Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

®®agytiar2«anif. ahol a madár se jár Botos Tibi zenésznek készül, még csak hároméves, de már a nagymama nagy örömére ügyesen pengeti a hangokat az értékes hegedűn. Édesapja, Botos Ferenc, Nagybátonyban a bányánál dolgozik, de sza­bad estéin prímásként muzsi­kái a zenekarban Fokozatosan, de megvalósítják Régebben megállapítottak, hogy az ásott kutak vize al­kalmatlan az emberi fogyasz­tásra. Akkor állították a bő­vizű Máriia-íorrásit a lakos­ság szolgálatába. Először a középületekbe vezették be a vizet. Később 7—8 közkifolyót építettek, de ez a Lakosság teljes ellátásához még min­dig kevés volt. Amikor a viz- és csatornamű vállalat átvette az ivóvíz-ellátás gond­ját, újabb 150 méterrel meg­hosszabbították a vízvezetéket és újabb családok jutották jó ivóvízhez. De a község olyan rohamo­san fejlődött, hogy megint bő­víteni kéne a vízhálózatot. Számítás szerint 400 méterrel és akikor mindenki' jó ivóvíz­hez jut. Ezen fáradoznak most a község vezetői. Szorgalmas nép — modern lakás Szorgalmasan dolgoznak a község dolgozói, és meg is van annak az eredménye. A községben a lakóházak 90 százaléka új .vagy felújított. Nagyon szépek, korszerűek a lakóházak- A férfiak 65— 70 százaléka ipari munkás, az asszonyok a tsz-ben dol­goznak. Kazinczi László, a községi tanács elnöke mondta: a lakosság átlag- jövedelme három—három­ezer-ötszáz forint. Érthető, hogy építkeznek. A háztar­tásokat gépesítették. Vala­mikor özvegy Csekme Iin­tené volt a háztartási gépek kölcsönzője. Ma már nem kölcsönöz nála senki. Mosó­gépekkel, hűtőgépekkel, por­szívókkal maguk is felsze- relkedtek. A sámsonházi völgy végefelé. hegyek és dombok közé ágyazva élnek Nagybárkány lakosai, akik a legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint hétszázhuszonhatan vannak, bár ez az adat minden valószínűség szerint válto­zott, mert Nagybárkány örök mozgásban le­vő falu. Családok költöznek a községbe és családok távoznak, főleg a kétszázötven lel­ket számláló cigánytelepről gyakori a költö­zés. A szűk völgyben könnyű volt a védekezés az alattomos támadókkal szemben, talán en­nek is betudható, hogy már a honfoglalás idején települések voltak erre, plébániája pedig már 1332-ben fennállott. Az egyik dű­lőt a határban Katonák-dűlőnek nevezik, ami az idős bárkányiak szerint onnan vette nevét, hogy valamikor szökött katonák rej­tekhelyéül szolgált. A község felett mered magasba a Tatárhegy, ez az elnevezés viszont arra utal, hogy a tatárok ebbe a szűk völgy­be is eljutottak. Egyébként érdekes módon: színmagyar te­lepülés, pedig két szlovák község, Sámson­háza és Lucfalva között fekszik. Birtokosai évszázadokon át gyakorta változtak, többek között a cisztercita rendnek is voltak itt birtokai, azért tartozott a nagyon vallásos községek sorába, amiről az is tanúskodik, hogy az egyik ivókutat is Máriáról nevezték el. Nem véletlen, hogy ebben a völgyben te­nyésztek a babonák, dívott a kuruzslás, s kulturálisan is az elmaradottabb községek sorába tartozott. A felszabadulás Nagybárkány és lakosat életében is gyökeres fordulatot hozott. S az idén júliustól fejlődésének még újabb szaka­sza kezdődik. Közigazgatási központtá válik, amelyhez odatartozik Sámsonháza, Márkháza. Lucfalva és Kisbárkány is. Itt épül az új iskola, ahová majd a körzetből iskolabuszo­kon járnak be a felső osztályos tanulók. Itt lesz a tanácsháza, ahol ügyes-bajos dolgaikat elintézhetik a völgyben élők. De egyelőre csak készül új életére a köz­ség, kicsit elhagyottan, az átlagosnál több gonddal is, mint a mesebeli világvégi falu, ahol a madár se jár ... Kultúrház kellene A község művelődési ott­hona csak kényszerből használható, mert tulaj­donképpen a régi jegyző- ség irattárát, garázsát és mosókonyháját alakították át erre a célra. Nehéz itt a mozivetítésen kívül — különösen télen — kulturá­lis életet szervezni, hiszen még olyan színpaddal sem rendelkeznek, amelyen a Déryné Színház együttese felléphetne. Egyébként is a fiatalok jelentős része el­jár dolgozni, s ez Is nehe­zíti a kulturális munkát. Jelenleg a kultúra házában társastáncot tanulnak ’ a fiatalok. Fiatal az üzemegység-vezető Széesényben végzett fiatal technikusra, Toldi Ferencre bízták a lucfalvi Egyesült Kiszagyvavölgye Tsz magy- bárkányi üzemegységének ve­zetését. Ö foglalkozik a nö­vénytermesztéssel. Mint el­mondotta, az üzemegység 860 holdnyi területéből 480 hold a szántó, 81 helybeli tsz- taig van, de ezek közül csak 22-en vesznek teszt a közös munkában. Érthető tehát, hogy a 41 hold kukorica, 13 hold mák, 25 hold burgonya, 15 hold cukorrépa és 4 hold takar­mányrépa művelését csak kis részben tudják megoldani Szegény az eklézsia... Lelkes ember Molnár Ká­roly, a nagybárkányi labdarú­gó-szakosztály vezetője, de ha az anyagi ellátásira terelődik a szó. csak a társadalmi ösz- szefogást tudja dicsérni. A labdarúgócsapát a járási D- csoportban játszik, és a má­sodik helyen végzett. Utazá­saikat kisebb részben a be­vételből, nagyobb részben a szurkolók és a sportolók hoz­zájárulásából ' fedezik, gép­kocsit pedig a termelőszövet­kezet ad. A legtöbb játékos a futbalkúpőjét is maga csinál­tatta. A mátraverebólyi ÁFÉSZ-tól kaptak egy pettyes labdát. Több labdájuk nincs is, ha ez mérkőzés közben ki­lyukadna, aiz ellenfélnek Ír­hatnák jóvá a két pontot... Elégedettek a közlekedéssel de... % Nagy jelentősége vtan itt a kilométert gyalogolniuk kel­jó közlekedésnek. A köesiég lett. A tanács vezetői azon- nyolc-kilenc kilométerre esik ban megegyeztek a közleke- a legközelebbi vasútállomás- diési vállalattal. Ma már bé­től Naponta nyolc járat ér- jönnek a járatok. De... Még kezik és indul a községből, egy reggel nyolc órára érke- Moist az új menetrend ké- ző járat kellene. Sokan jön- szítósekor azonban magfeted- nek — tanítók, ügyintézők keztek róluk. Érthetetlen sitb. — ide a községbe, akik- okokból a községet — amely a vonattól ebben az idiő­Nagy az érdeklődés a naposkacsa-akció iránt Nagybárkány- ban. A vegyesbolt révén rendelik meg és darabonkéiit 14 fo­rintért a Heves megyei lőrinci tsz küldi a pekingi kiskacsá­kat. Képünkön: Kiss Pálné húsz kiskacsát vásárolt tovább­nevelésre tulajdonképpen központja a Bejáró pedagógusok Ügy mondják Nagytbárkány- ban, hogy ide csak bejár az értelmiség: másutt Lakik a tanácselnök, s a pedagógusok közül is csak Szolnoki József iskolaigazgató él a községben. Ez a visszás helyzet főleg la­káshiányból fakad, amin most némiképp enyhíteni fog az épülő pedagógus-ikerlakás, amelyet a lucfalvi Kiszagy­vavölgye Tsz házi brigádja épít. Az új ötéveg tervben öt- tantermes, korszerű iskola is épül, amire ugyancsak nagy sízükség van, mert jelenleg a kéttantermes iskolában reg­geltől esltig, váltott tanítás fo­lyik. Kiváló szakmunkások Az általános iskolában három­egészen felül van a tanulmányi eredmény. Sokan tovább tanul­nak. a fiatalok szakiskolába mennek az általános iskolából. Balogh Gábor építészmérnöknek készül. Erdős Ottó Budapesten fő­iskolába jár. A legtöbb fiatal vá­járnak, ácsnak, kőművesnek ké­szül. Ez a község hagyományos szakmája. Ezekben a szakmák­ban kitűnő munkások nevelkedtek fel. Büszkék is erre a falubeliek, hiszen messze vidékről járnak ide ilyen szakmunkásokat keresni. ben niiiriics csatlakozásuk. Nem Fiatalok társadalmi munkája Ügy értesültünk, hogy a vidéknek -, kihagyták a me- 7“ "“*» KISZ-alapszervezetet a közel­netrendlből. Ez azt jelenítette, olyan nagy dolog, segítem kell múltban szervezték újjá. A hogy a főútvonaltól jó néhány rajta. KISZ-titkár, Sejben József, támogatójuk pedig Pádár Zoltán, a párttitkár. A fiata­TV^rn íó n-y irlnnnnt lok arra vállalkoztak’ hogy 1* “III |U IUU j >UII l társadalmi munkával lebont­ják a régi, hasznavehetetlen, A község lakossága hímé- Nem jelentkezett munkára volt pedagóguslakást. Vasár­vet szerzett magának azzal, senki, annak ellenére sem, naponként dolgoznak rajta, hoigy társadalmi munkával hogy megfizették volna a Tegyük hozzá, nagyon szorgal- részt vállalt a község építésé- munkabért. Kutattuk az okát. másán. Már a tetőt leszedték, bői. Ezért meglepő, hogy most Kiderült, nem azért, mert és hozzáláttak a falak bontá- panaszkodnak rájuk. Köztu- nem akarnak dolgozni, hanem sához. Segítettek a községi dott, hogy építik a Lucfalva azért, mert a mezőgazdaság- patak medrének tisztításában és Zagyvapálfalva közötti új han a munka dandárja van. is. Az idősebbekkel közösen , . . , . , . . , , . f . Azt nem hanyagolhatják el. 5—5 órát dolgoztak ezen a U. . ,ar anyia ls e ” Az útépítők a harkányiakat munkán. De másutt is hallat­kérték, vállaljanak ott mun- nem jó időpontban kérték fel ja szavát az ifjúság. Készítik kát. a munkára. a kulturális programot. Kétszázötvenen laknak a nagybárkányi cigánytelepen, közülük rendkívül sok a gyerek, az általános iskola tanulóinak csaknem fele cigány. Képünk a cigánytelepen készült, ahol ren­geteg a szép, nagy ház és a régi értelemben vett putrit nem is láttunk A titkárnő Megfontoltan, körülte­kintően, 1947 óta igazgatja a község ügyes-bajos dol­gait Csekme Ibolya, a köz­ségi tanács titkárnője. Min­dig azon fáradozott, hogy a távoleső kis falujukban az emberek semmiben se szenvedjenek hiányt. Mun­kája eredményét így lehet­ne summázni. 1947-ben ta­nácsházát létesítenek, hozzá szolgálati lakást. Néhány évre rá egytantermes isko­lát. Ezt követi a falu vil­lamosítása. az orvosi ren­delő és lakás megépítése. Újból az iskolára fordítja figyelmét. Bővítik egy újabb tanteremmel. így lehetne sorolni mun­kája eredményeit, de a titkárnő elhárítja az elis­merést azzal, hogy mindez nem kizárólag az ő érde­me, mert a lakosság támo­gatása nélkül semmire sem ment volna. Mint szorgal­mas, az embereket szerető tanácsi dolgozót ismertük meg Csekme Ibolyát válLaLásos alapon, nagyobb részben a társiüzemegysiégek- nek kell besegíteniük a nö­vényápolásba. Jelentős terüle­ten termesztenek kalászoso­kat, pillangós növényeket és egy tízholdas réten üzemág- változásit hajtottak végre. Örök harcban állmaik a ter­mészettel, mint az üzemegy­ség-vezető elmondotta, a he­gyen a gép is gyorsabban kopik, egyes helyeken törik- szakad, s jelenleg is a pillan­gósok hordásált csak fogattal tudják megoldani, ment a gép nem bír megküzdeni az eső áztatta utakkal. Fogorvos a községben Építkeznék a községben; Legújabban fogorvosi rende­lőt és lakást építenek. Nyolc- százezer forintot fordítanak a létesítményre. Azért van en­nek nagy jelentősége itt, de a környéken is. mert eddig hosszú kilométereket kellett utazni fogorvoshoz. A terme­lőszövetkezet építőbrigádja vállalkozott arra, hogy elké­szíti a rendelőt és lakást. Az idén át akarják adni az új orvosnak. A héten a sámsonházi völgy­ben tettünk látogatást, ahol Nagybárkány község életével ismerkedtek az oldal írói: BO- BAl, GYULA és LAKOS GYÖRGY, a felvételeket KOP­PÁNY GYÖRGY készítette. A jövő héten, június 24-én, szerdán, a szécsényi járásba, Rimócra látogat el a munka­társainkból álló brigád. Dél­előtt ll-től 13 óráig fogadóórát is tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom