Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

RIB i AI VH'ÄG PROtnrÄPlÄ» PGVESOIICTEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVI. ÉVF., 123. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 28.. CSÜTÖRTÖK Mi történt szanálás óta a RIOLEX-nél ? (3 oldal) íelentős munkásosztálya van a városnak ­"(4. oldal) Uj férfiideál? (5. oldal) Segély — térítés nélkül A Szovjetunió kormányának segítsége a magyar árvízkárosultaknak Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke fogadta F. J. Tyitó- vot, a Szovjetunió magyarországi nagyköve­tét, aki átadta A. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Fock Jenőhöz küldött levelét, amely így szól: „A Magyar Népköztársaságot ért elemi csapással, az ország népgazdaságát és az északkelet-magyarországi lakosságot ért je­lentős csapással kapcsolatban a Szovjetunió kormánya és a magam nevében őszinte együttérzésemről biztosítom a Magyar Nép- köztársaság kormányát és az egész baráti ma­gyar népet. Értesítem önt, hogy a szovjet kormány ha­tározatot hozott, melynek értelmében térítés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmi­szert és egyéb elsődleges szükségleti cikket bocsát az önök rendelkezésére. Egyidejűleg a szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Szövetségének Végrehajtó Bizottsága élelmiszert és egyéb cikkeket küld Magyarországra. Eredményes küzdelmet kívánok a testvéri magyar népnek az elemi csapással vívott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását.” (MTI) az aruizkarosuitaknak Sspgf, huzal, gazdasági szerszámok, takarmány és pénz A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói is röpgyűlést tartottak, ahol elhatározták, hogy segítik a bajba jutotta­kat, anyaggal és pénzzel siet­nek az árvízkárosultak megse­gítésére. Közös állásfoglalás alapján a gyár dolgozói egy­napi keresetüknek megfelelő összeget ajánlottak fel, 350 ezer forint értékben. Ezen túl 30 tonna készárut, saját gyárt­mányaikból — szeg, huzal, gazdasági szerszámok, stb — juttatnak el az újjáépítés meg­gyorsításához. Á Kohászati Üzemek területén foglalkozta­tott ipari tanulók tízezer ács­kapocs elkészítésével járulnak az akcióhoz. Megmozdultak a Borsosbe- rényi Állami Gazdaság dolgo­zói is, akik egy vagon takar­mányt és egynapi bért: 30 ezer forintot ajánlottak fel. A Pásztói Állami Gazdaság dol­gozói 40 ezer forintot juttat­nak el az árvízkárosultak megsegítésére. Jelentkeztek a dejtári József Attila Termelő- szövetkezet tagjai is. A ta­gok 18 ezer forintot, a terme­lőszövetkezet pedig 32 ezer forintot, összesen 50 ezer fo­rintot fizettek be az árvízkáro­sultak csekkszámlájára. Levél érkezett Felsőpetény- bőL Az ottani nevelőotthon dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel, az úttörők több mint háromezer forintot gyűj­töttek. A tanács, az iskola, az óvoda és a filmszínház kol­lektívája egynapi keresetüket fizetik be az egyszámlára. A Szabad Föld Termelőszövetke­zet 40 mázsa búzát, a közös gazdaság tagjai és alkalma­zottai pedig egy-egy napi ke­resetüket juttatják el a bajba jutottaknak. A kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT titkárságával A kormány Hivatala közli: Május 25-én a kormány ve­zetői és a SZOT titkársága Fock Jenőnek, a magyar for- naidalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának vezetésével megtartot­ták szokásos tánácskozásukat az Országházban. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kormány ve­zetői és a SZOT elnöksége kö­Tájékoztatási vább javuljon a lakosság áru- munkaügyi, szociálpoliti'kai és ellátása, jó minőségű és na- bérpolitikái intézkedésekről, gyobb választékú termékek Áttekintették a nők heiyze- elelállítása és forgalmazása (jónek javítása, az ifjúságpoii- útjám. Megállapították, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A műszaki fejlesztésről tárgyalt a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága Szerdán délelőtt ülésezett a Nógrádi Szénbányák szakszer­vezeti bizottsága. A vállalat műszaki-fejlesztési, üzem- és munkaszervezési helyzetéről, továbbá az újítómozgalomról tárgyaltak. A Nógrádi Szén­bányák széntermelése köztu­dottan visszafejlődő. Ez a tény bizonyos mértékig ha­tárt szab a műszaki fejlesztés­nek is, hiszen a népgazdaság­nak nem érdeke, hogy újabb beruházásokhoz adjon támo­gatást. A vállalat gazdaságos termelésének a megvalósítása viszont feltétlenül megkövete­li a műszaki fejlesztést. A beszámoló részletesen foglalkozott a feltárt szén- vagyon alakulásával, a vágat­hajtási munkákkal, az üzemi és munkahelyi koncentráció fejlődésével és általában mind­azokkal a dolgokkal, amelyek a műszaki színvonal növeke­dését bizonyítják. Néhány adat ezekhez: \ Jelentősen növekedett az utóbbi időben az egy akná­ra eső termelés. A frontfejté­sekből felszínre hozott szén aránya a korábbi 46 és fél százalékról csaknem 62 szá­zalékra nőtt. Sajnos, a fej­tési sebesség nem növekedett, mivel a frontfejtések gépe­sítésére, önjárósítására nem sok anyagi lehetőség van. Az önjáró Dobson-frontbiztosítás is a sorozatos gondok miatt kiszerelésre került. Szaporodott viszont az acéltámmal biztosított frontok aránya. Ma már a Nógrádi Szénbányáknál a teljes front­fejtés! homlok korszerű acél­támmal és acélsüveg-gerendá- val biztosított. Jelentősen fej­lődött a maróhengeres és széngyalús jő vesztési mód­szer. Tavaly például már a termelés több mint 16 száza­lékát gépekkel jövesztették. A géppel felrakott szén ará­nya egy év alatt több mint 10 százalékkal növedekett, ugyanakkor a gépi szállítás aránya csaknem elérte a 87 százalékot. A jövőben tovább folytat­ják a már megkezdett mű­szaki fejlesztési elképzelések megvalósítását. Tiribesen új technológia alkalmazására ♦ér­tek át a frontfejtéseken, .c :o- rospatakon új, hosszabb’-ott acélsü veg-gerendákat alkal­maznak. tovább folytatják Há­nyáson és Ménkesen a feld alatti szállítási koncentráció kiépítését. Kányáson és Min- kesen megoldják a gumi. ia- lagok körkapcsolásának auto­matizálását, az előkészítő vá­gatok gyorsabb kihajtása ér­dekében módosított láncsző- nyeges felrakógépekkel kísér­leteznek Szorospatakon és Ti­ribesen. Az üzemek általában élnek a műszaki fejlesztési alap adta anyagi lehe tőségekkel, ezek azonban korlátozottak. Próbálnak úgy is pénzt te­remteni, hogy a már hasz­nálaton kívüli objektumokat, berendezéseket értékesítik. A munka- és üzemszerve­zésben az utóbbi időben igen jelentős eredményeket értek el, mégis a szakszervezeti bi­zottság úgy látja, hogy ezt a tevékenységet tovább kell fej­leszteni, finomítani". A vasútépítésről jelentjük Ka átadják a bal vágányt Salgótarjánban Szakemberekből álló bi- sa milyen hatással lehet a vál- gányt a teherforgalom számára zottság járta végig tegnap tozatlanul folytatódó kivitele- Salgótarjánban a végleges zésre, lehetővé teszi-e az épít- vasúti pályatest nyomvonalát, kezések további zavartalansá- A vonalfelügyelőség és a vas- gát és biztonságát. úti rekonstrukció építésvezető­ségének képviselői megtekin­tették a munkálatokat. A vas­úti forgalomnak a bal vágá­Ma — a vizsgálat eredmé­nyétől függően — az ideigle­nes vágányról a végleges pá­lyatestre terelik át. a vasúti nyon ^történő megindítása forgalmat. A vasútépítés so­előtt műszeres beméréseket vé geztek, megvizsgálták alkal­mas-e a pályatest a vasúti köz­lekedésre. Felmérték, hogy a forgalmi rend megváltoztatá­rán mintegy három kilométer hosszúságban fektettek le új sínpárt a nagyállomás és az ideiglenes pályaudvar között. A forgalomból kikapcsolt vá­tovább kell folytatni és tartóssá kell tenni az ala­csonyabb jövedelmű dol­gozók igényeinek megfe­lelő, olcsóbb árucikkek gyártását és értékesítését. A felesleges munkahely változtatás csökkentése, a zötti 1969. december 16-imeg- bérlicitáLás megszüntetése le­beszélésen tárgyalt kérdésé a kívánatos tenden­megoldasa. Megállapították, cjjy£ mérséklésében is sikerült hogy a tárgyalt kérdésekben a eredményeket elérni, megfelelő intézkedések meg- gz részben a már említett in- történtek. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott abban, hogy növekedett a munka termelékenysége, a vállalatok érdekeltsége az ésszerűbb munkaerő-gazdái- j.L1_Ll.i La ...... k odásban és a nagyobb telje- ^ fokozott megbecsülésére, a sítményekre ösztönző berezesi mun]íaszervezés javítására, az gyakorlat kialakításában. In- dolgozókkal kapcsolatos tenzívehbé vált a miniszte- helyes jövedelempolitika tó­riumok irányító tevekenysege. alakíltására. A vállalatok nagy részé ko- o_ rabbi elképzeléseit módosítva, Az egyenlosdi konkrét intézkedéseket tett a . ..... . ,. , ,. létszámnövelés mérséklésére, tlka téren több intézkedés a temelékenység emelésének született a részesedési jobb megalapítóra. Mind- f^P?k uj felosztás, rend)«t a ezek hatására a termelés és a korábbi premiumalapo termelékenység növekedése is alapbéresrtese, egyes A kormány és a lyozók módosítása. Nagyobb tézkedések hatásának tudha­tó be, másrészt a helyzet ja­vítására további konkrét lé­pésekre is sor került. A vál­lalatok egy része önállóan, vagy más vállalatokkal együttműködve, intézkedése­ket tett a káros munkahely­csere lefékezésére, a törzsgár­mérséklése. differenciált vállalati bérpoli­meggyoreult. SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy ez csak kezdeti eredménynek tekinthető. Egyetértettek abban, hogy úgy SS? m az ~ jobban ösztönözze a vallala- SzerzooeseK szinten _ segraas tokát a hatékonyabb, gazda- kérdésben az előrejutást, ságosabb, termelékenyebb A kormány vezetőig tájétooz­munkára. Mindezek C eredmé- tatták a SZOT titkárságát a nyeként szükséges, hogy to-következő évekre tervezett mértékben növekedett a bér­színvonal is, amit a vállalatok igyekeztek differenciálásra felhasználni. Ez irányban hat a vállalati belső méchamiz- íus fejlesztésére kollektív e Diósjenő egyik szépsége a két nagy tó, amely a termelőszövetkezet kezelésében, illetve az Erdőkémia Horgász Egyesület használatában van. A termelőszövetkezet a nagyob­bik, negyvennyolc holdas tóban nem folytat halgazdálkodást, kifizetődőbbnek találja, ha a tó környékén öntözéses mezőgazdasági termelést alakít ki. Egyébként a tóparti vi­zeket elárasztotta a nád és a sás, éppen ezért növényevő amurt telepítenek a vízbe, mert ez a halfajta nagyon mohó, felfalja a vízi növényzetet. A másik tó egy leválasztott ré­szén viszont a szenvedélyes horgászok már lesik a botot. Képünkön a tóőr látható, aki rendes, esti „vízi sétáját” teszi a tsz taván. tartják fenn. A vasútépítők ez­zel betartották ígéretüket és előreláthatóan a hónap végén átmenetileg más munkahelyek­re vonulnak át. ,A magasépítők három terü­leten dolgoznak ezekben a na­pokban. A főtéri pályaudvar építésénél Szabó István mun­kavezető elmondotta, hogy várhatóan a jövő hét elején kezdenek hozzá a tetőszerke­zet betonozásához. Somoskőúj­faluban az állomási épület át­alakítását végzik, Zagyvapál- falván pedig dominórendsze­rű biztonsági berendezést épí­tenek. A gyorsabb előrehala­dást a szákemberhiány és az anyagellátás zökkenői nehezí­tik. Még nem érkeztek meg a kiváltó betongerendák a biz­tonsági berendezéshez, ami hátráltatja a munkát. A szak- emberhiány miatt kérdésessé vált az is, hogy a tervezett határidőre, július végére be­fejezik-e a magasépítők az új állomásnál a rájuk háruló munkát. Korábban már hírt adtunk arról is, hogy az év közepéig befejeződik az aluljárók kivi­telezése. Hegedűs István, a hídépítők építésvezetője az épülő peronaluljárónál adott röpke tájékoztatást a kivitele­zés jelenlegi állásáról. Mind­három aluljárónál dolgoznak az építők. A Karancs utcai aluljárót ideiglenes jelleggel már átadták a forgalomnak. Elkezdődött az új állomásépü­lethez közvetlen az aluljáróból vivő lépcsőszerkezet kialakító - sa. A legnagyobb „erők” a „litkei” és a peronaluljárón tevékenykednek, amelyek a teryek szerint június ( végére készülnek el. Folj’tatódik a város központ­jában a megemelt pályatest feltöltése. A rekonstrukció kö­vetkező szakaszában az új ál­lomásépület körül szintezik a terepet. A feltöltéshez szük­séges anyagot — jelenleg is egész homoklfégyek emelked­nek az épület közelében — a különböző járművek és szál­lítóeszközök megszakítás nél­kül hordják-a helyszínre. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom