Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

fiz sáliam! gazdasagok 1 példája Vegyszeres gyomirtás 1070-ben A rendkívül csapadékos és ho6SEiaintartó léli időjárás kö­vetkeztében a vegyszeres gyomirtásra alkalmas időszak miég aiz előző évekhez képesít is lényegesein lerövidül. Ezen­kívül az ebben az időszakban is gyakori esőzések háitráiltat- ták a munkáik folyamatos végrehajtását. A kedvezőtlen téli időjárás miatt a megrit­kult vetések a szokottnál is erősebb mértékben gyomosod- tak, így a vegyszeres gyom­irtás végrehajtása az előző évekhez képest jóval nagyobb területen lett volna indokolt. Kevesebb a kapáié Felméréseink szerint a ter­melőüzemek felkészülése a gyomirtási munkák elvégzésé­re nem mondható egyértel­műen jónak. Az amúgy sem korszerű növény védelmi gép­park téli javítása helyenként egyáltalán nem, vagy csak részben történt meg. Azok az üzemek sem használták ki a gyomirtásra alkalmas idősza­kot teljes mértékben, ame­lyek egynél több növényvédő géppel rendelkeznek. Ez el­sősorban. azzal magyarázható, hogy a meglevő gépeket az üzem keretein belül nem cso­portosan fbrigádszerűen) al­kalmazzák, hanem egyesével, s ez mindamellett, hogy erő­ien megnöveli a vízszállítás munkáját és egyéb ráfordí­tást, lényegesen kisebb telje­sítményt is eredményez. A növénytermesztési tech­nológia fejlődésével a vegy­szeres gyomirtás szerepe fo­kozódik. Jelenleg a hozamok növeléséiben a szakszerű ber- bicid-felhasználásnak igém nagy szerepe van. Hazánkban a gyomirtó szerek választéka megnőtt; igen sok kultúrában van lehetőség a herbicidiek (gyomirtó vegyületek) alkal­mazására. Megyénkben a vegyszeres gyomirtás, sem a kezelt kultú­rák száma (10). sem pedig a vegyszerezett területet (34 210 hold) figyelembe véve nem kielégítő. A gabonaféléken kí­vül egyéb kultúrában — né­hány üssem kivételével — vegyszeres gyomirtást általá­ban nem végeznek. A vegy- sizeres gyomirtás viszonylagos mellőzéséinek oka elsősorban abban rejlik, hogy az üzemek a tagság foglalkoztatásért töb­bek között a kapálásban biz­tosítják. A növény aikalmazkodih Ez azonban nem lehet táv­lati terveink alapja. A terme­lőszövetkezeti tagság átlag- életkora olyan magas, hogy néhány óv múlva a kapálás­sal végzett gyomirtás egyre nehezebben lesz elképzelhető. E mellett, az üzemgazdasá­gossági számítások szerint, a vegyszeres gyomirtás lényege­sen gazdaságosabb, mint a hagyományos módon történő gyomirtás. A gyomnövények elleni küzdelemben a vegysze­res gyomirtás szükségességé­nek széles körű elterjedését az is alátámasztja, hogy a nagyüzemi növénytermesztési technológia hatáséira a gyom­növények egy része eltűnt a kulitúrterületekről, miás része viszont hatalmas mértékben elszaporodott, s ezek ellen csak a korszerű gyomirtó sze­rek tervszerű és rendszeres alkalmazásával lehet védekez­ni. További probléma az egyes gyomnövényeknek a gyomirtó szerekkel szemben kialakult. etVenáTtása. Ezek az okok indokolják a vegyszeres gyomirtás és a helyes agro­ÜttorSket pártoló munká­jáért emléklapot adott át Papp László né pedagógus, út­törőcsapat-vezető Illés Miklós tsz-elnőknek és Tóth József főagronámusnák a Hasznos! Általános Iskola ünnepségén. A szövetkezet és az úttörők között jó a kapcsolat. A hasz- nosi Mátravölgye Tsz trakto­ra segít pótkocsiján a gyűj­tött vasat Pásztora szállítani. technika szakszerű kombiná­cióját, összetett hatású gyom­irtó szerek alkalmazását, a gyomirtó szerek időnkénti vál­toztatásának bevezetését. Tekintettel arra, hogy a gyomnövények a kártevő ro­varok továbbterjesztésében lényeges szerepet játszanak, a jövőben a kultúrtáblókon tör­ténő kezelés mellett az árok­partok és egyéb területek gyomirtását is ed kell végez­ni. A tavaszi időszakban tör­tént vegyszeres gyomirtási munkáik végrehajtásához a gyomirtó szerek kellő mennyi­ségben álltak rendelkezésire, bár egyes újabb, korszerűbb gyomirtó szerekből az ellátás nem volt zavartalan. Így a kalászosokban az ellenálló gyomok ellen eredményesen aikalimazhiaftó Aniten-M és Aniten_D gyomirtókból ajz igényeket az AGROKER csak igen korlátozott mértékben tudta kielégíteni. Csaknem negyvenezer hold A felmérések szerint az ál­lami gazdaságok a termelő­szövetkezetekhez képest lé­nyegesen nagyobb területen és több kultúrában hajtottak végre vegyszeres gyomirtást. Az 1970-ben végrehajtott ilyen munkák — összességé­ben 34 211 hold — elmaradtak aiz 1969-ben gyomirtó szerrel kezelt területtől. amely 38 878 holdat tett ki Ha a csapat kirándul vagy táborozni megy, még a Bala­ton mellé is elszállítja a tsz a csomagokat. Nincs olyan rendezvény, amelyre a ter­melőszövetkezet képviselőit az iskola ne hívná meg. Most a szövetkezet a börsóföldön hetedikes és nyolcadikos úttö­rőknek ad munkaalkalmat, hogy megkereshessék a tábo­rozás költségeit. R. T. Jó kapcsolat Mit mond a főmérnök? Keressük a biztos jövő útját... Csízek Ferenc, az Ipoly Bú­torgyár főmérnöke beszélgeté­sünk kezdetén egy kimutatást tesz elém. Ebben a többi kö­zött ez áll: — Tavaly az első négy hónapban 21 770 000 fo­rint értékű terméket állítottak elő, az idén ugyanezen időszak alatt 23 300 000 forint értékűt. Az előbb említett időszakban a munkáslétszám 519-ről 492-re csökkent. A többlettermelést majdnem száz százalékban a termelékenység fokozásából érték el. Mivel a számok már több­ször megtréfáltak, tudom, hogy néha a kevésbé jót is szépnek lehet feltüntetni, kétkedve megjegyeztem: biztos alacsony, ra tervezték a termelékeny­séget. Ügy látszik, a főmérnököt nem érte váratlanul a kétke­dő szó, mert újabb bizonyíté­kokat rakott elém, mondván: talán, ez majd meggyőzi önt. Meglepődve olvastam, hogy az ország valamennyi tanácsi bútorgyára közül, itt a legna­gyobb — 136 900 forint — az egy főre eső termelési érték, amikor az egy főre eső gépe­sítettségben az utolsó előtti helyen állnak. Egyedülálló az ez évi nyereségtervük is. Ök adják a legtöbbet, több mint nyolcmilliót. foen, de... Akaratlanul is kikívánkozott belőlem az újabb kérdés. A jövőben tudják-e ilyen műszaki-technikai színvonal mellett a termelékenységet, il­letve az előírt nvereséset nö­velni? — Az előbbinél az eddig el­ért szintet tartani tudjuk, jö­vőre azonban már nehezen, vagy nem, aminek hatása tük­röződik majd a nyereség tö­megének alakulásában is. 9 Áthárítani vagy valami má»<? — Csak az alacsony műsza­ki-technikai színvonal aka­dályozza a termelékenység és a nyereség további növekedé­sét? — Alapjában véve ez. E mellett jelentős alapanyagellá­tási gondokkal küszködünk, főleg a bútorgyártásban, pe­dig mi kis cég vagyunk, nem érint bennünket úgy mint a nagy gyárakat. Kérdésünki-e azt válaszolják: — a bútorla­pot előállító üzemek rekonst­rukciós munkái elhúzódtak, ezért országos probléma az alapanyagellátás. Ugyanakkor a bútorgyárak termelése erő­teljesen felfelé ível. A hazai elégtelen termelést pótló, ju­goszláv és szovjet import saj­nos, minőségileg nem felelt meg az előírt szabványoknak. Mindez kihatott és kihat a termelés folyamatosságára és ütemességére, pedig a Nóg- rád garnitúránkat igen keresik a vásárlók. Jórészt az előbb említettek miatt az idén a ter­vezett 2500—3000 garnitúrából csak 2000-et tudunk a fo­gyasztóknak átadni. Termelé­sünk még így is meghaladja a tavalyi szintet. A bevezetőben említett ösz- szehasonlítás, no meg maga a valóság is azt mutatja, hogy j x '■ a belső tartalékok lassan ki­merülnek, s az alacsony anya­gi, műszaki, technológiai szín­vonal nem garantálja sem a több, sem a jobb minőségű termelést. Az az összeg, amit az idén a bútorgyártás gépesítésére, a kézi műveletek megkönnyíté­sére fordítanak, csak a régi gondokat és azokat is csak részben oldja meg. Ugyanakkor az alapanyag- árak rendszeresen emelkednek. Eddig üzletpolitikai meggon­dolásokból a többletköltséget nem hárították át a vásárlók­ra. Vajon meddig lehet ezt tenni? Az idei újabb alap­anyag-áremelés előreláthatólag 500 000— 1,000 000 forinttal mérsékeli a várható nyeresé­get. Keresik a kiutat. A legköny- nyebb és legcélravezetőbb az lenne, ha az alapanyagár emelkedését áthárítanák a fo­gyasztókra, belekalkulálnák az eladási árba. Ezt nem akarják megtenni, mert ez nem ad biz­tató távlatot, egy idő után pe­dig csökkenti a vállalat ver­senyképességét. Mi hát a megoldás? Más! mini h löbbiek Míg más tanácsi bútoripari vállalatoknál a szakmunkások részaránya az összlétszámból 30—35 százalék, addig itt el­éri a 60—70 százalékot. A fel­halmozódott nagy szakmai tudás a jelenleginél választé­kosabb igények kielégítését is lehetővé teszi. Ezért az orszá­A kulturált lakáskörülményekért Beszélgetés dr. Domonkos Imrével, « Salgótarjáni járási Tanács VB titkárával A párt és a kormány együt­tes határozata a lakáshelyzet megjavítására, rendkívül nagy érdeklődést váltott ki a salgó­tarjáni járásban. A jelenlegi helyzetről, a rendelet hatásá­ról és a kivezető útról beszél­getett munkatársunk dr. Do­monkos Imrével, a Salgótarjá­ni járási Tanács VB-titkárá- val. — Ismeretes, hogy a legtöbb állami lakás, ezen belül is leg­több bányászkolónia a salgó­tarjáni járásban van. A tanács ismeri a párt és a kormány együttes rendeletét a lakásvi­szonyok megjavítására. Eddig milyen intézkedéseket tettek a határozat végrehajtása céljá­ból? — A párt- és kormányhatá­rozat alapján értékeltük járá­sunk lakáshelyzetét. Elmond­hatjuk, hogy a határozatot mind gazdasági, mind szociál­politikai szempontból nagy je­lentőségűnek tartjuk. Szeret­nénk remélni, hogy a meglevő lakásállomány jobb felújítási körülményein túl, a lakásállo­mány bővítésére és új lakások építésére is több lehetőségünk lesz. Kétségtelen, a salgótarjáni járás területén helyezkednek ed bányatelepeink, amelyek 1963 után kerültek tanácsi kezelés­be. A bányatelepek lakásállo­mányára szervezetten csak L968 óta tudunk nagyobb gon­dot fordítani, amikor lehetőség nyílott a járási községgazdál­kodási vállalat létrehozására. A járás területén 23 bányate­lep van. Többsége a század­forduló elején épült, zömében az 1910-es és 20-as években, de Gusztáv-bányateiep 1880-ban, Róna-bányatelep 1900-ban. Különösen a korábbi években épültek faházas, barakk szerű épületek, melyeket a későbbi­ek folyamán alakítottak át la­kássá. Valamivel jobb a hely­zet a 20-as években épült la­kásoknál. Bár már az akkori igényeknek sem feleltek meg teljes egészében. gos nagy bútorgyárak távlati elképzeléseitől^ eltérően, ki­sebb szériákban olyan bútoro­kat kivannak előállítani, ame­lyek megfelelnek a jelenlegi gyártókapacitásnak, ugyanak­kor magasabb igényeket elé­gítenek ki. Ezt csak úgy tud­ják megtenni, ha termékeik­ben növelik az importanya­gok részarányát. — Ha elképzeléseinket meg tudjuk valósítani, akkor nyert ügyünk van — mondja a fő­mérnök. A távlatokat is figyelembe véve, ez az út látszik a leg­célravezetőbbnek. a piacon va­ló tartós megmaradásnak, a biztató jövőnek. Ugyanis a nagy vállalatok távlati terve­ikben komplett lakószobabúto­rok előállítását tervezik. Ha elképzeléseiket megvalósítják, akkor bizonyos fokú kínálatra lehet számítani. Ez pedig megingatná az Ipoly Bútorgyár jelenlegi jó piaci helyzetét, ugyanakkor a magasabb igé­nyek továbbra sem lennének jól kielégítve. Miben bíznak? A jelenlegi kényszermegol­dásokat csak átmeneti jelle­gűnek szabad tekinteni. A vál­lalat vezetősége bízik abban, hogy a kormány által meghir­detett bútoripari rekonstruk­ció során olyan előnyös hitel­feltételekhez jut, amihez, ha hozzáadják az önmaguk által megtermelt kevés fejlesztési alapot, akkor csökkenteni tud­ják azt az anyagi, műszaki, technikai lemaradást, amely jelenleg nagy teherként ne­hezedik dolgozóik és vezetőik vállaira. Vcnesz Károly — A felmérések alapján a szüntetnünk, mert sem felúji­számok hogyan igazolják az tani, sem fenntartani a koráb- állami lakások fenntartására bi lakbérekből még nagyobb és felújítására fordított összeg állami támogatással sem tud­ós a beszedett lakbérek ará- tűk volna. Igaz, felméréseink nyát? még nem tükrözik a teljes ké­— A salgótarjáni járásban pet, mégis azt mondhatom, 2034 lakásbérlemény és 89 hogy az új lakáselosztási és egyéb — üzlet stb. — bérle- lakbértörvény értelmében mény van. Értékükre elmond- évente mintegy 2,5 millió fo- hatom, hogy a lakások többse- rint lesz a bevételünk, ami ha ge alig éri el a nettóérték mást nem is, de a fenntartási 10—20 százalékát. Kivétel költséget fedezi. Egyébként a Nagybátony-bányaváros, Ká- Gazdasági Bizottság egyik most nyás és talán Rákóczi-bánya- megjelent rendelkezése alap­telep. A bányatelepek fenn- ján is lehetőség nyűt arra, tartására, felújítására az 1969 hogy az épületek felújítása a és 1970-es években is évente 15 éves ciklus időbe sorolás­több mint hatmillió forintot nak megfelelően megtörténik, fordítottunk, illetve fordítunk, sőt az elmaradt felújítások A korábbi években ez keve- pótlására is lehetőség nyílik, sebb volt. Az említett összeg- — Az együttes határozat bői felújításira mintegy 2,2 végrehajtása a negyedik öt­millió, karbantartásra 1.5 mii- éves terv első esztendejére lió és fenntartásra is több esik. Mit tudna mondani a ne­mint 2 millió forintot költőt- gyedik ötéves terv várható la­tunk. Ezzel szemben az évi kásfejlesztési elképzeléseiről? lakbérből beszedett összeg csak — Évek óta napirenden tart- 1,5 millió forintot tesz ki. Já- juk bányatelepeink helyzetét, rásunk területén a lakások Felsőbb szerveink támogatásá- negyven százalékáért még 12 val lehetőség nyílott arra. forintot sem éri el a havi lak- hogy az 1969/70-es években a bér, sőt csaknem 10 százaié- legnehezebb helyzetben levő kukban nem fizetnek lakbért, bányatelepek felszámolására Van olyan bányatelepünk, Nagybátonyban 78 lakást épít- ahol a fenntartási költség sem sünk. Szeretném remélni, térül meg, vagy olyan, ahol a hogy a negyedik ötéves terv beszedett lakbérekből még a időszakában is lehetőség nyílik telepgondnoki fizetést sem tud- a korszerűtlen bányatelepek juk hónapról hónapra fedezni, szanálására. Egyébként a ne- Vagy más példák. Etes-Albert- gyedik ötéves terv előkészítése aknán, ahol egy lakóház fel- folyamatban van, elsősorban a újítására 110 ezer forintot köl- nagyközségeinkben, mint pél- töttünk, a lakás bére ezzel dául Nagybátonyban és Kiste- szemben egy évben alig éri el renyén, ahol nagyobb mérvű a 260 forintot. lakásépítést szeretnénk végre­— Az együttes határozati hajtani. . illetve rendelet ezek szerint Befejezésül: dolgozóiníc mit jelent a járás szempontjá- meggyőződése, hogy ez a ren- ból? delet nem csak azt segíti élői, — A jelenlegi helyzetből hogy kulturáltabb lakáskörül- semmiképpen sem léphettünk menyek közé kerülnek a jövő- voina előbbre az együttes ha- ben, hanem azt is, hogy több tározat nélkül. Nem lakások új lakás épülhet a járás terü- szaporításáról beszélhettünk létén — mondotta dr. Domon- volna, hanem inkább mind kos Imre, több lakást kellete volna meg- Somogyvári László A Debreceni Agrártudományi Főiskola gazdaságának fttb- ridüzeméből rövid tenyészidejű kukoricát szállítanak az ár­víz sújtotta szatmári területekre. A raktárakban elhelye­zett állami tartalékból kétezer mázsa Szegedi—71/300-as hib­rid vetőmagot vontatókkal, gépkocsikkal és vasúti vago­nokban szállítják a helyszínre. A június első felében még elvethető mag mintegy húszezer holdra elegendő és októ­ber közepe táján betakarítható lesz a termés. (MTI fotó — Bajba \ ló**'*- • r. NÓGRÁD — 1970. június 10., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom