Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NOGRÁD M E G Y E I BI Z O T T S Á G A ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF„ 149. SZÁM ARA 80 FILLER 1970. JUNIUS 27., SZOMBAT Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülésén a képviselők figyelmének középpontjában az árvíz okozta problémák állottak. Már Dirnény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitért az árvízkárokra csütörtök délutáni felszólalásában, tekintettel arra, hogy ezek jelentősen érintették a mező- gazdaságot. E károk miatt — mondotta — a mezőgazdaság termésterületeinek mintegy 6 százalékáról egyáltalán nem várhatunk termést, vagy csupán csökkent értékű eredményre számíthatunk. Nagy kérdés: vajon a következő hetekben hogyan sikerül az ár- és belvíz sújtotta területek újbóli megművelése, bevetése? Mindezek ellenére — hangsúlyozta a miniszter — a terméskilátások jók. Kenyérellátásunk biztos alapokon nyugszik és biztatóak a késő tavaszi, nyári zöldségfélék és gyümölcsök terméskilátásai is. Nem kevésbé fontos, hogy biztató fejlődésnek indult az állatállomány, ami a következő évek húsellátásában már érezteti majd kedvező hatását. Degen Imre lelszólaiása Az országgyűlés kettőzött figyelemmel hallgatta Dégen Imre államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke szavalt, aki elsőnek szólalt fel a pénteki ülésen. Különösen figyelemre méltó felszólalásának a rendkívüli árvízzel kapcsolatos tapasztalatokról szóló része. A nemzetközi összefogás szükségessége az árvízvédelemben vitán felül áll — hangsúlyozta az államtitkár —, hiszen a védekezés már csak természetföldrajzi okokból is, közös ügy. Indokolt tehát meggyorsítani a Tisza menti öt ország együttműködését e téren, annál is inkább, mert valamennyien tagjai a szocialista országok családjának. A kormány éppen ezért, a Tisza völgyi tapasztalatok isme. rétében, még ez évben megtárgyalja az árvízvédelmi programot, jelentette ki Dégen Imre. Felszólalásának befejező részében pedig arra figyelmeztetett, hogy bár a védekezés hamarosan véget ér, a helyreállítás hatalmas feladatai azonban még előttünk állnak. A helytállás tehát, amely meg- küzdött a víz rettenetes erejével, továbbra is követendő példa. Nem akadály a nagyobb lakás Több vonatkozásban foglalkozott az árvíz okozta problémákkal Balogh László, az ugyancsak sok kárt szenvedett Csongrád megye egyik képviselője. Vázolta a kárfelmérés eddigi adatait és kérte a kormányt, hogy gondoskodjék a zavartalan építőanyag-ellátásról. Egyben javasolta, hogy azt a dotációt, amelyet egy korábbi rendelkezés értelmében az állami vállalatot igénybe vevő építtetők élveznek — hogy ne sújtsák őket a felszökött építkezési költségek — a szövetkezettel, illetve magániparossal építtetők is igénybe vehessék. Hasonlóképpen javasolta, hogy az árvízkárosultak akkor is kaphassanak kamatmentes hitelt, ha ezt az összeget, a réginél nagyobb lakás építése esetén, a sajátjukkal kiegészítik. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter válaszában Az országgyűlés nagy figyelmet szentelt az árvízhelyzetről szóló jelentésnek és képviselői felszólalásoknak. Képünkön: Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a mikrofonnál egyetértett az utóbbi javaslattal, mondván, hogy a nagyobb szobaszám nem akadálya a kölcsön felvételének; a szövetkezeti és magánszektornak azonban indokolatlan lenne, a miniszter véleménye szerint, építési dotációt adni, hiszen más árkonstrukcióban dolgoznak, mint az állami vállalatok. Az elnöklő Kállai Gyula egyébként az országgyűlés elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik helyt állták és helyt állnak az árvíz elleni küzdelemben. Az egészségügy helyzetéről Erős i hangsúlyt kapott a pénteki ülésen az egészségügy. Mar az előző nap dr. Vámosi Erzsébet, körzeti oir- vos, Pest megyei képviselő zárta be a felszólalók sorát. Említést tett a rendkívül sok közlekedési balesetről, amelyek ma már, a betegségek közé sorolva, a lista harmadik helyén állnak. Ezért az egészségügyi és szociális bizottság véleményét tolmácsolva, nagyobb számú, gyorsjáratú mentőgépkocsi beszerzését javasolta, valamint a kórházak úgynevezett intenzív osztályai, kórtermei számának növelését. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter péntek délelőtti hozzászólásában már beszámolt arról, hogy 17 intenzív terápiás osztály és számos részleg működik már a kórházakban, mintegy 700 ággyal az életveszélyes betegek ápolására. és ehhez jelentékenyen hozzájárultak a múlt évi költségvetés adta fejlesztési lehetőségek. A negyedik ötéves tervben tovább növelik ezeknek a részlegeknek a számát. Ami pedig a mentőkocsikat illeti, az országgyűlés által tavaly megszavazott 30 millió forint pótlólagos költségvetési juttatás jó részét 180 új kocsi beszerzésére haszná- ták fel. Elmondotta a miniszter, hogy az egészségügyi költség- vetés növekedésének eredményeképpen javult a kórházak gyógyszerellátása, létszámellátottsága, és jelentős mennyiségű értékes műszert szerezhettek be. Siófokon, Kazincbarcikán és Dombóvá- rott, 1600 ággyal, új kórházait avattak. Ezzel országosan 83 600 ágy áll rendelkezésre, de mivel a betegek száma kisebb arányban növekedett, a kórházi ellátás javult, bár egyes helyeken még mindig igen nagy a zsúfoltság. Bővült a rendelőházózat is, ám az igénybevétel csak Budapesten csökkent, vidéken emelkedett. Természetesen a pénteken felszólalt képviselők is visszavisszakanyarodtak azokra a gazdasági kérdésekre, amelyek már a csütörtöki vitában erős hangsúllyal szerepeltek. Balogh László gyáregységvezető, Csongrád megyei képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk az ipari vállalatok. a különböző nyereség- csökkentő intézkedések ellenére, növelték nyereségüket, ami jó munkájuk beszédes bizonyítéka. A megyében erőteljesen nőtt az export is. a vállalatok, a ktsz-ek mintegy fele dolgozik exportra is, ám a termelés még mindig nem kellőképpen veszi figyelembe a hazai és külföldi piaci szükségleteket. Küliteresltedclniüiili jó lehetőségei A kedvezően növekvő külkereskedelmi lehetőségeket érintette felszólalásában Nagy Miklós Pest megyei képviselő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, aki tagja volt annak a delegációnak, amelyet a pénzügyminiszter vezetett nemrég három dél- amerikai országba. Bolíviába, Peruba, és Venezuelába. Elmondotta a képviselő, hogy miután ezekben az országokban nagy lehetőségek vannak a gazdag nyersanyagkincs nagyobb arányú hazai feldolgozására, és a mezőgazdasági termékhozam növelésére, a magyar ipar szerszámgépek, bányászati és kohászati berendezéseik, oktatási, egészségügyi felszerelések, valamint vágóhidak és hűtőházak szállításával, esetleg közös vállalkozásokkal részt vehetne az ottani fejlesztésben. A felszólalók sorában dr. Havasi Béla miskolci képviselőt, a városi pártbizottság első titkárát, továbbá W eiszböck Rezsőné győri képviselőt említjük, akik főleg az előző nap (Folytatás a 2. oldalon.) Minden reggel, úgy nyolc Óra tájban megjelenik Ri- mócon a Sütőipari Vállalat mozgó mintaboltja. A gépkocsi tizennyolc—húsz mázsás rakománnal indul útnak és Űrhalomban, Varsányban, Balassagyarmaton és Rimócon mind eladják a friss, ízletes cipókat, kenyereket. A vállalat annak ellenére vállalta a kenyérszállítást, hogy a konkurencia nagy. A varsányi tsz-nek sütőüzeme van és árulnak kenyeret az fmsz-boltok is. Az egészséges verseny eredménye a naponta friss, kitűnő minőségű kenyér, amelynek nagy keletje van Rimócon, Nádasdi András, a sütőipari vállalat igazgatója gyakorta nézi, vizsgálja, hogyan érkezik és milyen a kenyér? (összeállításunk az 5. oldalon.) Fotó: Koppány György Nixon beszámol a nemzetnek Az úgynevezett nyugati Fehér Ház bejelentette, hogy Nixon elnök jövő hét keddjén „beszámol a nemzetnek” a kambodzsai helyzetről, majd ezt követően élő adósban egy órán át nyilatkozik a három legnagyobb amerikai rádió- és teJevíziótórsaság hírmagyarázóinak. Mint ismeretes, Nixon elnök június 30-át, azaz jövő hét keddjét jelölte meg a Kambodzsába küldött amerikai intervenciós csapatok kivonása végső határidejének. Az Egyesült Államokban azt is közölték, hogy Rogers külügyminiszter Londonba utazik, és oitt tárgyalásokat folytat Anglia új. konzervatív kormányával. A külügyminiszter londoni látogatása előtt e hónapban elutazik a Fülöp- szigetekre és Vietnamba is. (MTI) Nógrád megyei képviselők a Parlament folyosóján Hogyan lehetne több lakást Az országgyűlés mostani ülésszakára meghívást kapott szerkesztőségünk. A véletlen szeszélye, vagy pontosabban a parlamenti ülésrend szabályai szerint, a tanácskozás közben éppen szemben ültem az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjával. Így egyidejűleg figyelhettem Vályi Péter pénzügyminiszter beszámolóját és megyénk képviselőinek tekintetét. Amikor a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy 1969- ben a kormány gazdasági munkájának alapvető célja a gazdasági növekedés folyamatosságának biztosítása, a jövedelmezőség és a népgazdaság egyensúlyának javítása, az ipari munkaidő további csökkentése, a gazdasági reform kibontakoztatása volt, és ezt a célt sikerült elérni; a népgazdaság a terveknek megfelelően fejlődött, akkor úgy vettem észre, hogy Schuchmann Zoltán Sümegi János képviselőtársa felé nézett és mosolyukban elégedettséget véltem. A kormány nevében a pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy az eddigi felmérések és becslések szerint az építeni? árvízkárok, a védekezés és a gátak, utak helyreállítási költsége megközelíti a 3,3 milliárd forintot, körülbelül 5500 megsemmisült lakóházat kell újjáépíteni és 4400 sérült épület helyreállításával számolnak a szakemberek. A képviselőket már korábban tájékoztatták az árvízkárokról, mégis a szomorú összesítést megdöbbenéssel hallgatták. Amikor az elnöklő Kállai Gyula húsz perc szünetet rendelt el, a büfében egy csoportban találtam Nógrád megye képviselőit, és akkor is a lakásépítkezésről beszélgettek. — Igaz, csak azzal gazdálkodhatunk, ami van, amennyire futja. Az árvíz a lehető legrosszabb időben jött, de a Nógrád megyei lakásgondokat a következő öt évben azokkal a milliókkal, amelyeket előzetesen engedélyeztek, nem lehet megoldani. Ezt már jeleztem a párt Központi Bizottságának, és ha lehet, még itt, a Parlamentben beszéljünk az Országos Tervhivatal elnökével — javasolta Jedlicska Gyula országgyűlési képviselő,1 a megyei pártbizottság első titkára. ' — A tervjavaslatban lakásépítésre szánt összeg mindenképpen kevés, mert a régi, nagyon elavult és már fel nem újítható bányászkolóniákat le kell bontani és helyettük új lakásokra van szükség — érvelt Gajdár János. — A mi helyzetünket az is nehezíti, hogy Salgótarjánban csal: úgy lehet építkezni, ha a régi, roggyant házakat előbb lebontják. Ügy tudom, hogy az új lakások egyharmadát a kiköltöztetettek kapták — kapcsolódott a vitába Sümegi János. — A negyedik ötéves terv időszakában az országban legalább 400 000 lakást kell építeni, az utóbbi évek 63 000- es lakásépítési átlagát évi 80 000-re kell növelni. Arra is utal a tervjavaslat, hogy a tényleges igények szerint főleg a városokban van az eddiginél több lakásra szükség. Az irányelv 180—190 000 városi lakást jelez, ebből a tízezres különbözetből akarunk minél többet Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Nagybá- tonyban, és a járási székhelyeken építeni. Nem más terhére, hanem a többletből az ország és a Nógrád megyei lakosság javára szeretnénk az anyagi fedezethez képest a lehető legtöbbet nyújtani. Ezért kell még tárgyalni és ezért érdemes is többet dolgozni — fejtegette Jedlicska Gyula. Aztán arról esett szó, hogy Mizserfán előbb-utóbb -megszűnik a bánya, ám ott jó, és nem is régi épületek vannak. Ide új ipari üzemet aligha lehet építeni, mert nem lesz munkaerő. Hiszen János- aknától csak egy domb választja el és ott munkát talál aki dolgozni akar. Mizserfán kellene szociális otthont léte síteni, erre nagy szükség van a megyében, sok idős ember jói járna. Ha a bánya és a tanács megegyezik, az jelentős megtakarítást jelentene, mert akkor nem kellene Mátravere- bélyben szociális otthonra olyan sok pénzt költeni. Ezt otthon alaposan meg keli vizsgálni. Egyik ötlet szüli a másikat. Bár az ülésteremben a képviselők figyelmüket az ország eredményeire és gondjaira fordították, a szünetben, koccintás közben a székvölgyi régi bányát is emlegették. Aránylag kis ráfordítással hogyan lehetne nagyobb feladatokat megoldani’? Ez az elgondolás teljesen egybevág az országos célkitűzésekkel Ezért úgy vélem, hogy helyes, jó dolog, ha a szünetben a Parlament folyosóján erről beszélgetnek megyénk képviselői. Dr. Fazekas László
