Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

íiimóc, a vándorok községe Az állandó helyetteseknek kialakult egy új nevük: fre- goli. Gyakran használják ezt az argót manapság. így szó­lítjuk mi is, fregolinak a fia­tal Záhonyi Annát, aki posta, vezetőket helyettesit rendsze­resen. s jelenleg éppen a be­teg Szabó Lajosnét, a rimó- ci postán. Közgazdasági tech­nikumot végzett és nagy hoz­záértéssel látja el feladatát. Tőle tudjuk, hogy Rimócra 168 napilap, 259 hetilap és folyóirat jár. Nyolcvannyolc betétkönyvön kétmillió forint a takarékbetét. Rádió 396 és a televízió 191 háznál talál­ható. Szerelő Szécsényben Sok jó iparos él és dolgo­zik a községben. Iparengedé­lye három kőművesnek van és nemrégiben az autóbuszvá­rónál férfi, és női fodrászüz­letet nyitottak. Szabója is van Rimócnak, bár a divatos és olcsó konfekcióiparral nem állja a versenyt. Így az­tán Szécsényben az építőipar­nál is munkát vállalt. A sza­bás-varrást már csak „másod­állásban” végzi. Cipész is ket­tő dolgozik a faluban. Mindmáig nem sikerült azon­ban Rimócra rádió- és televízió­szerelőt hozni. Nincs belőlük a faluban, s így bizony Szé- csénybe utazhatnak azok a tévétulajdonosok, akiknek el­romlott a készülékük. Aratás és cséplés előtt a Karancs völgyé­ben, ahol a közeli gyárak, üzemek elszippant­ják a férfimunkásokat, gyakran esik szó a n- móciakról, akik szívesen szerződnek aratni és csépelni. Sok gondot levesznek ilyenkor a munkaerőhiánnyal küzdő tsz-ek válláról. Igaz ugyan, hogy a „taksa” évről évre nö­vekszik, megmutatván ezzel, hogyan nő a mun­káshiány Amíg azonban Rimócról bőségesen ajánlkoztak vándormunkások, a Karancs menti tsz-ekben gyakran elhangzott a kér­dés: ,,Mekkora hely az a Rimóc, hogy ott annyi az ember?” Nógrádi viszonyok között Rimóc valóban nem a kisebb községek közé tartozik, hiszen kétezernél több lelket számlál. Csakhogy Szécsény közelségében némiképp eltörpül je­lentősége, s hírét sokáig csak vándorló mun­kásai adták meg. A rimóciak mindenhova eljutottak, ahol a mezőgazdaságban összetor­lódott a munka és gond, s felajánlották köz­reműködésüket. Az Ipoly mentén például számos tsz-ben évente a rimóciak segítenek a réti széna kaszálásában, forgatásában, be­takarításában. Mégis túlzás lenne azt állítani, hogy azért vándorolnak el olyan messzire, mert túl so­kan vannak. Ennek a vándorszellemnek a hagyományai ugyanis még a felszabadulás előttről valók: a munkanélküliség kényszerí­tette őket a vándorlásra. S a megszokástól nehéz szabadulni. Jó példát mutatnak erre azok a nógrádi községek, ahonnan a kőmű­vesek és ácsok még mindig az országot jár­ják, pedig itthon is szükség lenne rájuk. De az egyre erősödő tsz, Szécsény ipari fejlődé­se, vagyis a közeli munkahelyek vonzása mindinkább visszatartják őket. a vándorlási kedv alábbhagy. Ezt a távoli tsz-ek tudják a legjobban elmondani, amelyek a szövetkezet­ben már hiába várnak a rimád vándorokra, s ha azok megjelennek, akkor anyagi igénye­ik oly rendkívül nagyok, hogy szinte megfi­zethetetlenek. Uradalmak, birtokosok, elhagyatott pusz­ták népe élt itt nyolcszáz éven át: helyben, jóformán csak a nyomort találták meg és a biztatást a türelemre, a másvilág szépségére, amit a tizennegyedik század óta fennálló plébánia hirdetett. A rimóciak csak a fel- szabadulás után kezdhettek igazán új életet, és csak most válhatott a község pusztáival együtt igazi otthonukká A múltból már csak szép szokásaikat, dalaikat és díszes viseletű­ket őrzik... Házak, házhelyek A legfrissebb adatok 565 házat „mondanak” Rimó- oon. Azt pedig Kis® Béla, a tanácstitkár magyarázza, hogy a lakások jó egyhar- roada a felszabadulás utóin épült. Az akkor kialakított házhelyeket mind beépítet­ték. Most újabb igények jelentkeztek, s ezért 100— 110 házhelyet sajátított ki a tanács. Azt szerették vol­na, ha valamennyi érde­keltet egyszerre kártalanít­hatják. Igen ám, de a ta­nácsnak nincs elegendő pénze. Ígéretet kaptak, köl­csönt ad a bank és a já­rási tanács Is segít. Kiss Bála most össze­gezte az eredményt: a pénz sem a banktól, sem a járástól nem érkezett meg. Pedig, ahogy a tanácstit­kár mondotta, jó volna már letudni a házhelyek gondját, hiszen azokra mi­előbb építeni szeretőiének a rimóciak. A jó vízért A kunyhókat lebontották A húsbolt Munkában az ÉMaSZ A ben villamosítást még 1949- befejezték Rimócon. Az utóbbi években azonban egy­re több feszültség-zavart leültettek a faluból. Csemer Károly cigányem­ber, de rendesen dolgozik és kétszobás házat épített Ri­mócon. A lakást szépen be­rendezték, rádiójuk és tele­víziójuk is van már. Vanda Nemrégiben tanácsülésen László ugyancsak szép tégla­tárgyalták meg Rimocon az házat emelt, amelyben már áruellátást, s keresték javító- nem gyertya pislákol, hanem sónak útját Is. A megállapi- villany ég. tás egyértelmű volt, ha tölte­lékáruból többet kapnának, és A kunyhókat egyébként időnként friss húst is árusí- sorra lebontották a régi ol­tanának, akkor nem lenne ok gánysoron. Kedvezményes tel- panaszra. két kaptak és házat építhetett, aki csak akart. Sokan akar- A húsboltot régen kérik az tak és építettek. Hiszen a je- asszonyok, ötletet is adtak férfiak többségének munka- Az hozzá: a termelőszövetkezet EMÁSZ most hozzálátott a és valamelyik kereskedelmi villanyhálózat korszerűsítésé- szerv társuljon. A tsz szarvas- hez. A munkára egy—másfél- marhát, sertést, juhot is tart, millió forintot szánnak, de Nem okozna gondot a húsbolt megéri. Üjabb tíz—tizenöt év rendszeres ellátása, gondját vetik el ezzel a mun- Meg kellene fontolni az okos kával tanácsot. Gyarapodik a háztáji Erőteljesen gyarapodik a rém tettek arra, hogy a szö­háztáji állatállomány Rimó- vetkezettől hatósági áro-n ab- con. A szarvasmarhalétszám rak- és szálas takarmányt vá- eléri a 270-et és ebből 130 a sároljanak a gazdák. Ezen ki­teké n. Sertésből ezernél is vül a háztájiban végzett többet hizlalnak évente a tsz- munkát úgy számolja el a ter- tagok. A szövetkezet szálas melőszövetkezet, mintha azt takarmánnyal, abrakkal segl- a közösben végezte volna a ti a gazdákat. Lehetőséget te- tsz-tag. Lakatosból boltos helye van, s igénye is a tisz­tább, szebb élet után. Hódít a technika a faluban. Szécsényben, a járási székhelyen sokan ke­resik és vásárolják a ház­tartási gépekeit, a hűtőt, a porszívót, a mosógépet. Egyszerűbb és gyorsabb így az asszonyok második műszakja. Több mint száz motorkerékpár szalad Ri­mócon és kilenc a gépko­csi-tulajdonosok száma. A szám lehet, hogy nem egé­szen pontos. Nem számol­tunk ugyanis az újabb igénylőkkel. Talán három éve is van dött annak idején, ám a több- már, hogy dédelgetik a tér- milliós beruházáshoz nem vet: törpe vízmüvet építenek volt elegendő pénz. Most új- a faluban. A KÖJÁL vizsgá- ra megelevenedett a falu, latai sorra azt állapítják meg: éled a társulás gondolata, többségében fertőzött, egész- Ugyanis a negyedik ötéves ségtelen a kutak vize. a tár- tervidőszak alatt megépül a sulás szervezése is megkezdő- törpe vízmű Rimócon. Hiányzik a presszó Fiatalok, idősebbek egyaránt sen. A telket a községi ta- szóvá teszik Rimócon, hogy nács adná és az építkezésnél bizony hiányzik a kulturált nem lenne hiány a társadal- szórakozóhely, a presszó. A mi munkában sem. A többi község vezetői sem idegenked- aztán a szövetkezet gondja, nek a gondolattól. Azt aján- ., , . lottók a szécsényi Egyesült ajanlatra meg nem er­Általános Foavasztási és Ér- kezett megnyugtató valasz. Pe. Altalanos gya ta i es dig a rimóciak arra gondol­tékesíto Szövetkezetnek, esi- tak, még az idén elkészül a nálják meg a presszót közö- presszó. Csak tavaly került ki a szécsényi gimnázium padjaiból Rigó Mária, s ma már egy nagyobbacska község beruházási gondjait hordja a vállán: ő Rimóc gazdálkodási előadója. Tőle tudjuk, hogy az idén mi minden épül és készül a köz­ségben. A fő beruházások: 1. A KISZ-klub, a korszerű, új művelődési ház, amelynek megépítése mintegy félmillió fo­rintba kerül, a járási tanács és a megyei KISZ-bizottság egy­aránt kétszáz—kétszázezer forinttal járul hozzá, de társa­dalmi munkában segít az egész község. 2. Telkesítésre, ház­hely kártalanításra újabb háromszázezer forintot fordítanak. 3. Húszezer forintos költséggel és sok társadalmi munkával gázcseretelep épül. 4. A járdásításhoz is csak a tízezer fo­rintos anyagköltséget számolták fel, mert a munkát itt is a lakosság vállalta, magára. Képünkön a KISZ-klub építkezé­sét láthatjuk. Az asszonyok híre Kevés a férfimunkaerő a termelőszövetkezetben. Az au­tóbuszok 450—500 embert szál­lítanak Salgótarjánba, Zagy- vapálfalvára az üzemekbe, az építőiparba. Az ELZETT szé­csényi telepe az asszonyokat, lányokat „csábítja.” A legtöbben azonban otthon maradtak a szövetkezetben. Annak pedig híre van, hogy milyen szorgalmasak, dolgosak á rimóci lányok, asszonyok. Bizony gyakorta megesik, hogy szűknek bizonyul számukra a 2600 holdas határ, ök dolgoz­zák a 43 hold feketeribizlit, gazdái a 26 hold dohánynak, ápolják a 80 hold cukorrépát, 70 hold burgonyát és a 100 hold kukoricát. Ha a faluban nem akad munkájuk, a két szomszé­dos üzemegységben, Varsány- ban és Nógrádsipeken segíte­nek. Percze István, az üzem­egységvezető mondotta, hogy a tavasszal 40 új taggal gyarapo­dott a szövetkezet. Az újonnan érkezők között sok a leány, ae asszony. Orvos a faluban Nincs panasz az egész­ségügyi ellátásra Rimócon. A rendelőt, az orvosi lakást nemrégen tatarozták. A munka 130 000 forintjába került a tanácsnak, de a „beruházás” sokszorosan negtérült. Hiszen dr. Kecs­keméti Béla, a rimóciak orvosa jól felszerelt ren­delőben, zavartalanul vé­gezheti a megelőző, gyó­gyító tevékenységét. Gond azért így is akad. Mind­eddig nem sikerült elkülö­níteni a felnőtt- és a cse­csemőrendelést. A községi tanács most azon fáradozik, hogy megfelelő helyet ta­láljon a csecsemőgondozó­nak. Ügy tudják a varsányi Űj Kalász Tsz rimóci üzemegységében, hogy az ötven exportképes hízott bika Líbiába, mégpedig Tripoli városába kapta meg a diszpozíciót: a jószágok tehát a Közel-Keletre utaznak. Az ötven hízott marha közül az egyik legszebb és legfia­talabb példány a Szultán nevet viseli. Erős és nyugtalan jószág. De Percze István, az iz­mos üzemegység-vezető orrkarika nélkül is elboldogul a nyugtalan bikákkal, s így a nyugtalan Szultánt is ő vezette, kényszerítette mérlegre, amint az képünkön is látható. Nincs még egy esztendeje, hogy Gólyán András átvette a vegyes­bolt, vezetését. Azelőtt Szécsény, ben volt lakatos, s ahogy mondot­ta, gyorsan meg­szokta új „szak­máját”. Az átál­lás azért nem volt nehéz, mert a felesége, aki ugyancsak a bolt­ban dolgozik, so­kat segített neki. Most sincs kü­lönösebb gondja, a legszükségesebb árukat mind megvásárolhat­ják nála a rimó­ci asszonyok. For­galma is van szé­pen, havonta 180 —200 ezer forint. Gólyán András, a felesége, és Per­cze Miklósné, a bolt másik alkal­mazottja egy­aránt azt állítot­ták, hogy ez az összeg nem jelen­ti a forgalom vég­ső határát. Ha a FÜSZÉRT-től ol­csóbb konzerve- ket, félkész étele­ket, a VASÉRT- től elegendő zo­máncedényt, gáz­tűzhelyet kapná­nak, akkor maga­sabb lenne a ve­gyesbolt forgal­ma. Várják a segítséget Sok utat, gyalogjárót épí­tettek, hidat javítottak meg az elmúlt években Rimócon. A munka azonban még mindig nem fejeződött be. Jó volna, ha végre sor kerülne a Szé­csény—Rimóc közötti útsza­kasz alapos javítására, a Le­nin út portalanítására. Az úi településekhez futó utcákat, utakat pedig — hat ilyen van még — kövezni kellene. A hidak ugyancsak „megér­zik” a gondozás, a javítás hiá­nyát. A lóci szurdok hídján majdhogy életveszélyes a köz­lekedés. A tanács a járási köz­ségfejlesztési üzemtől várja a segítséget. De az bizony a több­szöri sürgetés ellenére sem ér­kezett meg. Pedig nagy kár lenne addig várni, amíg való­ban baj történik a szurdok hid. ján. A (léten * szécsényi járás egyik érdekes községében jár­tunk és tanulmányoztuk az ott lakók életét, gondjait. Rimócon Ls állandóan alakul, változik az élet, megállíthatatlan a fejlő­dés, amint azt LAKOS GYÖRGY és VINCZE ISTVAN­NE írásai, valamint KOPPÁNY GYÖRGY felvételei is igazol­ják. A jövő héten a salgótarjáni járásban, mégpedig Mátraszelén tesz látogatást az újságírók­ból álló brigád. Szokás szerint délelőtt 11-től 13 óráig a tanács- házán fogadóórát is tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom