Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Az itt élők felelősségével Meditáció irodalmi életünk kérdéseiről Lokálpatrióta vagyok: el- méltük, nem váltotta he a hírt nyerő, bármiféle honot-á- tbgult a honi dolgok megíté- hozzá fűzött reményeket, túum nélkül, csak hi;es felelésében. Mindenki leköti via- Nem volt képes alkotó kő- lősségből és lelke.« .estből Lahová az életét, satületik. lé- zösséget, állandó, kölcsönösen végzett, s épp nálunk nem tozik, dolgozik valahol. hát fejlesztő kantáik tusban, élő elégséges visszhangot kiváltó csoportot alakítani az iitt élő tevékenységére, írókból; nem szervezett a továbbhaladáshoz szükségszerű ★ találkozásokat neves íróikkal, kritikusokkal (legfőkénit Nógrádiról a hír felé indultakkal — Vihar Béla, Jobbágy Ká- s még- roly, Gerelyes Endre együtt nek írói felelősség tenmésMtes, hogy nemes elfogultsággal ítéli meg a szű- kebb hazaijában élő-haló dolgokat. Természetes jog ez. Szeretem ezt a földet, a térkép szerint Magyarország perifériájára szorult, is a nemzet testével Az irodalmi életünk testén uralkodó betegség — az alapvető munkafeltételek, bizalom akik- és megbecsülés hiányában al___ ___ _______„ nyilván kalomszerű irodalom műve lés m ozduló, munkaiikodó, csöpp- kiterjedt volna a honi palán- kényszere — választás elé álnyii megyét. Nógrádot. Magaménak érzem hárt gyógyító szándékú vizsgálatát. ták nemesítő felkarolására), lítja a magukban művészi vagy más alkotóközösségek- kvalitást tudókat: beletörődve kel. Mert minden, ami e vo- elsekélyesednl, vagy más tá- natkozásban történt, alkalom- jak tiszitultabb vizeire evezni, szerű, esetleges, perspektivd- jíe mit. tegyenek azok, iul raulH[ íuimjwomi loíiiaii- ku? elgondolást nélkülöző akik számára a Narancs mel- tasabb lévén — az Irodalmi De . vaion megrtehette-e léke az egyedüli otthon, akiélet sitaanál asának kérdéséhez rniilIldez't tiszteletdíjas irányi- két megüazíthatatflan szálak « apparátussal a Palócföld? kötnek Itt élni, de úgy itt éted, „ ;..i__Továbbá, megkapta-e az or- hogy tehetségük révén a más zás0® rangra emelkedéshez gyár szellemi élet magasabb emelkedhessenek, Többszörösen érdekeltként — de mindegyik terület közül ennek gondjaiban legjár. Mindjárt egy ismert jelenséghívóm föl a fi ve lmot Ar- gyiair SZ hívom tel a Iigyemnet. Ar szükséges (az alkotókat jobb ré »tóiba ra, hogy amíg a jelentos gaz- munkára serkentő- mert az idesráíetettsóg és az dasagi potenciállal rendelkező kötelező) segítséget a megye Sl™ * “ inegyék jó része országos hí- sok M ff;M Nógnkl ha. ru művészek sorát delggálja tómin & tól? a magyar szellemi elietibe, addig a Nógrádiban élő tehet- Más irányú feltételek meg- séges, magukban bizonnyal teremtésétől remélem a fej- nagy jövőt hordó effajta em- lődőkópes, szervezett irodalmi berek, vagy már írói pályá- élet kialakításéit, újaktól és juk kezdertén más tájakra fűit- újnaélesztettekitől. nak tőlünk, vagy irtthonmaradottain, munkaiköri gondjaik A stagnálás legfőbb előidé- béklyóibain vegetálnak minő- zője a kvalitásnak kijáró bi- ségeik méretének megfelelő zalom hiánya. Ne engedjük, val áQdotita sulk? meg átká- őket sorS végezetül 4- mert nem az irodalmi élet professzionistává tételétől várok megújhodásit — hadd jegyezzem ide, hogy az elmondottakkal egyenértékűen óhajtanaim a vaazunk bizalmait néhány, ar- nia^ (hely hiányában elmaMiént nem bővebben tápiáw ló a hazai föld írótehetsé- gieink kwirágoztaitósához? Innen miért nem, vagy miiért ra igazán érdemesnek, és ezzel egyszersmind zárjuk le a terminológiai vitákat. Mert bár a „címbaszmáűaiti jog” a kvalitást meg nem változtatja, a mögötte álló bizalom segítheti izmosodását. A közösségért; alkotó érezze, tudja, hogy ez a közösség m,agáénak vallja őt, tudva, hogy nem dilettantizmust kap cserébe. riadt) vizsgálatát is. Igazság érdekében. A teljes előrehaladás nélkül. (Noha hogy százak vallják megyénk- szubjektív feltételek, ajz írók minden országos hírű honfi- ben írónak magukat, de sza- felelőssege L, J^blematikaja- t/ársumk a minket a nemzeti véráraim sodrához jobban kapcsoló érfonal, a társadalom szellemi mozgásaihoz közelebb segítő kar lehetne. Mint ahogy ezt képzőművészeti életünkben példázza id. Szabó, Gzimke, Lóránt sitb. munkássága). Vita a nemzedékváltásról Miért kisebb a gond Szécsényfelfaiun ? Mind több t&z-t foglalkoz- — Igaz-e, hogy a tsz-ben tagoknak. Az Iparból Is vlsz- tat a nemzedékváltás prob lé- sok a fiatal? szahozunk tagokat, legutóbb mája Sok a kiöregedő tsz-tag, — Minden viszonylagos — is egy negyven felé járó tnaka gépesítés üteme nem olyan mondja. — Száznegyvenegy toros jött vissza, gyors, amint a nyugdíjba vo- tsz-tagunk közül eddig már nulók. betegek száma megkö- 68 idős nő és férfi vonult Kedveznek vételi. Foglalkoznak a fiatali- nyugdíjba. Őket számszerűleg tás problémájával a szécsény- még egyáltalán nem tudtuk felfalul tsz-ben is, bár — pótolni. Férfi munkaerőt pélamint ennek híre járt — ná- dául csak úgy tudunk biztosi- __ l uk kevésbé rossz a helyzet, tani, hogy az ipari nyugdíja- Nem érdektelen, hogy milyen mint sok más, hasonló adott- sokból is felvesszük a jelent- fortélyokra van szükség ságú tsz-ben. Ezt az is bizo- kezőket tsz-tagnak. rá,0®’ lylunkakep^e^en tsz-tagok nyitja, hogy a tsz-tagok átlag- — Fiatalabb a tagok átlag- Pótlására, életkora nem haladja meg az életkora is, mint más tsz-ek- ötven évet, mint a Nógrád ben — vetjük ellene, megyei tsz-ek többségében. Fiatal az elnök az embereknek Érdemes ennél elidőzni. Valaki tréfásan azt mondta, hogy azért Vannak többen fiatalok a tsz-ben, mert fiatal az elnök. Kollár László, a tsz- elnök valóban mindössze har- sa§' mincöt esztendős, de az is igaz, hogy még csak rövid ideje kormányozza a szövetzetőnek. Am nemcsak fiatal ember került a szövetkezet élére, hanem egy gyakorlott és jól képzett mezőgazdász is. Egyike ugyanis azoknak a keveseknek elnökeink közül, akiknek agrár- ejgyetemi képzettségük van. Tanultságát, agrármérnöki kéNem mondom, akad nálunk a fiatalabb korosztályból is. — Mennyi? — Ezt nehéz volna megszámolni. És az is sokat jelent, hogy tulajdonképpen hány éves korig tart ma az ifjúA gépekre is jut — Ügy hallottuk, fogatosból is nagy a hiány. — Három-négy fogatos csakugyan elkelne. De ha az eredményeink szemmel láthatóan javulnak, nem lesz nehéz szerezni. — Tehát kedveznék a tszVégh Miklós A BalócföMre építve vagy nem innetn erősödnek fel az szervezetiekre alapozva épít- országös rangig az itt tehet- sék ki ösztöndíjak, megbízásé ggel fogantak 7 sek, pályázatok rendszeréit. Egyrészt, mert ezek által a Tételezzük fel elsőként az miegye jó értei emberi vett íród tehetség jelenléitét. A te- tóeotógiai-tematáfcai hatást hetség helyzeti enengdájávol gyakorolhat alkotóira; más- születése pillanatában, ruhác részit, mert az ínók bááaflmait, zódak fel az ember. Külső szabad időt (nélkülözhetetlen körülményiek annak mennyi- munkafeltételeket) — pens- ségét nem növelhetik-csök- pektívóit nyernek művészetük kemithettik ugyiam, de alapve- káiteJjesltéséhez. tőén meghatározhatják, hogy a tulajdonos mennyit tud, mer. akar műalkotássá mozgósítani belőle, társadalmilag hasznosítani. Az irodalom művelését fáradságos előkészítő munka, izzadságos küzdelem előzi meg, olyan harc, amely során — távol az országos fórumokon való megjelenés lehetőségétől — folytonos külső és önkontroHal csiszolja, nemesíti művészetért az alkotó. Milyen téimaseokiait vehet igénybe önereje mellett szű- kebb hazája halárain belül? Milyen nekifutási, edaéslehe- tőségék adottak számára? A tíz éve létrejött Palóc- föld, melytől irodalmi életünk színvonalának emelését reNagy felelősség az ilyenfajta felkarolás rizikójának vállalása, kevés példát találunk erre az országiban, de miért ne léphetne Nógrád az színvonalas elsőkkel együtt. Egészen addig, hogy szolid formáiban megjelenteti az arra érdemes, helyű írók, költők műveit. Kis költséggel, önálló körtet formaijában, helyi kiadással, mint ahogy ezt jó pár évvel ezelőtt, Szegeden is tették. Az ilyesfajta Igények ham_ goztaitásiakor szokványos válasz rineulus vitió&usa (ma jd, ha produkálnak valamit) ellenérveként és a kívánalmak jogosságának alátámasztáséiul itt hívaitkoznék a „Kiáltás” című irodalmi piákéit al- kiotókörének az országban egyedülálló, egyre nagyobb ^ÜLEJTEZETT gépkocsit, pótkocsit, motorkerékpárt, traktort vállalatoktól ineneayezéses áron átvesz a Pest—Háes—ágra fi megyei MÉH Vállalat balassagyarmati és salgótarjáni telepe. Balassagyarmat. Külsőszügyi út. Telefon: 102 Salgótarján. Nagycsáté-dűlő. Telefon: 19-05. Most ismét torlódnak a munkák — vétjük fel. — Sok a gyom, kapálni kell a növényeket. Közben készülünk az aratásra, betakarításra is. Hogyan győzik ezt a csökkent létszámmal? — A kapásterületekböl a kívülállóknak is juttatunk. Többen visszajöttek a csemetekertből is, átlagban harmincéves nők, amióta harmadába kapálhatnak a tsz-ben. Az ipari dolgozókkal is tartjuk a HHM Vidáman vitatjuk eg\ ideig, kapcsolatot: az aratást, csépkezetet, néhány hónapja ^ vá- hogy vai^ban nagyon kihúzó- lést, hordást lényegében az lasztották meg első számú ve- a fiatalok korhatára A idén is velük oldatjuk meg. személyében egy negyven éven te- Azonkívül terményjuttatással lüli asszony vagy férfi még faosztással, olcsóbb fuvarral fiatalembernek számit. is közelebb fűzzük őket s — Hát hol is van nálunk tsz-hez. fiatalember vagy -asszony? — veszi át ismét a szót az örökké mosolygós, fürge gondolkodású tsz-elnök. — A tehe......................... , részét ben van egy negyvenp esitesét arra is igyekszik fel- éves ^ ^ mi a fiatalok használni, hogy vonzó, korra- közé soroljuk. A fejősök is ru gazdasagot teremtsen, aho- fiatalok> csak középidős va szívesen mennek a fiatalok assaonyok. A bikagondozók tagoknak...? is dolgozni. közt is fcerüj még harmincöt — Ez csak az egyik része a A tsz-irodajan vallatjuk a ^es is A gépekre 25—40 éve- kedvezvényeknek. A háztájisek ülnek. Ez is azt mutatja, ba ezen kívül olcsón napos- hogy a gépesített munkakö- kacsát szereztünk. Eddig száz- rökben jobban megtalálják húsz darabnak akadt gazdája, helyüket a fiatalok. most további 700—800 darabot — És mi történik az általá- hozatunk az egri keltetŐállonos iskolából kikerülő korosz- másról. Negyvenöt forintos tállyal? kilónkénti áron választott ma— A pétervásári traktoros- lacot adunk el a tagoknak, a iskolán három tanulónk vé- meghizlalt fölösleget a szövetgez, azonkívül a debreceni kezet közbenjárásával értékeagrártudományi főiskolán is síthetik. A háztáji állattartók tanul egy tsz-ösztöndíjasunk. kaszálót is kapnak. A trakto- Azután beszélgettem már az rosok 1500 forintos prémium- iskolaigazgatóval is: a szécsé- ban részesültek a jó minőségű nyi II. Rákóczi Ferenc Tsz tavaszi munkáért. Hat, nyugfelvenne 8—10 gyereket kér- díjkorhoz közeledő asszonyt tésztanulónak. Kéttőt-hármat tíz-tíz napra elküldünk a tsz- ml Is visszahoznánk közülük, szövetség hévízi üdülőjébe. — A jelentkezők száma? Egy tagunk a Szovjetunióban — Eddig még egy se jelent- járt. egy másikat az NDK-ba kezett. Csak az egyik gyerek édesapja jelezte, hogy ő szívesen odaadná fiát kertésztanulónak. — Hogyan pótolják akkor a csökkent dolgozó létszámot? — Agyafúrtan — mondja fiatal elnököt. Felszerelték a lámpákat a Karaocs utcai vasúti aluljáróba» küldünk ki az idén. Azután véget érni nem akaró mondatokban dicséri a szécsényfelfalui nép határtalan szorgalmát, amiről a legjobb tanúságtétel az él énkés haragoszöldben diszlő. az elnök. — Kisegítőket szer- gyomoktól szabaduló, köves- zünk. Kedveskedünk a tsz- hegyes határ... Hakos György Több lakást, gyorsabban Nógrád megyében húsz évvel ezelőtt 54 632 lakás volt, 1960-ban 65 239, majd 1969 végén 72 561. Elegendő egyetlen pillantást vetni Salgótarjánra, a Karancs Szálló, a Pécskő utca környékére, a balassagyarmati, a nagybátonyi lakótelepekre és bárki meggyőződhet róla, hogy az utóbbi években sok lakás épült. Még- „ „„ ■■ . __, __________________ is, a lakáshelyzet állandó ja- se^iki tohát főleg az bol lehet építeni legalább 1800 vaj Az előzetes számítások dig kell felhasználni, amíg házgyári elemeket nem lehet kapni. De hiszen Salgótarjánban a következő években töób lakást, kell építeni, mint 1968— 69-ben. Tehát az érdekek találkoznak, a lehető legtöbb lakást kell építeni salakblokkból. Ért a célt kell segíteni, , „ , ___. , ,., , . előmozdítani minden eszköza hazai ellátást külföldi beho- Salgótarjánban salafcblokk- zel minden er5 összefogásávuláea ellenére, egyik legége- fPítoiparon múlik, hogy 1975 főbb gazdasági, szociális, sőt hány lakást lehet átadni, politikai kérdés a kásigénylők nagy --------, d rága albérlet és mindaz a ^ Balassagyarmat város lakást. Sebaj on, Brezinán és szerinf József-telepen több mint 1200 (Ciepen jogos la- Az eltoúlt hetekben az álla- lakás számára van hely, és en- uteahan 800 száma, a mi építőipar, illetve Salgótar- nél jói""’ ■l-xuu — ----- ’ 1 ' ' " ’ ‘ ‘ - szükség a Brezinán 700, József 400. az Arany János jóval több lakásra van töSw^far^ megyeszékhelyen, házban 264> Salgótarján külön. sok baj, viszály, ami a lakás- vertéi megállapodtak, hogy a mégpedig minél hamarább. ^ fpghijain” 150, összesen' ------- megoldatlanságából *v- s°Jan “00 la- Nem leime korszerűbb es 2314 ^h^ meg a Iv k érdés adódik. A világon mindenütt k^és egyezsé a a lakas, de a mi társadal- ; kást építenek. Bár Balassa- gyorsabb ha házgyári elemek^ ötéves terv során. Igaz> ezek.' gyarmaton csak 1973-ig szól boj építkeznénk? Nem, mert nek ^ részét ^ ^ kész későbbi eveik sem Budapestről, sem Misa ca*«*, U* a 1.U ««««**- igénye ^ lehetősége még tisz- kolerái nem szállítanak, Hat- Sfo?“ mrnüe, anyagi erejehez mérten De 2200^ál tö^b la. vaabari pedig ki tudja, mikor munkákra A beTf^ minél előbb meg akarja olda- kás ^ ennél ^ há á de 1975!jg ^ ni ezt a kérdést. Megyerikben „ .f. szerelésekre nincs elegendő a lakások többségét az Állami í^bre kepes az állami építő- miképpen sem. Tehát a helyi tevacitás*. De országosan is Építőipari Vállalat építette és 9 nüTvan P610» rá és helyben is tétezámát, műszaki, technikai Vácon akarnak építeni? Igaz. nül indokolt es gazdaságos, a tárgyalnak már, hogy mitvál. színvonalát teklntv^ a felada- Természetesen törvényeink le- salakblokkra Sa gótarjannak lalh tanácsi é ítői a tek t 0 hetové teszuk. h°Sy a vallalat van szükségé. Az rlletékes ve- kt<tz , n tövAHL. a tok többsége ezután is erre a rl-n. ^ vállalatra hárul. Vajon a IV. ötéves terv időszaka alatt a Nógrád megyei Állami Építő- ipari Vállalat hány lakásrt gy tud építeni? ktsz és a TÖVÄLL. a tervek, a költségvetések részben elkégazdaságos-e, építésre lehet felhasználni. A tS^Süreetto , salakblokkot Salgóbu- nép®.„dóság érdAe ast diktál- „ wírnfs’óktt éá a vb ”k,Ä «• MM MflMt megölel: Salgótarjánban, zetők döntöttek, az építésre vagy Vácott épít-e lakásokat, alkalmas salakot csak lákás- De ésszerű-e, hogy a salakb jánból Vácra szállítsák, másrészt a salgótarjáni székhelyű szállítására ne vegyék igénybe dását^ Főlee 'ZvZrtMrZZ vállaltit k^naritágánoir Vnríil- a va«:ú+i Vor»silr a ^ ‘ Az építhető lakások száma vállalat kapacitásának körül- a vasúti kocsik és a nem attól függ, hogy mennyi belül 13 százalékát megyén kí_ esik százait, pénz lesz rá? Nem a megye, vül kösse le? Salgótarjánba a városok vezetői, műszaki és Vajon mennyi salak van szállítsák a falazati anyagot, bankszakemberek állítják, még Salgótarjánban és hány hogy a következő években a lakás építésére lesz elegendő? ®s . — , . , , . tanácsoknak, a vállalatoknak Erre a kérdésre ma még senki a salakblokkgyártás csak nagy laKas ^ gyorsabban épüljön az OTP-nekés a lakosság egy sem tud választ adni, de az mennyiségben gazdaságos, ad- Dr. Fazekas László részének a szükséges pénz erőmű és a RIOLEX Vállalat rendelkezésére áll. Építési megbízásából már vizsgálják a anyaggal nem bővekedünk, de készletet gépko- _ illetve később szorozott munkára van szökne messziről ség a beruházóknál, a tervezőknél és a kivitelezőknél. Ez Többen azt mondják, hogy a Altétele annaik, hogy több NÓGRÁD — 1970. június 7., vasárnap 5 A
