Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 109. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 12., KEDD Fock Jenő Varsóban (2. oldal) Kitüntetések az SBTC közgyűlésén (5, oldal) Professzor — az alvá-ró! (6 oldal) Gyorsabban és többet természetesen a lakások- Az állam és a tanács ho­* rol van szó. Erről be­széltek vasárnap sörözés köz­ben vagy a falukban, a ház előtt üldögélve, de felvetődött a téma reggel a vonaton és a buszon is. Kétség nem fér hozzá, hogy az utóbbi években aligha akadt olyan rendelke­zés, amely annyi embert érin­tett volna mint a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozat. Már korábban hallottunk róla, tudtuk, hogy valami ké­szül, szakemberek városokban és falvakban a lakáshelyzetet vizsgálták és április 16-án az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány együttes ülésén döntöttek. Nem tudom, hogy a közlemény olvasása közben kinek mi volt az érzése, de én megelégedettséggel vettem tudomásul, hogy ezt az alap­vető gazdasági, társadalmi, sőt időközben politikai tényezővé nőtt kérdést végre komplex módon szabályozták, vagyis a lakásépítésre, az -elosztásra és a meglevő lakásra, össze­hangolt határozatot hoztak. Az elmúlt két évtizedben hazánkban egymillió új lakás épült. Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton és Nagybátony- ban joggal büszkélkedünk az új lakótömbökkel, és micsoda házakat építettek a községek­ben! De mit mondjunk a la­kásigénylők százainak és ez­reinek, milyen választ adjunk az 500—600 forint albérletet fizető fiataloknak? Azt már nyugodt lelkiisme­rettel állíthatjuk, hogy a 15 éves lakásépítési programot teljesítjük, vagyis az egymil­lió lakás a tervezett időre el­készül, mert most a párt és a kormány úgy intézkedett, hogy a negyedik ötéves terv időszakában, 1975-ig legalább 400 ezer lakás épüljön, intéz­kedtek. hogy az utóbbi évek 63 ezres átlagáról évi 80 ezer­re növeljék az építést. Ennek érdekében mit tesz a párt és a kormány? A népgazdasági beruházásokból növeli a la­kásépítésre, a közművesítésre és a hozzákapcsolódó ipari és szolgáltató háttér fejlesztésére fordított összegeket. Hol van a legnagyobb segít­ségre szükség? A fővárosban és a vidéki városokban. Itt is, a Nógrád megyei városokban és iparközpontokban leginkább a munkáscsaládokat és a csa- ládalapító fiatalokat kell la­káshoz juttatni. A határozat kimondja, hogy a lakások kö­zel felét állami erőből kell építeni. Miért csak a felét? Azért, mert itt is érvényesül a szabály, hogy csak addig nyúj­tózkodhatunk. ameddig a ta­karó ér. Népgazdaságunk ere­jéből — az, egyéb kiadásokat figyelembe véve — a követke­ző öt évben 180—200 ezer la­kásnál többre nem, futja. De mi legalább, 400 ezer lakást akarunk építeni! Akkor nincs más megoldás, fogjunk össze: a lakosság erőforrásaiból és a vállalatok törvényesen erre a célra fordítható összegeiből is épüljön minél több lakás, legalább további 200 ezer, min­den rendelkezésre álló eszköz­zel erre kell ösztönözni az embereket. gyan segítheti a lakásépítke­zést? Ügy, hogy idejében és megfelelő területet juttat a lakásépítőknek, ha utat épít, és az előközművesítést elvé­gezteti. De hiszen ez újabb milliókba kerül! Kétségtelen. Éppen ezért szükséges, hogy a tanácsok olyan önállóságot kapjanak, amely lehetővé te­szi a központi fejlesztési célok megvalósítását, másrészt a ta­nácsok maguk dönthessenek a lakásépítést szolgáló eszközök gyors és lehető leggazdaságo­sabb felhasználásáról. Minél előbb és minél több lakásra van szükség. Éppen ezért helyes, hogy ezután Is többféle formát kell alkalmaz­ni: a központi, a tanácsi, a vállalati és az egyéni lakás­építésre is szükség van. öröm­mel üdvözöljük azt a kezde­ményezést is, hogy a mai la­kásszövetkezetek mellett a szövetkezésben rejlő lehetősé­gek kihasználására és a lakás­építések könnyítésére, gyorsítá­sára új típusú szövetkezete­ket fognak szervezni. Nógrád megyében több nagy vállalat működik és újabbak települnek ide. Szükség van szorgalmas munkásokra, jó szakemberekre? Igen. Tudja a vállalat vezetősége, hogy kinek van leginkább szüksége la­kásra, és ki érdemli azt meg? Igen! Akkor a vállalatok épít­senek saját dolgozóiknak több lakást az eddiginél, támogas­sák jobban az építkezőket, de ezzel egyidejűleg kapjanak jo­got a bérlő kijelölésére is! Kevés a lakás, de sokan na­gyobb lakásban laknak, mint amilyenre feltétlen szükségük van. Vajon eddig mi ösztönöz­te őket arra, hogy cseréljenek, vagy bérbe adják a családi ház egy részét? Semmi. Sőt, merev jogrendszerünk és a megváltozott körülményekhez nehezen alkalmazkodó gya­korlatunk útját állta annak, hogy a lakásokkal ésszerűen gazdálkodjunk. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy tartósan nem lehet értéke alá szorítani a legnagyobb hiány­cikk árát. Szükséges és idősze­rű, hogy államunk a lakás­cseréket ösztönözze, a lakás­forgalmat új módon szabá­lyozza. Az állam kedvezmé­nyeket ad a lakásépítés és -el­osztás során, tetemes költsé­geket visel a lakóházak fenn­tartásával és felújításával, te­hát indokolt és szükséges, hogy a lakbéreket is emeljék. Te­gyük mindjárt hozzá, hogy ezt a többletköltséget államunk lakbér-hozzájárulás formájában megtéríti, a nyugdíjjal, illetve a fizetéssel együtt a különbö­zetit megkapjuk. A z új rendelkezés • egyes részleteit az emberek még vitatják, a gyakorlati végrehajtást illetően elvétve akadnak aggályoskodók is. De a lakosság többsége meg­érti. hogy a határozat átfogó, a lényeget ragadja meg, az ál­lami, társadalmi és magánerő összefogásával a közösség ér­dekét szolgálja. A párt és a kormány határozata azt a célt szolgálja, hogy gyorsab­ban és több lakás legyen. Fazekas U Napirenden A pásztói járás fejlesztése Ülést tartottak a városi, járási tanácsok végrehajtó bizottságai Több kérdésben döntettek a járási, városi tanácsok végre­hajtó báaotitságai, amelyek tegnap délelőtt ülést tartot­tak. A Pásztói járási Tanács Végrehajtó Bizottsága nagy érdeklődiés mellett tárgyialt a járás kommunális fejlődésé­ről, valamint a távlati ter­vekről. A harmadik ötéves terv idősziakiábain a kommunális és közmű­fejlesztés a tervezettnél gyorsabb ütemben növe­kedett a járásban — állapította meg a végre­hajtó bizottság —, de az igé­nyeket még így sem tudták kielégíteni. Nagy segítséget jelentett az új gazdaságirá­nyítási rendszerből adódó na­gyobb tanácsi önállóság, amelynek lehetőségeit a köz­ségi tanácsok nagy többsége helyesen ismerte fel. A járása székihely, Pásztó a nagyobb arányú fejlődés útjára lépett, megépült az első emeletes ház 18 lakással. Emellett a járás­ban többféle lakásépítési for­ma valósult meg a helyi adottságoknak megfelelően. A pásztói járásiban több üzem, illetve termétősBöveitkezet adott segítségeit útépítéseikhez, iránit például Egyházasdiange- leg, Hasznos, Cseirhátsaent- i.ván és Buják. A tervidőszak végére befejeződik Pásztó és Erdőkürt vízműviesítése. Ecsegen a sikertelen víz­kutatás akadályozta a munkálatokat, így annak építése áthúzódik a következő ötéves terv ide­jére. Ezt követően a végrehajtó bizottság a negyedik ötéves terv feladatait tárgyalta, a legsürgősebb feladatok meg­oldását tűzve ki célul. A já­rási székhelyen a magánla­kás-építés ütemének fokozása mellett növelik a célcsopor­tos lakásépítést is, mivel sok olyan család van, amelyek­nek elhelyezése csak így old­ható meg. Az előterjesztés részletesen foglalkozik az ivó­vízellátási, a csatornázási, közművesítési feladatokkal, az utak korszerűsítésével, vala­mint a gázellátással. Ezeknek a céloknak megvalósulása hozzájárul az egész járás fej­lesztéséhez. Ugyanakkor fel­hívta a községi tanácsok fi­gyelmét, hogy már most te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket az átmenet bizto­sítására, illetve a tervezett feladatok előkészítésére. A járási tanács ehhez minden segítséget megad a helyi ta­nácsoknak. A Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az ellátatlan öregek szociális helyzetét vitatta meg. Balas­sagyarmaton mintegy 300— 350 idős ember él, akik segít­ségre és támogatásra szorul­nak. A városban jelenleg 54 állandó segélyezett van, a rendszeres segélyösszegek egy főre jutó átlaga azonban nem éri el a 300 forintot. A rá­szorulók esetenkénti szociális segélyezésére ta­valy több mint 25 ezer forintot használtak fel. A Balassagyarmati járási Tanács Végrehajtó Bizottsága az ifjúságivédelmi munkával foglalkozott és megállapította, hogy a járási ifjúságvédelmi munkaértekezlet csak részben A Kállai Gyula vezette ma­gyar parlamenti küldöttség megkezdte egyhetes törökor­szági látogatását. Röviddel az Ankarába érkezés után or­szággyűlésünk elnöke és a kí­séretében levő képviselők megkoszorúzták a modern Tö­rökország megalapítójának, Kemal Atatürknek a város fölött emelkedő mauzóleumát. A küldöttség a török hadse­reg különböző fegyvernemei­nek katonáiból álló díszőrség ben fokozott gonddal kell felmérni a járás területén élő. veszélyeztetett fiatalok élet- kömLmémyeiit és számukra se­gítséget nyújtani. A Salgótarjáni járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága az utógondozás feladatait vitatta meg, a Szécsényi járási Ta­nács VB pedig értékelte az Endrefalva községben meg­tartott komplex felügyeleti vizsgálat eredményeit. A Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága nagy érdeklődés mellett tár­gyalt a városra jellemző ipari szolgáltatás helyzetéről és az igények kielégítéséről, illetve az elkövetkezendő évek feladatairól. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy mutatkozik ugyan némi fejlődés, azonban a pe­remkerületek ellátottsága nem kielégítő. A szolgáltatások, az egyre növekvő igények kielégítésé­re a .vállalatok és a kisipari szövetkezetek mellett a magán­kisipart is jelentősen fejlesz­teni kell — főként a radioes televízió és a háztartási gé­pek javításával — annak ér­dekében, hogy \a verseny fo­kozódásával jobban ki lehes­sen elégíteni Salgótarján la­kosságának igényeit. sorfala között végighaladva helyezte el az impozáns, osz­lopos épület központjában le­vő sima márvány síremlékre koszorúját. Nem sokkal a ko­szorúzás után a török nem­zetgyűlés mindkét házának el­nökei is fogadták a magyar vendégeket. A magyar vendégek tiszte­letére a szenátus elnöke dísz­vacsorát adott. A vasárnap délelőtti órák­Meggyorsult a kukorica vetése Először a későn jött tavasz, később már a vetőgépek, a műtrágyaszórók, a különböző gépalkatrészek hiánya akadá­lyozta a gazdasági műveleteket a nógrádi szövetkezetekben. Azonban a közös gazdaságok vezetői gondos, pontos szerve­zéssel, a tagok szorgalmas munkával próbálták behozni az elmaradást. Az igyekezet sikerrel járt. A szövetkezetek­ből érkező jelentések szinte kivétel nélkül arról számolnak be, hogy a gondok ellenére is meggyorsult a mezőgazdasági munkák üteme. Ha az idő —, ahogy a meteorológusok jelzik — tovább javul, hamarosan végeznek a tavaszi tennivalók­kal. A borsó, a tavaszi árpa ve­tése befejeződött. Ezen a mos­tani tavaszon mintegy 1800 hold borsót, valamint 11 és fél ezer hold árpát vetettek a kö­zös gazdaságok. Zabot az északi, hűvös területeken gaz­dálkodó szövetkezetek termel­nek, mindössze 2000 holdon. Eddig 1700 holdon került föld­be a rrmg. Meggyorsult a pillangós ta­karmánynövények telepítése is. A vöröshere munkái befe­jezés előtt állnak. Csaknem 9000 hold új telepítésű vörös­herével gyarapodik a közös gazdaságok takarmánytermő (Folytatás a 2. oldalon.) ban Sezgin államminiszternél tett látogatást küldöttségünk, majd az ankarai Hettita mú­zeum és a parlamenti épület megtekintése szerepelt a prog­ramban. Vasárnap este Kállai Gyu­la és felesége a magyar nagy- követségen adott fogadást a török vendéglátók tiszteletére. Parlamenti küldöttségünk hétfőn réggé Izmirbe utazott, (MTI) teljesítette feladatát. A jövő­Pariamenti küldöttség Törökországban \z SBTC—Dunaújváros NB I-es bajnoki labdarúgó-mérkőzésen egyetlen gól sem örvendeztette meg a szurkolókat. A vendégcsapat mint képünkön is látható — időnként teljes gárdával védekezett — sikerrel. (Tudósításunk az SBTC — Dunaújváros mérkőzésről a 7. oldalon) FOTO: KOPPÁNY GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom