Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

I Jorge Gomez Labrana nagybátonyi hangversenye Nyilatkozik a tanácselnök „Űrömmel iicBwcizüljjüS«, Felejthetetlen művészi él­ményben volt részük mind­azoknak. akik jelen lehettek Jorge Gomez Labrana kubai zongoraművész koncertjén, a nagybátonyi zeneiskolában. Gomez műsora stílusban, technikában, műformáit te­kintve gazdag és változatos volt. Éppoly érett előadásban szólaltatta meg a nagy ba­rokk mester, Johann Sebastian Bach C-moll preludium és fúgáját, mint amilyen termé­szetes tökéllyel hangzott fel keze alatt Haydn gyönyörű háromtételes H-moli szonátá­ja. A művész ezután egyvég- tében hat Chopin-etüdöt ját­szott a lengyel komponista 1832. és 1836. között, 10 opusz számmal írt II. etüdsorozatá- ból. Ez technikailag is olyan teljesítmény, hogy csak a leg­nagyobb zongoristák képesek vállalkozni rá. Csajkovszkij Barcarolája következett, majd az orosz „ötök” egyik kom­ponistájának Balakirevnek Is­Hórom filmet játszik a so­ron, következő műsorhétben a salgótarjáni November 7. Film­színház. Május 21-től, csütörtöktől kerül vászonra az ítélet című, nagyszabású, magyar—román— szlovák filmalkotás. A monu­mentális hármas kooproduk- ció Csoóri Sándor és Kósa Fe­renc forgatókönyve alapján a Dózsa-féle parasztfelkelést eleveníti meg. Nagy csata jele­netek, feszült, lebilincselő szó­párbajok, rogyogó alakítások avatják élménnyé ezt az alko­tást Dózsa György alakját Bessenyei Ferenc eleveníti meg, s a többi történelmi sze­mélyiség megformálására is Iáméi (Keleti) fantázia című művével zárult a koncert el­ső része. Az Islamei-ről azt tartják — és eléggé indokol­tan — a zongoristák, hogy Játszhatatlan. A mű valóban elképesztő technikai igénye­ket támaszt és csak igen ke­vesen játsszák. Gomez elő­adásában egyáltalán nem éreztük a technikai nehézsé­geket. A legbonyolultabb fel­adatokat fölényes biztonság­gal oldotta meg. kifejezésbe juttatván a darab orientális, szenvedélyes jellegét és mű­vészi szépségeit Ezek után egy pillanatra önkéntelenül az merült fel ben­nünk, hogy a mindenkit ma­gával ragadó első rész után, lehet-e ilyen szinten, " ilyen intenzitással folytatni a kon­certet? Lehetett! A jelenle­vők határtalan lelkesedése, ß rutinos, állandó hangverseny­látogatók egyöntetű vélemé­nye bizonyította, hogy a mű­olyan kiváló művészek vállal­koztak, mint Major Tamás, Koltai János, George Mottoi, Sebők Klára, Jan Jamnicky. Az Ítélet Sára Sándor opera­tőri munkája, a filmet Kósa Ferenc rendezte. Május 24—25-én: A halott gyanús című, magyarul beszé­lő NDK filmét láthatjuk. A film egy politikai bűnügy tör­ténete, középpontjában egy kémsz^rvezet tevékenysége és leleplezése álL A műsorhét harmadik filmje május 26—27-én: az Egy nehéz nap éjszakája című zenés, an­gol produkció lesz, amelynek szereplői a Beatles-együttes tagjai. vész elképzeléseivel és a mű­vekkel való, egészen kivéte­les kapcsolat bontakozott ki a zongorista és a közönség kö­zött. Két romantikus és há­rom XX. századi művel foly­tatódott Gomez Labrana hangversenye. Először Liszt: Lidércfény című transzcen­dens etűdje, majd Alexandr Szkrjabin: Patetikus etűd című kompozíciója csendült fel. A neves szovjet zene­szerző Sosztakovics 'Á-dúr preludium és fúgája nyitotta meg a modern művek sorát. A művész ezt is olyan ter­mészetes közvetlenséggel tol­mácsolta, mint a régebbi ko­rok muzsikáját. Érdekes, nem kevésbé élvezetes műsorszám következett (ezután: Harald Gramatges mai kubai zene­szerző Prelüd című kompozí­ciója. A nálunk még majd­nem ismeretlen, teljesen egyé­ni utakon járó zeneszerző műve — szerkezetének bonyo­lultsága, merész. szokatlan hangvétele dacára egyöntetű­en megnyerte a hallgatóság rokons zenvét. Befejezésül Prokofjev III. zongoraszoná­táját hallottuk, ez volt a „hi­vatalos” műsor befejező da­rabja. A közönség hatalmas lelkesedéssel ünnepelte a ki­váló fiatal művészt, aki még két ráadásdarabbal — egy Chopin-perlüddel és De Falla: Tűztáncának előadásával — ajándékozott meg bennünket. Jorge Gomez Labrana ha­zánkban. zeneakadémiánkon fejezte be tanulmányait 1967- ben- Gomez Labrana a közeli napokban Moszkvába utazik, hogy részt vegyen a nemzet­közi Csajkovszkij-zongoraver­senyen. A már több nemzet­közi versenyen kitűnően sze­repelt művész moszkvai sike­rében feltétlenül bizhatunk. Szüts Pál Klubkönyvtár Ipolyvecén Két és fél ezernél több kö­tetet számlálnak Ipolyvecén, a kicsi, de ízlésesen berendezett klubkönyvtárban. Évente mintegy négyezer forintért vá­sárolnak könyveket Jobbára a fiatalokat érdeklő, izgalmas, érdekes, irodalmi munkákkal vannak tele a polcok. Ez ért­hető, hiszen a száznyolcvan, rendszeres olvasó többsége fia­tal. A közelmúltban húszezer forinttal gyarapodott a könyv- állomány. A pénz annak a kitüntetésnek jutalma volt, amely azáltal érte Ipolyvecét, hogy könyvtárukat minta- klubkönyvtárrá nyilvánítot­ták. Az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelést •eleveníti meg a csü­törtöktől műsorra kerülő, Ítélet című, magyar—román— szlovák kóoprodukciós film. Moziélet Kooprodukciós Dózsa-film a héten Bűnhődés 1 T gy kezdődött, hogy erős kezek, nagyot lódítot­tak rajtam, s én hemperegve kötöttem ki a sarokban. Sze­mem lassan megszokta a szür­ke félhomályt, s az irdatlan, hatalmas helyiségben emberi alakok imbolyogtak előttem. Ijesztő lánccsörgés zaja ke­veredett a lebbencsleves illa­tával. Közvetlenül a fejem fölött egy kis ablakot pillan­tottam meg, ízléses rácsozat­tal. A rémület sietős léptek-* kel haladt fel a hátamon. Re­kedten fordultam a szomszé­domhoz, aki modern, kereszt- csíkos ruhát viselt. Láthatóan az egyik előkelő belvárosi üz­letben vette a darócot. — Bocsánat a zavarásért. Hol vagyok? — Szeretettel üdvözlöm kö­rünkben. Sztonyek börtönbi­zalmi vagyok — nyújtotta a kezét. — ön az Adósok Bör­tönébe került. — örvendek. De nincs va­lami tévedés a dologban ? Hisz’ nem egy Dickens-regényben vagyunk a múlt Angliájában hanem 1970-ben, Budapesten, Hogy kerül Ide az Adósok Börtöne? — ön talán senkinek se adósa? — kérdezte válasz he­lyett.-- Dehogynem. Gondáéknak a szomszédoméktól kértem kölcsön nyolcszáz forintot A menyasszonyomnak vettem be­lőle egy püspöklila olaszkát. — Azzal, hogy a legközeleb­bi fizetésnapon a pénzt becs­szóra visszaadja, ugyebár? Mi­óta tartozik a nyolcszázzal? — Pünkösdkor lesz három éve — húztam ki magan. büszkén. — No, látja! Kölcsönt kérni hizsergető, kellemes, cirógató érzés. A kölcsönt visszaadni égető, tüzes, kínos, kellemet­lenség, amelyet szívesen ha­lasztunk minél későbbre. A notórius tartozók, a kölcsönt vissza nem fizetők ellen ra­dikális intézkedésre volt szükség. E célból épült köz­adakozásból az Adósok Bör­töne. Remélem, majd jól érzi magát — mondta barátságo­san. — És, hogy lehet innen ki­szabadulni? — érdeklődtem kétségbeesetten. — Angol minta szerint. Ha megfizeti az adósságát, vagy valaki kiváltja. — Elvesztem — villant át rajtam a szörnyű gondolat. — A vállalatnál, ahol dolgozom, senki sem fog fizetni értem, hiszen tartozom Fűnek is, Fának Is. — Most megmutatom magá­nak a társait, akik az elkö­vetkezendő időkben a környe­zetéhez fognak tartozni — mondta szimpatikus kísérőm. Elindultunk az óriási te­remben. A falak mentén na­gyobb csoportok ácsorogtak. — Ezek itt Győr-Sopron me­gye notórus adósai. Azok ott, a Zala megyeiek. Itt a buda­pestiek beszélnek — mutatott egy hatalmas csoportosulásra, majd így folytatta: — Las­san kevés lesz a férőhelyünk. A zsúfoltságon emeletráépítés­sel próbálunk javítani. Érez­ze magát otthon nálunk —- szólt, és magamra hagyott. Sápadtan rogytam le a döngölt földre. Az adósok egyesített vegyeskara szomo­rú dalt énekelt, melynek ez volt a visszatérő refrénje: KÖZISMERT téihy, hogy Balassagyarmat nem tartozik a lakással bőven ellátott vá­rosok közé. A harmadák öt­éves terv kezdetéig jóformáin nem épült lakás itt. Lnnék köszönhető, hogy az 1965-öt követő időszak erőteljes épít­kezései ellenéire — három la- kótelepet hoztak létre — még ma is mintegy ezer csa­lád él romos, életveszélyes, egészségtelen vagy zsúfolt la­kásban. Az MSZMP KB és a kor­mány együttes ülésének a la­kásépítkezésről és -elosztás­ról, valamint a Lakbérekről szóló határozata — érthető módon — Balassagyarmaton nagy érdeklődést váltott ki. Munkatársunkat Lombos Márton, a Balassagyarmati városi Tanács VB^elnöke tá­jékoztatta az 1971. július 1- én hatályba lépő rendelkezés helyi vonatkozású pontjairól. — A városi tanács végre­hajtó bizottsága már a hatá­rozatot megelőzően felismer­te, hogy az állami lakások építésével Balassagyarmaton az igényeket megközelítőleg sem lehet kielégíteni. Ezért 1866-han megindult az OTP- lakáisépítési akció: a harma­dik ötéves tervben eddig 133 lakás épült fel. A kezdeti ide­genkedést érdeklődés váltotta fel — az épülőfélben lévő la­kásokra ma többszörös a túl­jelentkezés. A végrehajtó bi­zottság úgy döntött, hogy a negyedik ötéves tervben évente 60—70 OTP-lakást ad­nak át. Ezek zöme a város főutcáién létesül. Ezek után Balassagyarma­ton nem lesz meglepő, hogy a határozatnak ez a része, mely azt mondja ki, hogy az állami lakásokért is használati díjat kell fizetni a beköltözéskor. — „Az építési formák kö­zött kapjon nagyobb szerepet a vállalatok, üzemek és in­tézmények lakásépítése” — rögzíti a határozat. Hogyan valósulhat meg ez a pont Balassagyarmaton ? — ÜZEMEINK még nin­csenek annyira megerősöd­ve, hogy dolgozóiknak laká­sokat tudjanak építeni. De azért nyújtanak -segítséget: hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt adnak az építeni szándékozóknak, amit azok OTP-kölcsönre fizethetnek be. Ettől függetlenül/ tárgyalá­sok folynak arról, hogy válla­lati é6 tanácsi közös beruhá­zással állami lakások épül­jenek Balassagyarmaton. Ezeket a lakásokat természe­tesen az érintett vállalatok, üzemek dolgozói kapnák meg. — A határozatban ez is benne foglaltatik: „a tanácsok önállóságát a lakások építésé­ben elő kell segíteni azzal, hogy a tanácsi pénzügyi ala­pok felhasználásáról a- taná­csok maguk dönthessenek.” — 1968. január 1-4Ő1 már a tanácsok végrehajtó bizott­ságai döntik el, hogy hány és müven, lakást építtetnek, il­letékességi területükön. A döntési jogkört kiszélesítő rendelkezés előnyösen érinti Balassagyarmatot: élni fo­gunk a lehetőséggel, amely­nek alapján mi állapíthatjuk meg a szövetkezeti és a taná­csi lakások arányát. Nyilván­való, hogy ha több szövetke­zeti lakás épül, nőnek pénz­forrásaink — így újabb la­kásigényeket tudunk majd kielégíteni. Ha a határozatban foglal­tak törvényerőre emelkednek, a tanácsoknak azt is meg kell majd határozni, hogy 1975-ig kinek a lakásigénye teljesít­hető, és hozzávetőleg milyen időpontban. — A határozatnak ezt a pontját is örömmel üdvözöl­jük. A sorrendiség megálla­pítása után nem lesz bi­zonytalanság, megszűnik a vb-tagok és az apparátus dol­gozódnak zaklatása. De, hogy a városbeliek bizalmát meg­nyerhessük, következetesnek kell lennünk a lakásigények teljesítésében. Ha csak egy­szer is soron kívül utalunk ki lakást, elveszítjük a bizalmat. Bár a határozat a többszin­tes lakások építését szorgal­mazza, számítani lehet arra, hogy Balassagyarmaton még jó ideig lesz igény földszin­tes családi házak építésére. A városban dolgozó környékbe­liek egy része — akik itt szeretnének letelepedni, rosz- szul éreznék magukat emele­tes házakban. Ezek számára is biztosítunk előközművesí- tett telkeket ANNAK ellenére, hogy most sem vagyunk tétlenek, várjuk _a jogszabályokat, hogy a lakástörvény végrehajtásá­ra vonatkozólag konkrét in­tézkedéseket is tudjunk ten­ni — mondotta Lombos Már­ton vb-elnök. Baranyai László Színházi esték Az örökíriss Tavaszi rügyek Az Állami Déryné Színház mostani, salgótarjáni sze­replésének az adott ünnepé­lyességet, hogy a falujáró tár­sulat immár évek óta nem for­dult meg a megyeszékhelyen. Míg a régi művelődési otthon­ban rendszeres látogató volt ez a színház, az új művelődési otthonban mindeddig alig egy­két alkalommal jutott játékle­hetőséghez. Ennek mindenek­előtt szcenikai vonatkozású a magyarázata, a Déryné kis színpadra méretezett díszletei elvesznek és szegényesen hat­nak az új színpad méreteiben. Ezért üdvözöltük örömmel most a színház újbóli jelentke­zését, s habár csupán Ifjúsági előadásra vállalkozott, ezzel is hasznos, jó szolgálatot tett irodalomnépszerűsítő céljá­ban. Mikszáth Kálmán: Két kol­dusdiák című regényének szín­Az élet jól pofon vágott. Mért csináltam adósságot... Keserű gondolatok sűrűsöd­tek bennem. Miért is nem adtam meg Gondáéknak azt a vacak nyolcszáz forintot? Hi­szen már rég kifizethettem volna. Különben is az ember addig takarózzék, amíg a ta­karója ér. padi változata Tavaszi rügyek néven, Bondy Endre ügyes adaptációjában immár tizedik esztendeje meg-megújuló si­kersorozat falusi színpadain­kon országszerte. A művet 1960-ban mutatta be a társu­lat, majd 1964-ben felújította, teljes évadon át játszotta, s a mostani, második repríz is mindenfelé szíves fogadtatás­ra Jel. A Bach-korszakban játszó­dó, lírai vonalú mese a Sel­mecbányái diákélet megkapó epizódjaira épül. A történést Mikszáth meleg derűje ara­nyozza be, de a diákcsínyeken, üde szerelmi szövődményen túl az Író félreérthetetlen ma­gatartását is tükrözi a kor el­nyomó. a császári udvar ke­gyeit hajszoló hatalmaskodói- val szemben. Talán épp’ ezért vált a Tavaszi rügyek az im­már kétévtizédes színház egyik legnagyobb és legtartó­sabb sikersorozatává. A hétfői ifjúsági előadás szereplőgárdája, ha jórészt meg is újult a bemutató óta eltelt évtizedben, azért a be­mutató együttest is képviselik néhányan. Gábel János alak­jában például most is szíve­sen láttuk a kitűnő Fenyvesi Balázst, Vankovics pedellus kedvesen mulattató figurájá­ban Fehér Tibort, s emlékeze­tem szerint az első gárdából való a természetrajztanár Gá­bel István ellenszenves alak­ját megszemélyesítő Hídvégi Elek, valamint a Pali diákot váltott szereposztásban formá­ló Botár Endre és Gulyás Ist­ván is. Üde, hamvas jelenség Térén Gizella játékában Gá­bel Mariska portréja, Balázsi Gyula Török Gyurija kamaszo* san friss, kitűnőt nyújt Szuri- na rendőrkapitány figurájá­ban a jó karikírozó készségű Horváth Ferenc. Hiteles ha­tású játékkal járult a siker­hez Bocskay Izabella, Kondor Ilona, Radvánszky Miklós, Pálfi Ferenc, Antal László és Kálmán Márton is. A jó pergésű előadást Csong­rádi Mária .rendezte, a dísz­let Sostarics Zsuzsa, a jelmez Rimanóczy Yvonne ötletes és hangulatteremtő tervei alapján készült (barna) Válaszolunk olvasóinknak! Milyen rendelkezés érvényes a hadkötelezettekre? Felugrottam, és dühösen rázni kezdtem a rácsot. Nem engedett. Elfúló lélegzettel fu­tottam a terem kijárata felé. Hatalmas vasajtóba ütköztem. Már teljesen hatalmába kerí­tett a kétségbeesés, mikor agyamba villant a menekülés egyetlen útja: felébredtem. Leszálltam az ágyról, és amúgy pizsamában betámo­lyogtam a szomszédba, Gon- dáékhoz: — Kedves szomszéd, én há­rom évvel ezelőtt nyolcszáz forintot kértem maguktól köl­csön — lihegtem kínzó ön­váddal. — Igen — nézett rám re­ménykedve Gonda. Elszorult a torkom, úgy bu­kott ki belőlem a szó: — Adjon még kétszázat, el­sején kap kereken ezret. Galambos Szilveszter A Honvédelmi törvény az 1960. évi IV. tv. 70. §. 3. bek. alapján a polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom, a polgári véde­lem katonai szervei, a rend­őrség, a büntetésvégrehajtási őrség, a Belügyminisztérium tűzrendészeti szervei, a vám- és pénzügyőrség, továbbá az iparőrség tagjaira, valamint a munkásőrség hivatásos ál­lományára. Kétségtelen, hogy a polgári védelmi kötelezettségnek, a hadkötelezettséggel szemben másodlagos szerepe van, adott esetben tehát az illetékes szervek elsősorban nem a pol­gári védelmi kötelezettség, hanem a hadkötelezettség tel­jesítésére veszik majd igény­be az érintetteket. Békeidőszakban a hadkö­telezettség alatt álló szemé­lyek, ha nem teljesítenek tényleges katonai szolgálatot, illetve nem tartoznak a tör­vényben meghatározott szer­vek egyikéhez sem, polgári védelmi kötelezettségük alap? ján a polgári védelem szer­veibe beoszthatok. NÓGRÁD — 1970. május 20., szerda t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom