Nógrád. 1970. június (26. évfolyam. 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Köszönjük9 Emil bácsi,..] Sok ezer gyógyult beteg — bányász, technikus, mérnök és még ki tudná megmondani, milyen foglalkozású ember gondol ma dr. Kiss Emilre, a bányászok Emil bácsijára. Több mint négyévtizedes gyó­gyítómunka után ma otthagy­ja a vényeket, a gyógyításhoz alkalmazott műszereket. Dr. Kiss Emil főorvos nyugalom­ba vonul. Életútja rendkívül görön­gyös. Amikor 1928-ban kéz­hez vette orvosi diplomáját, erős akarattal indult útjára, humánum, a betegség megelő­zésének, gyógyításának szán­déka volt az, ami mellé sze­gődött. így is élt, így is csele­kedett. Akkor bizonyította igazán orvosi mivoltát, ami­kor hazánkra is a fasizmus rémuralma terpeszkedett, ami­kor szöges csizmákkal tapos­ták az emberiséget. <5 orvos maradt, még akkor is, amikor a fasizmust kiszolgáló csend­őrökkel, nyilasokkal, SS-ban- ditákkaí kellett szembenéz­nie, amikor élete kockáztatá­sával mások életét mentette. Baloldali magatartása miatt hiába húzták rá az egyenru­hát, hiába küldték a frontra, „szívbetegség” miatt egymás után szuperálta ki az embere­ket. Magyarok, románok és zsidók menekültek meg dr. Kiss Emil által aláírt orvosi igazolással. A köszönőlevelek százai ta­núskodnak dr. Kiss Emil em­berségéről. Több mint két évtizede, hogy megismerkedett a nógrádi pa­lócokkal. Hódmezővásárhelyt cserélte fel Balassagyarmattal, hogy alig a felszabadulás után siessen a Nógrád megyei dol­gozók megsegítésére. Várme­gyei tiszti főorvosnak nevezték hozzánk. Nagy energiával gyó­gyította a megyében fellelhető népbetegségeket, harcot indí­tott a golyvás megbetegedések ellen. Sóshartyánnak gyógyító vize az ő vizsgálatai, megálla­pításai után került a gyógy­szertárakba. S amikor, mint a salgótarjáni járás főorvosa, a bányászok betegségével is meg. ismerkedett, egész életére el­kötelezte magát a bányászok gyógyításával. Fáradozott az üzemorvosi rendelők, a szak­orvosi ellátás megszervezésén, a higiénikus üzemi étkezdék, fürdők megteremtésén. Visz- szaemlékezésében írja: „Nem törődtem a nehézségekkel, nem törődtem az ellenem irá­nyuló rosszindulattal, úgy éreztem, hogy a munkámat és energiámat ezen a területen tudom legjobban felhasználni, bányász dolgozóink egészség­ügyének megjavítása érdeké­ben.” Ma már tények bizonyítják, hogy így is cselekedett. Ab­ban pedig, hogy a bányászok egészségügyi ' szemlélete is megváltozott, dr. Kiss Emil főorvosnak nagy szerepe van. A gyógyítás, a megelőzés mellett számos tanulmány is jelzi dr Kiss Emil életútját. Akár a bőrgyógyászati, akár a tbc-s, akár a golyva elleni küzdelemben elért eredménye, mind egy-egy jelentős állo­más a főorvos életében. A bükltszéki bányász gyógyüdülő fizikoterápiás részlegének meg. szervezése, felszerelése, az ot­tani munka megkezdése, a jós- vafői Béke-barlangban vég­zett kísérleti terápia alkalma­zása a bányászok körében — mind, mind dr. Kiss Emil ér­deme. Nehéz volna négyévtizedes munkásságát meghatottság nél. kül méltatni. Különösen nehéz akkor, ha egy kiváló emberről, nagyszerű orvosról, s kedves barátról van szó. Mindebben az a szerencse: dr. Kiss Emil főorvos továbbra is itt ma­rad közöttünk. Nagy-agy élet- tapasztalatával segíti a bá­nyászok gyógykezelését. Hi­szen nem nyugszik meg, mun­ka nélkül nem is képzeli el élete további részét sem. Igaz, holnap reggeltől már nem csöngetnek a székházban szá­mára. Mégis sok-sok szem le­si, figyeli majd reggelenként a tröszt bejáratát: mikor jön Emil bácsi. Ma poharak csendülnek, kö­szöntő, méltató szavak hang­zanak el dr. Kiss Emil nyuga­lomba vonulása alkalmából. Barátai, elvtársai, betegei mondanak kedves köszöntő szavakat annak az embernek, aki munkásságának éveiben különbség nélkül mindenkin segített. Hadd idézzek a Szi- lágysomlyón 1947. február 27- én kiállított igazolásból egyet­len mondatot: „.. .melegszí­vű, becsületesen gondolkodó, IGAZ ORVOS volt...” Es ezt valamennyiünk nevében nagy. nagy szeretettel köszönjük, Emil bácsi! Somogyvári László iflagi ai*—j ug'oszlá v gazdasági kapcsolatok A magyar üzletekben egyre több jugo­szláv áru található, és a jugoszláv ve­vők is egyre inkább megismerik és megsze­retik a magyar árucikkeket. Déli szomszé­dunk előkelő helyet tölt be a magyar külke­reskedelemben. A két ország közötti árucse­re 1969-ben megközelítette, 1970-ben pedig — az előirányzat szerint — túlszárnyalja a száz­millió dollárt. Két olyan szomszédos ország­ról van szó, amelynek gazdasági élete köl­csönösen kiegészíti egymást. Az 1970. évi árucsere-forgalmi egyezmény szerint Jugo­szlávia gépeket, kohászati termékeket, csöve­ket. személygépkocsikat és alkatrészeket, to­vábbá elektromosipari cikkeket, tehervago­nokat, papírárut, vegyészeti és gyógyászati termékeket, építőanyagot, akkumulátorokat szállít Magyarországnak hengerelt anyag, ko­hászati termékek, acélcsövek, kábelek, gépek és gépi felszerelések, radiátorok, vegyipari és gyógyszeripari termékek, műszerek, szerszá­mok ellenében. Fontos szerepet töltenek be árucsere-forgalmunkban a különféle mezőgaz­dasági termékek is. Az országok közötti árucserének mintegy kiegészítő részét képezi a határmenti áru­forgalom, amely ugyancsak évről évre növek­szik, és az elmúlt évben három és fél millió dollárra emelkedett. A kedvező fejlődés ellenére korántsem le­hetünk elégedettek, mert hiszen a lehetősé­gek a jelenleginél lényegesen jobb eredmé­nyeket is lehetővé tesznek. A két ország gaz­dasági szakemberei éppen ezért is, erőfeszíté­seket tesznek az ipari kooperációs tevékeny­ség előmozdítására. Jelentős vámügyi és pénz­ügyi kedvezmények biztosítják ezen a téren az előrehaladást. S, hogy ezek a törekvések nem eredménytelenek, bizonyítják ezt azok a szerződések is, amelyeket az ipari-műszaki együttműködés fejlesztésére az elmúlt évben kötöttünk. A háziasszonyok már türelmetle­nül várják a két ország közös gyártásában hamarosan az üzletekbe kerülő szuper­automata mosógépet. Közlekedésünk fejlesz­tése szempontjából jelentős az a megálla­podás, amely Diesel-elektromos mozdonyok közös gyártására vonatkozik. Ugyancsak ide­tartozik az a nagyszabású egyezmény, ame­lyet motorgyártó iparunk széles körű együtt­működéséről kötöttünk. Fontos tárgyalások kezdődtek a magyar és jugoszláv gazdasági szakemberek között más iparágakban léte­sítendő együttműködésre vonatkozóan is. Szó van például az építkezés területéről, külö­nös tekintettel a nagy beruházásokra. Az ipari együttműködés területén mutatkozó fej­lődés természetesen kihatással van az áru­csere bővítésére is. A szorosan vett gazdasági kapcsolatokon kívül, szépen fejlődik országaink sok mi.? kapcsolata is. Gondoljunk csak az évről évre bővülő turistaforgalomra, vagy hogy napja­ink példájával éljünk; az árvízvédelem te­rületén kialakított, szoros együttműködésre Közlekedés, távközlés, mezőgazdaság, építő­ipar, és az életnek még rendkívül sok ága szemléletesen bizonyítja, hogy kapcsolataink jó irányba fejlődnek. Éppen a közös érdek, s a közösen megmutatkozó jó szándék a garan­ciája annak, hogy a magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködés további kedvező ered­ményeket érhessen el. István Állandóan fokozódó eró Szocialista brigádmozgalom a szénbányáknál Az árvízkárosultakért Segítenek a nógrádi gazdaságok Építőbrigádokat9 építőanyagokat küldenek a károsult községekbe A csesztvei Madách Ter­melőszövetkezet felhívására, szinte egyszerre mozdultak meg a nógrádi mezőgazdasági üzemek, hogy segítsék az ár­vízkárt szenvedett közös gaz­daságokat. A magyamándori Mikszáth Termelőszövetkezet vezetőségi ülésen határozott az árvíz sújtotta községek megse­gítéséről. A közös gazdaság negyvenezer Ft készpénzt aján­lott föl a bajba jutottaknak, •s úgy határozott, hogy a szövetkezet építőbrigádja egy teljes hónapig segít az újjá­építésben. A termelőszövetke­zeti tagok külön felajánlást tettek. Egynapi bérüknek megfelelő összeget küldenek a rászorultaknak. A magyar- nándoriak segítsége mintegy kilencvenezer Ft értéket képvi. sei. A községi tanács ugyanak­kor ötvenezer forinttal támo­gatja az árvízkárosultakat. A Magyarnándori Állami Gazdaság vezetői és dolgozói ugyancsak a bajba jutott me­zőgazdasági üzemek segítsé­gére siettek. A dolgozók egy­napi keresetén kívül még har­mincezer Ft-ot, különböző ter­ményeket, állatokat és építő­anyagot juttatnak az árvíz sújtotta községekbe. A gaz­daság vezetői úgy határoztak, hogy valamelyik kárt szenve­dett gazdaságban, saját brigád­jukkal felépítenek mintegy 600 000 Ft értékben két szol­gálati lakást. A Sziráki Álla­mi Gazdaság dolgozói mintegy harmincöt—negyvenezer fo­rintot ajánlottak föl az árvíz sújtotta községeknek Ezenkívül a Csenge ri Ál­lami Gazdaságnak tízezer forintot küldenek, így járul­nak hozzá az összeomlott épü­letek újjáépítéséhez. Emel­lett tenyészállatokkal. ta­karmánnyal sietnek a bajba jutott gazdaságok segítségére. A f iatalok Sem késik « nógrádi fiata­lok segítsége sem. A Délnóg­rádi Termelőszövetkezetek Gépjavító Vállalatának KISZ- alapszervezete a közelmúltban vitatta meg, hogyan segíthet­nek az árvíz sújtotta községek lakóinak. A dolgozók egyna­pi munkabérüket — csaknem hétezer forintot ajánlottak fel. Magyamándorban a köz­ségi KISZ-szervezet kultúr­műsoruk teljes bevételét, mintegy háromezer forintot, a községben működő MEDOSZ- sportkör fiataljai pedig egy mérkőzés teljes bevételét jut­tatják el az árvízkárosultak­nak. Az emberi együttérzésnek sok szép példáját adják ezek­ben a napokban a nógrádi falvak, a mezőgazdasági üze­mek, az emberek. Varga Pál Magyamándorban lakik és a rádió, a sajtó egyetlen hír­adását sem mulasztja el, ami­óta kilépett medréből a Ti­sza, a Maros. Már 81 esz­tendős és hiába az igyekezet, ő már nem tudná gondját vi­selni egyetlen árvízkárosult család gyermekének sem. De szívesen látna tágas lakásá­ban olyan családot, amelyik­nek most nincs fedél a feje felett. S hogy minél előbb felépüljenek a leomlott épü­letek, szerény nyugdíjából, 300 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A balassagyarmatiak felajánlása Fémipari vállalat, kórház, és finomkötöttáru-gyár, textil­ipari vállalat és vegyesipari ktsz, s lehetne folytatni, míg Balassagyarmat majdnem mindegyik üzeme, vállalata vagy hivatala sorra kerülne — valamennyinek dolgozói egynapi keresetüket ajánlot­ták fel az árvízkárosultak megsegítésére. Mindezt persze az intézmény jellegétől függő­en: van, ahol kommunista •műszakot szerveztek, máshol fizetésüket juttatták el a bajba jutottaknak. Külön em­lítést érdemelnek a Balassi gimnázium tanulói. Az iskola tavaly, mint a megye legjobb gimnáziuma, tízezer forint pénzjutalmat kapott — ők ezt küldik el az árvízkárosultak­nak. Új bolt Kisterenyén Télen-nyáron egyaránt nyitvatartó piaci boltot épít Kisterenyén az ÁFÉSZ. Az új boltban büfét nyitnak, másik egységében élelmi­szert, a harmadikban pedig zöldséget, gyümölcsöt áru­sítanak. Az új létesítmény a községi tanács és a fogyasz­tási szövetkezet összefogásá­ból épül. A tanács építő­anyagot. téglát és fát bizto­sít, a szövetkezet pedig mintegy 30 000 forintot költ a boltra a szövetkezeti tagok hozzájárulásából. Ügy tervezik, hogy az új boltot július közepén adják át ren­deltetésének. A NÓGRÁDI szénbányák­nál éivről évre nagyobb erőt képvisel a szocialista, brigád- mozgalom. Ma már 231 bri­gádba csaknem három és fél ezer tag tömörül. Az elmúlt évi eredmények alapján újabb 26 brigád kapta meg a bronz, 15 az ezüst, 10 pedig az arany fokozatú kitüntetést A szocialista brigádok mindig élenjárói, motorjai a terme­lésnek, a szocialista munka- versenynek. A gazdasági eredmények mellett azonban igiem nagy jelentőségük van az emberek tudatformálásá­ban, a szocialista embertípus kialakításában is. Tagjaik köziül sokan végiednek párt­ós társadalmi munkát az üze­meknél. Ott vannak a tanács­tagok között. Számuk nagy a munkásőrségben is, ezenkívül szerepelnek mint népi ülnö­kök a bíróságnál, aktívák a népi ellenőrzésnél és általá­ban az élet szinte minden te­rületén, ahol társadalmi mun­kásokra van szükség. A szocialista brigádok tu­datformáló hatását néhány számmal is le lehet mérni. Soraikból egy év alatt 56 ke­rült a párt tagjai közé. A fia­talok a KISZ-ben tevékeny­ig #t magúim a k adják A salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz-nél az elmúlt évben elhatározták, hogy cél­részjegyeket bocsátanak ki a tagoknak. A cél, hogy a szö­vetkezet fejlesztési alapját a tagok hozzájárulásával nö­veljék, s így nagyobb lépést tegyenek a technikai fejlesz­tésben, elsősorban a lcisgépe- sítés útján. A tagság eddig több mint százezer forint ér­tékben jegyzett részjegyet. A legkisebb összeg 500 forint, de olyan tag is volt, aki 20 000 forintot adott a szövetkezet­nek. Ennek ellenében meg­kapja a törvényes kamatot és az év végi nyereségrészesedés­ből még a kétszázalékos ju­talékot. Az így beadott össze­geket a szövetkezet később visszatéríti a részjegyzőknek. Ez a szövetkezet tavaly 295 000 forint íejlesz- si alappal rendelkezett, ami- >1 450 000 forint maradt er- ; az évre. Az idén csaknem ötmillió forintot terveztek fej­lesztésre. Ebből már bevásá­roltak 7 tehergépkocsit, egy habarcskeverőt, két szállító- szalag berendezést, ezenkívül esztergapadot, villamos fúró­gépet és két motorkerékpárt. A jövőben várnak két par­kettcsiszoló gépet, horonyma­ró és fúrógépet, festékszóró­berendezést, cső-, menetmet­sző- és marógépet, betonkeve­rőt, egy gyalugépet és fűrész­gépet a faipari részleg szá­mára, lemezmegmunkáló gé­peket a bádogosaknak, ezen­kívül vibrátorokat, a téliesí- téshez pedig 10 légfúvót vár­nak. A szakipari részleg — mivel sokat kell mozognia — egy mikrobuszt kap, ezzel oldja meg a gyors utazást, a szükséges kisebb anyagok helyszínre szállítását. Egyik legnagyobb megrendelésük a földmunkagép, ami 236 000 forintba kerül, viszont terep- rendezésnél, alapozásnál na­gyon sok fizikai munkától mentesítheti majd a szövetke­zet dolgozóit. kedhék, közülük számosam legutóbb kerültek a munkás­őrség állományába. A nógrá­di szénbányák szocialista brigádjai tavaly 31 esetben rendeztek társadalmi esküvőt, 21 alkalommal pedig társa­dalmi névadó ünnepségeit. Nemcsak a munkában, ha­nem az ünnepeken és a csa­ládi események alkalmával is összetartanak, segítik egy­mást. Igen kedvező képet mutat az elmúlt időszakok oktatási statisztikája is. Közülük 1740 tag vett részt pártoktatásban, 1123-an pedig szakszervezett, mintegy 260-an KISZ-oktatás keretében képezték magukat. Az ő soraikból a lemorzsoló­dás minimális volt. A Nógrádi Szénbányáiknál a párt- és szakszervezeti bizott­ságok nemcsak rendszeresem figyelemmel kísérik a szocia­lista brigiádmozgalom helyze­tét, hanem üléseiken értéke­lik is. Ilyenkor mindig leszű­rik a tapasztalatokat és fel­hívják a figyelmet a jövő fel­adataira. Az utóbbi időben az anyagi elismerés mellett, egy­re inkább javul az erkölcsi elismerés is. Űj formákkal le­het találkozni, például a ver­seny nyüvámosságáiban. En­nek úttörője a vállalat nagy- bátonyi gépüzeme, ahol nem­csak a versenytáhlékom fris­sek az eredmények, de a fényképes emléklapok eljut­nak az arra érdemes dolgozók családjához, .és még az úittö- rőszervezetékhez is. MA MÁR a nógrádi szén­bányáknál 209 politikai pat­ronáló segíti társadalmi mun­kában a szocialista brigád- mozgalom fejlesztését. Rajtuk kívül műszaki patronálok is tevékenykednek, akik viszont egyenlő elbírálást élveznek a brigádok tagjaival. Az ő munkájukat is értékelik és nem véletlen, hogy legutóbb néhánynak sem a brigád, sem a termelési tanácskozás nem ítélte oda a brigád által ki­érdemelt kitüntetéseket. Az ilyen példa — ha még akad is — igen ritka, inkább a műszaki patronálok tevékeny­ségének fejlődése jellemző. Különösien jó eredményt ért el Herczeg István, Bakonyi János, Vimcze József. Vincze Miklós. Jónás Miklós és Már­ton József Mindannyian mű­szaki patronálták. Az elmúlt évben elért ered­mények alapján nemrégien ék- üzemet avattak Méhkasén, Szurdokon és a nagybátonyi gépiizemnéL A kitüntetés el­nyeréséiben oroszlánrészük volt az ott dolgozó szoeiaüsta brigádoknak. A versenyt az idén is to­vább folytatják. Tavaly a vál­lalt húszezer tonna helyett több mint 58 000 tonna sze­net termeltek terven felül. Az idén a jubileumi verseny so­rán az első negyedévben több mint 26 000 tonna szenet adtak a népgazdaságnak ter­ven felül. Az idei versenyben a legfőbb cél a szerződések­kel lekötött termelési felada­tok teljesítése, a termelékeny­ség tokozása, az árbevétel nö­velése, az önköltség, iHetve költségszint folyamatos csök­kentése. Általában ezek sze­repelnek a brigádok felaján­lásaiban. Az idén csaknem ötezer dolgozó tett felajánlásit. Az­óta már a kongresszus tisz­teletére a legtöbb helyen, módosították is felajánlásai­kat. Bár volt néhány brigád, aki nem tudta maradéktala­nul teljesíteni eddigi ígéretét, de ez legtöbbször rajták kí_ vülálló okokkal — a műszaki feltételek hiányéval — ma­gyarázható. Kányáson Győri Ferenc szocialista brigádja már az idén mintegy ezer tonna szenet termelt terven felül és ugyanennyit Szoros- patakon Kecskés Sándor bri­gádja is. Mémkesen Molnár Antal brigádja, Tirilbesen Lőrincz Amdrásék, Mizserfán Forgách Sándor és Asztalos Vilmos brigádja halad a ver­seny élén. Általában ezek az élenjáró brigádok a kezdemé­nyezői most, ezekben a hetek­ben a kongresszusi munka­versenynek. AZ ADATOK bizonyít jak. hogy a n grádi szénbányák­nál nagy erőt jelent a szocia­lista hrigádmoizgalom. A bri­gádok lelkesedése, tenmiaka- rása nem csökkent az utóbbi időben sem, bár néha techni­kai akadályokkal is meg keli küzdeniük. Ilyen az utóbbi időben a sorozatos vagon- hiány. A szocialista brigádok a vezetőket is állandóan ösz­tönzik a feltételek megterem­tésére. B. J. NÓGRÁD _ 1970. június 3-, szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom