Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
Vita az FMKT«róI As eredményes munka feltételei Ankét a szerkesztőségben A növényivédelmi munka szerepe, jelentősége együtt A növényvédelem teendői nót)t a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával, fejlődésével. Érthető ez, hiszen millliándios termelési értékekről lévén szó, a növényvédelmi munka elhanyagolása, vagy elmulasztása tetemes károkat okozhat egy-egy mezőgazdasági nagyüzemben. Nemes Bálint, a MÉM Növény- védelmi Szolgálatának igazgatóhelyettese ezért a zavartalan mufíka objektív és szubjektív feltételeinek megteremtésére hívta fel a figyelmet a Növényvédő Állomás és a NÖGRÁD közös ankét- ján. Nógrád megyében az elmúlt években sokat javult a növényvédelmi munka. Tata, Ferenc, a Növényvédő Állomás igazgatója beszédes számokkal bizonyította ezt. A mintegy 70 vagionmyi növényvédő szer baj nélkül került ki a földekre. Kiképeztek az elmúlt egy év alatt több mint 100 szakmunkást. A növény- védelem megszervezése, végrehajtása több milliós értéket mentett meg a közös gazdaságokban. Mindezek a haladás kezdeti jelei Nógrádiban. Sok még a tennivaló, hogy a növényvédelmi munka valóban súlyának megfelelő helyet kapjon a mezőgazdaságiban. Még az olyan jelentős gazdaságiban, mint a drégelypalánki, sem megoldott dolog ez. Emlékezetes az eset: a növény- védelem elmulaszitásía több milliós kárt okozott a rendkívül érzékeny bogyós gyümölcsökben. Több szakembert Jelenleg mintegy 250—260 engedélyezett növényvédő szer van forgalomban az országban. Közülük egészen jelentős a méreg, illetve erős méreg jelzéssel ellátott szerek száma. Felhasználásuk rendkívül nagy körültekintést igényel, hiszen az emberre is veszélyesek. Törvény intézkedik arról, hogy csak a növényvédelemhez értő szakemberek, szakmunkások dolgozhatnak az ilyen szerekkel. Azonban Nógrád megyében, de az ország üzemeiben sincs elegendő szakember. Az ország nem egészen 2800 mezőgazdasági üzeme közül mindössze 1600-ban van felsőfokon képzett növényvédelmi szakember. Nógrád megye helyzete még ennél sokkal rosszabb. Ruszin Tibor, a megyei Növényvédő Állomás főmérnöke azokról az erőfeszítésekről szólt, amelyeket a növényvédő állomás, a megyei, a járási szervek, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek tesznek a szakemberképzés gyorsítása érdekében. Jelenleg a megye mintegy 90 mezőgazdasági nagyüzeme közül 45— 50-ben van a növényvédelemhez értő szakember. Gödöllőn. Keszthelyen többen tanulnak most is. Méig így is 1971 végére jelölik meg a szakemberek azt az időpontot, amikor valamennyi mezőgazdasági üzemben hozzáértő növényvédelmi szakember, megfelelő számú szakmunkás dolgozik majd. Megismerni a növényvédő szereket Mindezekből következik, hogy a megyei Növényvédő Állomásnak az államhatalmi szerveknek, a KÖJÁL-nak fokozottabb figyelemmel kell kísérnie a mezőgazdasági üzemek, a növényvédő szereket forgalomba hozó vállalatok tevékenységét. Dr. Kalmár Zsuzsa, a KÖJÁL képviselője, dr. Virág Zoltán, a balassagyarmati járás közegészségügyi felügyelője és Fráter Lóránd, a megyei tanács munkavédelmi felügyelője egyaránt figyelemre méltó észrevételeket tett ezzel kapcsolatosan. Az ellenőrzések tapasztalatai bizony egy sor üzemben, vállalatnál nem a legkedvezőbbek. A növényvédő szerek szakszerűtlen tárolása, élelmiszerboltokban való árusítása életveszélyes balesetek forrása lehet, ha nem tartják be a szükséges óvórendszabályokait. Ezért fokozott szigorúsággal kell őrködni azon, hogy a növény- védőszer-kereskedelemben, a mezőgazdasági üzemekben betartsák a törvényes előírásokat. Többen elmondották a tanácskozáson, hogy az AGRO- KER Vállalat balassagyarmati telepén nem tudnak mindig hozzájutni a szükségles növényvédő szerekhez. Lőrincz Károly, a telep vezetője be jelenítette: intézkedtek, hogy az AGROKER-mél hozzáértő szakember foglalkozzon a növényvédő szerekkel. Gondosabban mérik fel a szövetkezetek igényét, megismertetik a gazdaságokat az új növényvédő szerekkel, s akárcsak a növényvédő állomás, szaktanácsokat is adnak felhasználásukhoz. Eljárnak abban is, hogy a növényvédelmi munkáihoz szükségles védőruhákért, felszerelésekért ne kelljen Budapestre utazniok a gazdaságok képviselőinek, mert megvásárolhatják Balassagyarmaton. Korszerűbb növényvédelmi gépeket A hatékony növényvédelmi munka feltétele az is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek nagyteljesítményű növény- védelmi gépekkel rendielkez- zienek. Nógrád megyében például csupán a Magyamándo- ri Állami Gazdaság vásárolt Írét, legújabb típusú, nagyteljesítményű permetezőgépe»t. A szövetkezetekben, az állami gazdaságokban a Rapid- tox 2 növényvédőgépek dolgoznak ma is, pedig ezeket a készülékeket jónéhány éve már korszerűtlennek minősítették. Nyilván, e téren tervszerű, átgondolt fejlesztésire van szükség, ha meg akarjuk előzni a későhbl, komolyabb gondokat. Jelenleg nincs olyan kialakult géptípus, amelyet ajánlani tudnak a mezőgazdasági nagyüzemeknek a szakemberek. A növényvédelem legkorszerűbb módszereihez, a repülőgépes, a helikopteres permetezéshez nincsenek meg a feltételek. Nemcsak azért, mert a fél- száznál alig több növényvédelmi repülőgépből, a néhány helikopterből nem igen jut Nógrádiba. Az ilyen munkának az is akadálya, hogy néhány valóban nagy üzem kivételével, nincs olyan ösz- szefüggő terület, ahol ezek a gépek zavartalanul végezhetnék munkájukat. A házikertek védelmében A házikertek, gyümölcsösök növényvédelme az ankét egyik legvitatottabb témája volt. Nógrád megyében mintegy 80 ezer házikert van, amelynek növényvédelmét a korábbi módszerekkel, az ÁFÉSZ-ek által szervezett házi brigádokkal nem sikerült megoldani. Pedig a házikertek, háztáji gazdaságok, a gyümölcs- és zöldségelláltás jelentős részét adiják. a háztájit egyre inkább a közös gazdaság részének tekintik a tsz-vezetők. Ebből következik, hogy gondoskodni kell a háztájiban termelt értékek védelméről is. Homok Lajos, a Drégelypalánki, Kazinczi Sándor, a Szurdokpüspöki községi Tanács titkára amellett foglalt állást — Nemes Bálint is ennek adott hangot előadásában, a Szabolcsból hozott tapasztalatokra alapozva —, hogy a háztáji gazdaságok, a házikertek növényvédelmét a közös gazdaságnak kell megszerveznie, ellátnia. A dré- gelypalániki szövetkezet fő- agronómusa, Gordos Gyula, a Palóctáj Tsz-szövetség munkatársa pedig azt hangsúlyozta, hogy a kisüzemek növényvédelme nem oldható meg nagyüzemi módszerekkel. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ezek a gazdaságok a korábbinál több, de kisebb mennyiségekben csomagolt növényvédő szerekhez, megfelelő kisgépekhez jussanak. A szövetkezetek, illetve a növényvédő állomás szakemberei pedig lássák el szaktanácsokkal a gazdákat. Csak így, összefogva lehetséges lényeges előrehaladást elérni a nógrádi mezőgazdasági üzemek és a házikertek növényvédelmében. Vincze Istvánná Az idő Egyetlen magát korszerűnek nevezett gazdálkodás sem nélkülözheti azt a szellemi energiát, amelyet az üzemekben dolgozó fiatal műszakiak és közgazdászok képviselnek. Az értékes „szellemi tartalék” feltárása, felhasználása azonban elképzelhetetlen szervezettség, tervszerű és átgondolt tevékenység nélkül. Ismert probléma, hogy az egyetemet, felsőfokú technikumot végzett fiatal szakember, az üzemi értelmiség utánpótlása nem azonnal — munkába lépése napján — kerül a képzettségének megfelelő munkakörbe. Az indokolatlan türelmetlenség nem használ, ellenkezőleg — árt az ügynek, esetenként fölösleges feszültséget okoz az idősebb és fiatal műszakiak és közgazdászok között. *¥■ A KISZ sajátos termelést segítő mozgalmai között kiemelkedő szerep jut az üzemi FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) — mozgalomnak, amely megyénkben elsősorban a Nógrádi Szénbányák Vállalat munkaterületein ért el kimagasló eredményeket. A KISZ salgótarjáni járási bizottsága nemrégiben terjesztette a megyei végrehajtó bizottság elé azt a figyelemre méltó jelentést, amely a fiatal műszakiak és közgazdászok helyzetével, szerepével, a mozgalmi munkában sajátos rétegigényt kielégítő FMKT-csoportok járási tapasztalataival foglalkozott. A végrehajtó bizottság tagjai közül többen hangsúlyozták, hogy csak a vita során, az egyre élénkülő eszmecsere hevében ismerték fel: a téma az egyik legkorszerűbb feladatra, a fiatal műszaki értelmiség alkotóerejének jobb felhasználására, az ipartelepítéssel együtt járó gondokra, a későbbi — és a mostani — műszaki fejlesztés lehetőségeire irányította a figyelmet. A járásiak jelentése természetesen nem tartalmazza mindazt, amit a megyében kialakult — vagy kezdeti próbálkozásában elsorvadt — FMKT-mozga- lomról tudni kell, de példával szolgál a többi járási és városi bizottságnak a mozgalom mielőbbi felülvizsgálatában és értékelésében. 1*1 A járási bizottság tizenegy üzemi jellegű önálló KISZ- alapszervezetnél és egy nagyüzem) bizottságnál vizsgálta az FMKT helyzetét. A salgótarjáni járásban végzett felmérés alapján öt üzemben, illetve vállalatnál jelenleg 40 ffetal — 35 éven aluli — mérnök és 230, harminc éven aluli technikus dolgozik. Az FMKT-mozgaArchépek Három régi „üveges7 A tervező asztalhoz ül, és új formákat álmod a papírra: hattyúnyakú padlóvázákat, ó'omkristály dísztárgyakat, csiszolt és festett poharakat és kelyheket. Ki az, aki a tervezőn kívül azonnal meglátja a csupasz vonalakban az új formát? Hogyan lesz a rajzokból kézzelfogható valóság? * Három régi „üveges” dolgozik a Salgótarjáni Öblösüveggyárban, Gibela József, Horváth Ágoston és Dembrovszky József, akik sokat mesélhetnének erről, hiszen évek óta megszámlálhatatlan mintadarab került ki kezükből. Gibela József mégis szerényen szabadkozik: — Tudja, mások is csinálnak mintákat. Miért éppen rólunk írná? Meg aztán egy-egy új forma többnyire nem is egyetlen ember munkája . .. Egy pillanatig sem lassulnak a mozdulatai, amíg beszélgetünk. A kemencenyílásokban vörösen izzik a, folyékony üveg, a hőség a bort perzseli, kis verítékcseppek ülnek a homlokán, amiket kézfejével időnként letöröl. Füstszínű likőrösüvegek nyakát formálja, a füleket rakja fel. Talán hajszálnyi különbség sincsen az egyik és a másik darab között, pedig egyetlen mérőeszköze: a szem. Az izmok, az ujjak bárminél pontosabban alakítják az engedelmes anyagot. Mi kell ahhoz, hogy valaki még párja nincs, soha sem látott új formákat készíthessen? Gibela József Erdélyben, egy üveggyárban tanulta a szakmát, Dembrovszky József Tordán. Mindketten a negyvenes évek elejétől dolgoznak a Salgótarjáni Öblösüveggyárban. Akárcsak Horváth Guszti bácsi, aki tulajdonképpen már nyugdíjban van, de a szíve újra és újra visszahúzza a kemence mellé. Az évtizedek alatt nagy gyakorlatra és kézügyességre tettek szert. Jó „üveges” e két tulajdonság nélkül nem boldogulhat. A mintadarabok elkészítésénél mégis a legfontosabb: a képzelőerő. Ha papíron már megszületett az új forma, a tervező és az üvegfúvó összedugja fejét. Hogyan is kellene megcsinálni? Nem számít akkor sem az idő, sem a fáradság. A formátlan tűzgömb nem mindig engedelmeskedik az ember akaratának. Ha az első darab nem sikerül, következik a második, a harmadik ... Lehet-e ezeket a perceket egy kicsit a számítógépek programozásához hasonlítani? Csak annyiban, hogy az izmok „megtanulják" a mozdulatok sorrendjét, s azt is: egyhez- egyhez pontosan mennyi erőkifejtésre van szükség. Végül asztalra kerül az új forma és vizsgázik. Valóban olyan-e, amilyennek a tervező és az üvegfúvó elképzelte? Ha nem, kezdődik minden elölről. És ha igen? Bemutatótermekbe, kiállítások vitrinjeibe kerül, kereskedők vallatják, vizsgálják, érdeklődők járjak körül, zsűri bírálja és értékeli, mit ér. Jó esetben díjakat és okleveleket kaphat... Ha tetszik a szakembereknek, megrendelést küldenek a gyárnak. • * Azokra vár a feladat, hogy az új forma gyártását és a fogásokat elmagyarázzák, akik a mintadarabot elkészítették. Egy-egy ideig a három régi „üvegesnek" legfőbb gondja, hogy a brigád tagjai minél hamarabb megbarátkozzanak az új üvegformával. S ha már a termelés olajozott síneken szalad, újra visszaváltoznak egyszerű brigádtagokká... Kiss Sándor 4 NÓGRÁD — 1970. május 10., vasárnap nekik dolgozik lom a megyében eddig a bányaüzemeknél érte el a legteljesebben a célját: állandó társadalmi megbízatást jelentett sok fiatal mérnöknek, technikusnak és közgazdásznak a műszaki fejlesztés, a munka szervezettsége és termelékenységének növelése szempontjából. Öt FMKT-csoport szolgálta eredményesen, a fiatalok szakmai és politikai műveltségének fokozását. Évente mintegy 100—120 műszakit vontak be a különböző feladatok megoldásába, tavaly hét szakdolgozatot készítettek (korábban több országos helyezést is elértek), 85 fiatal újítót patronáltak (a benyújtott újítások 540 ezer forint megtakarítást eredményeztek!), segítséget nyújtottak a munkaszervezés korszerűsítésében, az anyagmentő akciókban és jutott erejük a szakmai tanfolyamok szervezésére, vezetésére, az ifjúsági brigádok patronálására, ifjúsági szakmai versenyek rendezésére is. Részt vállaltak a KISZ belső, szervezeti életének irányításában: harmincöt fiatal műszaki vezetőségi tagként erősítette az üzemi KISZ-t. ★ A korántsem teljes felsorolás mutatja, milyen jellegű feladatokat vállalhat és teljesíthet eredménnyel a fiafal műszakiak és közgazdászok, KISZ mellett szerveződő, úgynevezett „rétegcsoportja”. A végrehajtó bizottság ugyanakkor elfogadta azt a megállapítást is, mely szerint a bányaüzemek megváltozott helyzete, a fejlődés objektív iránya kedvezőtlenül befolyásolta a megyében főként ezen a munkaterületen kialakult FMKT-tevé- kenységet. Az új helyzetben fokozott gondot kell fordítani arra, hogy mindazt a hasznos módszert és gyakorlatot, amely a bányász FMKT-csoportok munkáját jelentős mértékben kiemelte a többi közül — az új ipari üzemekben az ezután munkába álló fiatal műszakiak és közgazdászok is megismerjék, de ami ennél is fontosabb — alkalmazzák az új profilú üzemi gyakorlatban. Ilyen eredményre már most utalhatunk: ez évben az Öntödei Vállalatnál dolgozó fiatal műszakiak között sikerült kialakítani a KISZ irányítása alatt működő csoportot; a fiatalok elvállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a bárnál KISZ-helyiség és a járási úttörőtábor tervdokumentációját. i*i Az idő nekik dolgozik, a jövő feladataiban, jelentés részt vállalnak majd az újonnan települt üzemek fiatal közgazdászai és műszaki képzettségű dolgozói. Tradíciók nincsenek ugyan, de ha az üzemi, a járási és városi bizottságok nem hagyják elaludni a salgótarjáni járási bizottság által felvetett FMKT-ügyet és időben kialakítják a megfelelő munkaformákat, folyamatosan foglalkoznak a szervezéssel — egyre több helyen hasznosítható lesz majd ez a forma, amely iránt érdeklődés, élő igény van a fiatalokban. Három év alatt hét üzemtelepítés történt a salgótarjáni járásban, és további 500 milliós beruházás várható. Az iparban foglalkoztatottak száma eléri majd az ötezer dolgozót. Az elérhető eredmény nem lehet teljes az FMKT-csoportok nélkül. Pataki László / Országos népművészeti pályázat „Országos népi szőttes sárközi emlékdíja’» pályázatot hirdetett a a Népi Iparművészeti Tanáccsal, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Népművelési Intézettel karöltve a Tolna megyei Tanács. A pályázat célja a magyar népi díszítőművészet felelevenítése, a hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése, hogy a népművészeti alkotások modern korunk követelményeinek is megfeleljenek. A pályázaton részt vehetnek iparművészek, szövetkezeti tagok, népművészeti szakkörök vezetői és tagjai, bárki, aki az országban népművészettel, népi díszítő motívumok tervezésével és készítésével foglalkozik. Pályázni csak olyan alkotásokkal lehet, amelyek más pályázaton még nem szerepeltek és a kereskedelemben sem ismeretesek. Az országos bemutatót az év júniusában a szekszárdi Béri Balogh Adám Múzeumban rendezik meg. A pályaművek beküldésének határideje e hónap vége. a két 5— 5000 forintos „Sárközi-emlékdíjon** kívül két kategóriában egy első, két második, és négy harmadik díjat adnak ki. Indul az országos népművészeti pályázatán megyénk szövetkezeti ipara is. Már hosszabb idő óta készülődnek a pályázatra a Szécsényi Palóc Htsz tervező asszonyai és szövőnői. Most állítják össze azt a kollekciót, amellyel valamennyi kategóriába beneveznek. Fény és árnyék Salgótarjánban Fotó: Céhmester
