Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
íiimóc, a vándorok községe Az állandó helyetteseknek kialakult egy új nevük: fre- goli. Gyakran használják ezt az argót manapság. így szólítjuk mi is, fregolinak a fiatal Záhonyi Annát, aki posta, vezetőket helyettesit rendszeresen. s jelenleg éppen a beteg Szabó Lajosnét, a rimó- ci postán. Közgazdasági technikumot végzett és nagy hozzáértéssel látja el feladatát. Tőle tudjuk, hogy Rimócra 168 napilap, 259 hetilap és folyóirat jár. Nyolcvannyolc betétkönyvön kétmillió forint a takarékbetét. Rádió 396 és a televízió 191 háznál található. Szerelő Szécsényben Sok jó iparos él és dolgozik a községben. Iparengedélye három kőművesnek van és nemrégiben az autóbuszvárónál férfi, és női fodrászüzletet nyitottak. Szabója is van Rimócnak, bár a divatos és olcsó konfekcióiparral nem állja a versenyt. Így aztán Szécsényben az építőiparnál is munkát vállalt. A szabás-varrást már csak „másodállásban” végzi. Cipész is kettő dolgozik a faluban. Mindmáig nem sikerült azonban Rimócra rádió- és televíziószerelőt hozni. Nincs belőlük a faluban, s így bizony Szé- csénybe utazhatnak azok a tévétulajdonosok, akiknek elromlott a készülékük. Aratás és cséplés előtt a Karancs völgyében, ahol a közeli gyárak, üzemek elszippantják a férfimunkásokat, gyakran esik szó a n- móciakról, akik szívesen szerződnek aratni és csépelni. Sok gondot levesznek ilyenkor a munkaerőhiánnyal küzdő tsz-ek válláról. Igaz ugyan, hogy a „taksa” évről évre növekszik, megmutatván ezzel, hogyan nő a munkáshiány Amíg azonban Rimócról bőségesen ajánlkoztak vándormunkások, a Karancs menti tsz-ekben gyakran elhangzott a kérdés: ,,Mekkora hely az a Rimóc, hogy ott annyi az ember?” Nógrádi viszonyok között Rimóc valóban nem a kisebb községek közé tartozik, hiszen kétezernél több lelket számlál. Csakhogy Szécsény közelségében némiképp eltörpül jelentősége, s hírét sokáig csak vándorló munkásai adták meg. A rimóciak mindenhova eljutottak, ahol a mezőgazdaságban összetorlódott a munka és gond, s felajánlották közreműködésüket. Az Ipoly mentén például számos tsz-ben évente a rimóciak segítenek a réti széna kaszálásában, forgatásában, betakarításában. Mégis túlzás lenne azt állítani, hogy azért vándorolnak el olyan messzire, mert túl sokan vannak. Ennek a vándorszellemnek a hagyományai ugyanis még a felszabadulás előttről valók: a munkanélküliség kényszerítette őket a vándorlásra. S a megszokástól nehéz szabadulni. Jó példát mutatnak erre azok a nógrádi községek, ahonnan a kőművesek és ácsok még mindig az országot járják, pedig itthon is szükség lenne rájuk. De az egyre erősödő tsz, Szécsény ipari fejlődése, vagyis a közeli munkahelyek vonzása mindinkább visszatartják őket. a vándorlási kedv alábbhagy. Ezt a távoli tsz-ek tudják a legjobban elmondani, amelyek a szövetkezetben már hiába várnak a rimád vándorokra, s ha azok megjelennek, akkor anyagi igényeik oly rendkívül nagyok, hogy szinte megfizethetetlenek. Uradalmak, birtokosok, elhagyatott puszták népe élt itt nyolcszáz éven át: helyben, jóformán csak a nyomort találták meg és a biztatást a türelemre, a másvilág szépségére, amit a tizennegyedik század óta fennálló plébánia hirdetett. A rimóciak csak a fel- szabadulás után kezdhettek igazán új életet, és csak most válhatott a község pusztáival együtt igazi otthonukká A múltból már csak szép szokásaikat, dalaikat és díszes viseletűket őrzik... Házak, házhelyek A legfrissebb adatok 565 házat „mondanak” Rimó- oon. Azt pedig Kis® Béla, a tanácstitkár magyarázza, hogy a lakások jó egyhar- roada a felszabadulás utóin épült. Az akkor kialakított házhelyeket mind beépítették. Most újabb igények jelentkeztek, s ezért 100— 110 házhelyet sajátított ki a tanács. Azt szerették volna, ha valamennyi érdekeltet egyszerre kártalaníthatják. Igen ám, de a tanácsnak nincs elegendő pénze. Ígéretet kaptak, kölcsönt ad a bank és a járási tanács Is segít. Kiss Bála most összegezte az eredményt: a pénz sem a banktól, sem a járástól nem érkezett meg. Pedig, ahogy a tanácstitkár mondotta, jó volna már letudni a házhelyek gondját, hiszen azokra mielőbb építeni szeretőiének a rimóciak. A jó vízért A kunyhókat lebontották A húsbolt Munkában az ÉMaSZ A ben villamosítást még 1949- befejezték Rimócon. Az utóbbi években azonban egyre több feszültség-zavart leültettek a faluból. Csemer Károly cigányember, de rendesen dolgozik és kétszobás házat épített Rimócon. A lakást szépen berendezték, rádiójuk és televíziójuk is van már. Vanda Nemrégiben tanácsülésen László ugyancsak szép téglatárgyalták meg Rimocon az házat emelt, amelyben már áruellátást, s keresték javító- nem gyertya pislákol, hanem sónak útját Is. A megállapi- villany ég. tás egyértelmű volt, ha töltelékáruból többet kapnának, és A kunyhókat egyébként időnként friss húst is árusí- sorra lebontották a régi oltanának, akkor nem lenne ok gánysoron. Kedvezményes tel- panaszra. két kaptak és házat építhetett, aki csak akart. Sokan akar- A húsboltot régen kérik az tak és építettek. Hiszen a je- asszonyok, ötletet is adtak férfiak többségének munka- Az hozzá: a termelőszövetkezet EMÁSZ most hozzálátott a és valamelyik kereskedelmi villanyhálózat korszerűsítésé- szerv társuljon. A tsz szarvas- hez. A munkára egy—másfél- marhát, sertést, juhot is tart, millió forintot szánnak, de Nem okozna gondot a húsbolt megéri. Üjabb tíz—tizenöt év rendszeres ellátása, gondját vetik el ezzel a mun- Meg kellene fontolni az okos kával tanácsot. Gyarapodik a háztáji Erőteljesen gyarapodik a rém tettek arra, hogy a szöháztáji állatállomány Rimó- vetkezettől hatósági áro-n ab- con. A szarvasmarhalétszám rak- és szálas takarmányt vá- eléri a 270-et és ebből 130 a sároljanak a gazdák. Ezen kiteké n. Sertésből ezernél is vül a háztájiban végzett többet hizlalnak évente a tsz- munkát úgy számolja el a ter- tagok. A szövetkezet szálas melőszövetkezet, mintha azt takarmánnyal, abrakkal segl- a közösben végezte volna a ti a gazdákat. Lehetőséget te- tsz-tag. Lakatosból boltos helye van, s igénye is a tisztább, szebb élet után. Hódít a technika a faluban. Szécsényben, a járási székhelyen sokan keresik és vásárolják a háztartási gépekeit, a hűtőt, a porszívót, a mosógépet. Egyszerűbb és gyorsabb így az asszonyok második műszakja. Több mint száz motorkerékpár szalad Rimócon és kilenc a gépkocsi-tulajdonosok száma. A szám lehet, hogy nem egészen pontos. Nem számoltunk ugyanis az újabb igénylőkkel. Talán három éve is van dött annak idején, ám a több- már, hogy dédelgetik a tér- milliós beruházáshoz nem vet: törpe vízmüvet építenek volt elegendő pénz. Most új- a faluban. A KÖJÁL vizsgá- ra megelevenedett a falu, latai sorra azt állapítják meg: éled a társulás gondolata, többségében fertőzött, egész- Ugyanis a negyedik ötéves ségtelen a kutak vize. a tár- tervidőszak alatt megépül a sulás szervezése is megkezdő- törpe vízmű Rimócon. Hiányzik a presszó Fiatalok, idősebbek egyaránt sen. A telket a községi ta- szóvá teszik Rimócon, hogy nács adná és az építkezésnél bizony hiányzik a kulturált nem lenne hiány a társadal- szórakozóhely, a presszó. A mi munkában sem. A többi község vezetői sem idegenked- aztán a szövetkezet gondja, nek a gondolattól. Azt aján- ., , . lottók a szécsényi Egyesült ajanlatra meg nem erÁltalános Foavasztási és Ér- kezett megnyugtató valasz. Pe. Altalanos gya ta i es dig a rimóciak arra gondoltékesíto Szövetkezetnek, esi- tak, még az idén elkészül a nálják meg a presszót közö- presszó. Csak tavaly került ki a szécsényi gimnázium padjaiból Rigó Mária, s ma már egy nagyobbacska község beruházási gondjait hordja a vállán: ő Rimóc gazdálkodási előadója. Tőle tudjuk, hogy az idén mi minden épül és készül a községben. A fő beruházások: 1. A KISZ-klub, a korszerű, új művelődési ház, amelynek megépítése mintegy félmillió forintba kerül, a járási tanács és a megyei KISZ-bizottság egyaránt kétszáz—kétszázezer forinttal járul hozzá, de társadalmi munkában segít az egész község. 2. Telkesítésre, házhely kártalanításra újabb háromszázezer forintot fordítanak. 3. Húszezer forintos költséggel és sok társadalmi munkával gázcseretelep épül. 4. A járdásításhoz is csak a tízezer forintos anyagköltséget számolták fel, mert a munkát itt is a lakosság vállalta, magára. Képünkön a KISZ-klub építkezését láthatjuk. Az asszonyok híre Kevés a férfimunkaerő a termelőszövetkezetben. Az autóbuszok 450—500 embert szállítanak Salgótarjánba, Zagy- vapálfalvára az üzemekbe, az építőiparba. Az ELZETT szécsényi telepe az asszonyokat, lányokat „csábítja.” A legtöbben azonban otthon maradtak a szövetkezetben. Annak pedig híre van, hogy milyen szorgalmasak, dolgosak á rimóci lányok, asszonyok. Bizony gyakorta megesik, hogy szűknek bizonyul számukra a 2600 holdas határ, ök dolgozzák a 43 hold feketeribizlit, gazdái a 26 hold dohánynak, ápolják a 80 hold cukorrépát, 70 hold burgonyát és a 100 hold kukoricát. Ha a faluban nem akad munkájuk, a két szomszédos üzemegységben, Varsány- ban és Nógrádsipeken segítenek. Percze István, az üzemegységvezető mondotta, hogy a tavasszal 40 új taggal gyarapodott a szövetkezet. Az újonnan érkezők között sok a leány, ae asszony. Orvos a faluban Nincs panasz az egészségügyi ellátásra Rimócon. A rendelőt, az orvosi lakást nemrégen tatarozták. A munka 130 000 forintjába került a tanácsnak, de a „beruházás” sokszorosan negtérült. Hiszen dr. Kecskeméti Béla, a rimóciak orvosa jól felszerelt rendelőben, zavartalanul végezheti a megelőző, gyógyító tevékenységét. Gond azért így is akad. Mindeddig nem sikerült elkülöníteni a felnőtt- és a csecsemőrendelést. A községi tanács most azon fáradozik, hogy megfelelő helyet találjon a csecsemőgondozónak. Ügy tudják a varsányi Űj Kalász Tsz rimóci üzemegységében, hogy az ötven exportképes hízott bika Líbiába, mégpedig Tripoli városába kapta meg a diszpozíciót: a jószágok tehát a Közel-Keletre utaznak. Az ötven hízott marha közül az egyik legszebb és legfiatalabb példány a Szultán nevet viseli. Erős és nyugtalan jószág. De Percze István, az izmos üzemegység-vezető orrkarika nélkül is elboldogul a nyugtalan bikákkal, s így a nyugtalan Szultánt is ő vezette, kényszerítette mérlegre, amint az képünkön is látható. Nincs még egy esztendeje, hogy Gólyán András átvette a vegyesbolt, vezetését. Azelőtt Szécsény, ben volt lakatos, s ahogy mondotta, gyorsan megszokta új „szakmáját”. Az átállás azért nem volt nehéz, mert a felesége, aki ugyancsak a boltban dolgozik, sokat segített neki. Most sincs különösebb gondja, a legszükségesebb árukat mind megvásárolhatják nála a rimóci asszonyok. Forgalma is van szépen, havonta 180 —200 ezer forint. Gólyán András, a felesége, és Percze Miklósné, a bolt másik alkalmazottja egyaránt azt állították, hogy ez az összeg nem jelenti a forgalom végső határát. Ha a FÜSZÉRT-től olcsóbb konzerve- ket, félkész ételeket, a VASÉRT- től elegendő zománcedényt, gáztűzhelyet kapnának, akkor magasabb lenne a vegyesbolt forgalma. Várják a segítséget Sok utat, gyalogjárót építettek, hidat javítottak meg az elmúlt években Rimócon. A munka azonban még mindig nem fejeződött be. Jó volna, ha végre sor kerülne a Szécsény—Rimóc közötti útszakasz alapos javítására, a Lenin út portalanítására. Az úi településekhez futó utcákat, utakat pedig — hat ilyen van még — kövezni kellene. A hidak ugyancsak „megérzik” a gondozás, a javítás hiányát. A lóci szurdok hídján majdhogy életveszélyes a közlekedés. A tanács a járási községfejlesztési üzemtől várja a segítséget. De az bizony a többszöri sürgetés ellenére sem érkezett meg. Pedig nagy kár lenne addig várni, amíg valóban baj történik a szurdok hid. ján. A (léten * szécsényi járás egyik érdekes községében jártunk és tanulmányoztuk az ott lakók életét, gondjait. Rimócon Ls állandóan alakul, változik az élet, megállíthatatlan a fejlődés, amint azt LAKOS GYÖRGY és VINCZE ISTVANNE írásai, valamint KOPPÁNY GYÖRGY felvételei is igazolják. A jövő héten a salgótarjáni járásban, mégpedig Mátraszelén tesz látogatást az újságírókból álló brigád. Szokás szerint délelőtt 11-től 13 óráig a tanács- házán fogadóórát is tartanak.
