Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

Népi ellenőrök a mezőgazdaságban szakcsoport in ii ii kaja A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság mellett működő mezőgazdaságii szak­csoport a közelmúltban tar­totta meg az 1969-es munkát értékelő ülését. Az 1969-esév a mezőgazdaságban általában sikeresnek mondható, mert a megyei és az országos terme­lés és a termelékenység, va­lamint a jövedelmek 10—15 százalékkal emelkedtek. A múlt éf mezőgazdasági sike­reihez hasonlóan a megyei mezőgazdasági szakcsoport is hatékonyam munkálkodott. A szakcsoport tagjai néhány nagy átfogó vizsgálatot foly­tattak le, további három té­mában tájékozódtak és két helyi jelentőségű témát vizs­gáltak ki, A szakcsoportban tevékeny­kedő tíz népi ellenőr, vala­mennyien szakean berak, a me­zőgazdaságnak szinte minden részterületét képviseli. Talál­ható a szakpsopont tagjai kö­zött tsz-elnök, főállattenpász­tó, főagronómus, állatorvos, pénzügyi szakember, közgaz­dász, jogász, statisztikus, me­zőgazdasági szakmérnök, élel­mezésügyit szaktechnikus és nyugdíjas állami vezető.* A múlt év eredményeinek értékelése alapján teljes biz­tonsággal n.yi latkozhatom úgy, hogy a csoport sikeresen ele­get tett 1969. évi feladatai­nak. Árak, ösztönzők A mezőgazdasági szakigaz­gatási szervek (a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, pénz­ügyi osztálya, az állattenyész­tési felügyelőség, az állat- egészségüigyi állomás stib.) és a megyei mezőgazdasági szak­csoport között nagyon haté­Mintegy ötventagú, sok nemzetiségű delegáció érkezett kedden esté Salgótarjánba. Az angol, svéd. holland, ke­let- és nyugatnémet, svájci, lengyel, szovjet, jugoszláv, csehszlovák, luxemburgi és bolgár szakemberek azért lá­togattak ide, hogy megtekint­sék a megyei kórházat. Tegnap délelőtt a vendégek Tapasztalatok az új kórház működéséről, üzemeléséről címmel előadást hallottak a kórházban, majd — ennek il­lusztrációjaként — filmet ve­títettek számukra. Ezután a kórházépítési szakemberek megtekintették a korszerű és kapcsolat alakult ki, mely a kölcsönösség figyelembevéte­lével és az ágazati érdekek védelme, illetve a szakágazati területek fejlesztése tekinte­tében gyümölcsözően éreztet­te hatását. Folyamatosam és rendszere­sen figyelemmel kísértük az ipari és mezőgazdasági árak alakulását, kiemelten elemez­tük a gazdaság,polii titkai ösz­tönzők és szabályozók érvé­nyesülésének nógrádi sajátos­ságait. A szakcsoport által végzett vizsgálatok, tájékozódások, közérdekű bejelentések ki­vizsgálásai, az ezekhez igazo­dó eljárások szervesen haz- zátartozmak a megye mező­gazdaságának fejlesztéséhez. „Oyenffc” t«*-elí Különösen fontosnak tart­juk az állatállomány minősé­gi és mennyiségi fejlesztését célzó kormányhatározat meg­jelenését, az élő állatok átvé­teli éráinak rendezését, a me­liorációs beruházások kiemelt állami támogatásból történő finanszírozási rendszerét. A 20/B-s termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítása Nógrád megyében különösen időszerű, tekintve, hogy a közős gazdaságok és állami gazdaságok 70—75 százaléka tartozik ebbe a minősítésbe. A mostoha természeti és közgazdasági Eelitételek között tevékenykedő termelőszövet­kezeteinknél a helyes terme­lésszerkezeti arányok: kialakí­táséval, az egyszerű, olcsó, de mégis korszerű beruházási el­vek érvényre jutásával, a ha­gyományainknak leginkább megfelelő állattenyésztési ága­zatok (szarvasmarha, juh) ug­rásszerű feiesztésével, a kö­zös és háztáji állatállomány optimális arányainak megite­tetszetős épületet. A hollan­doknak és svédeknek különö­sen a műtők tetszettek, de valamennyien elismerően szól­tak a kórház szervezettségé­ről, kultúráltságáról. Vala­mennyi vendégnek egy-egy színes kórházi prospektussal, idegen nyelvű Palócfölddel és salgótarjáni ismertetővel ked­veskedtek. A delegáció tegnap délután indult útnak Budapest felé, hogy részt vegyen a ma kez­dődő II. Kórházépítés mű­szaki-gazdasági problémái cí­mű kétnapos nemzetközi kon­ferencián. némításé vei tartjuk lehetséges­nek a korábban jelentkező éles és kíméletlen gazdasági differenciálódásokat megszün­tetni vagy mérsékelni. A nógrádi juhtenyésztés helyzetét és fejlesztésének le­hetőségét tartalmazó vizsgá­latunk ugyancsak elérte cél­ját. Hatáséra és a pecsenye- bárány árrendezésére komo­lyan reagáltak termelőszöveit- kezeteimk. Az idei első ne­gyedév «óráin a megye juhte­nyésztésében máris észlelhe­tők a fejlődés jelei, mind mennyiségben, mind a minő­ségben. Tavaly az állatállomány át- teleltetését a takarmányhiámy akadályozta. Értékes segítsé­get jelentett ebben az idő­szakban az a megyei és járási vizsgálat, amit a korszerű és szakszerű takarmányozási technológiák érvényesülése tárgyéban lefolytattunk. Vertikális kapcsolatok A beruházások helyzetéről és akadályairól, továbbá az erdőgazdasági és fafeldolgozó- ipari ' tevékenység helyzetéről szóló tájékozódásaink ráirá­nyították a figyelmet ezekre a részterületekre, a megyei szakigazgatási szerveknél épp­úgy, mint a termelőszövetke­zeteknél. Helyi vizsgálatot folytattunk a termelőszövet­kezetek kiegészítő és melléke üzemági tevékenységének ér­tékeléséről és a további fel­adatok megjelöléséről is. A szakcsoport tagjai továbbra is szorgalmazzák a közös gazda­ságok kiegészítő- és mellék­üzemági tevékenységének bő­vítését és az árbevételek 25— 28 százalékának e forrásokból történő aikkumulélódésát. Ja­vaslatainkban határozottab­ban sürgettük a tsz-közi tár­sulások és közös vállalkozá­sok révén kialakítható verti­kális kapcsolatok megterem­tésének ügyét a kiegészítő és melléküzemági tevékenység keretéiben. Mindamellett a szakcsoport munkájának hiányosságai kö­zött sokszor megtalálható a lényeg elszikkadása, a túlzott elemzés, a túl általános meg­fogalmazás és a felelősök konkrét megnevezésének el­mulasztása. Meggyőződésünk, hogy az általunk is látott és észlelt fogyatékosságok meg­szüntetésével, a vizsgálati módszerek tökéletesítésével szakcsoportunk munkája to­vább javul. Dr. Benoze Barna megyei NEB-tag, a mg-i szakcsoport vezetője toony és gyümölcsöző munka­Kórházépítők látogatása A főorvos asszony Halványlila pulóverjében, jól szabott kosztümjében, kedves fiatalasszony. Amikor kezet nyújt, mosolyog: — Nem tudok érdekeset mondáin!. Két dolog fontos az életemben, a munkám és a családom. Azt hiszem, nem vagyok jó riportalany. Velem nem történtek érdekes dol­gok. Dr. Csizmadia. Irén nemrég lett salgótarjáni lakos. Szen­tesről költözött ide. Nógrád­iban fontos beosztás várta, két hónapja városi főorvos. — Olyan orvos vagyok, aki nem gyógyít — mosolyog a főorvosinő — még csak nem is fehér köpenyben dolgozom. A városi főorvosnak sokfé­le dolga, kötelessége van. An­nál is inkább, mert egy egész város egészségén keli őrköd­nie. — Tizennégy éve vagyok orvos, a szegedi egyetemen végeztem. Ebből két évet dol­goztam kórházban, azután higiénikus orvos lettem, meg­szereztem a szakvizsgát. Na­gyon szeretem az orvosi mun­kának ezt a területét. Mi jár­ványüggyel, megelőzéssel fog­lalkozó orvosok hozzásegí­tünk. hogy a kórházi és kör­zeti kollégáknak kevesebb dolga legyen. Valamikor gyer­mekorvosnak készültem, de közbeszólt egy „másik” gye­rek. Megszületett a kislá­nyunk. A férjem is inspekció­zott, én is, nem volt, aki a gyerekkel legyen. Így „átvál­tottam”. Ma már örülök, hogy annak idején így történt. Dr. Szabó Sándor né, dr. Csizmadia Irén főorvos asz- szomy túljutott az első ismer­kedések izgialmán. — A legelső, amit Salgótar­jánban megkapott, a város mozgalmassága. Megszerettem Salgótarjánt. Érdekes, de úgy érzem, mintha évek óta itt élnék. — Milyen feladatok várták Salgótarjánban ? — Teljesen ismeretlenként érkeztem ide. így az első he­tek természetesen az ismerke­déssel telitek. Jártam a vá­rost, a körzeti rendelőket, böl­csődéket. Tanulmányoztam a rendeleteket, iratokat; mind­azt, ami a munkámhoz tarto­zik. Örülök, hogy az új gyer­mekrendelők szépek, korsze­rűek. viszont, némelyik fel­nőttrendelő eléggé zsúfolt. A város átépítése miatt nagy a mozgás a körzetek között. Persize ez nem baj. mert amy- nyiit jelent, hogy sok család költözik egészségesebb tanús­ba. — Tervei? — Nagyobb összhangot te­remteni a körzeti és a kórhá­zi orvosi feladatok között. Szeretem a rendet magiam ! Nemzetiségi múzeum Bánkon Sz&H&mi örökségísisL Több alkalommal szóltunk már a bánki nemzetiségi mú­zeum ügyéről. Miért nem a múzeumról? Azért, mert léte­sítése úgy látjuk, kissé lassan halad előre. A legnagyobb gpndot ez ideig a múzeumnak szánt épület megvásárlása je­lentette. Dr. Zólyomi József, a Nóg-. rád megyei Múzeumi Szerve­zet igazgatója most arról tá­jékoztat, hogy ezekben a na­pokban végre megvásárolják Bánkon a múzeum céljára szánt épületet. — Tipikus palóc építészeti elrendezésű lakóiráz — mond­ja az igazgató. — Ház, pitvar, konyha, kamra, istálló. Az épü­let egyébként közel fekszik a bánki tóhoz, amely egyre in­kább Nógrád idegenforgalmi érdekessége lesz, sok* látogatót vonz a megye határain túl­ról is. Mindenképpen örvendetes, hogy a nemzetiségi múzeum méltó helyet foglal majd el a község egyéb idegenforgalmi látványosságai mellett. Termé­szetesen. nemcsak idegenfor­galmi jelentősége lesz, rend­kívül figyelemre méltó a nem­zetiségi hagyományok ápolá­sában is. A lakóház berendezése a századforduló népi hagyomá­nyainak megfelelően történik. Ügy rendezik be, ahogy an­nak idején egy tíz-tizenkét • holdas gazda tette volna. A berendezéshez szükséges tár­gyakat Liszkay Zsuzsa muze­ológus gyűjti. Ennyit a nép­rajzi vonatkozásokról. Mennyiben nemzetiségi?. A szlovák nemzetiségi jel­leg elsősorban ebben a tárgyi anyagban mutatkozik majd meg. Az anyagot Bánkról és a többi szlovák nemzetiségi köz­ségből gyűjtik Népviseletet, használati tárgyakat, és így tovább. A népviselet szlovák mintákat őriz, más színű — a magyartól eltérő — a szlovák hímzés is. A tárgyak között találkozunk például májsütő­ve!. amely kizárólag szlovák falvakban ismert. Az egyéb használati tárgyak fafaragá­sai is a szlovák jelleget őr­zik meg számunkra. Körülbelül tíz nemzetiségi községben folyik a gyűjtés, többek között Alsópetényben, Felsőpetényben, ösagárdon, Legénden, Nézsán, Galgagu- tán, Vanyarcon és másutt. — A tárgyi anyagot telje­sen már nem lehet összegyűj­teni, hiszen régóta „kimentek a divatból”, a mindennapi használatból — tájékoztat dr. Zólyomi József. — Ezért a bánki múzeumnak a balassa­gyarmati Palóc Múzeum törzs­gyűjteményéből is adunk majd nemzetiségi anyagot. A terv szerint a nemzetisé­gi múzeumot Bánkon a múze­umi hónapban, októberben nyitják meg. Távolabbi el­képzelés, hogy egy kiállítási csarnokkal is bővítik a léte­sítményt. Ebben kapna helyet a nemzetiségi, néprajzi anya­got kiegészítő nemzetiségi do­kumentumanyag. Ez a XVII. század végétől, a XVIII. szá­zad elejétől, a szlovák betele­pülés idejétől napjainkig mu­tatná be az itt élő szlo­vákság történetét, életét, kul­túráját. Tulajdonképpen eb­ből az anyagból kapna majd képet az érdeklődő arról, hogy például milyen történelmi okok játszottak közre a szlo­vákok Nógrádba településé­ben. s a további nemzetiségi életmódra vonatkozó kép is így lenne teljes. Melyek ezek a történelmi okok ? — Ismeretes, hogy a török- dúlás következtében az északi megyékben számos udvarház, illetve település elnéptelene­dett — mondja az igazgató. — Az* udvarházak lakói innen még északabbra húzódtak, ahova a török nem ért el. A háború után kezdődött meg Nógrádban is a nemzetiségek betelepítése, illetve beszivár­gása. Érdekes a továbbiakban a betelepülők vallási hova- tartozósága isi amely attól füg­gött, hogy milyen vallásé föld- birtokos tulajdonában volt a község. A XVIII. századból például erős vallási ellenté­tekről vannak adataink. Mindez ma már a távoli múlt. A felszabadulás óta el­telt negyedszázadban Nógrád megye szlovák nemzetiségű lakossága is megtalálta gaz­dasági, politikai boldogulását, ápolja haladó kulturális ha­gyományait. A bánki nem­zetiségi múzeum jelentősége abban található, hogy elsősor­ban ezeket a hagyományokat mutatja majd fel, s a továb­bi kutatást is ösztönzi. Ez a hagyomány értékes és szerves része egész Nógrád megye szel­lemi örökségének. Tóth Elemér Mozart-est Balassagyarmaton Hétfőn este a balassagyar­mati Állami Zeneiskola elő­adótermében bensőséges lég­körű, komoly sikerrel zárult Mozart-est zajlott le. A hall­gatók Mozart három remek­művének: a Figaró házassága, a Don Juan és a Varázsfuvo­la című operának részleteiben gyönyörködhettek. A zeneisko­la által rendezett hangverse­nyek „törzsközönsége” olyan őszintén, forrón tapsolt egy- egy elhangzott operarészlet után, mint ahogyan eddig is tette az évek óta megtartott filharmóniai és zeneiskolai hangversenyeken. Az est előadói: Für Éva, a zeneiskola tanára (lírai szop­rán), Komády Gerzson, az Országos Filharmónia szólis­tája (basszus) és Hermann Já­nos, a zeneiskola tanara (zon­gora). körül, rendszeres, tervszerű munkát akarok kialakítani. Természetesen ez munkatár­saimon is múliik, de remélem, semmi hiba nem lesz. Néhány év múlva bizonyára többet tudok mondani. — Hogy tetszik a Város? :— A város is, a megye is nagyon érdekes. Én alföldi lány voltam, sík területenllaik- tam világéletemben. Itt most örülök a hegyeknek, annak, hogy látom az erdőket. Mert az egész családunk nagyon szeret kirándulni. Nógrád me­gyében most bőven van al­kalmunk janii a hegyeket. Egy jellemző dolgot még sze­retnék elmesélni. A napok­ban lent jártam Zagyvapá.1- falván. meglátogatni az otta­ni bölcsődét. Közben defek­ter kaptam, nekiláttam sze­relni. Amikor végeztem, ott álltam az út szélén nyakig olajosán. Egyszer csak mö­göttem1 nyílt egy kapu és egy teljesen isimé rétién asszony kihozott egy lavór vizet: Tes­sék lelkem, mosakodjon meg! — Azóta sem tudom, ki volt. A főorvosnő máris búcsú­zik. hivatalos elfoglaltsága van. Aztán pedig siet haza. mert a gyerekek jönnek a napköziből és alig várják, hogy a mamának elmeséljék a nap történetét. Cs. E. Mozart nem csinál abból kérdést, hogy az opera víg legyen, avagy szomorú, hanem — miként az élet a maga tel­jességében, mind a két ele­met felhasználja és szembeál­lítja egymással. így születik meg nála a félkomoly, ún. se- miseria opera. Ebből adódik, hogy a mozarti figurák már nem típusok, nem „szereplők”, hanem eleven, hús-vér em­berek, akik vidámak-szomo- rúak, jók-rosszak, pajkosak és gyűlölködők, szeretők és szen­vedők. Mindezt pedig azért tudta éppen Mozart megten­ni, mert tehetsége mellett — mivel otthagyja a zenetörté­netben talán legelőször — a főúri szolgálatot, megismer­hette az életet, a sikerben és nyomorban, tehát a maga teljességében. Mozart zenéje olyan ma­gasságokat ér el az opera te­rületén, melyet sem addig, sem azóta nem ért el senki. Ezért mondják, hogy Mozart és az opera azonos fogalmak. Technikailag az előadókat nehéz buktatók várják. Mo­zart például alt hangfajt alig ír elő, a szopránokkal oldat meg mindent. Ez azt jelenti, hogy igen magas fekvésben énekelnek a női énekesek, de helyenként ugyanannak a szopránnak az alt regiszterek­ben is hangzania kell. Ugyan­ez áll a férfiszólamokra is. A nézőt, a hallgatót a nehéz­ségek nem érdeklik. Az a jó előadás, amikor az élmény­nyújtás nem kérkedik a meg­oldott technikai "nehézségek­kel. „Kis könyvtárosok” vizsgáz­nak május 15-én Rétságon. A helyi gimnáziumban az 1969/ 70-es tanévben a gyakorlati oktatás programjaként a ne­gyedik osztályos tanulók könyvtári gyakorlatokon vet­tek részt. Idén 14 diák sa­játította el a könyvtárosi mun. ka alapelemeit, Csáti Albert­Nincs könnyű dolga a kísé­rőnek sem, mert a zongora jól képzett muzsikust igényel. A kíséret szinte a mozarti szo­náta magasságokig ér fel. Az előadóművészek az egész est folyamán maradék­talanul eleget tettek a mo­zarti követelményeknek. Für Éva iskolázott lírai szoprán­hangja szépen, fényesen szóit valamennyi fekvésben. Meg­lepően könnyen szárnyalt a magas régiókban. Komády Gerzsomnak, aki tulajdonkép­pen basszus, magas bariton­feladatokat is meg kellett ol­dania. Kulturált, fegyelme­zett előadása szintén méltán aratott nagy sikert. Mindkét énekesnél ki kell emelni a ze­nei formálás szinte cizellált fi­nomságát. Kitűnően megfor­málták az egyes hangokat, de mindig szem előtt tartottók a zenei építkezést. Külön kell szólni a záró szám (Papageno-ária és Papa- geno Papagena duett) nagy­szerű tolmácsolásáról. Szépen és jól oldotta meg a feladatát 'a három közreműködő: Mer­ezel Mária (szoprán), Homolya Mária (mezzoszoprán) és Klein Gizella (alt). Végül a zongo­rakíséretet ellátó Hermann Jánost kell megemlíteni, aki olyan rutinosan, átéléssel kí­sérte az énekeseket, hogy szinte hallani lehetett a zene­kar hangszereit is. összegezve: nagyon színvo­nalas. egyenletesen magas szintű előadásnak örülhettek a hallgatók. Réti Zoltán né járási könyvtárigazgató irányításával. A tanulók el­méleti képzést kapnak, s a gyakorlati munka megismeré­sére is lehetőségük nyílt. Megtanulták többi között, a katalogizálás, az olvasószol­gálat stb. alapelemeit, meg­szerették a könyvet. „Könyv­tárosi” vizsgájukról igazolást is kapnak. NÓGRÁD — 1970. május 14., csütörtök 5 „Kis könyvtárosok" Kétsáyon i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom