Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

úlfy Józsefi Latin-amerikai útinapló 2. Tábornok-ntinisstereknéi Peruban Céh a saját műszaki garda megteremtése Eszköz' a tanulás Peru fővá­rosának Limá­nak napfény­nél; fürdő cso­dája ws főte­rén, a Plaza dé Armason fenykéoezge- ■ effl a icared- railist. az elnö­ki palotát, a kolóniái is spa­nyol barokk műemlékei. öt perce csak, bogy a szállo­dában kicso- ; nagottam. Az éjszaka; repü­lőút fáradtsá­ga eltűnik a szikrázó verő- fényben. a si­mogató meleg­ben • kora keg- gel vara. a hő­mérő 28 fokot mutat. Mellém lép egy férfi. Fényképező­gépem után érdeklődik, az­tán kilétem felől. Nem va­gyok amerikai, mór ismert kifejezéssel' „Nem vagyok gri.ngo, magyar vagyok. . ." A férfi szeme fel­csillan., s egy pillanat alatt elősorolja amit rólunk tud. „Budapest, Debrecen, Szeged, Éger. Miskolc” — mondja a városneveket. „Csepel, Ganz” — magyar cégek nevét Is is­meri. . Ül csodál kozom. Kiderül, hogy közgazdász, roppant ér­dekük a szocialista országok és gazdasági fejlődésük. Táiviol álljon tőlem, hogy ebből a véletlen találkozásból messzemenő következtetése­ket vonjak le, de az tény, hogy Peruban ma igen baráti érzelmekkel fogadják a szo­cialista országból érkezőket. (Már a repülőtéren észreven­ni ezt: nem méregetik gyanú­san, mint másutt, nem akadé­koskodnak bürokratikus elő­írásokkal. S ilyenkor az em­bernek kétszeresen fáj, hogy — Mexikóban ötven dollárt kértek a vízum fejében!) Nem sok szervezőmunka kell ahhoz, hogy a magyar újságíró bejusson a tábornok- miniszterekhez. Fogad Ed­gare Mercádo Jarrin brlgád- táibomok, a kü 1 ü gyminiszter is. (Pedig, s ez nem titok, maga sem szégyelli — vala­mikor az Egyesült Államok katonai hírszerző iskoláján tanult!) Most a beszélgetés kétharmad részében arról esik szó, hogy a latin-ameri­kai államoknak össze kell fogniuk és együttes fellépéssel kell megivódaniök érdekeiket az Egyesült Államokkal szem­ben. (Ott jártamkor a pe-rui fővárosban tárgyalt Charles Meyer, amerikai külügyi ál­lamtitkár, Richard Nixon kü­lönmegbízott ja. Azért jött Li­mába. hogy nyomásit gyako­roljon a katonai kormányra és megpróbálja megmásítani annak döntéseit amerikai olaj társaságok áll amcsi tásá­ról, amerikai rézbányák el­lenőrzésének megszigorításá­ról.) A tábornok-külügymi­niszter hosszan szólt Peru és a szocialista országok űj kap­csolatairól. A végén pedig megkért, tolmácsoljam üdvöz­letét a magyar népnek. Egy. másik brigádfábomok. Jörge Fernandez Maldonado Solari. az energia- és a bá- nvaügyi minisztérium élén áll. Ő a perui katonai kormány legbaloldalibb tagja. Még részletesebben nyilatkozott azokról a lehetőségekről, ame­lyek Peru és a szocialista or­szágok kapcsolataiban nyitva Szobrok, tománcmoxaih A tavalyi év mintájára az elmúlt napokban isméi Nögrádban jatt a Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus bizottsága, hogy új művészeti alkotásokkal gazdagítsa megyén­ket. A terepszemléi ezúttal a ba­lassagyarmati és a rétsági járás­ban tartották, a nógráderárdonyi szanatórium ebédlőjének falára zömáncmozaik kerül. Bánk és üíósjenö egy.-egy szoborral gazda­godik. A helyszíni szemle után a bizottság a közeljövőben bízza tneg a művészeket az alkotások ki­vitelezésével. áManak a siaatomberek k.ü-1- diósétól a bányagépek száálí- 'ásáig, a közös vállalatok a 1 ápolásától az árucsere foko­zásáig. (Az olvasónak feltűnhetett, milyen hosszúak a latin- amerikai nevek. Egy kis ma­gyarázat: elöl a keresztnév, vagy keresztnevek, az Utolsó előtti az apa, az utolsó az aflya családneve.) Peruban 1968 ősze óta van hatalmon a katonai kormány. Nacionalista és aintiiimperia- Lista tábornokok akkor ker­gették el az Amerika-barát Belaunde Terry elnököt. (Va­laki elmesélte nekem, hogyan is zajlott le a puccs. A Peru életében az utolsó évtizedek­ben nagy szerepet játszott APRA párt, — Amerikai Népi Forradalmi Szövetség —, amely 'azonban a Végién amo­lyan szociáldemokrata és az USA-t kiszolgáló, csak a saját vezetőinek hatalmi vágyát kielégíteni akaró párttá süly- lyedit, nos, az APRA párt köz­pontjába hírek érkeznek: az egyik laktanyáiban melegítik a tankokat! Egy fél óra múlva újabb hír: már 16 tank áll készen! Éjfélkor a harckocsik elindulnak. Belaunde Terry elnök mit sem sejtve alszik az elnöki palotában. Felesége nem él vele. csak a leánya. Az ébred elsőnek a zajra, hogy a tankok begördülnek az elnöki palota udvarára. „Pa-pa. m, ez a dübörgés?” — ébreszti az elnököt. „Semmi, leányom, bizonyára csak a szemetesek. .— válaszolja álmosan Belaunde Terry. A valóságra akikor ébred, ami­kor egy ezredes csőire töltött pisztollyal a kezében feltépi az elnöki hálószoba ajtaját: „Elnök úr. ön a foglyom!” Égj' félóra múlva az elnök már repülőgépén ül. Buenos Airesbe visizik.) Az ország társadalmi struk­túrájában lassan, de módsze­resen Új meg új változások jelentkeztek azóta. A katonai kormány becsületes földrefor­mot hirdetett meg — és ami nagy szó Lati n-Ame ritkában — végire is hajtja! Államosí­tották az amerikai IPC olaj- társaságot. (A bányaügyi mi­niszter szobájának sarkában felfedeztem egy díszes olja- kannét: az államosított kutak első hozamából.) Üj bánya­ügy] törvényt hoztak az ame­rikai társaságok kizsákmá­nyoló tevékenységének előbb korlátozáséira, aztán meg is szüntetésére. A jobboldali sajtó két. orgánumát, az EX- presót és az Extrát elvették az multimilliomos Ulioától és az újságírók, nyomdászok ke­rtébe adták • ! egyen szövetke­zet! S így tovább. Gazdag ország Peru. Ren­geteg a reze és tömérdek — a ballisztje. (Mi is Ott vá­sároljuk ezt a fontos takar­mányt.) Jártam a híres kikö­tőben. Daliadban, ahol már Bélig szárítva ömlik a halász- bárkáikból csöveken át a te­herautókba az anehovetsL halak áradata. A gazdag hal­fogás titka a Humboldt-énam- lat, amely kellemes-hűvös tengervizet sodor Peru csen­den-óceáni partjaira. Magam is meggyőződtem róla. Erről — hogy a parto­kon uralkodó hőség ellenére is hideg a víz —, módom volt személyesen is meggyő­ződnöm. Nagyon kellemes él­mény volt. A Budapesti Finomkötóü- árugyár balassagyarmati üzemében hatszáz lány és asszony dolgozik. Közülük csupán az igazgatónő, Mi* haloDics József né rendelke­zik felsőfokú (közgazdász) képesítéssel — a hatszáz nő között mindössze három technikus akad. Mérnök egy sem. Bár furcsán hangzik, az üzemnek nincs főmérnöke, .s a műszaki beosztásban levő, termelést irányító dolgozók legtöbbjének általános gim­náziumi érettségi, Vagy szak­munkásvizsga a legmagasabb iskolai végzettsége A jelenlegi helyzet — ami a termelés műszaki színvo­nalát illeti — nem mondha­tó éppen rózsásnak. A jövő lehetőségei azonban bizta­tóbbak. A finomkötöttáru- gyár balassagyarmati részle­gének egyik dolgozója az év Végért üzemmérnöki szakké­pesítést szerez, s még ennél is biztatóbb, hogy a dolgo­zók közül 25-en jelentkeztek a fővárosban levő Bolyai textiltechnikum levelező ta­gozatára. Nemcsak a vezető beosztásúak, hanem a gépen dolgozók közül is. * Mihalovfcs Józsefné, igaz­gató: — Négy év múlva 25 ,,friss” technikusunk lesz — s ez a mostanihoz képest túl­zónak tűnhet. Nekünk azon­ban már most gondolnunk kell arra az időre, mikor az új gyárban dolgozva, az üzem termelési és létszám­kapacitása két és félszere­sére növekszik, A fokozott önállóság nagyobb terheket is ró ránk. Ezért is küldjük ösztöndíjjal az egyik fiatal dolgozónkat a Budapesti Műszaki Egyetem vegyész- mérnöki karára, s ezért örü­lünk annak, hogy jövőre — amint befejezte tanulmá­nyait — egy fiatal mérnök- nő kerül a vállalathoz. Vele talán megoldódnak főmér­nök gondjaink. A következő években hat-hót dolgozón­kat szeretnénk főiskolába küldeni. Tálán feltűnő, hogy itt, a finomkötöttben vezetői pozí­cióban csak nőt lehet találni, (Folytatjuk) Kutyakiétlífés Vasárnap kutyaugatástól A verseny igazi élményt ha. Kutya legyek, volt hangos a balassagyarma* zott kutyának, embernek egy- volt. ti Palóc-liget. Több száz néző aránt. Főleg az embernek. figyelte a balassagyarmati __ v árosi művelődési központ kutyaklubjának rendezésében zajló első megyei kutyakiállí­tást és tenyészszemlét. A kiállítók igen komoly feladat elé állították Rupp Géza és Schemadovics János nemzetközi bírálókat, a zsűri tajait. Igen ritkán fordul elő kutyakiállításokon, hogy min­den felvezetett kutya helye­zést ér el. Balassagyarmaton ez megtörtént, a zsűri méltán fejezte ki tehát elismerését a megye kitűnő állományáért. Es most lássuk az eredményt. Kitűnő minősítést és a zsűri kü- löhdíját kapta: dr. Markói Béla törpe uszkárja (Balassagyarmat). Zsóri Katalin skót juhásza (Sal­gótarján), dr. Kiéin Gyula poin- terje (Balassagyarmat). Kitűnő minősítést ért ei dr. Bogdándi F.milné német juhásza (Balassa­gyarmat), Molnár László airdel terrierje (Salgótarján), Péter Pál dogja (Sáécsény). dr. ncmeter Lénárdné pulija. Vajas György - né pulija, Qellén Ernőné tacskó­ja. Kovács László tacskója (Ba­lassagyarmat) Dúló János foxija és szálkásszőrű tacskója (Nagy­oroszi), Lacsok János német vizs­lája (Patvare), dr. Halász .Ede dobermanja (Kétság) és Zsíros Il­dikó foxija (Balassagyarmat). A többi felvezetett kutya nagyon jó és ió minősítést kapott. A verseny külön érdekessé­ge volt, hogy Dúló János nagyoroszi nemzetközi te­nyésztő négy kutyán kívül, amelyek mind kitűnő minősí­tést kaptak, hat, háromhetes foxit is elhozott a kiállítás­ra. A picinyeket állandóan a fiatalok gyűrűje övezte. Az igen jól sikerült kiállítás dr, Demeter Úyörgyné. dr. Bog­dándi Emilné és a művelődési központ dolgozói munkájának eredménye volt. la nem így (te) Molnár László salgótarjáni kiállító díjnyertes airdale rierje ter­Indián anya gyermekével. Az új kormány a töidtelbriinual nincstelenek százezreinek ad földet Megtoldom a s még feltűnőbb, bogy leg­többjük szinte alig került ki a teenager korból; de sze­rencsére fiataljaink reális gondolkozást) ak, alkalmasak irányító posztok betöltésére. 9 még inkább alkalmasak lesznek, ha a kellő műszaki ismereteket is megszerzik. * Furák Erzsébet négy éve szerzett szakmát, azóta a fi- nomkötöttárugyárban, gépen dolgozik. Keresetére nem le­het panasza, átlagban kétez­ret visz haza. Helyzetével nem is elégedetlen, csak­hogy — Csakhogy elhatároztam tovább tanulok. Börsösbe- rényben vagyok KISZ-titkár, a járásiak állandóan a tanu­lásra ösztökélnek. Furák Erzsébet is a Bolyai textiltechmikum konfekció- ipari részlegének levelez» ta­gozatára jelentkezett. A technikum minden segítsé­get megad a tanulni szándé­kozóknak : Balassagyarmatom tartja a felvételi vizsgákat, s a helybeli pedagógusok be­vonásával igyekszik megol­dani, hogy a beiratkozottak­nak ne kelljen havonta Bu­dapestre utazniuk. A szak- konzultációkra pedig a ter­vek szerint lejönnének az oktatók. — Miért éppen textiltech­nikumba jelentkezett? — Azt hiszem, ez érthető. Elsősorban szakmailag aka­rok tovább fejlődni. —• Vár-e előmenetelt a technikumi érettségitől? — Szívesen dolgozom ké­sőbb is gépek mellett, ha kell, de nem tartom valószí­nűnek, hogy a vállalat ne akarja később . valamilyen más formában hasznosítani szakképzettségemet. ♦ Dr. Vajda Józsefné, a kö­zelmúltban került az üzem­hez. Ö az, aki decemberben üzemmérnöki diplomát sze­rez. — Jelenleg technológus! beosztásban dolgozom, a gyakorlati munkába csak a diplomám megszerzése után kapcsolódom be. A gyártás folyamán előálló technológi­ai hibák korrigálásával fog­lalkozom — gondolom, em­bereket irányítva, s közben bonyolult műszaki feladatok megoldásával is törődve, jó­val nehezebb dolgom lesz. Az év végére, ha a vizs­gák sikerülnek — és miért ne sikerülnének? — dr. Vaj­da Józsefné személyében meglesz az üzem első mű­szaki felsőfokú képesítéssel rendelkező dolgozója. * Kiss Erzsébet műszatove- zető Í70 embert irányít. Az érettségi után marxista—le­ninista esti egyetemre írát­kozott be. — Két év múlva, ha befe­jezem az esti egyetemet, ok­vetlenül jelentkezem egy felsőfokú textilipari szakis­kolába, üzemmérnöki diplo­mát szeretnék szerezni. — Ha ez sikerül, akkor is csak 1975 végére kapja meg a diplomát. Érdemes öt évre előre tervezni? — Hogyne volna érdemes Nekem, mikor felsőfokú szakképesítés nélkül is mos­tani beosztásomba helyeztek előlegezték a bizalmat — ezl szeretném most meghálálni * Fogárasi Ildikó tarvaly, a Than Károly Vegyipari Technikumban érettségizett. Egy éve dolgozik Balassa­gyarmaton, ha megfelelő pontszámot ér el a műszaki egyetem vegyészkarának fel­vételi vizsgáján, akkor ősz- szel öt évre ismét visszaitér a fővárosba. — Mivel foglalkozik most? — Anyagvizsgáló vagyok, a szintetikus alapanyagok mi­nősítése, az üzemi reklamá­ciók kivizsgálása a dolgom. — És az egyetem elvégzé­se utón... — ... megint visszajövök Balassagyarmatra. Nemcsak az ismeretségem, hanem — ha megkapom —, az ösztön­díjam is ideköt majd. És örömmel jövök vissza: ad­digra már az űj, korszerű épületben folyik a munka ahol a kikészítőrészleg, a festöde, a hőrögzítő részié? saját textilvegyéezgárdát igé­nyel. Baranyai László 0007 - 1970 LSinduliaSi a/ országjáró diákok Június 16—21. között a nóg- rádverőcei ifjúsági táborban rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága és a Best megyei KISZ-bizottság a sorrendben ötödik országjáró diákok or­szágos találkozóját amelyen megyénk diákifjúságát 139 fiatal képviseli. A táborozást előkészítő csoport tegnap uta­zott aZ országos találkozó helyszínére, a nógrádi részt­vevők ma reggel indulnak Út­nak Salgótarjánból és Balas­sagyarmatról. A találkozót megelőzték a megyei táboro­zások, ahonnan a legkiválób­bak kerülhettek a verőcei tá­borba. A program is hasonló: természetjáró és -akadályver­senyeken, tájékozódási futó­versenyeken. honvédelmi ve­télkedőkön, kempingverse­nyen vesznek részt az ország­járó diákok. Száz tűzhely Fehérgyarmatra Üjabb szabad szombatjukat Tea- és Pille nevű tűzhelyet áldozták a salgótarjáni tűz- szerelt össze. Hatszáz társa- helygyár hagyományos tflzhe- dalmi munkaórát dolgoztak a lyeket szerelő részlegének tűzhelyeken, amelyek értéke dolgozói az árvízkárosultak csaknem százezer forint. A megsegítésére. A részleg hat küldeményt útnak indították brigádjának hetven dolgozója az árvíz sújtotta Fehérgyar- munkaidő után elfekvő, kis matra, ahol a szálítmányt a munkával megjavítható környező községek között oszt­anyagból és alkatrészből száz ják el. Tetszettek teryeink a budapestieknek A múlt hét végén a Buda­pesti IV. kerületi Tanács és pártbizottság küldöttsége lá­togatott Salgótarjánba. rtt- jártukkor megtekintették a művelődési házat, ugyanis a IV. kerületben a tervek sze­rint művelődési házat kíván­nak építeni. A salgótarjáni művelődési központunk na­gyon tetszett a küldöttség tagjainak, s így a városi Ta­nácstól elkérték az építkezés teljes tervdokumentációját, amelyet minden bizonnyal felhasználnak saját művelődé­si házuk építésénél 51ÓGRAD - 1970. június 16., kedd $

Next

/
Oldalképek
Tartalom