Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Vizsgálat a pásztói tsz ben Mindig értékes idő az, amit az érdeklődő négyszemközt tölt el a ijsz-elnökkel. Ezt a tapasztalatot tovább gazdagí­totta legutóbbi találkozásom Kelemen Istvánnal, a pásztói Eeke Tsz elnökével. Ezúttal az ellenőrzés annyit vitatott kérdését tűztük napirendre. Jóleső érzés volt, hogy az egykori cselédből a több ezer holdas nagyüzem vezetőjévé nőtt, higgadt, megfontolt em­ber milyen nagy jelentőséget tulajdonít minden olyan szervnek, vizsgálatnak, amely felied! a visszásságokat és öt­leteket ad a munka megjaví­tásához. Nem véletlen, hogy a pásztóiak kérték fel a szö­vetkezeti területi szövetséget elsőként nagyobb szabású el­lenőrzésre, s annak is örültek, hogy a járási tanács náluk végzett alapos, törvényességi vizsgálatot. a reform kapcsán csökkent valamelyest a jelentési köte­lezettség, egyes tsz-ek azon­ban ezt még annál is keve­sebbre szűkítik. A pásztói tsz-ben is előfordult, hogy valamelyik szerv hiába szor­galmazta a törvényesen jóvá­hagyott jelentési kötelezettség betartását. A szprvpzés is fontos Mindez nem jelenti azt, mintha a papírmunka elma­radása mindenképpen mu­lasztásokat leplezne. Pásztón és másutt is kiosztják minden évben a háztáji területet, iparkodnak is tőlük telhetőén a munkákkal, csak éppen azt felejtik el, hogy a jegyzőköny­vek. jelentések fontos doku­mentumok, amelyek szerves részei a termelő munkának. mányok termesztése. De ugyanezt igénylik a kalászo­sok is, amelyeket csaknem a szántóterület felén termeszte­nek, s ilyen esetben nem mindegy, hogy mi az elővete- mény. Érdemes lenne továbbá a kukorica' vetésterületét is növelni, a húsz mázsán felüli átlagtermés már biztató. De Pásztón a termésátlagok egyébként is megközelítik a járási átlagot, több növénynél pedig meg is haladják. Az állattenyésztés eredmé­nyei még jobbak. Az állatsű- rűség fölötte áll a járási át­lagnak. a tejhozam pedig (több mint háromezer liter tehenenként) évek óta a leg­jobbak között van. A húster­melésben negyedik helyen áll a szövetkezet a járásban, száz holdanként 102 mázsa húst állítanak elő. Papír és valósán Távol éli tőlünk, hogy most a törvényességi vizsgálat va­lamennyi megállapítását ele­mezzük, csupán néhány olyan kérdésre kívánunk rámutat­ni, amelyek tanulságosak le­hetnek megyénk bármelyik szövetkezetében. Egyik ilyen tanulság, hogy a tsz-íK egy jelentős részé­ben idegenkednek a papír­munkától. Nem vezetik rend­szeresen a jegyzőkönyveket, nem küldik el idejében a je­lentéleseket és ha el is küldik, nem mindig tulajdonítanak magfelelő fontosságot az ada­tok pontosságának. Így tör­ténhetett meg, hogy a lezaj­lott vizsgálat nem kaphatott teljes, - tökéletes képet az egyes állandó jellegű bizott­ságok működéséről. Kivétel talán csak az ellenőrző bi­zottság, amelynek elnöke ta­nácskozási joggal minden al­kalommal részt vesz a vezető­ségi üléseken. De már példá­ul a háztáji bizottságról nem mondható ei ugyanez. Nehéz utólag, fejből visszaidézni, hogy az öttagú bizottság mi­lyen munkát végzett. Hasonló a helyzet a jelen­tésekkel. Köztudomású, hogy Sokkal jobban lemérhető és szembetűnőbb a papírmunka fontossága a termelésben. A statisztikai és operatív jelen­tések. a termésbecslés elmu­lasztása, a táblatörzskönvv vezetésében előforduló hiá­nyosságok megnehezítik, tév­útra vihetik az üzem-és mun­kaszervezés nagyüzemben nél­külözhetetlen munkáját. Még nagyobb hiba, ha a papír­munka mellőzése, olyan mé­reteket ölt, hogy ‘ a szakveze­tés talajműveiési, trágyázá- si és növényváltási tervet sem készít. Pásztón például a ker­tészet trágyaigényességén kí­vül ennek is felróható, hogy az igen nagy állatsűrűség el­lenére jelentősen lecsökkent az istállótrágyázott terület, műtrágya is kevesebb helyre jut. sőt akadt tavaly a közö­sen művelt területből olyan hatszáz holdnyi szántóföld, amely sem szerves-, sem mű­trágyát nem kapott. Alaposabb szervezéssel és tervezéssel a pillangósok te­rületének gyorsabb arányú növelése is megoldható len­ne, ami egy olyan szövetke­zetben, ahol az állatállomány túlnyomó többsége szarvas- marha, elengedhetetlen. Ez ugyanis lényegesen olcsóbb, mint az egynyári szálas takar­Tűlzott beruházás A vizsgálat arra Is rámuta­tott, hogy a beruházások vég­rehajtása előtt í°bb alaposan feLmérni az erőket. Pásztón például csaknem tízmillió fo­rintot fordítottak a korszerű, háromszáz férőhelyes szarvas- marhatelep létrehozására, de ezenkívül egyéb, járulékos be. ruházások is szükségessé vál­tak. A nagyarányú építkezé­sek azzal jártak, hogy a szö­vetkezet vezetősége nem for­dított kellő összeget az erő- és munkagépek vásárlására, a gépvásárlás ugyanis elsősor­ban -a kiegészítő üzemágak fejlesztését segítette elő. Egy újabb tanulság, amit a vizsgálat felszínre hozott: a kiegészítő üzemágak létreho­zása tehertétel lehet bizonyos határon túl. A túl sok kiegé­szítő. és segédüzem lehetet­lenné teszi a központi irányí­tást és ellenőrzést. S az is igaz, hogy nagyon jó, ha a kiegészítő üzemág alkalmaz­kodik a mezőgazdasági üzem profiljához. Pásztón például, ahol sok a szőlő, a járási ta­nács javasolja a tsz tagságá­nak, hogy létesítsenek borpa­lackozót, ami megkönnyíti a bor szélesebb körű, kifizető­dőbb értékesítését Korszerűbb építkezés — több lakás r Ami gyorsabb és olcsóbb — Újabb toronyhnxah TÖBB LAKÄS kell mint ed­dig, közérdek, hogy a Nógrád megyébe települő üzemek mi­nél hamarább elkészüljenek és jogos igény, hogy bővítés, korszerűsítés után a régi gyá­rak is mihamarább termel­hessenek. De mindezt győzi-e építőiparunk? Mit tesznek, hogy az alapvető követelmé­nyeknek megfeleljenek? Ezek­re a kérdésekre kerestünk vá­laszt a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az elmúlt évben a vállalat 278 millió forint értéket ter­melt, az idén 310 millióra vál­laltak kötelezettséget, de 1975- re el kell érni a 450 milliót. Ilyen teljesítményre jelenleg nincs ipari háttér, nincs meg­felelő telephelyük, a szak- és a segédüzemek a város külön­böző részein találhatók, ka­pacitás növelésére nem alkal­masak. — Ilyen körülmények kö­zött a terv csak óhaj marad? — Szó sem lehet róla. A feltételeket kell megváltoztat­ni — válaszolta Brehó Gyula, a vállalati pártbizottság titkára és Botka Miklós főmérnök. A vállalat gépesítése elmaradott, és a hagyományos technológiai módszerekkel a megnöveke­dett városépítési, ipartelepítési programot nem tudnák telje­síteni. Mindezt a vállalat szak­emberei nemcsak felismerték, de az elkerülhetetlen fejlesz­téshez már hozzá is fogtak. Kiszámították, hogy a követ­kező öt év alatt a vállalatra mintegy kétmilliárd forintos építési feladat hárul. Milyen fejlesztésre van feltétlenül szükség és mennyibe kerül mindez? A javaslatok és a számítások elkészültek, azo­kat már elküldték az építési és városfejlesztési miniszter­nek. Az egyes részletek még vitathatók és a vállalat veze­tői maguk is vitatják. Ugyan­u* is az újabb rendelkezések sze­rint a hitelekre pályázatot kell benyújtani. Sok az igény, és ennél kevesebb a pénz, s ezért a költségvetési juttatást, a megyei támogatást az a válla­lat kapja, amelyik leginkább bizonyítani tudja a közérdek szolgálatát, a vállalt kötelezett­ségek teljesítését. A NÖGRÁD megyei Álla­mi Építőipari Vállalat fejlesz­tési programja több mint 100 millió forint. Legalább ennyi befektetés szükséges ahhoz, hogy teljesíteni tudják a la­kásépítkezéseket, az iparfej­lesztést, és az egyéb feladato­kat. A várható nyereséget fi­gyelembe véve a vállalat 30— 34 millió forintra hitelképes, a saját erőből képzett fejlesztési alap jelentős részét forgóalap- feltöltésre, hiteltörlesztésre és kommunális adóra kell fordí­tani. Tehát az állami építő­iparnak legalább 70 millió fo­rintos költségvetési juttatásra, illetve megyei támogatásra van szüksége. A döntést, a juttatás és a hitelek folyósítását nem lehet halogatni, a közérdékű áldo­zatot nemcsak a vállalat, ha­nem a salgótarjáni, a balassa­gyarmati és nagybátonyi la­kásigénylők is sürgetik. A megbízások szerint a vállalat az idén 435 lakást épít, de ezenkívül a Vegyiművek, a FÜTÖBER, a Síküveggyár, a ZIM, az Öblösüveggyár beru­házásain dolgoznak, hogy csak a nagyobb építkezéseket em­lítsük. Vajon ha megkapják a szük­séges pénzt, ha fokozottabban gépesítenek, ha meglesz a központi telep, a betonacél- előregyártás, az ácstelep, ak­kor az eddigi technológiát tel­jesen megváltoztatják? Azt a választ kaptuk, hogy nem. Az Arany János utcai módszer bevált, kellő gyakorlattal és szervezettséggel azt tökélete­síteni lehet. A közelben nincs és hamarosan nem is lesz házgyár, ezért a nagyblokkos építkezést folytatják, amíg sa­lak lesz, salakblokkokkal. Ta­ron van tufakő. Már vizsgál­ják, hogy négyemeletes há­zakhoz jó-e, gazdaságos-e? A helyi anyag felhasználása mindenképpen előnyösnek látszik. Olcsóbb is és sokkal kisebb a szállítási távolság. Több építőipari szakember a közelmúltban Gyöngyösön tanulmányozta egy külföldi szabadalom magyar változatát. Azt szeretnék, hogy az aján­lott technológiát a helyi vi­szonyoknak és feltételeknek megfelelően a legjobban ki­használhatnák. Különösen a befejező munkáknál kell kor­szerű technológiára, az eddi­ginél szervezettebb munkára törekedni, hogy minél előbb át tudják adni az épületeket. A salgótarjáni garzonházban 264 lakás épül. Feltétlenül elő­nyös a nagytáblás zsaluzati rendszer, de jó lenne a ha­gyományos válaszfalakon vál­toztatni, még megoldásra vár az épületgépészeti szerelés, az előregyártással együtt a víz-, és a fűtésszerelés. A SALGÓTARJÁNI és az országos tapasztalatok azt iga­zolják, hogy az egyedi terve­zést és építkezést kerülni kell, ha gyorsabban és több lakást akarunk. A gépesítés, a kor­szerű technológia még sok tartalékot rejteget. Igaz, az építőipari kapacitás fejlesztése sokba kerül. De minden ille­tékes elismeri, hogy az áldo­zatot meg kell hozni. Biztató és jó dolog, hogy már a hi­ányzó fedezet folyósításáról tárgyalnak, az építők pedig a LAKÖTERV-vel újabb töm­bök építésének elképzeléseit egyeztetik. , Fazekas L. A Föld ismeretlen kisérőtársai Igen, így igaz: a Földnek így például 1965 decem­nem egy, hanem legalább herében az „Explorer—26” 11 természetes szputnyikja erősen módosította körpá­van! Rendkívül kicsinyek, átmérőjük nem haladja meg a 30 métert és viszonylag kis magasságban folytatják út­jukat. Ez az oka annak, hogy a Föld e kísérőtársait csak a legutóbbi időben fe­dezték fel, miután emberké­szítette szputnyikok kezdték meg útjukat égitestünk kö­rül. lyályát. összesen 150 alka­lommal észleltek hirtelen behatásokat más mestersé­ges bolygók pályájára. A „Hughes Aircraft” munka­társai nagy szögű felvevő ka­merákkal két természetes szputnyikot fényképeztek le, amelyek pályáját zavaró ha­tásuk alapján szímították ki­A legtanulságosabb azon­ban az, hogy a pásztói veze­tők nem ijedtek meg a vizs­gálatok által felvetett nehéz­ségektől, hanem a kibővített vezetőségi ülés, amely részle­tesen megvitatta a tapasztala, tokát és javaslatokat, min­dent elkövet a hiányosságok pótlására. A pásztói vezetők igyekeze­te és a tagság közismerten nagy szorgalma, biztosíték lehet arra, hogy a termelési eredmények tovább javulnak és állandósulnak. Lakos György Szívesen tenyésztenek szarvasmarhát Tallózás a felvásárlás idei számadataiban A kiemelt öt fő cikkből ápri­lis végéig a különböző vállala­tolt 4,3 százalékkal többet vá­sároltak fel, mint egy évvel korábban. A felvásárlás az ál­talános növekedés ellenére — a baromfi és tej kivételével — a cikkek legtöbbjénél kedve­vettek meg, két és félszer any- nyit, mint egy évvel korábban. Különösen erős volt a márci­usi felvásárlás: csaknem 3500 juhot vettek meg. Az állattenyésztés fejleszté­sét célzó kormányhatározat kai több mint 1969 április vé­géig. Jó ütemben halad a baromfi felvásárlása is. Az eddigi 46,8 vagon közel 37 százalékkal több mint az egy évvel koráb­bi volt Hízott sertésből és vágómar­hából a későbbiek során zőtlenebb képet mutat a tava- gyaforolt a Szarvasmarha-te- háöól a későbbiek során sem lyinál. Különösen all ez a nyészlési kedvre. Tanúsítja ezt számíthatunk olyan növekedés- megállapítás a húsellátás a vágóborjú-vásárlások ugrás- szempontjából nagyon fontos szerß csökkenése. Míg a múlt hízott sertés felvásárlására, ami áv első négy hónapjában az Ál­re, ami lehetővé tenné a tava­lyival azonos nagyságú felvá­sárlást. Önkényes „honfoglalók 99 A nagy salgótarjáni építke­zéseken éjjel-nappal zúgnak a glépek. Tonnányi földek mozdulnak, hogy helyet ad­janak a követelőző betonnak, téglának, hogy szilárd cölö­pöket fogadjanak testükbe. Épül a város, kell a sok új lakás. De előbb a régi, roz­zant építményeken kell vég­rehajtani a halálos ítéletet. Az utóbbi hónapokban el­harapózott a városban az ön­kényes lakásfoglalás. Ideig­lenesen üresen álló lakásba pusztán saját elhatározásuk­ból költöznek be családok — ki hideg számításból, ki vég­ső elkeseredésében: „lesz, ami lesz, itt már nem bírom to­vább!” felkiáltással. Az önkényes beköltözés kárt emlegetik, akkor általá­ban nem a tengeren túli föld­részről van szó. A Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek mellet­ti hegyoldalban lépcsőzetesen épült lakónegyed neve ez. Ide feltépett kapta a kilakoltatás! végzést Bíró Lászlóné, a megyed KÖ­JÁL dolgozója Egy szoba-konyhás lakást nyitott, fel Bíróné, két fiával ide költözött be. Előtte több Ízben járt már a tanácson, hogy a lehetetlen körülmé­nyeket nyújtó albérletből jobb lakásba kerülhessen a gyerekekkel. A tanácson azonban több ezer jogos lakásigényt tarta­nak nyilván, közöttük olya­nok kérelmét is, akik Bírónő­nél is kritikusabb körülmé­nyek között laknak. És — is­merve a lakásépítés gyorsítá­sát akadályozó tényezőket; az az egy évvel előbbinek mind' össze 47 százaléka, számsze­rűen 3332 darab. A tojás felvásárlásában sem sokkal jobb a helyzet, mivél a másfél millió étkezési tojás a múlt évinél 32 százalékkal ke­vesebb. A visszaesés azzal függ össze, hogy az értékesítés a szabad piac és az egymás kö­zötti forgalom felé tolódott el. _____________ V ágómarhából 3818 került süldőt vásárolt.) felvásárlásra, 6,6 százalékkal kevesebb, mint 1969 április vé­géig. Ebből a cikkből a felvá­sárlás a várakozásnak megfe­lelően alakult. A vágómarhák átlagsúlya egyenként 539 ki­logramm, ami 19 kilóval több a tavalyinál. Nagymértékben fellendült az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vágójuh-felvásárlása. Április végéig 5574 vágójuhot sa. Ideig-óráiig, talán néhány hónapig is úgy tűnik: helyes volt a számítás. De aztán „pa­pírt” hoz a posta a városi ta­nácsitól: ekkor és ekkor kény­szerkilakoltatásra kerül sor. Az elfoglalt lakást lebontásra ítélt házból kiköltöző lakók­nak utalták ki. ¥• Ha Salgótarjánban Ameri­latforgalmi és Húsipari Válla lat 104 vágóborjút vásárolt, addig az idén mindössze ki­lencet. A süldő iránti kereslet a pi­acokon és vásárokon igen élénk. A piaci eladási árak en­nek hatására magasan alakul­nak. A vállalat ilyen árakon süldőt felvásárolni nem tu­dott. (Tavaly ilyenkor már 519 A tavalyinál valamelyest jobbak a vemhes- és szűz- üsző-felvásárlási lehetőségei. Vemhes üszőből 241-et, szűz­üszőből 16-ot vett meg a vál­lalat. (Tavaly ilyenkor 216 volt a vásárolt vemhes üsző száma. Szűzüsző-vásárlás azo­nos időszakban nem történt.) Tejből 65 365 hektoliter a fel­vásárlás mértéke, 5,7 százalék­án m-feví .. l iP fc*. j • % Jr*'—í5'-s#» wé -sí VASÁRNAPI IDILL Bírómét korábbi albérleté­be vitték vissza. Fele bútorát beszorították a szobába, a többi már csak az eresz alatt kapott helyet. azonban csak ideiglenes le- építőipari kapacitáshiányt, az hét, a gondok-bajok elodázá- építőanyiaghiáinyt stb. — má­ról holnapra lakást adni mindazoknak, akik rászorul­nak, még gondolatnak is csak illuziorikus lehet. Eredménytelen útjai után jutott Bíróné arra az elhatá­rozásra, hogy felnyitja a Bé­ke utca 3. szám alatti lakást és beköltözik. A házat azon­ban kiutalták már az Oláh családnak, az ő lakásukat ugyanis bontani kellett. Megérkezett a teherautó, felrakták Bíró Lászlóné búto­rát Az önkényes lakásfoglalót nem védi a törvény. A jogta­lanul elfoglalt lakásból bár­hová ki lehet tenni, vissza, ahonnan költözött, vagy akár az udvarra is. Az elfoglalt la­kást mindenképpen szabaddá kell tenni, hiszen ezen múl­hat, hogy megkezd hetik-e egy új toronyház. sok családot befogadó bérház vagy szövet­kezeti ház építését 51 lebontott régi lakás he­lyén 720 korszerű lakás épül- hfet. Addig is azonban, amíg ez megtörténik, az 51 család­nak lakásra van szüksége, a szanáltak elhelyezését pedig nem akadályozhatja az önké­nyes „honfoglalás”. A városi tanácson szép számmal kezelnek önkényes lakáselfogüialásokról szóló ira­tokat. Valamennyinek csak egy lehet a megoldása: a be­költözőket ki kell lakoltatni. Emberség? A kritikus kö­rülmények közül költöző la­kásfoglalóval szemben humá­nus eljárás lenne, ha marad­hatna az elfoglalt lakásban, antihumánus ez viszont mind­azokkal szemben, akik több éve várnak már lakásra — ugyancsak rossz körülmények között. Akkor hát kivétel? De ki jogosulhatna a kivételre? Aki annak ellenére hogy tudatá­ban van cselekedete törvény­ellenességének, és mégis be­költözik egy pillanatnyilag üresen álló lakásba* az már ólyan körülmények elöl me­nekül, amit valóban nehéz el­viselni. A kivételből ilyen for­mán akár szabály is lehetne, hiszen a különbségek csak ár­nyalatnyiak. Bíró Lászlóné esete nem egyedülálló. Sokan élnek még régi. rossz és egészségtelen lakásokban, és nem is egye­diig ő választotta ezt a „lehe­tőséget”. Pedig az ő esete is azt példázza, hogy az önké­nyes foglalás még a legrcsz- szabb megoldások között sem vetődhet fel. egyáltalán nem lehet megoldás. Szendi Márta NÓGRÁD - 1970. május 17-, vasárnap >

Next

/
Oldalképek
Tartalom