Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
I KÖZLERI (Folytatás at í. oldalról) ni. Ezekkel a célokkal összhangban kell megvalósítani a kapcsolódó iparágak fejlesztését. 5. A negyedik ötéves tervben az állami lakások átlagos nagysága két szobát érjen el. A lakások technikai felszereltsége és a házak átlagos emeletnagysága tekintetében pedig tartani kell a kialakult színvonalat. Indokolt, hogy a lakosság differenciáltan jelentkező igényeihez és teherviselő képességéhez igazodó különböző felszereltségű, egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is épüljenek. Külön elő kell segíteni azt, hogy a fiatal házasok, nyugdíjasok, egyedülállók növekvő hányada szabadulhasson meg a drága albérletektől, s ehhez hasonló jellegű kulturált és olcsóbb lakószobához juthassanak. 6. A lakásépítési program megvalósításában olyan irányítási és szabályozási módszereket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi önállóság kiszélesítését, ugyanakkor biztosítják a központi fejlesztési célok megvalósítását. A tanácsok önállóságát a lakások építésében elő kell segíteni azzal, hogy az államtól kapott központi pénzeszközök, valamint a lakásépítési célú tanácsi pénzügyi alapok mikénti felhasználásáról a tanácsok maguk dönthessenek. Helyes orientálásukat központi irányelvekkel kell elősegítetik A tanácsok a lakásépítéssel kapcsolatos központi előírásoktól annyiban térhessenek el, amennyiben a saját elhatározásaikon alapuló fejlesztések anyagi fedezetével rendelkeznek. 7. A lakásépítési program a tanácsok számára megnövekedett feladatot jelent Szükséges, hogy a tanácsok a területükön élő lakosság lekásproblé- máinak megoldásával, az állami, vállalati és magánlakásépítéssel komplexen foglalkozzanak és a feladatokra felkészüljenek. A lakásépítési program megvalósítása érdekében megfelelő és időben történő területelőkészítéssel, előköz- művesítéssel, aktív területgazdálkodással tegyék megalapozottabbá és szervezettebbé a lakásépítkezést. A tanácsok, a vállalatok és a lakosság lakásépítéssel kapcsolatos szolgáltatási igényeinek kielégítéséhez intézményes segítséget kell biztosítani. E célra szolgáltató jellegű szervezeteket {szövetkezeteket, irodákat, vállalatokat) lehet létrehozni, vagy e feladatokkal meglevő szervezeteket kell megbízni. A lakásépítési formák fejlesztése 8. A lakásépítés továbbfejlesztése keretében ezután is többféle formát kell alkalmazni, hogy lehetővé tegyük a lakásépítési program biztonságos teljesülését, a központi, a tanácsi, a vállalati és a lakossági erőforrások leghatékonyabb felhasználását, és ezzel a lehető legtöbb építési és vásárlási igény kielégítését. A lakásépítés rendszerének lehetővé kell tennie, hogy a családok a különböző konstrukciókban jövedelmi helyzetüknek és igényeiknek megfelelően elégíthessék ki lakásszükségletüket. Ezért a lakásépítés jövőbeni rendszerében indokolt fenntartani az állami, a szövetkezeti, a vállalati lakás- építési formákat, továbbá a lakossági építkezést és az értékesítésre történő öröklakásépítést. 9. A tanácsi lakásépítés keretében megvalósuló lakások legalább egyharmadát — megyei szinten — a tanácsok szövetkezeti lakásként értékesítsék, de legalább 40 százaléka bérlakás legyen. Az értékesítés meghatározott arányának növelésében a tanácsok legyenek érdekeltek azáltal, hogy az egyharmadon felül értékesített lakások utáni készpénzbevétel (előtörlesztés) a tanácsokat illesse meg és ezekből növeljék a lakásépítkezések pénzügyi alapját. 10. A mai lakásszövetkezetek mellett a szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítés szerve2 NÓGRÁD - 1970. zettségének növelése céljából új szövetkezeti formát is ki kell alakítani. Ki kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció feltételeit és kezdeményezni kell azok fejlődését, viszonylag széles körű elterjedését, hogy a későbbiekben ez a lakásépítési forrna mielőbb az igényeiknek megfelelő arányt érjen el a lakásépítésben. A lakásépítő szövetkezetek tagjaik számára biztosíthatják a fenntartással és a lakással összefüggő szolgáltatásokat. Azok számára, akik — főleg fiatalok — keresetükből. csak hosszabb idő alatt képesek előteremteni a lakásépítkezéshez szükséges hozzájárulást, előtakarékossá- gi rendszert kell létrehozni. 11. Az építési formák között kapjon nagyobb szerepet a vállalatok, üzemek és intézmények lakásépítése, a jelenlegi keretek és feltételek kiszélesítése. A vállalati dolgozók saját lakásépítésének támogatása mellett célszerű a vállalati és a tanácsi erőforrások hatékonyabb együttes felhasználására törekedni. 12. Számszerű korlátozás nélkül kell továbbra is lehetővé tenni a lakosság saját lakásépítésének különböző formáit. Ezen belül lényegesen növelni kell a szervezett (vállalati, OTP, valamint a személyi) kedvezményezésű társasházépítés arányát. A vidéki lakáshelyzet megoldásában továbbra is fontos szerep jut a családSház-építés- nek. A fővárosban és nagyobb városokban a lakossági építkezés fő fonná ja a többszintes társasba zépítés legyen. 13. A lakásellátás társadalom politikai jelentősége, a lakásra való előtakarékosság, a lakásépítésre és vásárlásra való felkészülés biztonsága érdekében a lakásépítési költségek (árak) alakulásának tervszerűségét biztosítani kell. A lakások átadási (eladási) árai fejezzék ki a lakások használati értékének — méretének, felszereltségének, területi fekvésének stfb. — különbözőségét. A lakásszövetkezetek esetében ne hárítsák át a lakás megvásárlójára a hatósági áremelkedésekből eredő többletköltségeket. Az illetékes állami szervek a lehetőségeinket meghaladó korszerűsít éSs építési szint- száimfnövelés stb. címén jelentkező áremelkedéseknek vessenek gátat. Az állami lakások átadási árainak színvonalában átlagosan legfeljebb évi 1—2 százalékos emelkedés engedhető meg. Az árak stabilitására való törekvés ne korlátozza a kivitelezők anva- gi érdekeltségiét. ugyanúgy jobban ösztönözzön a költségek csökkentésére. A lakáscserék ösztönzése és a lakásforgalom szabályozása 14. Meg kell teremteni a mainál lényegesen nagyobb érdekeltséget az önkéntes lakáscserére, mert ez az országos lakásalap relatív növelésének eszköze lehet, ami jelentősen hozzájárulhat a lakásigények jobb kielégítéséhez. A kellő érdekeltséget mind a lakásátadó, mind a lakásáibvevő részéről meg kell teremteni. Az érdekeltség növekedése feltételezd a lakbérek arányosságát, a tényleges használati értékhez való igazodását, továbbá a lakásbérlet értékének pénzbeli kifejeződését. 15. Mind a lakáscserére ösztönzés, mind pedig az arányosabb tehervállalás érdekében szükséges, hogy a béria- kásellátásban részesülők se jussanak minden ellenérték nélkül lakáshoz. Ebből a célból indokolt, hogy a lakásbérlet értékének általános elismerése keretében az új bér- és szolgálati lakások juttatása esetén a bérlők fizessenek egyszeri építési hozzájárulást a tanácsnak. A régi, megüresedő bérlakások kiutalásánál pedig az építési hozzájárulással arányos lakáshasználatba vételi díjat fizessenek a kiutaló tanácsnak. A lakáscseréiknél viszont a lakásbérlet értékének külön- bözetét térítsék meg a csemojus 10., vasárnap rélő felek egymásnak. A tanácsok számára biztosítani keli a jogot, hogy saját mérlegelésük alapján (szociálpolitikai érdekből) a régi, megüresedő, komfort nélküli és félkomfortos bérlakások kiutalása esetén a használatbavételi díjtól eltekinthetnek. 16. Az építési hozzájárulás és használatbavételi díj mértékét a lakások nagysága, minősége szerint differenciáltan — központi irányelvek figyelem hév étel év el — 10—40 ezer forint között az illetékes tanácsok határozzák meg. A tanácsi minőségi lakáscsere és szanálás esetén a két lakás bérleti értéke közötti külön- bözetet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára lemondhat lakásáról, ez esetben Igényt tarthat a lakás bérleti értékére. A lakásbérlet értékét — megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érvényesíteni lehet. 17. A lakásalap jobb hasznosítása, a lakástartalékok felszabadítása, a lakásforgalom élénkülése érdiekében a lakosság csered,Kényeinek lebonyolítását elő kéül segíteni a szolgáltató szervezet fejlesztésével. A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű és volumenű lakáscserealap szükséges. 18. A lakásforgalom és a lakáscserék fokozottabb kiszélesítésére a szövetkezeti lakásállomány körében is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezeti lakástulajdonosok lakáscseréjének új szabályait. Állami kedvezmények a lakásépítés és -elosztásj terén 19. A lakásépítés fokozása érdekében az állam a lakosság anyagi befektetésének arányában továbbiakban is biztosítson kedvezményeket. Az állami kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszteni úgy, hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett i/gazsá gosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek. 20. Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve -vásárló család részére kell nyújtani. A kedvezmény jogcímét és mértékét a lakásépítésben résztvevőkkel, illetőleg a vásárlókkal ismertetni kell. A szociálpolitikai érdekből nyújtható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (keresőképtelenek) száma legyen. 21. A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a többszintes társasházépítésben résztvevőknek, továbbá a szövetkezeti lakást építőknek és vásárlóknak az állam adjoin. az építési költségből árengedményt, illetve az építéshez dotációt: a gyermekek (és eltartottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az adható kedvezmény felső határa az építési költség 40— 45 százaléka. A fiatal házasok lakásépítésének elősegítésére a gyermekek után járó kedvezményt — két gyermekig — előlegezni lehet. 22. A bérlakások kiutalása esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzájárulásból, illetve a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyenként 20—25 százalékot. A teljes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyermekig megelőlegezésképpen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési kedvezmény adható. 23. A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és építéspolitikai céloknak megfelelően differenciáltan érvényesüljön. A lakásépítési konstrukciók keretében a részvétes pénzügyi feltételeit (készpénzelő' takarékosság, kamat, hitelösszeg-törlesztési Idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családiházépítésénél állami szabályozás keretében központilag szükséges megállapítani. Az OTP által értékesített öröklakások nagy részénél a feltételek a kereslet-kínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakáskonstrukciókon belül csak korlátozott mértékű építési hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalkozásúak, magántevékenységet folytatók), továbbá a nagyobb értékű ingatlannal rendelkezők. 24. Az építési és lakásvásárlási hitelek után minden lakásépítési formában mér- sékelt kamatot kell fizettetni. A kamatlábak fejezzék ki a lakásépítési társadalompolitikai jelentőségét, továbbá az egyes építési formákhoz: a városi, többszintes, telepszerű (szervezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitel- feltételek ösztönözzenek arra, hogy az építtetők nagyobb mértékben saját megtakarításaikat használják fel és érdekeltek legyenek a hitel mielőbbi visszatérítésében. A lakások elosztási rendszerének javítása 25. A lakások igazságosabb elosztása érdekében tovább kell fejleszteni a bérlakások és az értékesített szövetkezeti lakások igénylésének és elosztásának gyakorlatát. A jelenlegi, nyilvántartott lakásigényeket felül kell vizsgálni és új igénynyilvántartást, valamint új elosztási és kiutalási tervet kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozat 26. A bárlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások eseteben az Igényjogosultak kijelölése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi es lakásviszonyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez Igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorsolási, kiválasztá* sí, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok, a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzete alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok ■ részére, akik teljes bizonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket, a tanácsok határozzák meg, hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg milyen időpontban. 27. A lakásalap jobb kihasználása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepét. Üj, átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik és körülményeik, valamint a lakásépítési, fejlesztési lehetőségeik figyelembevételével — maguk alakítják ki helyi lakásgazdálkodási szabályaikat Ennek keretében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáskiutalási normatívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, valamint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonatkozó szabályokat. 28. Ösztönözni kell a csa- ládiház-tulajdonosokat arra, hogy házuk egy részét főbérleti jelleggel bérbe adják. Ilyen esetben jelentős adó- kedvezménnyel, vagy más pénzügyi eszközzel támogassa az állam a lakástulajdonost. 29. Olcsóbb lakások és megfelelő szállások építésével, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel irr tézkedéseket kell tenni a: albérleti uzsora letörésére. A személyi lakástulajdon mértékének szabályozása 30. A társadalmi viszonyainknak megfelelően kell szabályozni a személyi lakás- tulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy egy háztartást képező családnak (a házastársak, az együttélő gyermekeik és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat. 31. A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tulajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében megfelelő állami intézkedésekkel elő kell segíteni a tulajdonosok számára a beköltözést. Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, illetve felszabadítását, hosszú lejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is segítsék elő. A lakóházak fenntartásának fej tesztése 32. Növekvő figyelmet kell fordítani a meglevő lakásalap megóvására, kezelésére és fenntartására. A lakóházfenntartásban a tulajdonosok, és a bérlők fokozottabb érdekeltségét kell megteremteni: az állami és a személyi tulajdonban levő lakasaiap fenntartásához fejleszteni kell a szoigal tatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátást. A negyedik ötéves terv Időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normálszükségletek kielégítését. 33. Az állami lakások fenntartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A felújításokban mutatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen képezzék a tanácsok lakóházfenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosz* szabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakásállomány tényleges műszaki állapotához. 34. Az állami lakóházak kezelési feladatait általában a tanácsi házkezelősiógiek lássák el. Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdonosit (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégeztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségiek teljesítésiét. Az állami lakásállomány javítását a házkezelőségek elsősorban a tanácsi építőipart szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelésit, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt. A lakbérek jövőbeni rendszere és mértéke 35. A lakásépítés, -elosztás és -fenntartási, valamint, a Lakbér rendszer eMmtmondásaímak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból keli kiindulni, hogy a szocialista álMiam számára a lakásépítés és -fenntartás nem nyereség- szerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szemben azonban jogosan .támasztható az az igény, hogy fedezze, vagy közelítse meg a Lakóházaik folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás). Ezért; a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb idő alatt feiitöltődnek a tanácsi alapok, az államnak kell fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez. 36. A lakbéremelést országos érvényű, központi szabályozás keretében a megfelelő felszereltségű (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfort nélküli lakások bérét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és településcsoportok szerinti elhelyezését figyelembe véve — használati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti megállapítása a bérbe adó tanácsi szervezet feladata. 37. Az új lakbér-tarifát a kormány állapítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lak bértarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csökkenthetők. A jelenlegi lakbérpótüék- rendszar megszűnik. Bőrbe adók és bérlők fenntartási kötelezettségei 38. Bérbe adók és bérlők fenntartási kötelezettségeinek a gazdasági érdekeltségen és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban váilai- jamak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásában és pótlásában. Ékért a jövőben a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyiak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bértőt és a tulajdonosit terheljék. A lakáson kívüli épületkarbam- tartási és az épületielúj ítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbe adók viseljék. 39. A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megái- lapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél mél- tányosabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelése a magiánbérleményefcre is kiterjeszthető. A kötött bérű, személyi tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célszerű szabályozni. A jövőben bérbe adandó, valamint azoknál a ré„ gi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbérmegállapodás érvényesül, ezt a rendszert célszerű fenntartani. 40. A lakbérek emelését 1971. július l_i hatállyial kell végrehajtani, úgy hogy a lakosság még 1970 közepén értesüljön a tervezett intézkedésről, az állami és a tanácsi szervek pedig alaposam, minden részletében jól felkészülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésiben szabályozni a bérbe adó és a bérlő kötelezettségeiit. (Folytatás a 3. oldalon)
