. Ebből, ezzel a nem túl drága befektetéssel készül a békacomb. Ami megmaradt, megdarálják, és a kacsáknak, sertéseknek legfinomabb eledeléül szolgál. Egyszóval, a béka a világ legökonomikusabban kihasznált állata, amiből egy milligramm sem megy veszendőbe. Ezek után érthető, hogy közgazdaságilag kissé palléro- zatlan agyamba nem és nem megy bele, hogy 2, azaz ketfő darab béka összesen 4, azaz négy elég vánnyadt combocs- kája miért kerül 25 forint 10 fillérbe, még ha a hártyavékony panirungot is felszámítjuk. .. Gyanakszom, hogy közgazdászaink és egyéb békaszakembereink e sorok olvastán napnál fényesebben megmagyarázzák, be is bizonyítják, hogy két béka négy sovány combocskája voltaképpen 50 forintot ér. Én azonban már a 25 forint 10 fillért sem értem, velem tehát ne is törődjenek. — kussinszky — latát és az ezzel járó komfortot. Különösein az önállók és az egyedülálló férfiak keresik fel ezeket az üdülőhelyeket. Az idegeket felőrlő munkás- hétköznapok után legalább szabadságuk alatt akarják kipihenni magukat. Ugyancsak 11,8 százalékra tehető azoknak a száma, akik a szabadságukat személyes továbbképzésükre akarják felhasználni, — történelmi nevezetességű helyek felkereséséi?, idegen népek megismerésére. További 9,8 százalék a „kontaktszemélyek” aránya, tehát azoké, akik társadalmi érintkezésit és új ismeretségekei keresnek, friss erőt akarnak ott gyűjteni, ahol ,,mindig var valami”. Több nyugati turistaintézmény is csatlakozni akar az idézett példához és a jövőbe ők is pszichológiailag akarj« „elbírálni” az utazási igényeikkel hozzájuk fordulókat. így akarják megakadályozni azi. hogy számos turista már elejétől fogva, egy számára meg nem felelő üdülési célt válasszon ki magának és később, csalódottságát az utazási Írod“ rovására írja.
