Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
Izemről üzemre Nincs fiinnyí, amennyi kellene Ha száz embernek felten- nériik a kérdéseket: elhanyagoltnak tartják-e kőrútjainkat és mit gondolnak, van-e elegendő kő a megyében, azt hiszem, legalább kilencvenkilencen igennel válaszolnának. Igen. k ózdijainkat eléggé megviselte a* hosszú-hosszú tél. Az is igaz, hogy megyénk azok közé a hegyesxvölgyes vidékek közé tartozik, ahol a v ékony term őrétegiet meg- bontva sok helyen kőre bukkanhatunk. Hiedelmek én való fia*r Széles körben él azonban a 'hiedelem, hogy n kőbányászat annyira igénytelen Iparág, .»megél” csak úgy magában, ahogyan a természet megteremtette. S, hol lenne több kő az utak karbantartásához, ha nem ott, ahol még akkor is követ fordát ki az eke, amikor nem kellene? Több kisebb kőbánya mellett a nógrádi kövek elsőszámú gazdája a Pestvidéki Kőbánya Vállalat, amelynek egyik üzemegysége Nógrád- kövesden van. Két bányájában, a soamdaváraljai és ia berceli bányában és a kiegészítő üzemrészekben mintegy háromszáz ember bányássza a követ. Takács György pár (titkárral a kötélpálya fogadóállomásának közelében, az üzemi épületek árnyékában, gépek és járművek lármája közepette beszélgetünk. Nem sokkal később csatlakozik hoziaánk Szabó Mihály, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese is. Szavaik hamarosan még egy hiedelmet foszlatnak széjjel. Sokan úgy gondolják, hogy a kőbánya scat jobbára még mindig nem több mint kemény izommunka. — A kőbányászatinak ma már 80—90 százaléka gépesített. Egyetlen részleglünk van itt a megyében, ahol változatlanul kézi munka folyik. Ez a kőfaragás, «minek a gépesítését még nem lehetett megoldani. Láttunk ugyan egy bemutatón légkalapácshoz hasonlata# rendszerű gépi alkalmatosságot, amit a csehszlovákok gyártanak, de mj még nem tervezzük ennek a bevezetését — mondja a főmérnök. Kicsit ráncolja a homlokát, hogy meg indokol- ja-e. miért nem. aztán hozzáfűzi: — A kőfaragássa! dolgozóink csak nagyon kis hányada foglalkozik. Ez • termékfajta éves termelésünk jelentéktelen részét teszi ki, jelenleg más területeken tgépesítünk. .. 'em ver nenyk épen Hogyan élnek a kőbányászok? Amikor összegezni akarom az elhangzott mondatokat, Így fogalmazok: a bányászat mostohagyerekei. De gyorsain kiigazítják szavaimat Még csak nem is tartozik a bánya- iparhoz a kőbáiny ászát, pedig. .. Többnyire a szabad ég alatt, két műszakban, szombaton és vasárnap is dolgoznak a kőhányászok. A vasúti rakodáshoz a hétvége a legalkalmasabb. Míg hét közben akadozik a vagoneilátás, ilyenkor szinte korlátlanul kapnak kocsit. Vétek lenne nem kihasználni. — A dolgozók megértik nehézségeinket — állítja Takács György párttitkár. — De bármennyire is megértik közös gondjainkat, eiőbb-utóbb belefáradnak abba, hogy állandóan „szorítani” keli a tempót, ha az idő engedi... Ráadásul a fizetések is aiig-alig tükrözik ezt az állandó iigényMakkai Piroska kiállítása Mint hírül adtuk, megnyílt a salgótarjáni Bolyai gimnázium iskolagalériájában Makkai Piroska grafikusművész kiállitása. A művész, aki kora gyermekkorában városunkban járt iskolába, ezúttal több mint félszáz alkotását hozta magával. , Makkai Piroska müvei a grafika klasszikus nyelvén szólalnak meg, fametszetei a mai európai iskola tisztult jelrendszeréhez tartoznak, ugyanakkor a magyar, nemzeti művészetből is megtartják a megjelenítés formáit. Tartalmilag is sajátos miág ez. Hősei a magyar történelemből, mondavilágunkból lépnek elénk a lapokon. Mai életünk életérzése is helyet kap azonban ebben a művészetben. Makkai Piroska fametszetei formai szempontból nem lepik meg túlságosan a látogatót. Sokkal szebb öröm az, hogy tiszta fogalmazásban ismerhetjük meg a művész gondolatait, s minden lapon az érett művész kezenyomát fedezzük fel. Ügynevezett szakmai praktikával nem találkozunk. A művész igényessége elsősorban a közérthetőséghez való szigorú ragaszkodásban van. Külön kell szótanunk Bolyai-sorozatáról. Amint a művész elmondotta, a nagy tydóst lelki rokonának tekinti, figyelne- még az iskolában fordult Bolyai felé. Bolyai leveleiből most egy kötetet állított' össze Makkai Piroska, amely előreláthatóan még ebben az évben napvilágot lát Erdélyben. Az Utunk-ban, a Korunk-ban és más fórumokban rendszeresen megjelennek Makkai Piroska Bolyai-lapjai. Örülünk, hogy most találkozhatunk Salgótarjánban is e kifejező, nagy művészi erőt sugárzó sorozatával. Ügy véljük, mindenképpen szükség lenne arra, hogy ezt a sorozatot Nóg- rád megye számára megszerezzük. Talán nem okoz megoldhatatlan gondot a szükséges anyagi eszközök megteremtése erre a szép célra. Makkai Piroska egyéni tárlata az iskolagaléria kiállítási programjában rangos helyet foglal el. Mindenképpen nyereségünk. (tóth) bevételt. Ez a dolgozók egyik fájdalma. Nem tud versenyezni a kőbánya más kedvezőbb munkafeltételéket biztosítani tudó üzemekkel. Sokhelyütt kéthetenként szabad szombatot adnak, háztól házig és ingyenesen szállítják dolgozóilkat, akik számos más kedvezményt is élveznek. Ha csak annyi bért ajánlanak valakinek, amennyit a kőbányánál keres, máris továbbáll. Elmegy olyan helyre, ahol a fizetési boríték vastagsága nem függ az időjárástól, a vagon- ellátásitól. ahol könnyebb munkával, kényelmesebb körülmények között keresheti meg a kenyerét. Szabó Mihály megjegyzi: — Egy idő óta több a kilépő, mint amennyien felvétetne jelentkeznek. Ilyen műn. kásivándorlás még nem volta mi vá Hallatunknál. Ebben része lehet a megye gyors iparosodásának, de más tényezőknek is. .. Ügy gondolom, gátat kellene vetni ennek a jelenségnek, ami gyakran már-már a termelés zavarta^ lanságát veszélyezteti. Sok varit mégis kevés Mit tud tenni a gondok leküzdéséért, a dolgozók megtartásáért a vállalat? , A béreket egyik napról a másikra jelentősen megemelni nem lehet. Azt, hogy a meglehetősen alacsony átlag- bérsaintet feljebb lehessem tornáztatni, csak hosszas és következetes bérfejlesztéssel lehet elérni, A másik, a muin- kakörüliményiek javítása, legalább ilyen fontos. Ezen a téren a vállalat ebben az évben is előbbre lép. Korszerűsítik a berceli bányáit, tart a nógrád- kövesdi telep rekonstrukciója. Űjabb gépek és szállítóeszközök segítik a dolgozók munkáját. * Van-e elegendő kő? S ezzel a kérdéssel visszakanyarodtunk írásunk elejéire. A nógrádi hegyekben bőségesen van kő, de ezt a sokszor lebecsült és annyira nélkülözhetetlen „ásványt” kd is kell termelni valakiknek... A munkaerőgondok- nem múlnak el nyomtalanul egyetlen termelőüzem életében sem. Ugyanakkor a felfagyott, megrongálódott utakhoz, az egyre nagyobb ütemű közúti építkezésekhez nagyon sok kőre Lenne szükség. Számokat sem érdemes igazolásul felhozni: nincsen anynyi kő, amennyi kellene. Két mlnlszitérium hozta létre azt az operatív bizottságot, amely az országos igényeket összehangolja, rangsorolja és dönt, hova és mennyit küldjenek abból az anyagból, amiből látszólag sok van, mégis kevés: a kőből. A vállalat csak annyit tehet, hogy igyekszik lépést tartani a rohamosan növekvő igényekkel. Tatám az is sokat javítana a helyzeten, ha kihasználva a helyi adottságokat. egyre több kisebb kőbánya nyílna a megyében. Kiss Sándor 4 NŰGRÁD - 1970. május 12., kedd A nemrég múlt parasztromantika rekvizitumai: nádfe- deles kicsi kunyhó, gémeskút — és amit akartok. Ebben gazdagok voltunk. Gulasch, fokosch, paprika, menetschke — igen, ezt nézték, ezt fényképezték nálunk a külföldiek. A délibábot keresték, meg a „fokoscht” próbálták csattogtatni — nem sok sikerrel. Ezt jelentettük külföld számára. És a hazai „illetékesek?” Ki törődött a kenyértelen Tarjánnal, ki a hárommillió koldussal az országban? Megrázó riportok jelentek meg hazai és külföldi lapjok- ban az akkori Teleki téren hónapokig tanyázó kubikosokról, akik ott aludtak talicskájuk mellett subájukon, ott főzték az örökös lebbencs- levest vagy papnkáskrupüt. S ha már végképpen nem volt más (és alig volt), „kitántorogtak” Amerikába. A „színes” riportokat borzong- va olvasták, de segítséget csak egy-egy „közmunka” Február 1 -tői dolgozik a berceli volt Pápai-féle kastélyban a budapesti Textilfeldolgozó Ktsz részlege, amely bárány- és panofixhulladékból készít munkamellényeket. Az átalakítás 300 ezer forintjába került a ktsz-nek és 40 főnek tudnak munkát adni. A helyi tanácsnak a kastély bérleményéért a szövetkezet évi 10 ezer forintot fizet. Tovább bővítenék az üzemet, ha a kastélyban lakó családnak lakájt tudnának szerezni, mert az ö tulajdonukban még hat különböző méretű helyiség van, ahol lehetőség nyílna a szociális létesítmények elhelyezésére is. Azonkívül természetesen további ■ munkaerőket tudnának alkalmazni. Képünkön: Eszényi Eszter rögtönzött bemutatója az üzem egyik termékéből Koppány György felvétele KBT'tanácskozás Ezüstserleg Debrecenből 'Debrecenben, a Közúti Balesetelhárítási Tanács kétnapos konferenciát tartott. Az országos tanácskozáson Nógrád megyét Cser Gyula, a' 2. sz. AKÖV igazgatója, a megyei KBT titkára képviselte, aki a következőket mondotta a tanácskozásról. — Az első napon a közlekedést érintő fontos kérdésekről hangzott el referátum Kiss Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesének előadásában. A második napson dr. Borbíró László rendőr ezredes, a Belügyminisztérium közlekedésrendészeti csoportfőnöke tartott megnyitót, majd tájékoztató hangzott el a közúti balesetek számának múlt évi alakulásáról. Tavaly 22 877 személyi sérüléssel járó baleset történt, ez 11,4 százalékkal magasabb, mint 1968-ban. A baleseteknél, 31 091-en sérültek meg, közülük 1130 személy életét vesztette; 9745 súlyosan, és 20 216 könnyen megsérült. A tanácskozáson értékelték a KBT 1969. évi munkáját és szó esett az idei feladatokról is. A vita után kihirdették a közúti balesetelhárítási verseny múlt évi eredményeit. Az .értékelés a hasonló területi adottságok alapján három csoportban történt. Nógrád megye az egyik csoportban első helyen végzett, s ezért díszes ezüstserleget kapott — mondta a KBT titkára. + A serlegen ez áll: a KBT versenyében 1969-ben I. helyen végzett Nógrád megye tiszteletdíja. Megyénk — hat megye közül — az első helyet azért érdemelte ki, mert csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma csakúgy, mint a halálos balesetek száma is a múlt évben, 1968-hoZ viszonyítva. Meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor a forgalom mintegy 20—25 százalékkal nőtt. Az eredmény a közlekedésrendészet dolgozóinak, a KBT tagjainak jó munkáját dicséri. Megyénkben a közúti fegyelem megfelelő propagandamunkával is pjárosul — gondoljunk csak az iskolákban az üzemeknél, intézményeknél folyó KRESZ-oktatásra a megelőzést szolgáló előadásokra. Az eredményhez — az ezüstserleghez — csak gratulálni tudunk. —ács-r Koraszülés, csecsemőhalálozás A több éven át pontosan vezetett megyei adatokból kiderül, hogy a szülő anya kora, családi helyzete, lakáskörülményei, s a korábbi abortuszok száma szerint bizonyos mértékben változik a koraszülések gyakorisága és a csecsemőhalálozások száma. Az elmúlt esztendő is a több évea tapasztalatot erősítette meg. A házasságon kívül szülő anyáknál igen magas, 285 ezrelékes volt a koraszülési arány. Hasonlóan tetemes mennyiségű a koraszülés a cigánytelepeken, a kolóniákban, azaz minden olyan helyen, illetve helyzetben, ahol az anyagi körülmények az átlagosnál rosszabbak, g. az anya idegrendszeri egyensúlya gyenge alapokon álL Hozzájárul a magas koraszülési ezrelékhez a lakóhelyek centrumától való távolság is, a nehezebben megközelíthető helyeken ugyanis a gondozási munka színvonala nem éri el az átlagosat. Az elmúlt esztendő adatai Ismét alátámasztották azt a tényt, hogy az anya foglalkozásának már nincsen határozott szerepe a csecsemőhalálozásban. Az értelmiségi és könnyűmunkás kategóriák ugyan még most is a legjobbak, de nem többel, mint az átlagérték 8— 10 százaléka. Az anya kora jelentős hatást gyakorol a csecsemőhalálozási arány alakulására. A 17. évét még be nem töltött nő sem testileg sem szellemileg nem elég érett az utód felnevelésére. Ennek alapos bizonyítéka, hogy a 17 évnél fiatalabb anyák csecsemőinek halandósága tavaly is magas, 167 ezrelékes volt. (Az átlag 31,8 ezrelék.) Ember jelentett, amikor -fele nap>- számért, de kétszeres teljesítményért hordták a követ, a homokot az építkezéseknél, útépítéseknél. Boldog volt az a banda, amelyik a „kubikosbabánál” tíz centit tudott csalni a felszín kőrétege alá csempészett tíz centis földdel, homokkal, . kaviccsal, már aszerint, hogy éppen mivel dolgoztak. Ezt a kubikosbabát meg kell magyarázni, mert az az érzésem, félkézzel megszámolható, ki tudja, mit jelent. Nos, amikor valahonnét el kellett hordani a, földet, rendszerint egy félméter átmérőjű, kör alakú területről nem vitték el. Ez aztán kis tornyocskaként felmagasodott, illetve a föld színével egyenlő magas maradt és alapjául szolgált az elszállított föld mennyisége kiszjámításának. Ha ezt kis furfanggal megés gép magasították, a számítás több földmunkát mutatott. A tisztességes ellenőr nem vett tudomást arról, ha a fű gyökere és a baba „feje” között fél arasz idegen anyag látszott ... Nem tudom hogy van ma, csak azt, hogy a kubikosok ma jól keresnek, meg tőlük azt, hogy ilyen furfangra nem kell vetemedniük. Megkapják bérükét becsületesen. A milliónyi munkás. A minap írtam: beleszólásuk van még munkájuk irányításába is, tehát közvetve bérüket, keresetüket szinte maguk alakítják ki. És a gép? Könnyű neki. Olajjal etetik, benzinnel itatják, ápolják, ke- negetik. Amikor Archimedes megvédte szigetét az ellenségtől, egy sereg gépet alkalmazott. Például a legegyszerűbb gépjét, az emelőt, hajítógépjeket és egyik különleges találmányát, a csigasort. Nem ok nélkül mondta állítólag csigasorának erejét méltatva: „Adjatok egy fix pon tot, és én kimozdítom a világot sarkaiból”. Aztán jött az új találmányok sora, jött a gőz, az olaj, a benzin, a gáz, jöttek az apróbb módosítások, jött a robbanás, az elektromosság (most itt tartunk), de inár a kapuk előtt áll az atomhasadás ereje és hol, de hol van még a sor vége? Ezer találmányt, javítást kihagytunk, de könyv kellene meg a felsorolásukhoz is. Gyorsuló jdő? Igen, gyorsuló idő, és benne a' még gyorsabb, a robbanó tudomány. A robbanó tudomány, amely mögött ott áll ismét az ember. A törpe, aki már kiszámítani is alig tudja, hogy a világ erői» bői mit szabadított fel ,és milyen erőket állított szolgálatába rövidke két-háromezer esztendő alatt. — kussinszky —i i i