Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

fpol iteee ismét az 5k között Az ipolyvecei Alkotmány kialakítani, megszilárdítani, átlagtermés magburgonyából Termelőszövetkezet minőségi- Ma még ezzel ellentétes prob- 105,7 mázsára emelkedett hol- leg eléggé gyenge földeken lómáik vannak, a tagok köve- dánként, gazdálkodik, de a termelőszö- telik a munkát, és a vezető- m , vetkezeti tagok lelkes, odaadó ségnek, főleg a téli időben, Garantált aíjaxas munkája és a vezetők szak- igen nagy gondot jelent a mai tudása és rátermettsége megfelelő, állandó munkale- Az állattenyésztés magasabb pótolja a minőségi különösé- hetőségek megteremtése. színvonala érdekében 1969-ben get. — Termelőszövetkezetünk végrehajtották az állattállo­Mágis meglepetésként hatott, vezetősége és a különböző bi- mány TBC-mentesítését. Je- hogy a termelőszövetkezeteket zottságok a termelőszövetkeze- lenleg 370 szarvasmarhájuk egyre nagyobb követelmények ti törvény, az annak alapján van, melyből 104 a törzsköny- elé állító országos gazdálkodá- készült alapszabály, munka- vezett tehén. A régi szerfás is- si versenyben Ipolyvece ismét rend és ügyrend legszigorúbb tállók helyett — nagyrészt sa- az elsők között végzett. betartása mellett működnek ját erőből — új, modem is­Hogyan sikerült ismét az — mondja Tóth József. tállókat építettek Jelenleg élre tömi? Ezt szeretnénk Ez a biztosítéka annak, hogy hat szarvasmarha- és egy ló­megtudni a szövetkezet veze- a szövetkezeti demokrácia istállójuk van. 1967 márciu- tőitől. minden téren érvényesül. A sótól bevezették az itatásos A szövetkezet irodájában termelőszövetkezeten belüli borjúnevelést egy 80 férőhe- együtt találjuk a „szűkebb” versenymozgalmat 1963-ban lyes istállóban, tejpor és Lak- vezérkart: Tóth József tsz- kezdték el. 1968-ig három bri- tin alkalmazásával. A takar- elnököt, Kmetty Sándor fő- gád, a fogatos-, a traktoros- és mányellátás a termelőszövet- agronómust, Romhányi Re- az állattenyésztési brigád ver- kezeiben igen jó. A tehénál- zső főkönyvelőt és Deme La- senyzett a megtisztelő „szoci- lomány és a növendékmarha- jos párttitkárt. A párttitkár alista brigád” címért. A trak- állomány részére 300 holdon elmondja, hogy a verseny a torosbrigád 1965-ben és 1966- mintalegelőt létesítettek. Egy Tanácsköztársaság 50 éves, va- ban nyerte el a Szocialista tehén átlagos tejtermelése ta- lamint a község felszabaduló- címet. 1969-től kezdve már valy 2430 liter, míg a 100 hold sáriak 25 éves évfordulója je- négy brigád kezdett a ver- szántóterületre jutó vágómar­gyében zajlott le. A termelő- senyben. ha-termelés 20,4 mázsa volt. szövetkezet tagsága egy em- , A termelőszövetkezet vagyo­berként magáévá tette a ve- Bogyóitok ni helyzetéről Romhányi Re­zetőség által megszabott fela- - . zső főkönyvelő tájékoztat. Hatok elvégzését és ezzel OUtgOnya — Termelőszövetkezetünk­most már harmadszor síké- sdndnr 1968- január 1-től garan­rült az országos versenyben az Kmetty Sándor főagronómus tált pénzben! munkadíjazást első tíz közé bekerülni. a termelési módszerekkel kap vezettünk be. A kialakított Tóth József tsz-elnök véle- “°!altba” elmondta, hogy az munkanormák és bérezésük menye szerint nem véletlen az utóbbi években egyre inkább annyira ösztönző, hogy nem­évek óta tartó egyenletes, jó áttérték a fejlett agrotechm- csak a különbözeti 20 százalé- termelési eredmények elérése. kai m°df.ferek. alkalmazasara. kot fizettük ki, hanem azon Az elért helyezés elsősorban a Bevezették a kemizalast es a felül 1968-ban 40 százalék, termelőszövetkezeti tagok vegyszeres . gyomirtást. Igen 1969-ben pedig 46 százalék munkaszeretetének, odaadó, "agy , gondot fordítanak a ta- nyereségrészesedést fizettünk, lelkes munkájának a gyümöl- ajerő utánpótlására. A szán- Az utób5i három évben az cse to terület 25 százalékát istálló- egy dolgozó tagra jutó éves trágyázzák, 75 százalékát pe- részesedés és munkadíj mér- A íax-demokrácia műtrágyázzák, évenként. téke a következőképpen ala­A termelőszövetkezet fő kult: 1907-ben 21 006, 1968-ban Az utóbbi öt esztendő ered- profilja a bogyós gyümölcsök 2i 502 és 1969-ben 21763 tö­ményeit vizsgálva megállapít- és a magburgonya termeszte- rint ja, hogy a termelőszövetkezet te valamint az állattenyésztés. Az ipolyvecei Alkotmány igén jó versenyperiódust zárt, 1970-ben 90 hold termő és Termelőszövetkezet fejlődése mert: 30 hold új telepítésű szamóca, tehát egyenletes, felfelé ívelő 1965- ben megyei második és 20 hold piros ribizli és 80 hold A termelőszövetkezet fejlődé járási első, fekete ribizli telepítéssel ren- sével párhuzamosan nőtt a ta­1966- ban országos kilence- delkeznek. Magburgonyát 120 gok életszínvonnln. Golyót Gyula: Effvütt dobban a szív (Jegyzetek, portrék) 8. Beszélik, hogy akikor is az Gyula —, hiszen túl voltunk ideihez hasonló kemény, csí­pős tél volt. és sok hó esett a füleki járásban. A negyed­század előtti tél sokaiig em­lékezetes marad a Fülek kör­nyéki községekben, Ragyolcon az abroncsospusatai véreng­zésen. Nógrádi Sándor partí­gos kézfogása után oldódott fel a több napos feszültség. Ezután a kommunista pért zéiüjaival a pusztán húzódott megalakulásáról beszélge- meg. Meglepetésszerűen érte tünk ami abban az időben őket a támadás. Novak Béla. aki éppen őrszolgálatot telje­nagyon fontos és jelentős fel­adat volt Ragyolcon, a fülek’ dik, megyei és járási első, 1967- ben megyei harmadik és járási második, 1968- ban országos hatodik, megyei és járási első, 1969- ben országos nyolcadik helyezést értek el. — Ha visszatekintünk a megalakulástól eltelt időszak­ra — veszi át a szót a ter­melőszövetkezet elnöke —, megállapíthatjuk, hogy óriási fejlődést értünk el a terme­lés valamennyi ágában. A termelőszövetkezet 1960. augusztus 20-án alakult, 1998 hold területen, 297 taggal. Az alakulás évében még elég sok kétség élt az emberekben. Igen nehéz volt a munkafegyelmet holdon termelnek. A múlt évi Kmetty Lajos Jutalmazták a balesatmantss brigádokat Minden évben mozgalmat in- három első helyezést elért bri- dít az Üvegipari Művek Pász- gádot a nemrégen megtartóit tói Szerszám, és Készülékgyá- élüzemavató ünnepségen ju­ra a „Balesetmentes brigád” talmazták meg. Az üzem veze- cím elnyeréséért. A múlt év- tői továbbra is figyelmes és ben több olyan brigád volt a körültekintő munkára, testi gyárnál, ahol egyetlen baleset épségük megóvására és a mun- sem fordult elő. Ez azt mutat- kavédelmi rendszabályok be- ja, hogy a munkavédelem ja- tartására ösztönzik a dolgozó- vitására fordított következetes kát. Ebben az évben újabb egy erőfeszítések végül is meghoz- százalékkal kívánják csökken - zák a kívánt eredményt. A teni a baleseteket. és Abroncsospusatán. Már nem egy hazai szerző dolgoz­ta fel a Nógrádi Sándor ve­zette pantdzánegység töDtéme- tét, de még mindig akadnak újabb szemtanúk, újabb epi­aített és a partizanagység járásban, egése;_ Szlovákiában, egyik legfiatalabb tagja volt, Ragyolcon, a múltban is több. már csak puskalövéssel tudta »égében munkások laktak. A riasztani az alakulatot. A csákányházi szénbányában a visszavonuló németek rajta* macsikaluki, sátorost kőbá­ütésszerű támadása 12 áldó- nyiábam, a füleki gyárban ke­zódok, melyek a történelem- zatöt követelt Abromcsoapuaz- restek izzadsággal sózott ke­könyvbe kívánkoznak. tán. Ebben a harcban esett nyerüket. A háború utolsó Bódi Gvula a 25 év előtti el Bandur Árpád ragyolci le- éveiben erős pártszervezetbe télen - pontosan december gény. A németek 14 fogság- tömörültek Nem nézték tét­29-re virradó éjszaka — a ^^ttt partiizamit a puszta lenül a fejleményeket.- Ma is ragyolci templom környékén medleitti erdőben kivégeztek, beszélik Ragyolcon azt az találkozott össze a harcsaiba- két kisgyermeket galárdul emlékezete® eseményt, amikor meggyilkolták. Pandúr József, György Béla, A németek — meséli to- Szókontor Ferenc megkapta vúibb Bódii Gyula — minden u SAS-os behívót. A vasútói­bokorban pantiziánna gyama- lomáison az Interna cion álé val kiadtak fis igazaik volt. Bó- búcsúztak szer el leik tód. Mind dóek annak a 70, ■ frontról sző- a hármójukat Budapestre, a kött magyar katonának a pa- Mai'kó utcai fogdába szállt ­ranc&nokát rejtették ed há- tották, majd pádig a kisifcar­ziukban, akik Ragyolcon vár- csai gyújtó táborban kaptak c« 1- 1 — I Jíi. X,1 X Qililomt c-.'/Qll l,Q43it** katonáid szttal, járőrt vezetett juszú, román aki felderítő a faluba. — Hol, merre vannak a né­metek, hová húzódtak vi&z- saa? Bódi Gyula akkor 24 esz­tendős fiatalember megmu­tatta, hogy a német gépkocsi- zó egységek északnyugatinak vették útjukat, részben Besz­tercebánya, részben Nyitna felé menekültek el a szovjet csapatok és a Szlovák Nem­ták be a felszabadítókat. .állami szállást”. — Csakhát, ki tudhatta ak- — A felszabadulás után — kor, azokban a vészterhes folytatja Bódi Gyula — első órákban, hogy nem akad-e gyenge jellemű ember a szö­kött katonák dolgunk ______ _____párt k özött, vagy Őszintén zeti Felkelésben partizánegységek határozott akkor mindannyiunknak vé­caaipásiai elől. i— Ekkor mór nyugodtok voltunk — meséli ma Bódi volt a kommunista nnak a rendezése, meg ke ll monda ­Csak az emlékezetes talál­kozás, a román tiszt banátsá­A berceli fodrász kisiparos­nál tanuló Nagy Irén és Sza­bó Ilona esetérőj a KISZ me­gyei bizottságán hallottam elő­ször. A berceli kisiparos, Bog­dán Lászlóné sajátos „házi törvénye” azonban nemcsak a fiatalok érdekvédelmével fog­lalkozó körökben, hanem a törvényt tisztelő, a szakmun­KISZ-érdel< védelem A // berceli törvény tanulságai évtizedes, becsületes munkám után egyszerre becstelen let­tem ... ROSSZ KEZDET — ÉS A FOLYTATÁS? kástanulókat az előírások sze­rint foglalkoztató magánkis- fél hétkor már a műhelyben iparosok között is nagy tűnést keltett. Nagy Irén és Szabó Ilona dég, takarítanunk és más há- a balassagyarmati 217-es szá- zi munkát is el kell végez- mú Szakmunkásképző Intézet nünk mesterünknek. Azt szabálytalansággal tetézte, tanulói, egy intézeti KISZ- mondta, kötelesek vagyunk Miután az intézet véleménye tsggyűlé arról, he „ . . _ ___ . t elenül foglalkoztatja őket. nem mehetünk haza, így na­Az olvasót nyilván érdekli, ezek után milyen sors jutott a két tanulónak. Szabó Ilona — Reggel fél ötkor kelünk, a berceli kisiparos nem állta két tanulót. Feltűnő viszont,. nógrádkövesdi tanuló a rom­a szavát, sőt, amikor az in- hogy a kezdettől fogva elma- hányi Fodrász Ktsz-nél he­fel- vagyunk — mondták a lányok tézet ezt jogosan kifogásolta, radt ösztöndíjakról ez a jegy- lyezkedett el, Nagy Irént Bog_ de ha korán nincs ven- március 13-án mindhárom ta- zőkönyv nem tesz említést. (A dánné már a törvénytelen el­nulót kitiltotta , műhelyéből, továbbiakban fény derült ar- bocsátást követő napon visz­A törvénytelenséget újabb ra is, miért?) szavette. Jelenleg betegállo­mányban van. A harmadikos A Janák Gyula igazgató- Péja Éva továbbra is a mű­taggyűlésen szóltak először neki dolgozni. Fél négykor az’ volt, hogy mindez a kis- helyetteshez időközben kül- helyben dolgozik, arról, hogy mesterük törvény- lenne buszunk, de azzal még iparos hibájából fejlődhetett űött levelében Bogdán Lász- — Azért nem fizettem ösz­idáig — a szakmunkásképzési lőné többek között így fogai- töndíjat a lányoknak, mert Ezután került sor arra a be- ponta 12—13 órát dolgozunk, törvény minimális feltételeit máz: — Vártam, hogy szemé- a szülőkkel így egyeztem szélgetésre, amelyet Janák Kezdhetnénk később is. de sem teljesítette —, a szak- Ívesen ki fognak jönni, ki- meg — mondta Bogdán LásZ' igazgató- nem egyezett bele Bogdánná... munkásképző a megyei vizsgálni ezt a kétes ügyet... Ióné, amikor berceli műbe fogva ügyészséghez fordult bejelen- Nagyon sok kivizsgálni való lyében felkerestem. A beszél­többet téssel, A március 16-án kel- lett volna. Mint tudomásom- getésből az is kiderült, hogy tezett bejelentést Schuchmann ra jutott. Szabó Ilona ötleté- a szülők szinte könyörögtek Zoltán intézeti igazgató írta re került szóba, hogy nekik a kisiparosnak, hogy lányu­alá. milyen jó volna ktsz-be ke- kát foglalkoztassa. A diva­rülni. Kitervezték, hogyha tos szakma Iránti vonzalom, ÉVTIZEDES BECSÜLETES mindazt a törvényellenes dől- az objektív helyzet (szakipa­MUNKA S°t ram elmondják, az is- rosra például Nógrádköves­kola őket ktsz-be elhelyezi — den és Legénden is szükség Az ügyészség az illetékes Amióta ezt eltervezték, velem lenne — ezeken a helyeken szakmunkástanulók tanács ipari osztályának ha- szemben tűrhetetlen maga- Bogdánná „inspekciózik”), Bogdán Lászlóné táskörébe utalta az ügyet, tartást tanúsítottak. Én nem valóságos monopólhelyzetet Gyula, az intézet helyettese — érthető elővi­gyázatosságból — magnósza­lagra rögzített. Ösztöndíjat kezdettől nem kapunk, mégis dolgozunk mint a többiek... Amikor a lányok meghall- MIT REJT A KAZETTA? gatták a felvételt, azt mond- A lányok elmondták, hogy ták: ez mind valóság, ehhez a berceli fodrászműhelyben ragaszkodunk. Ugyanezt meg­hárman dolgoznak. Egyikük — fogalmazták egy levélben is, Péja Éva — most harmadi- amelyet az intézet vezetőjé- kos, egy hónap múlva szaba- nek címeztek. Az intézet el- dul. Nagy Irén és Szabó Ilo- járt a na első, illetve másodéves ügyében: szakmunkástanuló, munkájá- ígéretet tett arra, hogy janu- amellyel foglalkozott a félék a bírósági tárgyalástól alakított ki a berceli kisipa- val, tanulmányi eredményével ár 1-től visszamenőleg meg- KIOSZ balassagyarmati járá- sem> mert az alaptalan rágal- ros körül. Mindez azonban mindaddig, amíg a törvény- fizeti a törvényben előírt ősz- sd csoportja is. Szabó Iloná- maikat Bércéi egész lakossá- nem ok a szakmunkástörvény telenségre fény nem derült — töndíjat és helyreállítja a ta- val és édesapjával Merczel gával igazolni tudom. Nagy megsértésére — s ezt ma már elégedett volt Bogdán Lász- nulóképzés normális feltété- István ügyvivő tárgyalt. Jegy- Irén továbbnevelését... vál- Bogdán Lászlóné is elismeri. Ióné. A széles körben megüt- leit. Ezzel talán le is _zárult zőkönyvbe foglalták, hogy a lalom. Szabó Ilonához nincs A kérdés továbbra is nyitott: kisiparos nem tartotta be a }eikj Szeretném ha irthat-e tanulót a „házi tör­yviunbn iyrnn nl-lr/i-rá non * ’ iroHiralrof** Kat/QOiűfn lrJoinKVhnci1) közést keltett ügy januárban volna a „kétes ügy”(?!), pattant ki: ahogy Bogdánné nevezte. NÓGRÁD 1970. május 7., csütörtök de munkaidőre vonatkozó ren- , ................ vényeket” bevezető kisiparos? d elkezést, házi munkában, az az is*í°ia ne111 hagyna kivizs- A választ a tanács illetékesei r ősz folyamán pedig mezei gálatlanul az ügyet, mert ne- adják meg! I munkában is foglalkoztatta a kém sem mindegy; hogy az Pataki László ^résztvevő éppen egy áruló a faluban és n0111- ha voltak is buktatók azokban az Időkben, ha ge. akadtak is nehéz órák, ná­lunk a párt volt és ma is a párt jeleníti azt az erőt, amely a falu sorsát irányítja. És jártuk a falut. A negyedszázaid változása, fejlődése Ragyolcon is meg­látszik. A régi község szinte teljesen eltűnt. Hiszen a 25 esztendő alatt 180 új ház épült, egy teljesen új falu. S ezek az új házak már nyomában siem viselik magú­kon a régi építkezésit. Néme­lyik kastélynak is beillik: tü- könablák, piros tető, este hi­ganygőzlámpák világítják be a házak elejét. Száműzték a port, nem fröccsent sarat a.z autó a járókelőikre, pedig van belőlük éppen elég Ra- gyolcon is. Büszkesége a sokat szenve­dett és a kommunista mozga­lomért sokat tett falunak az új művelődési ház. A környé­ken iitt épült fel az első kuV tűnház és sokáig küldöttsé­gek számára mutogatni való nevezetesség volt a járásban. S ha már a művelődésnél tartunk' említsük meg. hogy a múltban szegény volt a fa­lu, nem jujtott pénz a gyere­keik taníttatására. Mindössze egy fiú jutott el a középisko­láig. Ma viszont a község ve­zetője alig tud ja összeszámol­ni hányán érettségiztek, há­nyán végezték el a főiskolát, egyetemet. Abroncsospusiata pedig vil­lanyt kapott, kövesül köti össze Ragyolcoal. És ott, ahol negiyedsizáiziaddal azelőtt a visszavonuló fasisztáik gyer- makéleteket oltottak ki, a fü­leki Béke üzem jóvoltából úttörőtábor létesült. Benne magyar pajtásokat is rend- szerasen fogadnak és együtt emlékeznek Bandur Árpádra, meg a többi hős partizánná (Folytatjuk) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom