Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
gyénk ipara a Budapesti Nemzetközi Vásáron Ki ne ismerné szűkebb pátriánk, Nógrád megye egyik nagymultú üzemét, az UM. Salgótarjáni Öblösüveggyárat? Ha valamelyik üvegipari berkekben gyakorta forgolódó nyugatnémet, kanadai, vagy ausztráliai üzletkötőt kérdeznénk meg, talán kapásból tudna egy röpke kiselőadást tartani a gyár történetéről. Kevesen gondolhatták, amikor a kis üzemecske letelepült az akkori szegényes és elmaradott bányászvárosba, Salgótarjánba, hogy háromnegyed évszázad alatt milyen naggvá nő a gyár. Talán a szén és az olcsó munkaerő volt az, ami éppen ebbe a városba vonzotta a vállalkozókedvű alanpót. aki az egykori „kócerájt” megnyitotta és elindította a beláthatatlan fejlődés útján. De valójában igazi fellendülés csak a felszabadulás után következett be. A dolgozók és a munkásokból lett vezetők erőfeszítései nyomán rövid idő alatt helyreállították az üzemet és megindulhatott a termelés. Hosszú lenne a sor, ha csupán az elmúlt negyedszázad jelentősebb állomásait említenénk is meg. A gyár évek múltán kezdte visszahódítani régi vásárlóit, majd újabb, s újabb vevőket nyert meg üvegáruival. Fokozatosan korszerűsítették az üzermvsziegeket, új csarnokok, raktárak, irodák és szociális létesítmények épültek. A munkások tüdeje már régen nem az egyik legfontosabb „munkaeszköz”. A legjobb hatásfokú kemencék, a hazai és külföldi gépipar büszkeségei, a legújabb típusú félautomata és automata gépek és gépsorok szolgálják az embert. Már a szén is a múlttá. A generátorgázt kiszorította az üzemből a korszerű tüzelőanyag: a földgáz. Minőség, minőség, minőség! Ezt ma már joggal írhatnák fel a gyár emblémájára, és a kényes üvegáruk csomagolására szolgáló tetszetős dobozokra, amelyeket saját dobozüzemükben állítanak elő. Eljutottak oda, hogy a legkényesebb ízlésű és legigényesebb megrendelőik kívánságait is képesek teljesíteni. Négy világrész számos országának, neves cégeknek képviselői igazolhatják, hogy méltán világhírű az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyára. Kell-e többet mondani, hogy tízezernél több árucikk szerepel a gyártmány listán? Termékeik eljutnak a világ minden tájára, az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Svájcba. Kanadába es Franciaországba. Mindenhol kedveltek és keresettek a salgótarjáni üvegáruk. Találkozni lehet velük Párizsban éppen úgy. mint Genfb“n és Hamburgban, de nem hiányozhatnak egyetlen magyar család otthonából Ljdonsá»okkal a vásáron A BNV elsősorban a gépipar nagy seregszemléje. Harmincnál több ország mintegy kétezer kiállítója között mégis ebben az évben is ott lesz a Salgótarjáni Öblösüveggyár. Mivel érdemelte ki ezt az üzem? Elegendő lenne csal. belépni a gyár tervezőinek irodájába, az alkotóműhelybe, ahol az új formák és minták születnek. A falakat körös-körül dicsérő és elismerő oklevelek borítják. Mielőtt a polcokon elhelyezett, a színek és formák megannyi változatát tükröző üvegárukat szemügyre vennénk, vessünk egy pillantást a fali tárlatra. Nemzetközi és , hazai sikerekről tanúskodnak az írásos dokumentumok, amelyekre egyaránt büszkék lehetnek a tervezőit és a gyár dolgozói. Szinte nincs olyan év, amikor ne vívtak volna ki elismerést a gyár termékei. Csak az utóbbi időszakból van módunk kiválasztani néhányat, hiszen a teljes listát felsorolni is nehéz lenne. Két évvel ezelőtt erős nemzetközi mezőnyben a ljubjanai „BIO” iparművészeti bienná- lén limonádéé készletüket oklevéllel jutalmazták. Több első, második és harmadik díjat és számos kategóriadíjat nyertek el a gyár tervezői a legutóbbi világítótestek tervezésére kiírt országos pályázaton. Ugyancsak jól szeemlékeztető „kishattyú” vázacsaládok, csiszolt hamutartók, több színnel futtatott modern virágvázák, amelyeket eddig még nem alkalmazott eljárással állítanak elő. Erdei Sándor tervező, érdekes formájú vázacsaládja opálhalványzöld Uberfang színezéssel. repeltek az ez évi országos díszműáru-pályázaton, ami egyúttal a „belépőjegyet” is jelentette a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Szigorú zsűri előtt vizsgázott a közel százdarabos mintakollekció, amelynek valamennyi darabja formában és kivitelben új, korszerű termék. Mit láthatnak ezek közül az érdeklődők a vásáron? A leghelyesebben teszik, ha felkeresik a kiállítást és nem mulasztják el megnézni az Öblösüveggyár termékeit. Annyit ízelítőként elárulhatunk, hogy láthatják a díszműáru-pályázaton a második díjat nyert narancs színű, csiszolt vázacsaládot, a harmadik díjas zöld opál vázaegyüttest, amelyek bizonyára megnyerik tetszésüket. Ott lesznek a vásáron a nívódíjas gyártmányok is, amelyek bármely lakás díszei lehetnének: az ólomkristály- bombonier pompás szólóvázák és a vizek királynőjére Vállalatok, kereskedők, figyelem Üj italt csak új köntösben, folyékony árut csak palackban érdemes forgalomba hozni. Az üveget nem lehet semmivel pótolni, nem helyettesítheti a műanyag. Ezt bizonyítja, hogy az üveget évezredek óta használja az ember, s ma éppen olyan fiatal, mint amikor a föníciaiak, vagy az egyiptomiak először gyártották ezt az áttetsző anyagot. Víztiszta, ragyogó fényű üveget első ízben a velenceiek csináltak a XII. században. Az üveg maga azóta semmit sem változott. Versenytárs nélkül való, változatlanul kelendő, szép és korszerű anyag. Nemcsak szép, ha az ital színe — gondoljunk csak valami jóféle itókára, a likőrökre, vagy az egri bikavérre, „átsüt” a fehér, áttetsző palackon, de a látvány megnyugtató is a vásárló számára. Ránézésre meg tudja állapítani, mi van az üvegben, tudja, hogy nem vesz meg zsákbamacskát, amikor a pénzét az üzletben hagyja. Félautomata gépek ontják a félliteres és a fél liternél nagyobb űrtartalmú üvegpalackokat a Salgótarjáni Üveggyárban. A választék nagy, két ember keze kellene hozzá, hogy valamennyi variációt össze lehessen számolni. Előnyösen használhatók tejes, boros, likőrös és ásványvizes palackoknak, de a felhasználás köre ezenkívül is szánté kimeríthetetlen. Csak fantázián és leleményességen múlik. Nem vész kárba a befektetés. Az üveg ma is, holnap is érték. A megrendelésekre már akár a harmadik negyedévben korlátlan mennyiségben szállítani tud különböző üvegpalackokat a gyár. A poharak sem okozhatnak gondot sem a vendéglátóhelyeken, sem a háztartásokban. Fogytán a készlet, vagy több kellene? Bárki szívesen oltja szomját az Öblös- üveggyár ízléses poharaiból a budai kisvendéglőben éppen úgy, mint a balatoni moteTakács Géza tervező, új vonalú opál üvegtőnnelékkel színezett padlóvázái. lekben, az ország bármely éttermében, italboltjában, vendéglátóhelyén. A megrendelők kívánságának megfelelően a gyár minden igényt képes kielégíteni. Nemrégen helyeztek üzembe egy új, olasz gyártmányú pohárgyártó automata gépsort, ami lehetővé teszi, hogy — egyelőre — hétféle változatban bármilyen mennyiségű egy- és Erdei Sándor tervező bombonier készlete. háromdeciliteres közötti poharakat gyártsanak. Színük áttetsző, fehér, különféle for» máik nemesen egyszerűek, használhatóságukat tekintve tartósak, megbízhatóak. S ami a vendéglátóiparban, a kereskedelemben alapvető követelmény: valamennyit hitelesíteni tudják, ha a megrendelők igényt tartanak rá. A háztartásokban már sokkal kevésbé fontos, hogy a pohár hiteles legyen. Sokkal inkább lényeges, hogy mindig kéznél legyen a pohár, ha éppen szükség van rá. Bizony — jól tudja minden háziasz- szony — a mutatós készletekből időről időre egy-két darab eltörik. A hiányos kollekcióval már semmire sem megy az ember. Hogyan is lehetne felemás poharakat feltenni az ünnepi asztalra? Pedig a készletet kiegészíteni nem lehet, újra meg nem mindig telik. Az előrelátó háziasszony jobban teszi, ha mindennapi használatra olyan poharakat vásárol, amelyek egy-égy darabját akármikor pótolni lehet. A salgótarjáni poharakból mindig bőséges a választék az üzletekben és a kereskedelem gondoskodik arról, hogy ez a jövőben se legyen másként. Ha csak a Salgótarjáni öblösüveggyáron múlik, nem kell attól tartani, hogy a kedvelt poharak eltűnnek az üzletek polcairól. Gvárt mán \ bemutató minden lakasban Annak az Igazolására, hogy milyen széles körben elterjedtek a Salgótarjáni Öblös- üveggyár termékei, most egy tipikusnak tekinthető lakásban tegyünk futó látogatást. Az előszobában felpillantunk a mennyezetre, ahonnan formás világítótest csüng alá. — Jaj, de csini — mondaná a hölgyvendég a háziasszonynak. — Hol csinálták? Igen, a Salgótarjáni öblösüveggyárban. A konyhában pedig a salgótarjáni üvegáruk egész arzenáljára bukkanhatnánk. A konyhaszekrényben formás tésztáé» és kompótoskészle- tekre, presszóspoharakra, üvegkan csókra, kisebb és nagyobb kaliberű salgótarjáni illetőségű poharakra, hogy a színes konyhai csillárt ne is számoljuk. Ezek a háztartási présáruk. Menjünk tovább a kamrába. Itt találhatunk de- mizsont, s talán ballonüveget is, amelyeket kétliterestől hatvan literesig gyártanak Salgótarjánban. Akiknek még nem lenne, azoknak akét-há- rom literes űrtartalmú demi- zsonokat ajánlhatnánk. A szobában folytatódik a rögtönzött bemutató, hiszen furcsa lenne, ha a bárszekrényben nem lennének festett, vagy csiszolt poharak, kelyhek, a különösen divatos színes csőpoharak. Nem hiányozhatnak a szobából a különböző díszműáruk, a vázák, hamuzók, a gyertyatartók, a bombonier és a cigarettakínáló, amiket mind-mind a Salgótarjáni Öblösüveggyárban készítenek. S ha egy kupicával megkínálnák a vendégeket a ház lakói, miből is fogyasztanák el, ha nem a salgótarjáni üveggyár két-, három- és ötcentes préselt szeszes poharaiból? Ha már ennyi ismerős üvegáruval találkoztunk eddig a lakásban, miért éppen a fürdőszoba lenne kivétel? Akár külföldi, akár magyar kölnit használ a ház asszonya, könnyen lehet, hogy az is salgótarjáni kölnisüvegben van. Bizonyára ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy üvegáruik valamennyi lakásban megtalálhatók. De ezenkívül még számos üvegárut gyártanak az üzemben. Többek között gyógyszeres- és vegyszeresüvegeket 300 grammtól fölfelé, szegletes és gömbölyű kivitelben, ipari és laboratóriumi üvegárukat, mérőpoharakat, szűrőpoharakat és különféle preparátumhengereket. (X)
