Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

»f kongresszusa Ötszáz <«r*s — Ötszáz nyelv — ttoldbél'' i*mber Ha az ember belelapoz a legkülönbözőbb képes folyó­iratokba. szinte ámulatba ej­tik az űrhajózással, Hold­utazással és a technika leg­újabb vívmányaival kapcso­megeszik az embert. Űtnak indult hát Új-Guinea keleti hegyvidékére diuma-törzsbéli málha hordozóikkal. Az út nagy részét hegynek felfelé tették meg. egészen Valamennyi között az azsarok hatnak a legkísértetiesebben latos képek, közlemények. Ezé, mehet« szinte hihetetle­nül hatott, amit az egyik köz­ismert nyugati képes magazin közölt. A szemtanú leírása saerimt az új-guineai Mouat Hagen kisváros utcáin kétévenként rendszeresein bábeli nyelvza­var uralkodik. Nem ritka, hogy ezeken az összejövetele­ken sokszor száznál is több törzs képviselteti magát, ab­ból az ötszázból, amely a szi­geten éL Mivel minden törzs egy-egy különálló völgyiét foglalt el magának, mind­egyik más-más nyelvet is fej­lesztett ki az idők folyamán. Voltaképpen egy akkora terü­leten mint Norvégia, vagy Svédország — ötszáz nyelven beszélnek. Egy-egy ilyen összejövete­len százak és ezrek tolonga­nak. A törzseket az öltözet, a színek különböztetik meg egymástól. A színes képek ta­núsága szerint vannak sárgá­ra festett arcú, óriás piros parókás, átszűrt orrlyuké bennszülöttek. Varázslóik ar­ca kékre festett, csupán orru­kat. mázolták pirosra. A töb­biektől az is megkülönbözte­ti őket, hogy fejüket fekete paróka díszíti. A férfiak meztelen felsőteste ragyog a kenőcsöktől, viseletűket tö­rök. nyilak, íjjak egészítik k Ezeken a törzsi összejöve- ■ eleken vad táncokat lejte­tek Századok óta így ünnep­ik a dumák, az emberevő szomszéd népek feletti győ­zelmet. A nők arca festetten, zsupán fejüket díszíti valamá- lven fűféléből fonott hosszú -c Valamennyiük között az - '«m-ok hatnak a legkísérte- «ebben. Kicsiny, úgyszólván •iv-ékeny testüket szürkés, \evag06 sár fedii. fejükön írszínű vödör nagyságú jvaemaszik. amelyen a szé- sne rätatt szájat kutyafogak iszítik. i A szemtainű Tony Clifton, Quick riportere nem érte e a törzsi gyülekezeten lá­ttákkal. hanem valódi va- 1 akat ■ porcai gáikat. hevákat akart látni, akik még ma is 1500 méter magasságig. Csak­nem áUandóam sűrű trópusi esőfüggönyben haladtak. Ez az európai ember számára jóformám elviselhetetlen, a dunák számára azonban tel­jesen megszokott. Ok otthon vannak, az időjérás nem je­lent számukra megterhelést. Érdekes, hogy a falu, vagy a nagyobb település ismeret­len számukra. Minden duma- család külön-külön önmagá­nak él. Olyannyira, hogy még a férfiak és az asszo­nyok is külön kunyhóban él­nek. A fiúk például 10 éves karukig az anyával laknak, azután átköltöznek az apa kunyhójába. Törzsi törvény, hogy a férfi vagy a nő soha nem léphet be társának kuny­hójába. Azt a nézetet vall­ják, hogy a szerelem számá­ra az ég a legalkalmasabb te­tő. Az expedíció mély szaka­dékok és rohanó vad folyók felett haladva ért el a Yaru folyóhoz. A folyó mindkét ol­dalán száz méternél is ma­gasabb, iszonyúan meredek mószkősziklák magasodnak. E falak mögött szinte kőkor- szakbeli állapotok között él­nek a törzsek. A porgaigák törpe szerűen kicsinyek, s úgy­szólván csak édesburgonyán (csicsókán) élnek. Ha mégis nagyon gyötri őket. az éhség, hát megesznek egy-egy szom­szédot. Néhány hónapja is, egy elhagyott tábortűz ha­muja alatt, két porgaiga csontjaira bukkantak. A fehér mészkőszikilákon túlra a kormányzati őrjárat nem engedte Gliftont és kí­sérőit, mondván, hogy ezek­től az emberevőtető! nehéz az út visszafelé. Az utazó te­hát nem találkozott szemtől szembe a porgaigákkal. jólle­het, már számos kutató járt közöttük. Ismeretes, hogy például Miikluho-Makliáj orosz antropológus és etnológus egy évszázaddal ezelőtt a többi között Űj-Gudneában is vég­zett úttörő jellegű természet- tudományi, antropológiai és etnológiai kutatásokat. Az emberevő pápuák nem bán­tották. Azt hitték ugyanis, hogy ő a Holdróíl jött ember, Müküiuho-Mjalkláj idegében em­ber még nem járt a Holdon. Napijainkban azonban ez már megtörtént, és az űrkutatás már túl a Holdon más égi­testeket is megcéloz. Éppen ezért elgondolkoztató, hogy FöMünkön még ma is van olyan pont, ahol kőkorszak- bek állapotók uralkodnak. Ezeréves „naptárkemenct*" Kömye és Vértessomló kö­zött néhány éve homokbányá­szás közben sok emberi cson­tot és kerámiatóredéket mo­sott felszínre a vízágyú. Egy szemfüles munkás bejelentése nyomán kezdőditek el a bánya környékén a régészeti kutatá­sok, s ez a munka érdekes eredménnyel zárult. Kiderült, hogy Árpád-kori, valószínű a török korban el­pusztult falut rejtenek a ho- mokrótegek. A régészek töb­bek között egy nagy kiterje­désű temetőt és egy hazánk­ban ritkaságnak számító kara Árpád-kori köralaprajzú templom maradványait szaba­dították ki a homoktakaró alól. Még számos történeti, régé­szeti rejtély var megoldásra ezen a területen. Nem tudni még, hogy a .névtelen" falu azonos-e a középkori okira­tokban szereplő _ Könnyé­vel”, a mai Kömye őséveL Nem messze a templomtól egy Lakóházat is feltártak a régé­szek. amelyben egy viszony­lag épségben maradt sütőke­mencére bukkantak. A kemence átvizsgálásaikor kiderült, hogy elődeink meg­lepő módon jói tudtak tüzel­ni. A kemence lűzterét ugyanis a sugárzást jól át­adó és a hőt jól tároló kerá­mia töredékekkel bélelték ki. Kiderült az is. bőgj’ a ke­mencét az egymást követő generációik jóformán a nép- vándorlás óta használták, mert a kemencefenék legalsó réte­gében a VIII., míg a legfel­sőiben a XV. századi égetett agyagcserepek voltak be­ágyazva. A különböző korokból szár­mazó edénytöredékeket tar­talmazó kemencebélés rétegei mintegy régészeti naptárként igazolják a település messzi századokba vesző múltjáit. csupán arra nem derítettek még fényig hogy ki és mikor fakrt és mi lehetett a telepü­lés neve. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Táncsics mondotta VÍZSZINTES: 1. Táncsics Mihály szavai (folytatás a függőleges 30. és 18. szám alatt). 13. Turgenyev szülővá­rosa. 14. Rostjaiból vászon ké­szül. 15. Attól az időtől fog­va. 16. R. N. 17. A gyógyuló- ban. levő seben képződik (né­velővel). 20. Görget. 21. Harc, küzdelem. 23. Nem riad vissza semmitől sem. 25. Kedvelt ital. 26. Látogatás. 29. Befed, beborít (ford.) 30. Formájú. 32. Magához térít. 34. A pin­cébe. 35. Bőséges, gazdag. 36. A hangsor két hangjegye. 38. Fűszer, és csemegárut árusí­tó üzlet. 39. Azonos római számok. 40. Megtörtént dolog. 42. A Szovjetunió egyik né­pe. 43. Hűséges állat. 44. Meg­vetés, undor. 46. G. P. 47. Est betűi, keverve. 48. Gallium vegyjele. 50. Rágcsáló állatok. 52. Jordánia fővárosa. 54. Férfinév. 57. Hallószerveink­kel fogjuk fel. 59. ... -tak. 60. Az urán-sorozatba tartozó rá­dióaktív elem. 62. Arra az időre. 64. Becézett Jolán. 65. R. L. 66. Idegen férfinév. 68. Sérülés. 69. Mázolá. 71. Bele­vájja a fogait. FÜGGŐLEGES: 1 A Duna mellékfolyója Csehszlovákiá­ban. 2. Papírra jegyezni. 3. Germánium vegyjele. 4. Csó­nak (névelővel). 5. Karjaiba zárja. 6. . • .-zug. 7. Udvarias megszólítás. 8. Petőfi költemé­nye. 9. összekevert mag! 10. Az egyik indián törzs tagjai. 11 Község Veszprém megyé­ben. 12. Ív alakban átrepül. . 18. A Táncsics-idézet befeje­ző része. 19. Nagy mennyiség­ben ráfordít valamire (pénzt, munkát, időt), 22. Miskolc Ró_ zsadombja. 23. Alsó-ausztriai város a Duna sziklás partja­in. 24. Felöntött a garatra. 27. Kiejtett betű. 28. Kicsomagol. 30. A Táncsics-idézet máso­dik része. 31. Háziszárnyas. 33. Tört mássalhangzó. 37. Emlé­kezetéből kiesik. 40. Régi ma­gyar személynév. 41. Színessé, sokszínűvé tesz. 43. Becézett Etel. 45. Kelet-Indiában ho­nos, hajóépítésre használt fa. 47. Szamarium és nikkel vegy. jele. 49. Ismert, volt rövidtáv­futónk. 51. Mely személy? 53. Női név. 55. Egy másik női név. 56. A görög mondában Tantalos leánya. 58. Dara. 61. Szavazatgyűjtő edény. 63. Ke­vert tej! Megkülönböztetés vé­get írjuk valamire. 67. A. O. 68. Tiltó szócska. 70. Kiejtett betű. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., függőleges 30. és 18. számú sorok megfejtése. Be­küldési határidő: 1970. VI. 18. Beküldési határidő: június 18. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Az ódon ritkasá­gok boltja. Közös barátunk. A tűzhely tücske. Karácsonyi ének. Könyvjutalmat nyertek: De­ine Lászlóné Balassagyarmat, Gőz Béláné Salgótarján, Val- lus Béla Pásztó. A könyveket postán küldjük! 10 NÖGRÁD - 1970. június 14., vasárnap A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat a közelmúltban vásárolt a Szovjetuniótól egy önjáró folyami tartályhajót. Az úszó üzemanyagtöltő állomás 150 tonnás tartályaiból gáz­olajjal látja el a Dunán dolgozó kotróhajókat. Képünkön: A látszólag vékony gumicsövön, másodpercenként 140 liter gáz­olajat tölt át a tartályhajó (MTI fotó — Mező Sándor felv.) irdessen II «1 is AKKUMULÁTOR GYÁRTÁSÁRA FÉRFI BETANÍTOTT- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK Jelentkezés: VBKM. akkumulátor- és szárazelemgyára, Budapest, XIII., Váci út. 137. Munkaerőgazdálkodás A RIOLEX Epitőanyagipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: <— ÉPÍTŐ ANYAGIPARI TECHNIKUS, m ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUS, ÉPÍTŐIPARI MŰVEZETŐ, —• HŐSZIGETELŐ, *— VILLANYSZERELŐ. — Épületlakatos. — KÖZPONTIFÜTÉS-SZERELÖ. — BÁDOGOS. — VASBETONSZERELŐ. — KŐMŰVES. — ÉPÍTŐIPARI GÉPKEZELŐ, — VtZVEZETÉKSZERELÖ, — AUTÓDARU-VEZETŐ ES SEGÉDMUNKÁS munkakörök betöltésére dolgozókat. Érdeklődés és felvétel: RIOLEX Epitőanyagipari V Salgótarján, Zagyvapálfalva, Telefon: 11-08. KLEJTEZGTV «gépkocsit, pótkocsit, motorkerékpárt, traktort vállalatoktól rneaettyezéses áron átvesz a Pesí—Ráes—IXógrá d megyei MbH V állal ft t balassagyarmati és salgótarjáni telepe Balassagyarmat. Külsőszügyi út Telefon 10? Salgótarján. Nagycsálé-dűlő. Telefon !”

Next

/
Oldalképek
Tartalom