Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

Női ruhák, szőnyegek és divattáskák bői — 200—200 darabot ké­szít el. Nyolcvanhárom bedolgozót foglalkoztat a négyes részleg, amely nagyon értékes árut, perzsaszőnyeget készít ex­portmegrendelésre. Ez a termé­kük igen keresett a szomszé­dos Ausztriában. Nem tudnak annyit előállítani, amennyi el ne fogyna. A szőnyegek külön­böző méretben, eredeti perzsa minták felhasználásával ké­szülnek. Eddig csaknem két- és félszáz négyzetmétert értékesí­tettek a külkereskedelem köz­vetítésével, amelynek értéke mintegy 800 000 forint. A bel­kereskedelem sem „mostoha- gyerek” a vállalatnál. A hazai piacra horgolt ruházati cikke­ket gyártanak, amelyeket a RÖVIKÖT és a Divatáru Nagy­kereskedelmi Vállalat hoz for­galomba. Az év első két hó­napját leszámítva, bőségesen van megrendelésük. Eddig 1500 bébisapkát, kétezer sapka- és sálegyüttest, sok kislányruhát, pelerint, kendőt és bébi kocsi­kabátot készítettek. A pásztói varrodában Jersey-ruhákat varrnak az asszo­nyok és a lányok (Koppány György felvétele) Három részlege dolgozik a Fővárosi Kézműipari Vállalat­nak Pásztón. Az ügyes kezű varrónők az év első három hónapjában fürdőruhákon és kartonruhákon dolgoztak, hogy mire a meleg napok beköszön- tenek, az áru az üzletek pol­caira kerüljön. Fürdőruhából az őszi kollekció gyártásához. A Német Szövetségi Köztársa­ságnak és Hollandiának női felsőruhákat készítenek jersey és nylon anyagokból, részben végig bélelt megoldással. Ed­dig ebből az árucikkből öt­ezer hagyta el a telepet. őszi modelleket állítanak Szintén a Szovjetunióba ke­rültek azok a bőráruk, ame­lyek a hatos részleg dolgozói­nak jó munkáját dicsérik. Az év első két hónapjában a R AZN OEXPORT megrendelé­sére 10 000 utazótáskából és 5000 bevásárlótáskából álló szállítmányt indítottak útnak. Márciusban új árucikk, női divattáska gyártását vezették be. Az első hónapban több mint 3000, míg az elmúlt idő­szakban már ennek kétszere­sét, csaknem 7000 női divattás­kát gyártottak. Befejezéshez közeledik a 3—400 négyzetméter alapte­rületű új csarnok építése. A belső technológiai szerelést a napokban kezdték meg az épí­tők. A tervek szerint a dol­gozók számát háromszázra nö­velik és a tetszetős divattás­kákból havonta 12 000 darabot állítanak elő. Az új üzemcsar­nokban ezenkívül a negyedik negyedévben préselt bőröndök gyártását kezdik meg. —is ötvenezer darabot, kartonruhá- össze a női szabók is. Kosztü- ból ötezret szállítottak a Szov- möket és átmeneti kabátokat jetunióba. Március végén, áp­rilis elején a könnyű nyári ruhadarabok után hozzáláttak varrnak különböző díszítéssel. A kis kollektíva havonta — hol az egyik hol a másik tétel­Az alábbi történetet az élet alakította. A név köl­tött, de az események va­lódiak. A virágárus nagy gonddal, jó ízléssel rendezi sok szép áruját, valósággal megszépíti vele a salgótarjáni piacot Levelet hoztak a megyed ta­nácsra. A Levélpapíron gon­dosan formál iskolás betűk: „önökhöz fordulok segítsé­gért. Tizenhét éves vagyok, két és fél éves koromtól kezdve nevelőszülőknél élek. Eddig nem is gondoltam ar­ra, hogy az édesanyáimat meg­keressem, de mostanában a nevelőszüleim egyre gyakrab­ban vágják oda minden kicsi­ségért: menj az anyádhoz! Semmit nem tudok az édes­anyámról. De kérem, segítse­nek megkeresni. Maradok tisztelettel: Nagy Ka/talin.” ★ A levél megérkezett. Iktat­ták, nyilvántartásba vették. A segélykérő sorok nyomán emberek mozdultak meg, hogy az ismeretlen tizenhét éves kislány viszontlássa az édes­anyját. Mert közben az ese­mények gyorsan alakultak. Még idő sem jutott arra, hogy hivatalosain keressék Kati édesanyját, néhány nap múl­va megérkezett maga Kati. összegyűjtött annyi pénzt, hogy a vonatra ülhessen, ke­zébe fogott egy táskát és teL jesen Ismeretlenül nekiindult az országnak. Hajtotta a vágy. a türelmetlenség, hogy megtalálja azt az asszonyt, aki legközelebb áll hozzá. Amikor leszállt a vonatról, egyenesen a tanácsra ment. Az illetékes ügyintéző éppen vidéken tartózkodott. Kati nem tágított. Leült a portán és várt. Várt, órák hosszat Í türelmesen. Végül fölhivatták a gyámügyi osztályra. Itt el­mondta, mit tud az édesany­járól. Ez jóformán a semmi­Ringó búzamezők A nyár egyik biztos jele, amikor a búza kalászt vet, ki­virágzik a rozs és az első széltől hullámzásba kezd a búzamező, mint a mély ten­gerek. Ma már ringó búzatáb­lák kísérik az utast, sőt a ta­pasztalt parasztemberek már az érés illatát Is megérzik, megsejtvén belőle, hogy ha Péter-Pálkor nem is. de jú­lius első felében már meg le­het kezdeni az aratást. — Két—háromhetes időelto­lódással számolunk — mond­ja Nádori Ferenc, a mátrave- rebélyi Március 15. Tsz elnö­ke, aki már társaival az ara­tási idénytervet, a „nyári technológiát” készíti a tsz- ben. — És milyenek a terméski­látások? — Ha valami rendkívüli ese­mény közbe nem jön, nagyobb lesz a termés, mint tavaly. Árulkodik a határ Egyébként a határ ezekben a napokban már csaknem mindent elárul. A hét elején megtartott határszemlén meg egyenesen kilenc vizslaszem figyelte, hogy minden rendben van-e, s a terveknek és ha­tósági előírásoknak megfelelő­en történik-e. Június 15-én tartották meg ugyanis Mátra- verebélyben a szokásos tava­szi határszemlét, amelyen Var­ga József, a járási tanács munkatársa, Szekacsek Tibor, a községi tanács elnöke, Nán­dori Ferenc tsz-elnök, Kurucz Miklós főagronómus, Verebe- lyi István (Farsang), az ellen­őrző bizottság elnöke, vala­mint Molnár Lajosné, Loson- czy József, Verebélyi Lajos és Darabos József vett részt. — Mi szerepel a jegyző­könyvben? — kérdezzük a tsz-elnököt a bizottság észre­vételeiről. — A kapások közül jelen­leg a cukorrépa egyelése a legfontosabb feladata, ami most már befejezéshez köze­ledik — mondja. — A cukor­répa fejlődése megfelelő, a kukorica három-, négyleve­les állapotban van. A kultivá- torozás már tart. A bizottság véleménye szerint a fárizsmai határrészen a kukoricát ré­szes művelésre kell kiadni, a ápolási munka érdeké­ben. A kapáláson, növényápo­láson kívül rendkívül fontos a burgonyabogár elleni véde­kezés is, mert sok a kolorá- dó... — A kertészetben? — A legsürgősebb a hagyma és a zöldborsó gyomtalanítása. — A pillangósok betakarítá­sát meg tudták-e oldani? — A pillangósok betakarí­tását nagyban meggyorsította, hogy a géppel be nem taka­rítható lucernát részes kaszá­lásra adtuk ki a tagoknak. Ez­zel azt is elértük, hogy a nagy lejtőjű hegyoldalakról is ide­jében lekerült az értékes szé­na. A lucerna oly szépen nő, hogy aratás előtt előrelátható­lag a második termés betaka­rítása is megoldható. Az őszi kalászosokra vetett pillangó­sok állapota is jó. A nagyüzemi gazdaságok létrejötte óta gyakran elmon­dottuk, hogy az aratás-cséplés, a betakarítás rengeteget veszí­tett korábbi jelentőségéből, hi­szen már nem mozgat meg közel sem annyi embert, mint a kézi kasza korában. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a komplex betakarítógépek idején már minden magától megy. Rendkívül fontos az alapos, körültekintő felkészü­lés. Aratás előtt — Hogyan készül a verebé­lyi téesz? — A határszemlén a kalá­szosok fejlődését is ellenőriz­tük — tájékoztat az elnök. — A kedvező időjárás hatására meggyorsult a fejlődés. Két­százötven hold búzaterüle­tünkből nagyon jó termést ígér a Bezosztája—1, míg ha­zai búzából, őszi árpából és tavaszi árpából csak egyes táblákon várható az átlagos­nál nagyobb terméshozam. A zabot is beleszámítva, mintegy ötszáz holdnyi kalászosterület termését kell betakarítanunk. — Hogyan tudják a gépeket alkalmazni? — Kombájnnal a termés mintegy 40—45 százaléka ta­karítható be, aratógéppel le­vágható 50—55 százalék csak öt százaléknyi az a terület, ahova kézi kaszásokat kell ál­lítani. Ez nem sók: a hozzá­tartozókkal, a nélkülözhető fogatosokkal lényegében meg­oldódik a kézi aratás is. De ez a gabona dőlt is, ezért sem bízható a gépekre... — Készenlétben vannak-e a gépek? — Saját műhelyünkben már mindet kijavítottuk, csak az utójavítások vannak még hát­ra. Az ütemtervet két SZK—4- es kombájnra, két kévekötő aratógépre, három Szuper-Ze- tor, két UTOS, egy U—28-as, U—50-es és RS—09-esre, azon­kívül két DT-traktorra kell megcsinálnunk. Az aratás és betakarítás ma már összetett folyamat. Egyidejűleg meg­kezdjük a szalmalehúzást, a tarlószántást, a vetőágyak elő­készítését. Ahogy mondani szokás: még az új termést ta­karítjuk be. de már megte­remtjük a jövő évi termés fel­tételeit is... Egyébként jú­lius 7-én tartjuk a műszála, tűzbiztonsági és munkavédel­mi szemlét. Készenlétben a szerelők A gépek munkáját Darabos József gépcsoportvezető irá­nyítja, ő osztja be a munkát a három szerelőnek is. Egy motorszerelő, egy erő- és mun­kagépszerelő, valamint egy hegesztő és esztergályos áll készenlétben. — Az ütemterv elkészítésé­be minden érdekeltet bevo­nunk, — mondja az elnök. — Ez azért is fontos, mert ha számításainknak megfelelően, valóban jobb lesz a termés, akkor ez növeli a feladatot, mi több, a gépeket is jobban igénybe veszi. Közeledik Péter-Pál, a tsz- ekben már egyre inkább az aratás, cséplés, betakarítás a téma. De közben emberekkel népesül be a határ, akik vi­szont a kapásnövényeket gon­dozzák. Csodálatos a mátrave- rebélyi határban is, amikor egyszerre hatvan asszony so­rakozik fel és suhogtatja ka­páját, irtja a kártékony gyo­mot, hogy elősegítse az érté­kes növényi kultúrák fejlődé­sét... Lakos György , Egymásra nél is kevesebb volt, mert csak a lánykor] nevét és szü­letési helyét tudta. Közben beestelediett. Kati nem ma­radit egyediül. A tanács por­tásnője — akiinek magának is négy gyermeke van — gondját viselte éjszaka. Meg­engedték, hogy ott aludjon aiz egyik szobában. Sokáig nem jött álom a szemére. Egyre azt próbálta elképzelni, hogy is nézhet ki az ismeretlen édesanya. * Másnap mozgásba lendült a hivatalos gépezet. A megyei rendőrkapitányság segítségé­vel telexen érintkezésbe lép­tek az Országos Lakcím­nyilvántartó Hivatallal Buda­pesten. Jöttek, mentek a te­lex-üzenetek. És amíg a te­lex kattogott, néhány óra alatt tizenöt év eseményed peregitek le. Nyolc órakor kezditek a keresést és fél ti­zenegykor a hivatalos szervek már tudták az édesanya mos­tani nevét és Lakcímét. Kati közben a tanácson várt. Most már semmi aka­dálya nem volt. hogy felke­ressék aizt az assizonyt, akiinek Kati az életét köszönheti. És milyen érdekes a vélet­len. Rövid idő alatt sikerült megtudni, hogy ki a keresett asszony. De amikor megvolt a neve, a lakásán hiába ke­resték, nem volt otthon. Vé­gül az utcán találkoztak vele. A tanács dolgozója megkér­dezte: — Akar találkozni a lányá­val? Az asszony hirtelen meg­találnak? állít, elsápadt, Aztán így szólt: — Nagyon, szeretnék. ★ Katiban a várokozás nehéz órái alatt leperegtek az el­múlt évek eseményei. Körül­belül 11 éves lehetett, amikor egy ismerős asszony, aki be­járatos volt neveioszüiei ha­zába, megmondta neki: — Akik most nevelnek, nem a te szüleid. Az anyád­nak annak idején nem kel­lettél. Még azt se tudod, ki aiz, aki a világra hozott. Ezután fokról fokira kez­dett romlani a viszony Kati és a nevelőszülők között Ka­tiban egy Világ omlott ösz- sze, de neveioszüiei is egy­re inkább kezdték sokallani a kiadásit, amely a kislány ne­velésével járt. Az a korkü- iönbség, ami közöttük volt csak nehezítette a helyzetet Kati szinte az unokájuk lehe­tett volna. Egyre kevésbé ér­tették meg, mire van szüksé­ge a serdülő kislánynak. Vé­gül a nevelőanya döntő lépés­re szánna el magát Az örök­be fogadó nyilatkozatot, ame­lyen hibás ügyintézés folytán rajita volt az édesanyja leány­kori neve és születési helye, úgy helyezte el a szobában, hogy a kislány mindenkép­pen rábukkanjon. Ez érlelte meg Katiban a gondolatot hogy megkeresse az édesany­ját. Neveioszüiei nem tudtak a tanácsnak írt levélről. De talár máir nem is bánták vol­na, h,. Kati elköltözik tőlük. Kati pedig megírta a leve­let. Utána vonatra tilt, hogy mielőbb a helyszínre érjen. ★ A sorsdöntő találkozásra a tanácsom került sor. Kati ott ült a széken, amikor az édes­anyja a tanácsi ügyintéző kí­séretével belépett Egy pil­lanatra megállt aiz ajtóban, aztán a kislány felé indult. Kati is felpattant- a székről. Ott álltak végre egymással szemben. De idegenül. Annyi­ra idegenül, amennyire két ember szemben állhat egy­mással, tizenöt év után. Az asszony nehezen szólalt meg. — Ugye nem ismersz meg? A kislány halkan felelte: — Nem. Még soha nem lát­talak. Az asszony a kezét nyúj­totta, Kati megfogta. Ez­után már csak egy lépés kö­vetkezett, hogy összeöielkez- zenek. Anya és lánya ezután ma­gukra maradt. Amit beszéd- lek, az már egyedül rájuk tartozott. Az édesanya úgy határozott, hogy magánál tartja a lányát, legalább né­hány napra, hogy megismer­jék egymást. Hazaivtote Ka­tit, bemutatta férjének és kis­fiának. aki Katit testvériként fogadta. Ügy tűnik, Kati és az édes­anyja egymásra talált Kati­nak egy nap alatt állást is szereztek a tanács közremű­ködésével. Ideköltözött a vá­rosba, új családja befogadta. Most már csak rajtuk mú­lik, hogy valóban megtalál­ják-e egymást. Csata! Erzsébet NÓGRÁD — 1970. június 21., vasárnap 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom