Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

Professzor — az alvásról A tudományban néha nem kell tisztelni a hagyományo­kat, olykor csak az tud előre­lépni, aki bátran állít fel új hipotéziseket. Így tette ezt Adám György professzor, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem összehasonlító életta­ni tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadé­mia egyik legfiatalabb levele­ző tagja is. Szinte fantasztikus regénybe illő kérdésekre kere­si a precíz, tudományos vá­laszt, de előtte természetesen „Lehet-e az agyba mester­ségesen, elektromos úton in­formációkat, tudásanyagot be­juttatni? Képes-e az agy velő, az agykéreg, idegsejt szerve­zeten kívül is életben marad­ni, esetleg emlékeket tárolni és visszaadni?” — Ezek azok a kérdések, a többi között, melyek rendkí­vüli módon izgatnak engem és kutatótársaimat. Alapos utazást tettünk a tudomány terén az érzékelés, a tudat, az emlékezés birodalmában. Ádám professzor, néhány tu­dományos eredményét nemré­gen közzétette Érzékelés, tu­dat, emlékezés ... biológus nek egy harmadát alvással töltse? Hatvanéves korunkra ezek szerint húsz évet átalud­tunk, ebből 5 évet mély, si­vár, álomnélküli alvásban, öt évet pedig képekkel és érzel­mekkel dús álmokban. Az utóbbi évek kutatási eredmé­nyei közelebb vitték a tudó­sokat a mindeddig ismeretlen terület: az álomlátás megérté­séhez. Több tudós megfigyelte, és megállapította, hogy az álomképek alatt gyors szem­mozgások észlelhetők, melyek a szemgödör köré ragasztott elektromos jelzőberendezések segítségével kitűnően észlel­hetők és rögzíthetők. — Téves szemlélet uralko­dott egészen a közelmúltig — mondja Ádám professzor —, azt állították, hogy csak az álomnélküli alvás pihentet. Több ezer, egymástól külön­álló macskakísérlet bebizonyí­totta, hogy éppen az álomlátás idején az állatok izmai teljes petyhüdtséget mutatnak. Szem­ben az álomnélküli alvással, melynek idején sokkal feszí­tettebb az izomzat. Ma már ezt az emberi vizsgálatok is bizonyítják. — Ezek szerint vannak dést az agyban, és néhány hétig mély alvásban altatjuk a pácienst, amint kiküszöböljük a külső ingert, a szervezet automatikusan pótolja az el­veszett álomképeket — Csak arról álmodhatunk, amit már megismertünk sze­mélyesen? — Ez a kérdés egyben már a tanulás folyamatainak bioló­giai problémájához vezet. Az agy képes az évszázadok alatt kialakult ismereteket, mintegy veleszületett ismeretet raktá­rozni. Nem feltétlenül szüksé­ges a csecsemőt se megtaníta­ni a táplálkozásra, ösztöne nem más, mint az agyban rög­zített ismeretanyag. Kísérlete­ket végeztünk majmokkal, hogy bizonyos kar elmozdítá­sára, néhány szem cukor esett egy csőből az állat elé a tá­nyérra, amelyet örömmel fo­gyasztott el. Egyszer, véletle­nül állkapcsával meglökte az adagolótartályt, amely így „ter­ven felül” megajándékozta a csemegével. Ezután megfigyel­tük, hogy a majom már nem a billentyűt nyomogatja, ha­nem mindenáron el akarja ér­ni a csövet. Ez nem más, mint úgynevezett téves tanulás, az állatok babon'ája. Egyébként ez a babonás jelenség az em­bereknél is nagyon jól megfi­gyelhető. Sokan már azt mondták, hogy föltalálták a biológusok az emlékezetátvitelt. Napvilá­got látott ugyanis néhány kí­sérlek eredménye, mely erre engedett következtetni. — Közismert, hogy sok száz patkányban kialakítottak fény­ingerre táplálkozási reflexet, majd az elpusztított állatok agyvelejének kivonatát bein­jekciózták több száz „tanulat­lan” társukba. Az eredmény az volt, hogy az állatok a szo­kásos időnél sokkal hamarabb megszerezték a táplálkozási reflexet, tehát jelenleg — vé­leményünk szerint — ez nem emlékezetátvitel, hanem csu­pán serkentően hatott a tanu­bátran kérdez! Ádám György professzor kísérlet közben szemmel című népszerű tudo­mányos könyvében, amely a Medicina Kiadó gondozáséiban jelent meg. Külön fejezetben foglalkozik az alvás biológiai funkciójával. — Az alvás sajátos, öntu­datlansági állapot, az ébrenlét, az alvás váltakozása, a szer­vezet legjellemzőbb periodikus működése, amely az egész éle­tet végigkíséri — mondja a professzor. — Bár már tudjuk az alvás lefolyásának törvényszerűsé­geit. sok kérdés még megvá­laszolatlan: mi teszi szüksé­gessé, hogy az ember életé­olyan emberek, akik nem ál- lásra. módnak? — Eddigi tapasztalatok ar­ra utalnak, hogy normális kö­rülmények között minden em­ber álmodik. A statisztikai adatok szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes emberek „visszaidéző” típusúak, és éb­redés után emlékeznek álom­képeikre, a másik típus pedig a „nem visszaidézők” tábora. Az utóbbiak állítják magukról, hogy nem szoktak álmodni. Egyébként tudományos bizo­nyítékaink vannak arra is, hogyha elektromos hatásra megzavarjuk az álomképző­Fejlodfk a kőbánya Űj fejtési szintet nyitnak a Pestvidéki Kőbánya Vállalat beceli kőbányájában. Mivel a régi táró kimerült, mint­egy negyven méterrel lejjebb hozzák a szintet, hogy ismét teljes erővel folytatódhasson a munka. Az új szint nyitá­sával egyidejűleg korszerűsí­tik a vállalat bercell kőbá­nyáját. Egy új, 12-es törőgé­pet állítanak a termelésbe, amelyet a Német Demokra­tikus Köztársaságból vásárol­tak. A járműparkot két szov­jet „Belaz” típusú, 27 ton­nás dömperrel egészítik ki Ugyancsak a rekonstrukcióval egyidejűleg a dolgozóknak korszerű szociális létesítmé­nyeket,' fürdőt, öltözőt és pi­henőt alakítanak ki. A berce- li új bánya létrehozása 22 millió forintba kerül, a re­konstrukciónak június végéig kell befejeződni. — Szinte fantasztikus ki­mondani is, de elképzelhető-e, hogy a tudomány eljut odáig, hogy valamilyen mesterséges úton juttathat az agyba isme­reteket? — A tudomány nem ismer lehetetlent. Természetesen er­re a kérdésre most igennel nem felelhet egy tudós. De, hogy kutatjuk a választ szer­te a világon, az nem titok. Ahhoz elsősorban azonban azt kellene megtudni, hogy mi­lyen „titkosírás” kódjeleket használ az agy a külső infor­mációk befogadására és visz- szaadására. Ha ezt megfejtet­tük, akkor kezdődhet el csak a nagy kísérletsorozat, hogy mesterséges körülmények kö­zött laboratóriumi úton ezeket a „titkosírásjeleket”, kódrend­szert bejuttassuk az agyba. Ádám György professzor nem a fellegekben jár, kitartó munkával töri az utat az is­meretlenbe. Regös István Könnyebb a betonnál Tizenkétszerte könnyebb a ilenleg használt betonnál ! az új kubai építőanyag, nely cukornádtörmelékből i cementből áll. Van né- ány más előnyös tulajdon­iga is: éghetetlen és a le- sgővel, valamint a bioké- ilai hatásokkal szemben, el- inálló­A kubai építési szakembe- ;k úgy döntöttek, hogy az j anyagot mielőbb alkal- íaZni fogják a? előregyár­itt elemeknél Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Barokk muzsika. — 9.00: Harsan a kürt­szói — 9.35: Jancsó Adrienne és Fodor János énekel, Fátyol József klarinétozik. — 10.05: Husznöt év prózája. — 10.35: Verdi-bariton­áriák. — 11.35: Beethoven: d-moll szonáta. — 12.20: Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. — 12.30: Melódiakoktél. — 13.47: Tör­vénykönyv. — 14.02: Sárközi Ist­ván—Radics István: Reng már a Föld. Kantáta. — 14.16: A király­kisasszony cicája. Karel Capck és Josef Henke mesejátékát fordítot­ta Szőnyi Zoltán. — 15.10: Kocsis István citerán és harmonikán ját­szik, a paksi szövetkezet tambura- zenekara muzsikál, Ádám Béla vezetésével. — 15.25: Rádióiskola. Beszélgetés a reformkorról és 1848—49-ről. — 16.05: Járdányi Pál: I. vonósnégyes. — 16.23; 25 év gazdaságtörténet — gazdasági stratégia. 16.33: Galina Visnyevsz- kaja énekel. 17.05: Ázsia mun­kásmozgalma. Kommunisták és gerillák Thaiföldön. Bőgős László előadása, IX. — 17.20: Jelentés az országos öttusabajnokságról. — 17.25: Zathureczky Ede hegedül. — 18.00: Közösen könnyebb. . . Nép­'ÍQGRÁD - 1970. május 12., kedd művelők a Goldberger Textilgyár­ban. — 18.29: Könnyűzenei Híradó. — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Peré- nyi Miklós zenekari gordonkaest­je. — 21.03: Esti pihenő, muzsiká­val. — 22.15: Indokína — közelről. Róbert László útijegyzete, II. — 22.25: Jónás Mátyás népi zenekara játszik, Csapó Károly népdalokat énekel. — 22.47: Egy falukutató jegyzetfüzetéből. Márkus István írása, I. — 22.57: Az éjszakai Rádió- színház bemutatója, a meghajszolt szolid. Gosztonyi János hangjá­téka. — 24.00: Hírek, időjárás. — 0.10—0.25: Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ: 9.08 A Strauss család nyomában. Somogyi Vil­mos zenés összeállítása, II. rész. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: A növényvilág bédekere. A jégkorszak tanúi. Garancsy Mi­hály előadása. — 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Schubert-művek. — 14.00—18.00: Randevú — kettőtől hatig. . a Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.10—19.54: Fiatalok hullámhosszán. — 20.00: Esti Kró­nika, II. — 21.16: Alfred Cortot zongorázik. — 21.50: Bástyasétány 77. Részletek Eisemann—Dalos operettjéből. — 22.27: A Budapesti Madrigálkórus hangversenye az ohridi fesztiválról, vezényel: Sze­A TÜDŐASZTMA az egész világom mindenütt előforduló légzőszerv! megbetegedés, fér­fiak és nők egyforma arány­ban betegszenek’ meg benne és minden életkorban előfor- diulhart. A betegség lényege roha­mokban fellépő nehéz lég­zés, amelyet a légutak apiró hörgődnek görcse, nyálkahár­tyájuk duzzadása, erős vála­dékozása és a váladékkal va­ló eltömődése okoz. A roha­mokat kiváltó okok, többfé­lék lehetnek, de hatásmódjuk azonos. A betegek valami­lyen, a környezetükben vagy saját szervezetükben levő anyaggal szemben túlérzé- kemnyé, azaz allergiássá vál­nak és amikor ezekkel az anyagokkal kapcsolatba ke­rülnek, asztmás roham lép feL A környezetben található anyagok köziül leggyakrabban a Szemét, szobapor, ruhaszö­vet, állati szőrök, toll, penész- gomba, virágpor, vegyi anya­gok, festékek, ritkán ételfé- Lék: hal, .rák, tojás, eper. dió stb. a szervezetünkben talál­ható anyagok közül a fertő­zések, a gyulladásos gennyes gócok — rossz fogaik, mandu­lák stb. — szerepelhetnek ro­hamot kiváltó anyagként. AZ ASZTMÁS ROHAM ál­talában hurutos tünetekkel kezdődik: tüsszentés, nátha, a garat és torok kaparó érzésé­vel. Később száraz, megeről­tető köhögés jelentkezik, amely hamarosan nehéz lég­zésbe megy át, a betegek a roham alatt elkékülnek. MeÜ- kiasi nyomás, légszomj, fulla­dás jelienttoezik, a légzés han­gos, különösen a kilégzés sí­poló, elhúzódó. Erős köhögési rohamok jelentkeznek, de a váladék csak a roham végién válik hígabbá, könnyebben felfcöhögihetövé. A roham per­cekig, órákig, esetleg segítség nélkül, napokiig tarthat. Az asztmás beteg testtartása a roham aüiaitt igen ^jellegzetes. Hosszú idő óta fennálló, gyak­ran ismétlődő rohamok ese­tén maradandó elváltozások — tüdőtáguliait, idült légcső­hurut — alakulnak ki, ame­lyek rohammentes időszakban is bizonyos panaszok állandó­sulását okozzák. Az ilyen be­tegeik köhögéseik, sok köpetét ürítenek, megerőltetéskor fo­kozott légzési elégtelenségük van. Maga az asztmás roham nagyon ritkán halálos, több­nyire a társuló betegségek, szövődmények' okozzák a be­teg halálát. A valódi asztmás rohamot gyakran kell az orvosnak megkülönböztetni az ideges emberek időszakosan fellépő nehéz légzésétől, de ez a be­teg jó megfigyelése és vizsgá­lata alapján nem okoz prob­lémát. A BETEGSÉG GYÓGYU­LÁSA szempontjából legked­vezőbb a fiatal korban jelent­kező, a környezeti tényezők által kiváltott tüdőasztma, amely környezet-, vagy lakás­változtatás után maradékta­lanul gyógyulhat. A szerve­zetben található anyagok — amelyeket legtöbbször nem is sikerül kimutatnunk — által kiváltott megbetegedés ritkán gyógyul meg többnyire egész életén át kíséri a beteget. Az asztma gyógykezelése orvosi feladat, ezért rövid ideig tartó, ritkán jelentkező rohamok esetén is ielentkez­I árosrendesési terv Salgótarján általános ren­dezési tervét a közelmúltban hagyta jóvá a tanács végre­hajtó bizottsága. Ezt követő­en kiállításra került a József Attila művelődési központban is. Mivel nagyszabású munká­latokról, a megyeszékhely ren­dezésérő] van szó, az építési és közlekedési osztály úgy döntött, hogy még két hétig közszemlére bocsátják, Salgó­tarján lakossága közül bárki megtekintheti a terveket a városi tanácson. Az építési és közlekedési osztály dolgozói feljegyzik az esetleges javas­latokat, kiegészítéseket, és azok értelmében terjesztik a megyei tanács elé a városren­dezési tervet. Részjegyet jegyeztek Célrészjegy .jegyzési mozgalmat indított a pásztói ÁFÉSZ május el­sején az új vendéglő felépítéséhez, hozzájárulásként. A legjobb pél­dával a központi iroda dolgozói járnak elöl: az elnöki osztály hét tagja összesen 40 ezer forint; a ke_ reskedelmi főosztály 23 tagja 150 ezer forint értékű részjegyet je­gyez. Az ABC-áruház dolgozói 30 ezer forint jegyzését vállalták. A tagság pedig a néhány nap alatt összesen 54 ezer forinttal segítet­te az építkezés megkezdését. keres Ferenc. — 23.15: Beethoven: C-dúr vonösötös. — 23.48: Kiss Ká­roly nótákat énekel. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—9.15: Iskolaté­vé. — 9.25: A gazdaságirányítási rendszer elméleti kérdései. — 11.55—12.25: Iskolatévé. — 13.10— 14.15: Iskolatévé. — 17.58: Műsoris­mertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Óvodások filmmüsora. — 18.25: Mindenki közlekedik. . . — 19.10: Reklámmüsor. — 19.3«: Esti mese. — 19.30: Fejlődés útján az állatte­nyésztés. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-hlradó. — 20.20: Papucshős. Színmű két felvonásban. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.15: Szervánszky Endre. — 22.25—22.50: Telesport. BEiSZTERCEBANYA: 9.40: P. Kar- vas: A bástya. (Tv-játék, 3. rész. ism.) — 10.45: A Csarnica-együttes műsorából, (ism.) — 13.30 és 16.45: A kerékpáros békeverseny első szakaszának közvetítése. — 14.55: Az Inter Britislava — Wacker Innsbruck labdarúgó KK-mérkő- zés közvetítése. — 19.00 és 22.05: Tv-híradó. — 19.35: Tíz nap, amely megrengette a világot. (Szovjet do- kumentumfilm, 1.) — 20.15: A „B”- akció. (Cseh film.) Visszarabolt érlékek Egyre nagyobb gondot for­dítanak a Nógrádi Szénbá­nyáknál a már megszüntetett aknákban levő anyagok, be­rendezések kimentésére, hasz­nosítására. Mióta' bányamen­tők végzik ezt a munkát, terv­szerűbb lett a visszarablás. Az elmúlt negyedévben 230 ezer forint értékű állóeszközt hasz­nosítottak a visszanyert anya­gokból. A hulladék értékesí­tésével 1 millió 475 ezer fo­rint árbevételre tettek szert, de csaknem másfél millió fo­rint értékben egyéb hasznos anyagot is eladtak. Termé­szetesen a visszarabolt anya­gok legnagyobb részét a töb­bi üzemelő bányákhoz szállí­tották, ahol új helyett hasz­nosítják. tClubkÖnyvtár a lakótelepeken Balassagyarmat két új vá­rosnegyedében, a Benin- és az Ifjúsági-lakótelepen még eb­ben az évben klubkönyvtára­kat létesítenek. Általános igényt elégít ki ezzel a vá­ros, a szabadpolcos, kölcsön­zést is biztosító klubkönyvtá­rak otthont adnak a két vá­rosnegyed művelődni és szó­rakozni vágyóinak. A klubkönyvtárakban tema­tikus és kötetlen foglalkozá­sok, ismeretterjesztő előadá­sok, kisfilmvetítések lesznek. zen a beteg kezelőorvosánál, mert a betegség korai felis, mérésé és a kiváltó ok tisz­tázása esetleg a teljes gyó­gyulást vagy az esetek más részében a súlyosabb roha­mok gyógyszerrel történő megelőzését, a , társuló beteg­ségek kialakulásának késlel­tetését teszi lehetővé. A gyógykezelés szempontjából lényeges különbséget kell’ ten­ni a heveny asztmás roham és a megelőző kezelés között. A gyógykezelést a kiváltó té­nyező milyensége szabja meg, ezért minden esetben tisztáz­ni kell. hogy külső környezeti vagy szervezeten belüli káros anyaggal állunk-e szemben, amely a rohamot létrehozza. Gyakran ismétlődő roha­mok idején a betegek lesová­nyodnak, legyengülnek, fogé­konyabbá válnak egyéb meg­betegedésekre, ezért &z ilyen betegek gondozása. ápolása, erősítése, állapotuk feljavítá­sa igen fontos. AZ ILYEN BETEGEKNÉL fokozott gondot keli fordítani a helyes táplálkozásra, vita­minokkal való jó ellátásra, pihentetésre és lehetőleg gya­kori üdültetésre. Az asztmás beteg sokat tartózkodjon friss levegőn, feltétlen szükséges a porártalom elkerülése és a teljes niikotiintilailjoim — a do­hányzás hihetetlen mértékben rontja a betegek állapotát. Lehetőség szerint tartózkodni kell a megfázástól, hiszen egy-egy társuló tüdőgyulladás vagy amúgy is fennálló idült légcsőhurut f elülicrtőződése fokozza a rohamok gyakorisá­gát és súlyosságát. Fiatal asztmás ritkán je-' Lentkező roham esetén megfe­lelő gyógyszerek szedése és helyes életmód mellett mun­kaképes, és kisebb megszorí­tásokkal úgy élhet, mint más, teljesen egészséges ember. Az idős, régi asztmás betegek vi­szont feltétlenül kíméletre szorulnak, fizikai munkára al­kalmatlanok, hiszen nagyfo­kú tüdőtáguliatuk miatt nyu­galomban is van kdsfokú lég- ziésá elégtelenségük. Dr. Náeássy Margit Ki veszi meg a szövőgépet? Balassagyarmatról kaptunk levelet nemrégen a szécsényi „Palóc” Htsz egyik volt dol­gozójától. Arra kért bennün­ket — mivel egészségi álla­pota miatt már nem dolgoz­hat —, segítsük, hogy a meg- kuporgatott forintjaikból megvásárolt szövőgépet elad­hassák. Fajcsik Józseftől, a szövet­kezet elnökétől kértünk tájé­koztatást, hogyan lehetne megoldáshoz segíteni az idős asszony ügyét? — Az idős asszony, amikor betegsége miatt megvált tő­lünk, felajánlotta nekünk megvételre a gépet. Mindig elégedettek voltunk munká­jával, most is jó szándékkal igyekeztünk mérlegelni . ké­rését. Sajnos, a gépet nem vásárolhatjuk meg, mert anyagi lehetőségeink nem en­gedik meg. Ugyanakkor attól is tartunk, ha ezt megten­nénk, valamennyi dolgozónk, akinek saját szövőgépük van, joggal állnának elő hasonló kéréssel, amit teljesíteni sem­miképpen .sem tudnánk. Elmondta azt is Fajcsik Jó­zsef.. hogy mégsem remény­telen dolog, amit levélírónk kér. A szövetkezetnél az a gyakorlat alakult ki, hogy az új dolgozók, ha szükségük van rá, megvásárolják a ré­giek gépét. Gondjuk lesz rá az elkövetkező időben, hogy az idős asszony érdekében köz­vetítők legyenek, ha olyan dolgozó jelentkezik felvételre, aki szövőgépet szeretne vásá­rolni. —is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom