Nógrád. 1970. május (26. évfolyam. 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
„Költözik” a tanács Dudás Márton, a községi tanács titkára ötödik éve látja ül hivatalát. A község kicsi, így nagy ügyek nincsenek. Néhány blrtokháborítási panasz, szociális kérdés, ennyi az ügyfélforgalom. Egy ideje egyedül intézi a lakosság ügyeit — gondjait. Mindjárt a nyár elején Oserhátszentivánba „költözik” Dudás Márton a tanáccsal ZÍM-esek a faluban Nemrégiben tarjániak jártak Kutasán. A ZIM-ből jöttek, s a kapcsolat nem újkeletű. Tavaly tv-t kapott az iskola. A ZIM-esek hozták, s az ünnepélyes átadáson jelen volt Dianovszky Gyula, a vállalat igazgatója is. Bokorra is a tarjáni gyárból hozták a tv-t. Gyakori vendég a faluban Angyal Andor, Kecskés József, Téglái Antal. Ha valamire szükség van, Tarján- ban is megkeresik őket. (gy került polc az iskola szertárába, vagy különböző anyagok, amelyektől szebb, csinosabb lesz az iskola. együtt. Azontúl már onnan irányítják a három szomszéd, Kutasd, Bokor és Cserhát- szentiván életét Egyszerre megváltoznak, mozgalmasabbak lesznek Dudás Márton napjai. Több lesz a gond, a baj, bizonyára a panasz is. Mégis türelmetlenül várja a .költözködést”, hiszen tudja, hogy kedvezőbben alakulnak így a három kis község lehetőségei. Allatexport A szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése a cél a kutasól Cserhátvölgye Termelőszövetkezetben. Ahogy az elnök mondotta, nem tartanak olyan elöl, hogy ne kellene javítani a munkát. A szarvasmarha-állomány számára biztosították a férc helyet, s a legközelebbi cél tej hozam növelése. Emelle. 70-80 hízott marhát exportálnak évente Olasz-, Görög- és Franciaországba. A juhtenyésztés is egyre nagyobb jövedelmet hoz a közösnek. A javuló gyapjúhozam mellett lényeges pénzforrás a bárányexport. Most is 160 pecsenyebárány értékesítésére kötöttek szerződést. Emberek a Cserhát völgyében [ Nyugdíjban Ilyenkor, tavasszal, amikor zöldbe öltözik a természet, csodálatos képet nyújt a kis cserháti falu, Kutasó. Azt mondják, hogy régen is a földművesek faluja volt, s az maradt ma is. A földbirtokosok, földesurak helyébe azonban a gazdaemberek társulása, a termelőszövetkezet lépett. A három községet összefogó Cserhátvölgye Termelőszövetkezetben dolgozik a falu lakóinak nagy része. Más munkalehetőség nincs is Kutasón. A fiatalok Salgótarjánba, Nagybátonyba, Pásztóra járnak dolgozni. A gazdasági gyarapodással együtt alakult, formálódott a falu külső képe is. Egész ut- cahossznyi házak épültek itt az elmúlt két évtized alatt. A községi tanácson 7Ó—75-re becsülik az újonnan épült lakásokat. Ebbe természetesen még nincs benne az amit korszerűsítettek, átalakítottak. A változásokat jelzi az is, hogy ma már másképpen élnek a kutasói emberek, mint régen. A házakban két-három szoba van és az új épületekből nem hiányzik a fürdőszoba sem. A belső berendezés ugyancsak az egészségesebb, igényesebb életmódot jelzi. Modem szobabútorokat vásárolnak és minden házban rádió szól. A televízió-előfizetők száma is 35—40 a községben. Ha a műsorszerkesztők kicsit igényesebbek lennének, akkor igazán nem is lenne panaszuk a kutatóiaknak. Egyre gyarapodik a gáztűzhely-tulajdonosok száma, és az utóbbi években nagy divat lett az olajkályha. Valamikor azért dolgoztak, kuporgattak. hogy gyarapodjon a föld, minél több legyen a holdak száma. Sok mindenről képesek voltak lemondani ezért. Ma már más, szebb, gondtalanabb világ járja Kutasón. Az emberek éppúgy mint régen, most is sokat dolgoznak Munkájuk eredményét a kultúrház, az iskola, az új szövetkezeti bolt egészséges, szép otthonok sora jelzi. S mindehhez elégendő volt két küzdelmes szép évtized a Cserhát völgyében is. Az asszonyok élen Mocsári PáLné két éve titkára a helyi nőtanácsnak. A fiatal, energikus asszony egyik legszorgalmasabb tagja a szövetkezetnek. Kezdeményezésére láittak hozzá a szocialista brigádok szervezéséhez. Nem rajta múlott, hogy fáradozásukat eddig nem koronázta siker. A nőitanácsha sokirányú a munkája. Egyik nap a gyerekeknek próbálnak kellemes délutánt szerezni. Máskor az öreg, elesett embereken segítenek. Az alkoholizmus elleni küzdelem ugyancsak Mocsáriné teendői közé tartozik. Azt magyarázta, sokkal könnyebb volna a dolga, ha a pásztói ÁFÉSZ szétválasztaná a község vegyes- és italboltját és szabályoznák az italbolt nyitvatartási idejét. Az már csak óhaj: úgy rendezzék be az italboltot, hogy ott — presz- szó híján — kulturáltan szórakozhassanak az emberek. Kérik a MÜM-öt Fiatalok klubja öt tanuló végzi el ebben az évben a nyolcadik osztályt. Közülük két lány varrónőnek készül, Tarjánba járnak majd a MÜM-inté- zetbe. A szülők panaszkodnak: — Az utóbbi évek tapasztalata —, hogy Tarjánból a 211-es MÜM-intézetből a üsszaigazolást későn küldik el, többnyire egy héttel a felvételi, előtt. Más iskolákból legalább egy hónappal előbb megérkezik a visszaigazolás. Kérésük az lenne, küldjék el az értesítést előbb a MÜM- intézetből, mert a szülők és a gyerekek is bizonytalan- kodnak. Nem tudják sikerült-e a jelentkezés, vagy nem. Fotószakkört, klubot szervezett Kutasón a KlSZ-szer- vezet a fiataloknak. A KISZ- titkár magyarázta: a kezdeményezés célja az volt, hogy összefogják a fiúkat, lányokat, s hasznos szórakozással töltsék szabad idejüket. Kutasón kevés a fiatal. A környező üzemekben, gyárakban dolgoznak, csak a hét végét töltik otthon. A klub programja számolt a fiatalok sokféle érdeklődésével, igényével. Aktuális kül- és belpolitikai kérdések vitája, ismeretterjesztő előadás, tánc ecvarán t szerepel az igényes programban. Ahogy a KISZ- titkár mondotta, az igazi eredmény az volna, ha r elképzeléseket . sikerülne megvalósítani is. Hol a cipész, a fodrász! Egyetlen kőművesmester jelenti a szolgáltatóipart Kutasán. Nem panaszkodik, hogy nincs munkája. A lakók viszont sízóvá tették, hogy villanyiszerelőért Cserhát- saentivánba, a javításra szoruld lábbelikkel meg Pásztora kell meninlök. A legközelebbi fodrász is Pasztán van. A falubeliek most azt az időt emlegetik, amikor a cipész klsz-neTc részlege dolgozott Cserhátszanti váriban. Azokra a heteikre már gondolni sem mernek, amikor helyben a szövetkezeti boltban gyűjtötték össze a cipőket, s kijavítva, ugyanott vehették át a tulajdonosok. Pedig a hozom-viszem szolgálaton talán újra érdemes volna gondolikodmiok a pásztói ÁFÉSZ és a klsz illetékeseinek. Tavasz a Cserhát völgyében Későn érkezett a tavasz és így a munkákkal is késtek, a Cserhátvölgye Tsz-ben. Las- san-lassan befogják azért az időt. Az árpa már szépen kel mind a 150 holdon. A kukorica és cukorrépa vetésével is végeztek. Cukorrépát 30, kukoricát pedig 80 holdon termelnek az idén. Jelenleg a kései borsót vetik a közös földeken es a háztájiban. A kisbíró A falu kisbírója asszony, özv. Szitkei Gyulánénak hívják. — Nem nőnek való ez. Eleinte meg is sirattam ezt a munkát. Az idegenek bizony még most is kinevetnek. Mit csináljak? Nem sok a fizetésem, nincs keresőm, meghalt az uram. Két éve dobolok. Hirdetni kell a tanácsnak, szövetkezetnek, jönnek a járástól, vagy kutyaoltás lesz, már kapom is a dobot, megyek. Az elődöm egy idős néni volt. Ö kiadta a dobolást „albérletbe”. Gyerekekkel do- boltatott. Reggel kell mennem, vagy este, amikor otthon vannak a falu lakói. Bokorra is átjárok. Százötven forintot kapok a dobolásért. Gyalogjárók Tavasszal és ősszel merő sár az egyébként szép fekvésű cserháti község. Kövezett gyalogjáró a tanács előtt, mindössze néhány méternyire fut. Az idei községfejlesztési hozzájárulást járdaépítésre fordítja a tanács. A pénz azonban kevés, 10—15 ezer forint a bokoriak forintjaival együtt. Legalább nyolcvanezer kellene, hogy valamennyi utcában sár nélkül közlekedjenek. A társadalmi munkát ajánlották a lakók mind. Azonban az sem ártana, ha a mostani 100 forint községfejlesztési hozzájárulást valamivel magasabbra emelnék. Most már van erre lehetőség Kutasón. Huszonnyolc tanuló Az iskola igazgatója Mészáros György, nyolc évig tanított Ecsegen, s négy évvel ezelőtt került Kutasóra. Mondhatni, ő a falu „mindenese”. A Hazafias Népfront titkára, intézőbizottsági elnök az ÁFÉSZ-nél, az ifjúságvédelemmel is foglalkozik, tevékenykedik az MHSZ-ben, hogy csak néhányat említsünk a funkciók közül. Együtt tanít feleségével, aki a Vöröskereszt titkára. Az iskolába huszonnyolc tanuló jár. Nemrégiben az egy tanterem mellé még egy tanterem épült, s az átalakítás több mint 136 ezer forintha került. Jelentős társadalmi munkával járultak hozzá a község lakói, a tanulók az átépítéshez. Az iskola egyébként kétszer nyerte el a „Tiszta iskola” cimet. Olvasnak A falu lakóit 1800 kötetes könyvtár várja, s a kutasóiak szeretnek olvasni. Tavaly 96, az idén 70 a beiratkozott olvasók száma. Kedveltek a háborús témájú regények. A fiatalok az ifjúsági regényeket viszik. Berkest a legnépszerűbb író, műveit mindkét korosztály előszeretettel olvassa. A szakkönyvek kölcsönzésével már nem állnak ilyen jól. Sorokban Megrendezték a községben a házi lövészversenyt. A községi MHSZ vezetősége által rendezett versenyen 15-en indultak. Bánkra terveznek kenékpá- rostúrát a kutasói általános Iskolások. A hely ismerős, mert kétszer már kirándultak a bánki tó partjára. Véradásban mindig az első helyen állt. Kutasó. ami a jó vöröskereszites munkát dicséri. Az idén rendezett véradáson 80-an adtak vért. Segítik a háztájit A kutasói Cserhátvölgye Termelőszövetkezet tagjai viszonylag sok sertést és szarvasmarhát tartanak háztáji gazdaságukban. A szövetkezet vezetői 300 szarvasmarháról és 150—200 sertésről gondoskodnak a közös állatállomány mellett. A szálas takarmányokat részesen művelik, így biztosítják, hogy megfelelő takarmánymennyiséghez jussanak az állattartó gazdák. Lehetőséget teremtenek arra is. hogy a tagok abrakot vásárolhassanak a közösből, amennyiben a háztáji földek termése kevésnek bizonyulna. A kutasói termelőszövetkezetben egyre inkább a közös gazdaság szerves részének tekintik a háztájit. Aki a hírt hozza Levelet, újságot, jó hírt, rossz hírt hoz a kézbesítő, akit Szontágh Rezsőnek hívnak s jól ismerik Kutason, ö újságolja: — Kutaséra és Bokorra 53 Népszabadság, 24 NÖGRÁD, 47 Szabad Föld jár. Kedvelik a Képes Újságot, a Rádió- és Tv-újságot és a Magyar Ifjúságot is. A két községben egyébként 101 rádió és 49 tvelőfizető van. A kézbesítő Cserhátszentivánról jár ki naponta, s most helyettesít, mert a postamesternő beteg. Mikula József né kezdettől fogva tagja a termelőszövetkezetnek. Annak Idején férjével együtt írta alá a belépési nyilatkozatot. Az asszony a mezei munkával kezdte, aztán szorgalma, igyekezete az asszonyok élére emelte. Növénytermesztési brigádvezetőnek választották. Most már harmadik esztendeje megérdemelt pihenését, nyugdíját élvezi. A szövetkezettől azért nem szakadt el egészen. Az ellenőrző bizottságnak ma is tagja. Megfontolt, bölcs tanácsait sokszor megfogadják most is. Aztán ha a szükség úgy hozza, dolgozni is megy. Mint a rövidre szabott beszélgetés során Mikula Józsefné elmondotta, soha nem tudott nemet mondani, ha a közösről volt szó. Büszkék a telepre Jó forgalmat bonyolít le ez ÁFÉSZ gázcseretelepe. A kutasóiak harcoltak azért, hogy itt legyen a telep, s igazuk volt. Pásztón is elégedettek, mert a községben és Bokoron is egyre több a gáztűzhely, a két faluban mintegy hetven háznál van gáz, s amire büszkék a kutasóiak, még Bujákról is átjárnak gázpalackért, mert ott nincs telephely. Gondolnak az öregekre A termelőszövetkezet 246 tagja közül több mint száz a nyugdíjas, az öregségi járadékos. A közös gazdaságban immár harmadik esztendeje, intézményesen segítik az öregeket. Első alkalommal még csak 50 forint értékű csomagot kaptak. Később, ahogy a szövetkezet lehetőségei engedték, a csomag mellé még kétszáz forint gyorssegély került. A szövetkezet vezetői év közben is gondolnak az öregekkel. Tűzifát szállítanak nekik, s a különböző szállításoknál fuvarkedvezményt kapnak az idős tsz-tagok. A gyógyítás érdekében Tojásrekord A szövetkezeti vegyesboltban havonta 75—80 ezer forint a forgalom. Po- lusin Pál üzletvezető mondta, hogy az alapvető élelmiszerek mellett népszerű a konzerváru, szívesen viszik a falu lakói. A tojásfelvásárlást is a vegyesboltban bonyolítják lé. Az üzlet vezetője örömmel újságolta, hogy áprilisban rekordfelvásárlás történt. „Mióta Kutasó létezik, soha ennyi tojásra nem emlékszem” — mondta az üzletvezető. Nem kevesebb mint 11 800 darab tojást adtak le, amiért 10 800 forintot fizetett a szövetkezet. A szakorvosi rendelések, a szűrővizsgálatok éppoly rendszeresek Kutasán, mint a járás, a megye többi községében. A cserhátszentiváiiú védőinő nem kerüli ed a kutasai mamákat és babákat. A körTársadalmi esküvő A régi meggyökeresedett szokástól csak lassan, nehezen válnak meg az emberek. Néhány évvel azelőtt, még elképzelni sem tudták Kutasón a társadalmi esküvőt. Most már nyolc ilyen volt, s a tanács, a KISZ, az úttörők dicséretére legyen mondva, igazán jól sikerült. Tetszett az idősebb férfiaknak, asszonyoknak is. Legutóbb Mikula Zoltán é6 Garam Erika esküdött egymásnak örök hűséget, a virágdíszbe öltözött községi tanácson. zj&ti orvossal azonban eddig nem volt szerencséjük. Hosz- sziú ideig beteg volt, s az ecsegi orvos helyettesi tetite, ahogy tudta. Ecsag maga is nagy körzet, s ehhez jött még Cserhátszentiiván környéke, hat község. Kutasára csak elvétve jutott. Most már újra helyreállt az orvosi rendelések szokott rendje. Nem ártana azonban, ha a mostaninál jobban felszerelt rendelőben folyna a gyógyító munka. Kutasó egészen kis község a Cserhát völgyében. A községben, a hozzá tartozó két tanyán -S0 ember éli dolgos hétköznapjai), Mindennapjaikról, vágyaikról, gondjaikról próbált képet adni ez az összeállítás. Az Írásokat SZOKACS LÁSZLÓ és VINCZE ISTVANNB készítette. Fényképezett: KOPPÁNY GYÖRGY. Legközelebb május 2é-án, * rétsági járásba. Diósjenör- látogatnak szerkesztőségüm munkatársai.
