Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-29 / 124. szám
További felajánlások as árvískárosultakn fi lakásügy társadalmi ügy Homokzsák — Ívópohár — Családi ház tervezése Méltányosan, igazságosan A megyei tanács végrehajtó bizottságának felhívása megértésre tálalt a megye lakói a tanácsok, intézményiek és üzemek dolgozói körében. A felhívás alapján nap mint nap újabb felajánlások történnek a megyében. Legutóbb a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága jelenítette be, hogy az ' árvízkárosultak megsegítésére az elmúlt évi pénzmaradványából és a fejlesztési alapból 2 millió fo_ csaláidi ház tervezését, szerkezeti megépítését és a tető- szerkezet elkészítését végzik el, a kérésnek megfelelően. A Salgótarjáni Öblösüveggyár dolgozói is megvitatták: hogyan segíthetnek a bajba jutott embereiknek. Vállalásuk sok irányú. A dolgozók 1 na- napi keresetüket ajánlották fel, mintegy 150 ezer forint értékben. A gyár vezetése 2000 zsákot- küldött el az árvíz sújtotta területekre, hogy gyasztási és Értékesítő Szövetkezet eddig beérkezeti felajánlásait is. Az ÁFÉSZ balassagyarmati dolgozói két- napi fizetésüket, a szövetkezet pedig 100 mázsa burgonyát ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. Felajánlásuk a továbbiakban: Érsekvadkert 10 ezer. Bércéi 15 ezer, Drégeiypaiánk 10 ezer. Magyarfiándor kollektívája 15 ezer forint öszeget ajánlott fel. A rétságiak 30 Romot, pusztulást hagyott maga után a Szamos árja, de az emberi remény és élniakarás erejét nem törhette meg ÍHadas János felvétele) rinitot kőid a bajiba jutott emberek megsegítésére. Vállalta a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a kérésnek megfelelően, az árvíz sújtotta terület községeiből 50 óvodás és 106 iskolás korú gyermek elhelyezéséről gondoskodik. Megérkezett a Balassagyarmati városi Tanács és a megye járási tanácsainak összesített felajánlása is. Balassagyarmat város és a járási tanácsok a fejlesztési alapjukból 4,5 millió forinttal segítik az árvíz okozta károk helyre- állítását, illetve a károkat szenvedett családokat. Külön felajánlást tett a Rétsági járási Tanács műszaki gárdája. Vállalásuk szerint az árvíz sújtotta területen tíz aszóikat homokkal megtöltve, a gátak megerősítéséhez használják. Útnak indítottak .Mátészalkára 20 ezer ivópoharat is. A Karancsaljaí községi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a községi pártalapszervezet vezetőségle azzal a felhívással fordult valamennyi községi tanácshoz, hogy fejlesztési alapjukból a lehetőségek határaim belül. járuljanak az árvíz sújtotta lakosság kárainak helyreállítási költségedhez. A községi tanács község- fejlesztési alapjából 5 ezer forintot ajánlatit; fel, s az ösz- szeget már átutalták a megsegítést szolgáló egyszámla- számra. Értékelték az Általános Foezer forint, a öiö&jenőiek 10 ezer, a nagyorosziak ugyancsak 10 ezer forint értékű ruhaneműt küldenek az árvíz sújtotta községek lakóinak megsegítésére. Nézsáról 30 mázsa, Ka ramcslapu j tóról 40 mázsa burgonyát j uttattnak el ,a Tisza partjára. Romhánytoól 10 ezer, Szécsényből 30 ezer, Latkérői 5 ezer, Salgótarjánból 5 ezer, Mátraverebélyből 10 ezer, Ceredből, Kistérenyé- ről, Nádújíaluról ugyancsak 10—10 ezer forint, Pásztóiéi 30 ezer, Palotásról 7 ezer, Szirákról 7 ezer forint kerül az árvízkárosultak csekkszámlájára. A nádúj faluiak 10 ezer forint értékű árut is felajánlottak a bajiba jutottaknak. \ , Megérkezett szerkesztőségünkhöz az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Szövetsége Elnökségének felhívása is. A felhívás így hangzik: Női sikerek a járási polgári védelem A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülésének határozatából .már ismert: 1971. július 1-től új lakbérrendszer is életbe lép. Nem nehéz rájönni: ez nem valami külön ügy a lakásépítés és a lakáselosztás új rendjében, ellenkezőleg, szerves része, kiegészítője, együtthatója annak. Miért van szükség erre az intézkedésre? A lakosság mely részét, s milyen mértékig érinti? Milyen lesz a kihatása az életszínvonal további alakulására? — Érthetően ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják most az érdekelteket, a közvéleményt. Jelenlegi lakbérrendszerünknek néhány igien lényeges ellentmondása van. Először is' négyzetméterenként kb 1,50 forint a régi lakások bére. míg az 1948 óta épült új lakásoké Budapesten 2,70, vidéken 2,10 forint négyzetméterenként. Eltérő a tanácsi és más állami, vállalati tulajdonú lakások bére is. A fizetendő összegekben nem fejeződik ki a lakások értéke, minősége közötti különbség sem. Hogyan lehet egységes alapelveket alkalmazni a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiinduló tétele: a lakásépítés és -fenntartás ne legyen nyereséges vállalkozás. A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó lakások pótlására amortizációs alap képződjék. Mindebben az fejeződik ki, hogy a lakásépítés társadalmi szolgáltatást célzó állami befektetés. Jelenleg az állam, a bérlakások fenntartására a lakbérbevételen túl évente mintegy 2 milliárd dotációt fordít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújításokhoz, fenntartásokhoz. A személyi tulajdonú bérlakásokat sem képes a tulajdonosa fenntartani a jelenlegi alacsony lakbérek mellett. Hol a kiút? Ott, hogy a lakbér legyem any- nyi, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit. Tehát átlagosan ennek megfelelő szintre kell emelni az összegüket. Ebből kiindulva 1971. július elsejétől az összkomfortos lakások bére négyzetméterenként 6, a komfortos lakásoké 5,40, a félkomfortos lakásoké pedig 3,60 forint lesz. A komfort nélküli lakásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivel az egyenlő nívójú lakásoknál is lehetnek előnyös vagy hátrányos eltérések, ezért, amikor a lakásokat az új lakbérkategória szerint majd besorolják, a négyzetméterenként fizetendő összeget 10 százalékkal magasabbra, vagy alacsonyabbra szabhatja a tanács. „ Milyen mértékű ez a lakbéremelés? 1946- ban a bérlakásokban lakók lakbérkiadása egy átlagos háztartás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969-ben már csak 2—3 százalékot tett ki, mivel a keresetek emelkedtek, de a lakbérek változatlanok maradtak. A bérlakásban élő nyugdíjasoknál a lakbér ma eléri a nyugdíjaknak átlagosan 4—6 százalékát. Viszont a havi törlesztés aránya a szövetkezeti lakásoknál 7—8, a társas- házaknál 12—14 százalék. Előrevetítve 1975-re: a munkásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összes jövedelem 6—8; komfortos lakásban 5—6; félkomfortosban pedig 2,5—3 százalékát teszi majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 százalékos átlagos arány. Kiket érint mindez? A lakosságnak ma mintegy egy harmada — 3,3 millió családból 1,1 millió — lakik bérlakásban, elsősorban munkások és alkalmazottak. Arányúk Budapesten 80, a városokban 63, a községiekben 4 százalék. Országosan a bérlakásokban élő munkások aránya kb. 40, az alkalmazottaké kb. 60, a paraszti lakosságé mintegy 5 százalék. A bérlakásállomány jelenleg 1 millió 70 ezer lakás, de ebből 360 ezer nem komfortos. Így végeredményben a lakbéremelés mintegy 700 ezer összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakásra terjed ki és érinti a szellemi dolgozók mintegy 40 százalékát, az összes munkáscsaládoknak mintegy negyedét (400 ezer család) és a paraszti családoknak csak kb. 2 százalékát. Megfelelő ellensúlyozás nélkül a lakbér- emelés az említett rétegek életszínvonalát átmenetileg csökkentené. A végrehajtásra azonban úgy kerül sor, hogy ez ne következzék be Elsért a lakbéremelés életbe'lépésétől mindenegyes érintett család — kivéve a szabadfog- lalkozásúakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személyeket—, amely 1971. július 1-én főbérleti lakással rendelkezik, állam! lakbérhozzájárulást kap. Ennek összege ugyanannyi, mint a régi és az új lakbér különbözeié. Az állami hozzájárulást a család első és második keresőjének (pl. férj és feleség) egyenlő arányban a munkahelyen fizetik. Ahogy az átlagkeresetük a továbbiakban emelkedik — évenként vagy félévenként —, a mindenkori keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő összeggel csökkentik, majd megszüntetik a hozzájárulást. Egyszerű példával: ha a lakbér összege 100 forinttal nő, kezdetben annyi lesz 59—50 forintos megosztásban a férjnek és a feleségnek (vagy a család második keresőjének) 'kifizetett állami lakbérhozzájárulása. Ha egy fél év múlva a két dolgozó összkeresete mondjuk 200 forinttal emelkedik, akkor ennek az összegnek a 25 százalékával, vagyis 50 forinttal csökken az állami lakbérhozzájárulás. Méltányos lakás- i gényjogosul tságuk mértékéig életük végéig teljes összegű ' lakbér- hozzájárulást kapnak a bérlakásokban élő nyugdíjasok, a rendezés után nyugdíjazottak is, továbbá a keresőképtelenek és a csökkeni munkaképességűek. Viszont akik a rendezés után költöznek új lakásba, azoknak hozzájárulás nélkül kell megfizetniük az új lakbéreket. Ez természetes is, hiszen az új bérlakás javítja az életkörülményeiket. * összegezve a párt- és fcormányhatáweal tömör lényegét: egyfelől a lakásépítés nagyarányú fellendítését foglalja magába; másfelől pedig a társadalmi igazságosság és szociális szempontok messzemenő érvényesítését célozza. Az ingyenes lakáskiutalások megszüntetése, a lakbérek emelése ezzel egyidejűleg fokozatosan újabb forrásokat nyit meg a lakásalap növeléséhez, és a lakásállomány megfelelő karbantartásához. Az intézkedések rendszere ugyanakkor várhatóan fel fogja élénkíteni a reálisabb, de jobban szabályozható, ellenőrizhető lakásforgalmat: nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a szükségletek és a lehetőségek szerint válasszanak maguknak lakást a családok. Messzemenő a gondoskodás arról, hogy a lakbéremelés ne rontsa az érintetteknél az életszínvonalat, emelkedését csak némileg és átmenetileg lassítja. S ha a jól átgondolt, komplex rendszernek csupán e hatásait mérlegeljük, akkor is világos: az egész együtt, egyszerre szolgálja az egyéni és a társadalmi ^érdekeket, az egyik legnehezebb terepen: a szocialista lakáspolitikában. Szenes Sándor Ki mit tud döntőn Salgótarján város után e héten rendezték meg a salgótarjáni járásban is a „Ki tud többet a polgári védelemről?” vetélkedőjét. Az 5 tagú zsűri nevében Horváth Gyula, a járási tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte a versenyzőket. Később ismertették a játék- szabályt, majd kezdetét vette az izgalmas vetélkedő, amelyben végül is Sándor Erzsébet (Vizslás), Kormos Sarolta (Zagyvaróna), Adorján Győző (Nagybátony 46-os gépüzem) volt a sorrend. Az első lsét helyezett a verseny során 9—9 pontot ért el. így újabb kérdést húztak, de akkor is egyenlő pontot kaptak a zsűritől az adott válaszokra. Egy újabb feladat -megoldása, s végül Sándor Erzsébetnek sikerült, s ő lett a verseny győztese. Jutalmul 300 forintos vásárlási utalványt kapott. A 2. és 3. helyezett 150—150 forintos vásárlási utalványt kapott. A járási versenyen igen jó felkészültségről tettek tanúbizonyságot a résztvevők, amely egyben azt is ígéri, hogy a június 7-én sorra kerülő megyei pv-döntőn nagy küzdelemre lesz kilátás. Otthoniasan mozogtak a versenyzők a honvédelmi és polgárvédelmi kérdésekre adott válaszok területén. de az egészségügyi ismereteikkel is bizonyítottak. A verseny értékelése alkalmával a járási KISZ-bizottság nevében Dániel László nyújtott át három különdíjat, míg a Vöröskereszt részéről egy különdíjat adtak át a versenyzőiknek. Szolgáltatóház Pásztón Még az idén átadják az új szolgáltatóházat Pásztón, amelyben helyet kap a női és férfifodrászat, órajavitó részleg és a GELKA. A kétemeletes épületet úgy alakítják ki. hogy az épületben nyolc lakás is lesz. Emellett itt talál otthont a Közép- zagyvai Vízügyi Társulat irodája. Az új szolgáltatóház újabb lépést jelent a városiasodás felé. „A fogyasztási, valamint a takarékszövetkezetek pónzfetaj áin-lását a SzaJbolcs-Szafcmár megyiedi MÉSZÖV 440—46833/A MNB számlájára »Árvíz sújtotta szövetkezetek támogatása« címen fizethetik be. Amennyiben valamelyik Nóg- rád megyéi ÁFÉSZ egy meghatározott Szabolcs megyei szötoitkezetet akar segíteni, vagy egy szövetkezeti egységet felépíteni, ezt a szándékukat ugyancsak a MESZÖV- vel közöljék. A MÉSZÖV-mek kell bejelentem az egyéb anyagok és készletek felajánlását is.” Repülővel Leníngrádba Wem múlik ej év. hogy ne utaznának Nógrád megyei turisták a Szovjetunióba, Lenin- grádlba a „Fehér éjszakákra”. A megyei Vöröskereszt és az IBUSZ-szervezésében június 14-én vöröskeresztes aktívák 29 tagú csoportja utazik a Néva -parti városba. A nógrádiak repülőgéppel indulnak Leníngrádba és hat napot töltenek Észak- Velencéjében. Dr. Rátóti — Tolnay: A világ A világ eseményei napról napra új területekre, országokra, népekre irányítják az újságolvasók, rádióhallgatók, tévénézők figyelmét. Ahhoz, hogy a történéseket, azok összefüggéseit, jelentőségét megérthessük, szükség van olyan tájékoztatásra, amely lehetővé teszi, hogy megismerhessük a szóban forgó országok jellemző adatait. Ezt a célt kívánja szolgálni dr. Rá tóti—Tolnay: „A világ országai” című kötete. A Kossuth Kiadó gondozásában megjeleni szép kiállítású mű e tekintetben valóban hézagpótló. A kötet megismertet a Föld valamennyi — több mint 150 — országával. A földrajzi adatok, a országai politikai berendezkedés, a lakosság száma, a főváros neve adatszerű közlései után röviden foglalkozik az egyes* országok történelmével, földrajzi adataival leírja jellemző tájait. A legfrissebb világstatisztikai jelentése V alapján megismerhetjük a gazda sági élet, a bel- és külkereskede Lem, a közlekedés, a kulturális helyzet időszerű problémád Mindezt színesen, olvasmányom formában tárja elénk a könyv. Külön ki kell emelni a kötet 11 lusztrálását szolgáló rendkívül áttekinthető és szemléltető 165 térképet, amelyek önmagukban is nagy segítséget nyújtanak az olvasónak az eligazodáshoz. Sikeres növényápolás Megkezdődött a növényápolás a balassagyarmati járás közös gazdaságaiban. A bogyós gyümölcsösök munkáit mindenütt elvégeztek. Burgonyáit a balassagyarmati járás gazdaságai termesztenek a legnagyobb területen, mintegy 1500 holdon. Ápolását valamennyi jelentősebb gazdaságban megkezdték. A tavaszi tennivalók —• a kedvezőtlen idő miatt — sok gondot okoztak a járás szövetkezeteinél, a munkákat mégis mind elvégezték. Több mint 2300 hold árpát, több száz hold zabot vetettek és megközelíti a 2500 holdat az a pillangós takarmánytermő terület is, amelyet újonnan telepítettek. Sós kaskavál Növekedett a tejhozam a termelőszövetkezetek tehenészeteiben, Ezzel magyarázzák a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat szécsényi üzemének vezetői a tejfelvásárlás húszszázalékos növekedését. Naponta 4—5 ezer liter tehéntejet és 2800 liter juhte- jet vásárolnak fel. A juhtej Szécsényből minősége is sokat javult, s ez segíti a sajt minőségi javulását is. Egyébként a nagy obbára keleti exportra kerülő kilenc kilós, sós kaskavál- sajtból egyetlen nap alatt 53 darabot készítettek az üzem dolgozói. Szeretnék megtartani a „Szocialista munka üzeme” címet, amelyet már több alkalommal kiérdemeltek. NŐGRÁD — 1970. május- 29., péntek 3
