Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Döntött Tragikus szerencsétlenség történt egy vidéki vállalatnál Az egyik kazán szénbunkeré- bŐl a másikba szenet lapátol­tak. Később a főgépész felszó­lította a munkásokat, menje­nek le a szénhalom tetejéről, mert a bunkert alulról ki­ürítik. Ezután anélkül, hogy utasításának teljesítését el­lenőrizte volna, eltávozott. Negyedóra múlva a ka­zángépész — minden kö­rültekintés nélkül — meg­kezdte a széntömeg leereszté­sét. A több tonna súlyú, lefelé zúduló széntömeg a halom te­tején szabálytalanul ott ma­radt egyik munkást magával sodorta és agyonnyomta. Özvegye és árvája kártéríté­si perében az alsófokú bírósá­gok a vállalatnak csak 50 szá­zalékos kártérítési kötelezett­ségét állapították meg azzal az indoklással, hogy a baleset be­következésében az elhúnyt is vétkes. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követke­ző álláspontot foglalta el: — A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vét­kes közrehatása milyen mérvű volt. A kárviselés arányának meghatározásánál azonban je­lentősége van annak, hogy a baleset bekövetkezésében a vállalat vétkes magatartásával közrehatott-e. A vállalati gé­pészek gondatlanságukkal sú­lyosan megszegték az óvó- rendszabályokat. Ehhez járul, hogy az elhúnyt balesetvédel­mi oktatásban nem részesült. Mindez a bekövetkezett tragi­kus eseménnyel összefüggés­ben van. Ezek a vétkes mu­lasztások lényegesen csökken­tik a dolgozó vétkességének súlyát, ezért a vállalatnak a kár hetven százalékát kell vi­selnie. Két bányamérnök mélyszi­Könyvheti vendégünk volt: JSliktai lÁdám költő Az ünnepi könyvhét alkal­mából Salgótarjánba látoga­tott Niklai Adám. Kedden dél­után találkozott olvasóival, a Madách Imre Gimnázium di­ákjaival, irodalomkedvelő fia­talokkal. A Debrecenben élő költő meghallgatta a verseiből ösz- szeállított rövid műsort, majd válaszolt a hozzá intézett kér­désekre, például arra: van-e értelme egyáltalán az efféle rendezvényeknek. Niklai Ádám így foglalta össze erről véleményét: — Ha sikerül olyan tarta­lommal megtölteni, amely írónak, olvasónak egyaránt ad valami maradandót, valamit, ami nem sablon, és ha nem is több, de más, mint amit a tankönyvek és irodalomórák adhatnak, akkor feltétlenül hasznos. A költészet bizonyos érte­lemben maga is „párbeszéd”. Megközelítéséhez is szükség van párbeszédre. Napjainkban „közös dolgaink” megbeszélé­sére a kelleténél egyébként is kevesebb idő (és hangsúly!) jut. Jó tehát, ha e találkozó­kon minél kevesebb az ünne­pély- és „rendezvény”~elem, ám annál több a kérdés, a vá­lasz, a vélemények és néző­pontok kölcsönös megismeré­se, cseréje, adott esetben meg­vitatása. — Hogyan látja a költő ko­runkban a líra lehetőségeit? A költészet szerepét vagy túlbecsüljük, vagy tagadjuk, akár különböző alapokról is. Kétségtelenül egyfelől, hogy a ma költőjének nem lehet ész­szerű szerepigénye a (pl.) XIX. századi nagy elődök „tűzoszlop”-koncepciója, más­felől viszont miért pont a költőnek ne lenne szabad be­leszólnia az úgynevezett köz­életi kérdésekbe, amikor ép­pen a közéleti aktivitást kér­jük számon nem-költő állam­polgároktól is. — A kötet bizonyára jelen­tős állomás a költő életében. A közelmúltban könyvesből tokba került SZERETŐK cí­mű verseskönyv, mit jelent Niklai Ádám számára? — Vers lehet az asztaíííők- ban, költészet nem. A költé­szet lételeme, életfeltétele, hogy funciójánaik betöltését, legalább megkísérelje, ez pe­dig kötet nélkül aligha lehet­séges. Több és más a kötet, mint a folyóiratban közölt vers. A költő köteteivel van je­len életben, irodalomban egy­aránt. Élet- és irodalomszere­tő embernek pedig ez nyil­ván öröm. és további bizta­tás. — hamv — íróság vat tyúkkal történő víztelení­tésre újítási javaslatot készí­tett, amelyet később egy bá­nya vízvédelménél — némi módosítással — felhasználtak. A vállalat azonban arra hivat­kozva, hogy a javaslat nem tartalmazott újdonságot, ha­nem csak a megoldandó kér­dést vetette fel, nem volt haj­landó újítási díjat fizetni, mi­re a mérnökök pert indítottak ellene. A megyei bíróság a vállalat álláspontját fogadta ei és a keresetet elutasította. Fel­lebbezésre a Legfelsőbb Bíró­ság úgynevezett közbenső íté­letével kimondta: újításról van szó, tehát a díjkövetelés jogos. Ezért az alsófokú íté­letet megsemmisítette és a megyei bíróságot az újítási díj összegének megállapítására utasította. Az ítélet indokolá­sa a következőkre mutatott rá: — Nem áll fenn az újítás viszonylagos újdonsága, ha az elgondolást az a vállalat, amelyhez a javaslatot benyúj­tották mér alkalmazza, vagy ha a vállalat, illetve irányító szerve igazolja, hogy a javas­lat megvalósítását már a be­nyújtás időpontja előtt tervbe vették. Ebben az esetben meg­állapítható, hogy a szóban for­gó bánya aktív vízvédelmének megoldása lényegében meg­egyezik a mérnökök újítási ja­vaslatával. Egyébként is a vál­lalat a javaslatot kísérletre al- kalmasnak minősítette s erre szerződést is kötött. A megva­lósítási szerződés pedig csak azért hiúsult meg, mert a gaz­dasági eredmények még nem voltak megállapíthatók. Ké­sőbb azonban a vállalat az újítási javaslat gazdasági ered­ményét részletesen értékelte. Téves tehát a megyei bíróság­nak az a megállapítása, hogy az újítás a viszonylagos újdon­ságot nélkülözi. Téves az a megállapítása is, hogy a meg­oldandó kérdést, illetve fel­adatot csak felveti, mert e megoldásnak a módját is meg­adja. Ezek szerint a mérnökök javaslata újításnak tekinthe­tő és így a díjazás iránti igé­nyük jogos. a. &. Mi történt 23 millió évvel ezelőtt Megmentik Ipolytnrnóe kincseit Megyénk legészakibb köz- geológusiberkekfben nyilván- pusi, páradús éghajlat volt. ségéről, Ipolytamócral sok tartott ipolytaimóci neveze- körülbelül olyan, mint jelen- politikai, gazdasági, terme- teseéget keresték fel nyári leg a Délkímai-tenger, vagy szettudományii értekezés, új- gyakorlatuk alkalmával az a Mexikói-öböl környékén ságcikk jelent meg az utóbbi egyetemisták 1900-ban és ek- van. években. kor bukkantak rá a maga ne- Az ismertetett őséletjelen­Sajétos földrajzi fekvésénél mében világszerte is igen rit- ségsk csak kiragadott részle- foigva (víz, erdő) már a ka leletre, a 23 millió év- tek, amiket külön-külön nem bronzkorban, vagy még ré- vei ezelőtt élt őséllatok láible- is helyes értékelni. Átfogó ős- gebban lakott terület volt a nyomataira a fatörzs saotm- földrajzi magyarázat nélkül a köség környéke. így a tég- szédságjában. Az orszarvú- és leletek valóban csak kűlümile- Ilagyár mellett 2000 évvel ez- ormányosféleségék, ragadó- gességek, de tovább kell lép- előtt, agyagiedény „üzem” mű- zók és madarak lálblemyoma- minik, s tudnunk kell, hogy ködött, sok kézi formázósú, tad arra utalnak, hogy erre a mi az oka az ipolytamóci vastag falú edénytöredék, környékre, az akkori. itató- „múzeum” keletkezésének. tanúskodik er­csomitdaraib ről. A múlt században fontos átkelőhely, közlekedési vonal vezetett át Ipolytamócon, a fiatalabb időkben, Losonc— Salgótarján közötti átmenő- terület volt. Lovon, de sokan gyalog járták az utat, keresve detű agyagos homokban helyre jártak a szubtrópusi Végeredményben a tengeri, melegben szomjukat oltani az mocsári, szárazföldi eredetű álljatok. rétegeket, részletes kőzettani A múlt század végén az geokémiai . tanulmányozás, ipolytaimóci állomáson a gye- vizsgálat alá belli venni, *s rekek megkövesült „madár- ilyen módon visszapörgetni az nyelvet” árultak, ami nem évmilliókat, voüit más, mint a tengeri ere- Néhány mélyfúrás és bá­Ifjú szakmunkások! A szakmunkásvissea után vár benneteket- j*' a Pest megyei A EV az alábbi szakmákban: KŐMŰVES. ÁCS- ÁLLVÁNYOZÓ. KÖZPONTIFÜTÉ8 VASBETONSZERELŐ SZERELŐ. SZOBA EESTÖ- MAZOLO. ASZTALOS. BURKOLÓ. MŰKÖVES. a vízmosásokkal dombokon átvezető ta- nyászati kutatás-feltárás szükséges az ismert előfordu­lások tisztításán kivül, hogy a csodálatos leleteket átfo­góan értelmezhessük. Legfon­tosabb tényező a pontos ré- tegitami térkép, a komplex anyagvizsgálat. Mindezeket a munkáikat úgy kelll tálalnunk a hazai és külföldi látogatók számára, hogy maguk is érté­kelni tudják a látottakat. Fontos oktatási feladatot fog teljesíteni a korszerűen elő-, készített terület, amellett fon­tos szerepe lesz Ipolytamóc- nak az idegenforgalomban is. A különben nagyon kedves domibos-vízmosásos területen jó pihenési lehetőségről te gondoskodni kell. Mint miindiiig, most is var „de”... és ez esetben is pénzre van szükség. A védő- épület, a vízelvezető árok, a bekötőút és egy olyan mene- dékhée — ami egyúttal az előkerült leletek megóváséit is staaJbdalrt látható cápafog A lelőhelyet célozná. — bizony pénzbe ke legrövd- ugyan. ismerjük, de mivel rtil. Mindén igényt kielégítő Az ipolytarnóci leletek egy része fedél alatt debb ösvényt. Sokan ismerték rostával gyűjtötték a fogaikat, monográfia és többféle ismer­azt a kőlócát, vagy ahogy ál­talában nevezték, gyurtyám­Könyvhét a Salgótarjáni járásban A* ünnepi Könyvhét, megnyitó­ját a napoKban tartották Lucfal- ván. Ez a rendezvény egyúttal a járási Könyvhét eseménysorozatá­nak Kezdetét is jelentette. Har­gitai Attila, a Salgótarjáni járási Tanács VB művelődésügyi osztályá­nak munkatársa méltatta a könyv­hét jelentőségét, majd Füiöp Já­nos, József Attila-díjas író tar­tott előadást. Az ünnepség rende­zéséért Szathmáry Zoltánná füg­getlenített klubkönyvtárvezetót és Szeberényi Gyuláné könyvtárost illeti dicséret. A járásban Ka- rancslapujtön június s-én a Paj­tás Szerkesztőségének néhány munkatársa, Mátranovákon jú­nius 6-án Galabárdi Zoltán író ta­lálkozik az olvasókkal. a meddő homok befedte és az tető kiadáséhoz pedig sók akác benőtte a gyűjtőhelyeit, előző munka és anyagú esz- köviet, amely az első ismertetés Különben a tengeri eredetű köz szükséges, szerint mintegy 50 méter üledékben egysejtűek, korai- A víz, a fagy, a szél már hosszú volt. Egy nagy víemo- tok, kagylók, csigák kövesült alapos munkáit végzett, sóik sáson feküdt keresztben mimt maradványai igen gyakoriak, kőzet elmáltott, az ősmarael­egy palló. Tulajdonképpen ez Nehéz mindenről e szűk ke- ványok részben megsemmn­a kőjpaSló, mint a kőzetcsisizo- cetben említésit tenni, de nem sülteik. Ha nem állítjuk meg tatok mikroszkópos vizsgálata hagyható ki a természetes ezt a folyamatot, pótolhata-t- kimutatta, egy ősi fenyőfajta- múzeumból az a csodálatos lan károsodás éri a magyar nak a megkowáisodoitt törzse, növénylefettömeg, amit a £e- természettudományt és me- A hatalmas fiatörzsíhől ma hér színű vulkáni anyag zárt gyárikét. már csak töredékek láthatók, magába. Kultúrprogramurik haital­az időjárás és acz, ember fék. . loifl-oa forradalom tew mQS fejlődést biztosít a ter- morzsoite a több 10 tonnás més^ttodomónyoknak Br­os» emléket. Mintegy 10—12 . ., ^ zunk benne, hogy Ipoly tarnet­fatörzset ismerünk _meg na- dő vjj^hMotefkutató geol 15 megértésre taté ­gyobtoreszt a vulkáni tarne- ifeusunfc Jablonsakv lenő tel llmk- Az on®0©0® és megyei lékbe, a rioMlttufáha ágyazva. ggES? «Steto- szinten egybehangolt segítse Megtalálták a nagy fatörzs Lßo£ta mé© megmentheti és meg is környékén a fenyő decimeter ^ tóútKimutalta a a természetes mú­hossEiu tűleveüemek lenyomó növénylenyomatok alapján, a0"'™0* az utoikor számára teáit is a mélyebb szintű ho- hogy Ipolytamóc környékén Or. Bartkő Lajos mokkőiben. Ezt, a különösen, a miocénkor elején szubtró- kandidátus Irodalmi emlékeink ismereti mozgalom. A meg- ti konferencia, ahol tett út eredményeinek egyik rült a salgótarjáni sor ka­szákkor MZ- GÁZSZERELŐ. Hö- ÉS HANGSZIGETELŐ. LAKATOS. VILLANYSZERELŐ BÁDOGOS. ÜVEGES. íuvábbn felveszünk ipart tanulókul ÉPÜLETBURKOLÓ (hideg). ACS-ALL V AN YOZO. MÜKÖKÉSZlTÖ. VÍZSZIGETELŐ. VAS- ÉS FÉMSZER­KEZETI LAKATOS. KŐMŰVES. VASBETONSZERELŐ. BÁDOGOS és ÜVEGEZŐ szakmákban U—10 éves. 8. ált. iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat Kollégiumot, teljes ellátást biztosít a vállalat. A fel­vételhez tüdőszűrői elet. jelentkezési lap szükséges. JELENTKEZNI LEHET: Budapest XXI (Csepel) Kiss János altb u 19—21. Személyesen vagy teásban Megközelíthető Boraros térről BHÉV-vel 2. megállt Az Irodalmi emlékek nyo. mában Nógrád megyében cí­mű kiadványsorozat első kő- láncszeme Nőgrádban a gim- módszertani bemutatójára is tétének második kiadásával názium honismereti szakköré- Itt nagy figyelmet keltettek és a negyedik kötettel jelent- nek tevékenysége is, amelyet az irodalmi emlékek gyűjtési kezeit a salgótarjáni Madách mind az iskolavezetés, mind módszertanának ismertetése - Gimnázium és Szakközépiskola pedig a Nógrád megyei, Ta- vei. Oravetz Istvánról elnevezett nács VB művelődésügyi ősz- honismereti szakköre. Tízéves hazánkban a hon- lancz Zsoltné tanár vezetésé­vel dolgozik. Amint kiadványuk előszava, SELEJTEZETT gépkocsit, pótkocsit, motorkei'ék párt, traktort rónaiatoktól inettestyezentm áron átvesz a Pest—fíáes—Nógrád »negyei \ÍÉH Vállalat balassagyarmati és salgótarjáni telepe. Balassagyarmat. Külsőszügyi út. Telefon: I0X •■algótftrján. Nagyesáté-dnlö. Telefon: 19-05. tálya támogat. A szakkör Leb. y.snitnA *nnA~ movo+ÁeA- ben. Munkájukból ad ízelítőt a negyedik kötet. Az 1969-ben kezdett „profilbővítést”- úgy bwn'TlwThatiuk“^ T^ükebb való^tták meg, hogy a Ha­gazdag irodalmi emlékekben, L^FJLf* hogy bárkit a feledés homá- toj. . Jeteit felszabadulás, lyában hagyhatnánk. Célunk P^^tTa tehát a Nógrád megyei Mú- Zatokat a a2afcfcór ta«m- zeumok Igazgatóságával km- A negyedik kötet hat köz­öltve, ,hogy évenként három leményt tartalmaz. Juhász irodalomtörténeti jelentőség- Gyula Prológus a Salgótarján. gél bíró költőnek, írónak ál- gimnázium diákjainak című lítsunk emléktáblát kis ünnep_ verse keletkezésének körűi- ség keretében szülőhelyén, menyeiről ír Leblancs Zsolt- vagy ahol megfordult a me- né. Ugyancsak ő közöl dolgn- gye területén. A munkássá- zatot a salgótarjáni dedikíl gukról szóló összegezést, mél- Móricz-kötetekről, s az Mél­tatást — amely a szakköri ta- ban Salgótarjánban megjelen gok kutatómunkájában, hely- Vándortűz-ről. Kazinczy nőt - színi tapasztalatain alapszik rádi utazásait Deák Tünde. — könyvalakban is nvegjp- Fáy András jobbágyi kapcso- lentetjük.” latoit Börzsönyi Erika, Rimav Négy év telt el az első János életét és költészete szakköri kiadvány megjeleni Tóth Edit és Kemény Erzse- tetése óta. Annak idején az bet, Tinódi munkásságánr k első kötet kis példányszám- nógrádi vonatkozásait Kos ban látott napvilágot, ezért József dolgozta fel. Marin> vált szükségessé a második Katalin pedig Paróczai Ger- kiadása, amely Móricz Zsig- gely, a fiatalon elhunyt Nóg- monddal, Komjáthy "Jenővel, rád megyei költő emlékéi s Ráday Pállal, II. Rákóczi éleszti nagyon szépen, a hoz- Ferenc titkárával foglalkozik, zátartozók, barátok emléke- Ez év januárjában volt a zései alapján. II. országos diák honismere- (te) NÓGRÁD — 1970. június 4.» esütörtök s

Next

/
Oldalképek
Tartalom