Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Nemzetiségi gyűjtemény Felsőpetényben Felsőpetényben két tanuló- ben folyik. Bánkon kívül törekvésüket — bár anyag5 csoportos, alsó tagozatos isko- azonban több faluban tudunk la működik, ahol két nevelő: hasonló jelegű, ha nem is ha- Lackovszki Jánosné és Jansz~ sonló méretű, gyűjteményről. ky Etelka tanít. Az iskola a Ezek között most már fí- rétsági járás legszebb, legtisz- gyelemre méltó helyet foglal tább intézményei közé tartó- el * a felsőpetényjek kis „mu- zik, a környezetet gondosan zeuma” is. feltételei jelenleg még nerr adottak —. a községi tanács is támogatja. A nemzetiségi . hagyomá­nyok _ ápolása felsőpetényben nemcsak e gyűjtemény létre­hozásában nyilvánul meg. Vi- — Ez év januárjától gyűj- dovszki András vb-elnök pél­tik az anyagot — tájékoztat dául megírta a község törté­Janszky Etelka. — A család- netét. A helytörténeti anyag, látogatásokat is felhasznál- természetesen, a szlovák vo­juk gyűjteményünk gyarapí- natkozásokat is részletesen tására. A faluban middé n.ki elemzi. Dobsonyi Pál téesz- Janszky Etelka vezetésével szívesen segít bennünket és elnök pedig menyecskekórust ebben az évben gyűjtömun- a „gyűjtögető” iskolásokat, vezet. A kórus a nemzetiségi Ica kezdődött, amely máris Egyik szülői értekezletünkön rendezvényeken, találkozókon szép eredményt hozott: egy már be is mutattuk az ér- és más alkalmakkor is sikert eléggé gazdag szlovák nemze- deklődőknek anyagunk egy ért el. A továbbiakban a ké­részét. tus szakmai fejlesztésére kí­A kiállítás az iskola neve- vannak nagyobb gondot for­lői szobájában kapott helyet, dítani. A lehetőségekhez képest gon- Felsőpetényben azonban dósán rendezett szlovák nép- felhívták a figyelmünket egy rajzi kiállítást látunk itt. fájó problémára, bár ez nem vezetője Jegykendőket, menyasszony- a nemzetiségi hagyományok munka- fejdíszeket, a menyeeskevi- ápolásával függ össze. Az óvo- társait az időszerű nemzetisé- seiet különböző ruhadarab- déról van szó. Ez az intéz- gi problémákról, az eredmé- jait (például kacsicát, ame- mény egy régi lakóházban nyékről és a gondokról. Ezűt- lyet az új menyecskék visel- működik, korszerűtlen körül- tal a tájékoztatónak csupán tek), féketőket, és így tovább, menyek között. A falu lég­árrá a • részére utalunk, A használati tárgyak között kisebb polgárai a lehetősé- ajnelyben a nemzetiségi gyűj- guzsajt, csörgőorsót, amelyet gefchez képest a legtisztább temények szükségességéről, az ügyetlenebb lányok leej- környezetben töltik napjaikat, hasznosságéról volt szó. Esze- tettek a fonóban, s ez hajdan azonban a higiénia fenntartá- nnt az országban több he- nem vált az orsó gazdájának sa esetenként, az épület álla- lyen nemzetiségi, vagy nem- dicséretére. Valamennyi nép- gából következően, sokszor aetiségi jellegű múzeumokat rajzi anyag jellegzetes szlo- gondot jelent. Szükség lenne hoznák létre. Szlovák jelleget vák motívumokat őriz a je- mielőbb új óvoda építésére, kap például a békéscsabai len és a jövő számára. ' A község erőfeszítéseket is múzeum. - Janszky Etelka tájékoztatá- tesz ennek érdekében, erejük Mint ismeretes, • Nógrád sa szerint tervezik, hogy a azonban véges. A járás, vagy megyében Bánkon létesítenek jövőben egy külön e célra a megye anyagi támogatását nemzetiségi múzeumot. Az szolgáló helyiségben rende- kérik. anyag gyűjtése több község- zik be kis .múzeumukat”. E T. E. ápolt park jellemzi, s ragyo­gó rend. Ezt láthatták április végén a Tolna megyéből ide­látogató alsó tagozatos szak­felügyelők is. De nemcsak ezt. tiségi gyűjteményt. S ennek térmészetesen, nemcsak helyi jelentősége van. A napokban Budapesten, a Művelődésügyi Minisztérium­ban dr. Kővágó László, a nemzetiségi osztály tájékoztatta a sajtó Minden kép ezer szó Beszélgetés Dorothie fieldel Dorothie Field angol festőmű- wészttő kiállí­tása vasárnap délelőtt nyílt meg Salgótar­jánban. a me­gyei Józiseí At­tila művelődé­si "központ üvegcsarnoká­ban. A tárlat megrendezését Magyarorszá­gon a londoni Angol—Magyar Baráti Társa­:Dorothie Field a kiállítás megnyitásán. A mű- “ K-Ultur Uí. megköszöni Czinke Ferenc megnyitó beszédét (Fotó: Koppány) temen végezte, években vált A harmincas forradalmárrá, Kapcsolatok In­tézete és a Magyar Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezete tette lehetővé. A megnyitó ünnepségen je­len volt Dorothie Field is, aki­vel interjút készítettünk. — Az angol képzőművészet­ben, mint az amerikai piacon, minden törekvéssel találko­zunk — mondotta a művésznő. Ügy vélem, olyan érzése lehet zetten kívánok hozzászólni. később marxistává. A Közép­angliai Művészcsoport alapító tagja. De tagjai közé sorolja a londoni Nevelés Művészeten Keresztül Társaság, a Nem­zetközi Plasztikus Művészek Társasága is. Önálló kiállítása volt Lon­donban Nottinghamban, Manchester-ben, likley-ben, Lincolnban, a londoni Brad­ford» Egyetemen és Brunei Egyetemen. Képei megtalálhat tők Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztrá. fiában és Magyarországon .is intézményekben és magán- gyűjteményekben. Alkotásait finom, átszőtt élményvilág jellemzi, ez külö­nösen a rajzokra érvényes, akik kisebb, vagy nagyobb Ugyanakkor érezzük a konst- ,.szigeteket” alkotnak a világ- ruktív törekvést, az összefog- mindenségben. Ezeken a szige- lalás igényét. Sokszor meg­tekeri állok, ezekre figyelek, mutatja azt a bizonyos kis így módom nyílik az élet és a „szigetet”, az emberi életet halál eredetének új megértésé- a sziklás mindenségben, amely­hez az űrkorszak idején. Ez a re érzékenyen figyel, amelyet probléma, úgy hiszem, nem- beszélgetés közben említett, zetközi jellegű, s én elkötele- Balatoni képeinek magyar mo. a tájékozódni kívánó ember­nek, mint amikor végigmegy a londoni utcán, és ott min­dent megtalál. Ez bizonyára jó dolog. — Mit láthatunk öntől ezen a „piacon”, mivel jelentkezik? — Gondolom, álláspontom­ra, művészi törekvéseimre kí­váncsi. Erről is nehéz beszél­ni, de megpróbálom összefog­lalni. A tájképekkel kezdem, amelyek Slapton Sands (De­von, Anglia) közé csoportosul­Vietnami képeim is tartalmaz­zák ezt a gondolatot, azokkal is az életre kívánok szavazni a halál ellen. Az „Elvetem az éveimet”, a „Szabadság virága” című képeket említem. — Művészetében jelentős szerepet kap a bányászat? Miért? — Anglia egyik szénben gaz­dag vidékén lakom, látom a bányászok, otthonáig nyúló sziklahegyeket. Ebben a kör­nyezetben nem kerülhetem ki tívumaí jellemzőek, szervesen épülnek a kompozícióba. — Rajzai olyan finomak, mint a reggel felszálló angliai köd — mondtam neki. Elmosolyodott. — EU kell oszlatnunk a kö­döt, ha még oly finom is — válaszolta. — Ez a természet­ben is így történik, így kell lennie az emberek között is. Mint mondani szokták, a csendes szavú angol asszony minden képe: ezer szó. Fino­man szól a köd ellen, (tóth) nak. Bizonyára ismeretes, hogy a bányászéletet. De nem is aka_ az angol csapatok a fasizmus rom. Palóctalálk ózó Párádon Mai jármüveken a múlt vonult előttünk. A századforduló palóc szobáit, a magasra vetett ágyat és a lányok díszes ruháit láthattuk Valamikor megszégyenítő volt. ha valakire azt mondták, hogy palóc. Egy emberöltővel ezelőtt a kétmillió koldust pa­rasztként emlegették, a tár­sadalmi ranglétra legalsó fo­káról is igyekeztek letaszíta­ni a nemzetiségeket, és mind­azokat, akik valamilyen nyelvjárást beszéltek. Vasár­nap mégis legalább nyolc— tízezer ember vallotta magát palócnak, ősi népviseletben, vidám nótaszóvai, táncolva vonultak fel Parádfürdőm, az immár ötödször megrende­zett palócnapon. A múlt és a jelen tükröző­dött, amikor az egyik vontató pótkocsiján fejszével, fűrész­szel dolgozó favágókat lát­tunk, de mögöttük vonultak az erdőgazdaságok mai kor­szerű gépei. A Dútra-traktor és a lánctalpas előtt szánal­masam kicsinynek és töré­kenynek tűnt apáink és nagy­apáink faekéje. Idős, cserzett bőrű paraszitassizony marok­szedő sarlót vitt, vászomlope- dőfoen hátán cipelte kicsiny gyermekét. Valamikor meg­szokott, mindennapi kép volt ez, de ma már csak az idő­sebbek emlékeznek arra az időre, amikor kapálás és ara­tás közben a szántóföldén szültek az anyák és a kuko­ricaföld végében szoptatták gyermeküket. Hol volt akkor még csecsemőotthon, napkö­zi otthon, vagy ki szülhetett kórházban? Mintha a múlt keserűségét akarták volna feledtetni, színes hímzett ru­hában jöttek a recskiek, pa­ródiák, Bodony. Mátraballa, Sírok. Pétervásáma, de még a távolabbi Felsőtárkány fiatal­ját és idősebb asszonyai, fér­fiéi. A fúvószenekarok pat­Szívből jövő jókedvvel éne­kelt és táncolt vasárnap Párá­don palócföld népe. Úgy tűnt. a hagyományokat, a régi szer­számokat. ruhákat és lakás- berendezéseket tudatosan be­csülik. Nemcsak azért, men ma már kevés van ezekből de «okkal inkább azért, me " a múlt felidézése megírni Út­ja, hogy hol tartunk me é- bizaiommal nézhetünk a U» o elé. Közel két óra hosszáig tar. tobt a színes, vidám felvonu­lás. az ősi fák alatt szállt a dal. A menetben Nógrád iri ­gyelek nem vettek rész1 o emelvényről, az üdülő park­jából nézték Heves meg' szomszédaikat, de késői . örömmel láttuk a szabadtér színpadon a Nógrád megyei táncosokat. Vasárnap ötödször rendez­tek Párádon p.V. ’> mannt, ezért mondhatjuk, i hogy im­már hagyomány lett ez a ta­lálkozó. Érdemes lenne már most gondolkodni azon. hogy a következő palócnapi prog­ramot, hogyan lehetne gazda­A kisterenyei ÁFÉSZ néptánccsoportja nagy sikert ara­tott a parádi 5. palócnapon (Szabó Lajos felvétele) togős csárdást játszottak és önfeledten táncoltak végig az úton, amerre vonult a menet. Közel egy évszázaddal ez­előtt viselt ruhák kerültek elő, vagy megcsináltatták an­nak hű máséit. Régi palóchá- zafcaf varázsolt elő, — teljes berendezésével együtt — a hagyományt őrző szeretet. giitami. Milyen érdekes lenne, ha Heves és Nógrád megye népi táncosai, kórusai és nép- dalénefcesei egymással verse­nyezve lépnének fel. A szom­szédos községek találkozója nagyszerű alkalom lenne a népművészet és a hagyomá­nyok ápolására. F. b. A lakosság érdekében A lakosság ellátása érdeké­ben Diósjemőn a községi ta­nács több feladat megvalósí­tását tűzte célul. Ahogyan megismertük a községi tanács vezetőit és hallottuk a róla alkotott jó véleményt, kije­lenthetjük a terveket meg is valósítják. Ezek közül az egyik legfontosabb a köror­vosi rendelő és lakás megépí­tése. Itt kap helyet a körze­ti orvoson kívül a fogorvos is. Sor kerül a bölcsőde kor­szerűsítésére. A munkák el­végzéséhez szükséges kiviteli terveket megrendelték ős év végére készülnek el. A szá­mítások szerint a jövő éviben megkezdik a munkát. elleni háborúban itt végezték gyakorlataikat a győzelem nap­jára. Talán a képek gondolat- világára is utaltam ezzel. — Feltétlenül. Azonban — mint képein látjuk — más tá­jakat is fest Dorothie Field halk szavú asszony. 1915-ben született Londonban. Oliver Cromwell egyenes ági leszármazottja. Ősei a modern Anglia történel­mének hétköznapi szereplői, a Királyi Pénzverde fémjelzői, — Igen. Jártam Jugoszláviá- kézművesek, selyemáru-keres. ban. Ausztriában, nem utolsó- kedők, és így tovább. Tanul- an Magyarországon. Al- mányait a londoni Highbury -.'jor.tom az, hogy bárhol va- Hill Gimnáziumban, a londoni , hl: is, a világban állok, a vi- Chelsea Művészeti Iskolában, Ida vesz körül sziklás hegyei- nottinghami Művészeti Főis- vel. völgyeivel, s embereivel, kólán és a birminghami egye­Öregek n^pja Eindrefalvám megtartották délután a kiszesek saoUgáiltat- élz öregek napját. A község- ták a színes műsort. A hely­ben élő, szádnál több idős kü- beli népi zenekar szolgáltatta zü] kilencvenkefcten vettek talpaié valót, arait fiatalos részt a művelődési otthonban frissességgel használtak ki az rendezett ünnepségen, amely ünnepeltek. A hangulatos na- kora estig tartott Délelőtt az pot a Vöröskereszt helyi szer­úttörők köszöntőr.tők a koros , , . . , embereket és színes műsor- v>eae^e> a községi tanacs. a tsz ral kedveskedtek nekik. Ezt és a tömegszervezetek közö- követbe a közös ebéd, majd síén rendezték. I Pillanatképek Az öregasszony és a csap Zöld gyepen fonott, kerti szén egyfolytában jön a víz! szék, testes, ősz öregasszony Milyen engedetlen vagy! ül benne. Előtte kis kosárka• Azonnal zárd el! ban gombolyag fonal. A ta- • „ arcát, A gyerek gondolkozik, nem vaszi nap elé tartja időnként nyugtalanul get maga köré. néze- tudja, mitévő legyen. Majd leguggol a fűbe, s kezével olyan mozdulatot tesz, mint Ugrálókötéllel hateves kis- aki tényleg elzárja a csapot. lány fut át a füvön. ' . , . . . , — Elzártam, nem — jelen­— Fiam, fiam! — kiáltozok ti aztán határozottan. — Most az öreg. — Gyere ide gyor- már jól van, nem folyik a san! VÍZ. A kislány odaugrál, megáll Az öregasszony tnegköny- az öregasszony előtt. nyebbülten dől hátra a fonott ' székben. — Fiacskám — szőj az csen­desebben. — Zárd el ezt a — Jól van, kislányom, te csapot, állandóan jön belőle jó gyerek vagy. Ha szólok, a víz. ugye máskor is elzárod? Es görcsös ujjúval maga elé — Jó, máskor is elzárom mutat a fűre. A kislány kö- — felel a gyerek, veti szemével a mozdulatot, és értetlenül nézi a frissen sar­jadt gyepet. Nincs ott sem­miféle csap. Az ugrókötelet maga után húzva, lassan elmegy. Arra gondolhat, hogy később vissza, jön majd, és megnézi, hátha — Nincs itt csap, néni — valahol valóban folyt a csap­mondja csodálkozva. ^ól a víz. Az öregasszony arc a vörös Az öregasszony pedig le- s_ a haragtól. napfény elé tartja sárgára — -Itt, itt! — mutat a tű- aszott arcát. re. — Zárd el gyorsan, hi- — szendi — Divatosan és méi*is olcsón ? Nyári ruhát a Centrum Áruházból. AJÁNLATUNK: Ni# ruha, Eadakrill 256.— Ft. csak a centrum áruházakban kaphatok. Női háromrészes Spécia selyemruha Női kompié Grill musváJszövet Bakfis Malimó nadrágkosztüm Bakfis selyemruhák Bakfiss frottírra ha Lányka háromrészes ruha Lápyka selyemruha, sok színben 690,— Ft 432,— Ft 220 — 240,— Ft-ig 220 — 300,— Ft-.; 101,— Ft 263 — 298,— Ft-i, 130 — 179,— Ft-i; ia«v í ruház. ílíioy *> Fáía**tek f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom