Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

olgári védelem* «14, ha tudjuk SzükségÓYÓhelyek létesítése A lakosság és az üzemi dol­gozók óvóhelyen való elhe­lyezése érdekében a kiépített óvóhelyek felhasználása mel­léit, adott esetben a különbö­ző szerkezetű meglevő pin­cékben kialakítható szükség­óvóhelyeket, Illetve ezek hiá­nyában az épületen kívüli a rokóvóh el veket Is számítás­ba kell venni. Árokóvóhely előregyártót! elemekből és helyszínen található anyagokból Az árokóvóhelyek építésé­nél egyik legfontosabb köve- töknéhy: minél kevesebb szakmunkával és rövid idő alatt meglépithetők legyenek. Ezért csak olyan életvédelmi létesítmények építését lehet előirányozni, amelyeknél az építéshez szükséges anyagok á helyszínen, illetve a köz­vetlen környezetben, vagy az épületelem-gyárak telephelye­in kellő mennyiségben ren­delkezésre állnak, s a velük valló kivitelezéshez szinte ki­zárólagosan csak segédmun­kaerő igénybe vétele szükség gés. Ebből a szempontból külö­nös jelentőséggel bírnak az árokóvóhelyek, mert: — sízétterjeseitetit (elnyúj­tott) elrendezésüknél fogva közeli becsapódásokra nem olyan érzékenyek, mint a nagy, összefüggő és a földiből jelentős mértékben kiemelke­dő pincék; —■ födémtik és a födém fe­letti földfeltöltés védelujjet nyújt a közeltaáálaiti távolság­ban, vagy azon túl robbanó, hagyományos robbanóanyag­gal töltött légi bomba, löve­dék, vagy rakéta repeszei, to­vábbá a romhatárcm kívül épületromosodóisból keletkező szétszóródó törmelék hatása ellen, valamint a nukleáris és termonukleáris fiegyverek robbanásakor a rádilóaktív ás hősugárzás hatása ellen és a fentiekkel azonos körülmé­nyek közötti radioaktiv fegy­ver sugár hatása ellen; — megépítésük rövid idő alatt végrehajtható és külön­leges munkát nem igényel; — Szerkezetei kötési időit nem igényelnek, így megépí­tésük után azonnal felhasz- náfthaták. Az árokóvóhelynek három fő része van: — A lejáratok, aa. árokóvó­hely-szakaszok, az árokóvó­hely -szakaszok csatlakozási pontjai. Az egyes árokóvóhelyek építését 5—6 m-es szakaszok­ban kell elvégezni, tekintve, hogy egy-egy szakaszban 25 főnél több személy nem he­lyezhető el. Egy rendszerben maximum négy szakasz lehet, így egy árokóvóhely legna­gyobb befogadóképessége száz fő. Az egyes ároteszaikaszok csatlakozását a később tár­gyalásra kerülő csatlakozás i_ pomf-kialtakitások biztosítják. Az árokszakaszok építéséhez szinte kizárólagosan segéd- munkaerő Igénybe vételére van szükség, ezek ugyanis megfelelő szakmunkás, illet­ve műszaki felügyelet és irányítás mellett aiz építést el tudják végezni Az árokóvóhelyeket úgy kell építeni, hogy azok a be­járatok felé körülbelül 0,5 százalékos lejtéssel rendelkez­zenek a víztelenítés biztosítá­sa érdekében. Lejtős terepen az árokóvóhelyet úgy kell el­helyezni, hogy a lejtést a te­rep biztosítsa. A lejáratok te­hát mindig az óvóhely leg­mélyebb részét képezi. Az árokóvóhelyeket lehető­leg lejtős mértékben földibe süllyesztve keli megépíteni. Amennyiben a talajvfzvtszo- nyök nem engedik meg az árokóvóhelyeknek teljes mér­tékig a talajba való süllyesz­tését, úgy az legfeljebb az óvóhely belső magasságának felével emelhető ki a talaj­ból. Ha azonban az árokóvó­hely padozata 40 cm mély­ségiben kerülne a legnagyobb talajszint alá, úgy kiemelése helyett megengedhető, hogy pado'zattikórut vízzáró bettonpa- dozatof készítsünk. Ehhez köbméterenként leg­alább 300 kilogramm nagy szi­lárdságú cementet és megfe­lelő vízzáró anyagot kell használtra (Triikosal. Sd (kűrit stb.). Az árokóvóhely építésénél a föld túlzott fellazításának el­kerülése céljából a munka­gödröt csak olyan mértékben szabad kiszélesíteni, hogy a munka éppen elvégezhető le­gyen. A Illékony talajban az árok oldalfala függőleges le­het, laza talajnál dúcolási vagy megfelelő rézsűt alkalmazni. A kitermelt dat nem szabad a munkagö­dör szélén felhalmozni, ne­hogy a gödör partfala lesza­kadjon. Az árokóvóhelyeik földfel­töltése legialóibb 2,50 méter koronaszélességű. vastagsága minimum 60 centiméter le­gyen. A feltöítés rézsűje fü­vesítés nélkül 1:2, gyeptégla­burkolat esetén 1:1,5 legyen. Bogórháitú földfeltöltés alkal­mazása előnyös a lökőnyo- mással szemben Az óvóhelyet talajvíz ellen szigetelni nem kell. Az egyes szakaszokat a bejárat felé lejtéssel kell kiképezni, vágy alagcsövezéssel kell ellátni. Az összefolyó vizet zsompok- ba kell! összegyűjteni, ahon­nan kézi erővel kiemelhetjük. A csapadékvíz káros hatá­sa ellen a födémet külső ol­dalon közvetlenül a födémre ragasztott két réteg sziigetelő- papírral kell megvédeni. A szigetelésnek az oldalfalon legialóibb 80 cerntimétemel túl­nyúlva. a födém alsó sikja alatt legalább 10 centiméter­re kell befejeződnie. A külső csapadékvizet a feltöítés és a lejárati rész gondos körülár- kolósávtal kell elvezetni. A benn tartózkodó szemé- kell lyek részére személyenként fgj_ két liter ivóvizet kell előirá­nyozni hordozható szükség- tárolóval. Világításhoz kézi akkumulátoros lámpa szüksé­ge«, azonban hálózatról föld­kábellel is megoldható. Ebben az esetben az áramszolgálta­tás kiesésének valószínűsége miatt, szükségvilágításról fel­tétlenül gondoskodjunk. Törzsvezetési gyakorlat Bemutató törzsvezetési gya- törzsek parancsnoki állománya korlatot tartották a Nagyba- Is tapasztalatot szerezzen ha­tonyi Szolgáltató Vállalat pol­gári védelmi törzse részére. A gyakorlatnak Az volt a célja, hogy a vállalat polgári védel­mi törzse bemutató jelleggel gfl sonló és sorra következő gya­korlataik levezetésére. A gyakorlat bemutató jelle- kezdeményezése ésszerű és gyakorolja a végrehajtandó te- hasznos volt. Elérte célját, mi- Vékenységét, üzeme és kömye- vei új, korszerűbb elveket tar- áete területét ért atomcsapás talmazott. Növelte a parancs­következtében kialakult helyzet noki állomány irányító kész­feltételezésével az élet- és va- ségét és jelentős segítséget gyón védelmet. További célja adott a meghívottaknak. A az volt, hogy a gyakorlatra gyakorlaton résztvevők kitűnő szemlélőként meghívott más fegyelmezettségről és lelkese- bányaüzerhi polgári védelmi désről tettek tanúbizonyságot. A felvételünkön látható szőnyegen biztosan át lehet kelni a tűzön. A Stuttgart—echter• dingeni repülőtéren mutatták be most ezt a tűzálló szőnyeget. Különösen a repülőgép- szerencsétlenségeknél fordul elő, hogy a kifolyó üzemanyag lángba borítja a környéket. Ilyen esetekben komoly nehézséget okoz a repülőgép utasainak a megmentése, akik a vészkijáratokon keresztül akarják elhagyni a gépet. A lángokkal dacoló szőnyeggel úgy­szólván meg lehet hosszabbítani a vészkijárat csúszdáját. Az időközben szabadalmazta­tásra benyújtott mentőszőnyeg több alumí niumrétegböl áll, továbbá egy speciális vegyi anyagokkal preparált szövetből és egy műanyagbevonatból. Stuttgart repülőterén kí­vül valószínűleg a külföld is érdeklődni fog az életmentésre felhasználható speciális szőnyeg iránt. Szegednél minden eddig észlelt maximumnál magasabb a Tisza vízállása. A város ost­romlott képet mutat. A támfal biztosítására a Tisza-parti Móra Ferenc sétányon polgári védelmi alakulatok közreműködésével több mint ISO 000 homokzsákot helyeztek el. (MTl-fOtó — Kácsor László felvétele) Jóra értékelték as egészségügyi szakaszok felkészültségét Balassagyarmaton a járási mér képesek egy esetleges ka- szerzésre más egységekhez is tanács nagytermében a polgá- tasztrófa esetén az ember éle- eljárt. Meglátogatta a Tisza ti védelem egészségügyi sza- lének mentésében eredménye- és Maros vidéki árvíz sújtotta kaszparancsmokainak, körzeti sen közreműködni. A tömeg- területeket Is. orvosoknak és járási vöröske- pusztító fegyverek alkalmazá- A parancsnokok irányító- és resztes titkárainak részvételé- sát feltételezve, feladataikat munkaszervező készségének vei módszertani értekezletet jól el tudják látni. A kikép- növelését, a beosztottak szák­tartattak. Értékelték az egész- zések eredményességét te- értelmének és begyakoroltsá- ségügyj szakaszok 1969. és kintve a körzeti orvosok meg- gának fokozását, az egyszerű 1970. évi kiképzési eredmé- felelően segítették az egyének és kombinált sérültek ellátá- nyeit és még a megoldandó felkészültségét. Például dr. sát, s ezek módszereinek kér- 1970. évi feladatokat. Baráth Hunyadi Mátyás, az érsek- dését dr. Zándoki Géza, járási Pálné, a járási Vöröskereszt vadkerti körzet orvosa, aki tisztifőorvos ismertette a je- titkára értékelése szerint az körzetének mindennapi orvo- lenlevőkkel. Felhívta a íi- 1970. évi polgári védelmi si ellátása mellett példamuta- gyeimet a személyi állomány egészségügyi munkát és ki- tó lelkesedéssel oktatta és se- politikai felvilágosítására és képzések eredményeit tekintve gítette az egészségügyi szaka- nevelésére, hogy a honvédel- megállapitotta, hogy az egész- szók tagjait. Ezek a szaka- mi nevelés és a szakmai okta- ségügyi elsősegélynyújtó egy- szók az élenjárók közé küz- tás egységben valósuljon meg. ségek jelentős erőt képvisel- dötték fel magukat. A járási A járási értekezleten részi­nek a megye, illetve a járás körzeti orvosok mellett egyre vevők felszólalásaiból és han- polgári védelmi rendszerében, több olyan szakaszparancsnok gulatából arra lehetett követ- A több éves munka eredmé- segíti az egészségügyi szaka- keztetni, hogy az egészségügyi nye, hogy más polgári védelmi szók felkészítését, mint Lacz- szakaszok minden beosztottja egységekkel együttműködve, kő József nógrádkövesdi egész- továbbra is részt kíván vállal­ségügyi szakaszparancsnok, ni a mindennapi felkészülés aki nem elégedett meg saját feladatából a megye polgári szakasza foglalkozásával, ha- védelmi feladatainak sikeres nem gyakorlati tapasztalat- végrehajtása érdekében. írja a jogszabály A polgári védelmi kikép­zésnek — továbbképzésfiek —, illetőleg a polgári védelmi gyakorlatnak a jogszabályban meghatározott évenkénti idő­tartamába a lakóhelytől, vagy a munkahelytől a kiképzés — továbbképzés —, illetőleg a gyakorlat helyére és a vissza megtett út idejét nem lehet beszámítani. Figyelemmel arra, hogy a kiképzés — továbbképzés — a polgári védelmi kötelezett­ség alatt állók részére, ha azok munkahelyük polgári vé­delmi szervezetének tagjai — elsősorban a munkahelyükön, egyébként az állandó lakóhe­lyükön kell megtartani, a ki­képzésen, illetőleg a tovább­képzésen való megjelenéshez szükséges idő (a kiképzés he­lyére és a vissza megtett út ideje) a kötelezettekre nézve lényegében számottevő idő- veszteséget nem jelent. Más a helyzet azonban a polgári védelmi gyakorlat ese­tében. A jogszabályok nem tartalmaznak ugyanis olyan korlátozó rendelkezést, hogy a polgári védelmi gyakorlatot csak a kötelezettek állandó lakhelyén, Illetve munkahe­lyén lehet megtartani. Ezért, ha a gyakorlatot a kötelezett állandó lakhelyén, vagy mun­kahelyén kívül eső helyen tart­ják, így e rendelkezés alapján, az utazásra fordított idő — ami Ilyen esetben már szá­mottevő lehet — a gyakorlat idejébe nem számítható be. A polgári védelmi kiképzés­sel, továbbképzéssel és gya­korlattal kapcsolatos további közös rendelkezés az azokon való részvétel kötelezettségé­nek teljesítésére vonatkozik, A részvétel iránt a polgári véde­lem államigazgatási, illetve üzemi szervének vezetője in­tézkedik a polgári védelem országos parancsnoksága által e célra rendszeresített nyom­tatvány felhasználásával. Ez • a rendelkezés nem zárja ki természetesen azt a célszerű megoldást, hogy egy-egy üze­men belül az értesítés, illetve a részvételre való felszólítás a kötelezettek által aláírandó körözvény útján történjék. A lényeges e vonatkozásban az. hogy a kötelezettek a megje­lenésre való értesítés tudomá­sulvételét aláírással elismer­jék. NÓGRÁD — 1970. június 28., vasárnap 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom