Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
WÄG PROtETÄRJAI. FGYESÖLJFTEK! AZ MS? Mr- NOG RÁD V. 1 G V * I BIZOTTSÁGA fS A M TG VII TANÁT'- I AI' I ft---------rp.... ........... - '--"flW- 1 - wm X XVI. ÉVF., 132. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. JÚNIUS 7., VASÁRNAP Pedagógusnapi ünnepség Salgótarj ónban A Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában tegnap délelőtt pedagógusnapi ünnepséget rendeztek. A megyei központi ünnepségen megjelent Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Hartly Jánosné megnyitó szavai után Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban a megjelenteknek a pedagó- gttsnap alkalmából tolmácsolta a megyei párt-, állami szervek elvtársi és baráti üdvözletét. Beszédében megemlítette, hogy oktatásügyünk a társadalom reflektorfényében van. A nevelőmunka sokkal összetettebb feladatokat vállal magára, mint évekkel ezelőtt. Javultak az iskolák tárgyi feltételei, a pedagógusok kapcsolatai a szülőkkel társadalmi méreteket öltöttek. A pedagógusok tevékenységét mind jobban elismeri a társadalom. A lakosság figyelme egyre jobban a nevelőmunka felé fordul, többek között ilyen a gazdaságirányítás harmadik éve, erről győz meg bennünket az MSZMP Központi Bizottságának nemrégiben hozott ifjúsági határozata, és nagyobb figyelemmel kísérik a szülők is az oktatás fejlődését. Havas Péter beszélt a pedagógustársadalom és a párt együttműködéséről, megállapította, hogy a pedagógusok tevékenységét egyre inkább tetteik alapján kell megítélni. Az iskoláknak is azt kell mérlegelniük: mit tettek a generációk nevelése érdekében? Ezután Géczi János, a Nógrád megyei Tanács VB-elnöke átadta az Oktatásügy kiváló dolgozója, a Miniszteri dicséret, valamint a Kiváló dolgozó kitüntetéseket. Az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Benkő Béla, dr. Dohány Irén, Fabulya László, Koltányi Imre, Lisztes István, Ivitz Zoltánná, Megyeri Károly, Molnár Ferenc, Németh Lászlóné, Radios Győző- né, Remenár Jánosné, Simon Imre, Szorcsik Sándor, Vácz János, Végh Lászlóné. Heten kaptak Miniszteri dicséretet, hárman részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésben. A Nógrád megyei Tanács VB elnöki dicséretében tizenhármán részesültek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége kitüntetéseit Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára nyújtotta át. KlSZ-ér- demérem kitüntetést kapott Herold László. Aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntették ki dr. Szomszéd Imrémét, Lakatos Gézánét és Antal Józsefet. Kiváló úttörővezető kitüntetésben részesült Barna Ferenc, Szomszéd Zoltán, Tajti Bélá- né, Miklós Bertalan és Zá- vorszki Istvánná. A Szakszervezeti munkáért érdemérem arany fokozatát Hartly Jánosné, a pedagógusszakszervezet megyei titkára adta át Túrái Ferencnek. Eredményes szakszervezeti munkájukért kilencen kaptak oklevelet. A pedagógusnapi ünnepségen nyújtotta át dr. Molnár Pál, a megyei művelődésügyi osztály vezetője a pedagógiai pályázatok díjnyerteseinek az elismerését. Tizennégyen részesültek pénzjutalomban. Az ünnepség befejeztével a megjelent párt-, állami és tö- megszervezéti vezetők, valamint a pedagógusok baráti beszélgetésen vettek részt. •k Budapesten tegnap délelőtt a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese adta át a Kiváló tanár és Kiváló tanító kitüntetéseket. Herold László, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium igazgatója Kiváló tanár, Gordonyi Aurél- né, kisterenye-bányatelepi pedagógus pedig Kiváló tanító kitüntetésben részesült. A pedagógusnap alkalmából kiváló nevelőket tüntettek ki a Művelődésügyi Minisztériumban. A kitüntetéseket dr.Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese nyújtotta át. Képünkön: Herold László, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium igazgatója veszi át a kitüntetést a miniszterhelyettestől (Telefotó — Székely felvétele) Hazatérhetnek a Szamos menti árvízi kitelepültek A Szamos memití árvíz sújtotta területein saombaitoin az utolsó két kitelepíteitit község, Fehérgyarmat és Tunyogmatolcs lakossága is engedélyt kapott a visszatérésire. Az árvízkárosult községek áRatátlomámiyát a takianmányihiáiny miatt átfteLepítik Szabolcs miegye más nagyüzieimi gazdaságainak legelőire és a Hortobágyira. Eddág 1650 szarvasmarháit és 3850 juhot helyeztek el a megyén belüli, 1355 szarvasmarhát és 9100 juhot pedig a hortobágyi gazdaságokban. Az árvízkárosult községeik lakóházainak újjáépítési és helyreállítási munkálatait figyelembe véve már intézkedéseket tettek az ifjúsági építőtáborok berendezésére is. Így Fehérgyarmatom, Tiiyadtaron, Jénkmajtison, Nagyhódosom és Csengémben össaesem 2700 személymds építenek tábort, s ebben az öt sátor városba n, több csoportban 8350 fiatal segítheti nyáron az újjáépítést, a helyreállítást. A Tisza középső és alsó szakaszán towáfbib- ra is megfeszített munkával védik, erősítik a gátakat. A fokozódó átázás miatt Tisizaánofea, Tisza- kiirt, Tiszasas és Csomgréd térségében újabb 50 000 homokzsákot szállítottak a tőkésekhez, hogy megtámasszák a gátakat. Sajnos, az utóbbi két nap alatt lehullott 15—20 milliméter csapadék szinte sámbemgenré változtatta az utakat és a töltések tetejét. Ezért elsősorban uszályokon és más vízi járműveken szakították a töltésekhez a védelmi anyagokat. 99 Elveszett" a tavaszi meleg A tavaszi vetések lassan fejlődnek — Az őszi gabona kilátásai javultak Végh Lászlóné diósjenői pedagógus átveszi az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést (Koppány György felvétele) Ä szokatlanul hűvös, napfényben szegény, csapadékban gazdag időjárás kettős hatást váltott ki: a tavaszi vetések lassan. — nem kielégítő módon — fejlődnek, az őszi gabonák terméskilátásai viszont lényegesen javultak a tél végi állapothoz képest. Az év első öt hónapjában — sok évi átlaghoz viszonyítva — 25 százalékkal több csapadék hullott lé, de ugyanakkor és ugyanannyi „elveszett’ a tavaszi melegből és napfényből. Emiatt a növényzet fejlődésének „óramutatói” — az egyes növényfajtáktól függően — lassabban mozognak és kisebb-nagyobb késést mutatnak. Az ország te. rületének nagyobb részén a szakemberek most már biztosra veszik, hogy az aratás később kezdődik az átlagosnál, sőt a kapások betakarítását is későbben lehet majd megkezdeni. Újabb gépkocsik Szabolcsba A 2. sz. Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsiparkjából 21, vezetőjével együtt, három hete Poroszlón védi a gátakat. Ma hajnalban újabb 12 ZIL, gyártmányú tehergépkocsi indul Szabolcsba Salgótarjánból. A gépkocsikaraván 80 köbméter vörös salakot visz az árvízkárosultak házainak újjáépítéséhez. A salak- és a szállítási költségeket a vállalat fedezi. A nemzeti jövedelem egy százalékos növeléséért A Szakszervezetek Budapesti Tanácsát újabb vállalatok tájékoztatták arról, hogy dolgozóik röpgyűléseken, szak- szervezeti értekezleteken kiegészítették kongresszusi vállalásaikat, s a termelés további növelését ajánlották fel. Ezzel akarják segíteni a tervezett nemzeti jövedelem egy százalékos növelését, az árvíz okozta súlyos károk pótlását. A Csepeli Fémműben különféle műszaki és szervezési intézkedésekkel a termelékenységet újabb másfél százalékkal növelik. Egyebek közt terven felül elkészítenek 500 tonna úgynevezett aludúr huzalanyagot, amelyből a Magyar Kábelművek az árvíz sújtotta vidékeken elpusztult vezetékek egy részét pótolja. A Csepeli Fémmű móri leányvállalatának üzembe helyezését is három hónappal előrehozzák, így az idén a tervezettnél ezer tonnával több elektródahuzal- alapanyagot gyártanak. A csepeli szerszámgépgyárban a termelést másfél, a termelékenységet egy százalékkal tovább növelik, s a soron kívüli külföldi rendeléseknek is még az idén eleget tesznek. Különféle szerszámgépekből 10 000 000 forint értékűvel többet exportálnak mint ahogy azt eredetileg tervezték, ugyanakkor a vállalat nyeresége 0,5 százalékkal tovább nő. A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár eredeti tervétől eltérően nem 120 000 000, hanem 195 millió forinttal növeli termelését az 1969. évihez képest; exportja 130 000 000 forinttal lesz magasabb a tavalyinál. A többleteredményt, legalább 70 százalékban a termelékenység javításával igyekeznek elérni. Az utóbbi években kikísérletezett nyolc új gyógyszer, ezenkívül két új állatszérum gyártásának technikai bevezetését meggyorsítják, s e szereket határidő előtt kibocsátják. A Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat 5—10 százalékkal növeli a termelését azokból a szerekből, amelyekre elsősorban az árvíz sújtotta vidékeknek van szükségük. A járványok megelőzésére e vidékek növendékállatai számára nagy mennyiségű tápszert szállítanak, és oltóanyagból is jelentős mennyiséget gyártanak terven felüL Sok tekintetben hűen jellemzi az általános helyzetet Baranya megye határa. Az országnak ezen a vidékén, noha az idén itt fejeződött be legkorábban a tavaszi növények vetése, még ezekben a napokban is májusi képet mutat a határ. Emiatt az a különös helyzet állt elő, hogy június első hetében még csak kezdik a növényápolást, holott máskor ebben az időszakban már az idény közepén tartottak a gazdaságok. A vetések fejletlensége miatt egyszerűen nincs mit gyomtalanitani. Az őszi gabonák az idén általában rosszul teleltek. A szakemberek a márciusi határszemlék után meglehetősen borúlátóan nyilatkoztak a várható termésről. A bőséges csapadék azonban kedvezően befolyásolta a kalászosok fejlődését. Baranyában például már kikalászolt a búza, sőt sokhelyütt már virágzik is. A megye mezőgazdasági üzemeinek vezetői úgy ítélik, hogy a szokottnál egy héttel később, tehát körülbelül június 25. után kezdődhet majd meg az aratás. Mindenütt lassú, de egyenletes magképződésre és kalászérésre számítanak, ami nagyon kedvező a hozamok alakulása szempontjából. Gsongrád megyében ember- emlékezet óta az idei tavasz állította a legnagyobb erőpróba elé a mezőgazdaság dolgozóit. Két hónapig belvizek sanyargatták a földeket, utána pedig a folyók áradása szólította a gátakra a munkabíró férfiakat. A határban, a földeken a nők és az idősebbek álltak helyt helyettük. Tennivaló pedig bőven akadt. A belvizek következtében kipusztult kalászosok földjét napraforgóval és rövid tenyészidejű kukoricával vetették be. A szegedi tájkörzetben ebben az időszakban kellett megoldani a fűszerpaprika-palánták ültetését. Az aszszonyók elismerést érdemlő helytállását mutatja, hogy a kijelölt 9000 holdnak már mintegy 60 százalékán kitűzdelték a palántákat. Baranyához hasonlóan Békés megyéből is arról adtak jelentést, hogy kalászolnak az őszi gabonák, s szinte szemlátomást híznak a búzaszemek. A tavasziak viszont otí is sínylik már a sok csapadékot és a napfényhiányt. Veszprém megyében az időjárás miatt több mint 2500 hold maradt vetetten, zömében a devecseri járásban. Ezeken a helyeken most indulnak a vetőgépek: silókukorica és más rövid tenyészidejű növény magját szórják a földbe. Biztató a helyzet viszont a szőlőskertekben. A balatoni borvidéken Csopak, Somló, Badacsony hegyvonulatain bőséges a fürthozam. Különösen a nagyüzemek kcurdonművelé- sű tőkéi ígérnek sokat. A legkedvezőbb kép a Bács- Kiskun megyei jelentésből bontakozott ki. A megye közös gazdaságainak többségében behozták az időjárás okozta elmaradást. Kitűnő a gabonák fejlettsége, gyomtalanok a cukorrépa-, a borsó-, a burgonya-, a vöröshagymaföldek. Az ország legészakibb vidékén — Borsod megyében — ahol egyébként is körülbelül kéthetes késésben vannak az ország más vidékeihez viszonyítva, az idén különösen szembetűnő az elmaradás. Az őszi gabonák behozták ugyan fejlődésbeli elmaradásukat, kapásokból azonban több mint 10 000 hold maradt vetetten, jórészt a belvizek és az árvíz miatt. A szakemberek ennek ellenére nem ítélik meg borúlátóan a helyzetet. Amennyiben az időjárás a továbbiakban kedvezőre fordul, ez még sokat segíthet a kapásokon is.
