Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
A természetes nSi szépség nem változik. Az ideálokon még az emancipáció sem tudott változtatni. Az egyik ismert nemzetközi kozmetikai vállalat nemrégiben egy pályázatra, az ún. „Évszázad-teszt”-)ére hivta fel Nytígat-Berlin fiatal hölgyeit. Egy Mona Lisa kerestetett. A berliniek között számos esetben rátaláltak a híres modell hasonmására. A kozmetikai cég tulajdonképpen nem akart mást elérni, mint szépségápolási tippeket adni a divatos hölgyeknek a jövő szezonra. Egy finom aranyfuvallat az arcokon és a szem- pillák divatos befestése „Oioconda”-t és barátnőit végül is megnyerő külsejű, mai hölgyekké alakította át. Nem lehet elég korán kezdeni... — Hány éves vagy? — Tizenhárom. — Milyen könyveket olvasol a legszívesebben? — A regényeket, meg amit Editke néni ajánl. Ö mindig tudja, hogy kinek milyen könyvre van szüksége. Editke néni, Várkonyi Istvánná, a nagybátonyi gyermekkönyvtár vezetője, valóban ismeri a kis látogatók ízlését, érdeklődési körét. Már i963-tól könyvtáros, és nemcsak a bányavárosban, de a falusi felnőtt—gyermek, vegyes könyvtárban is. — Lát-e különbséget a falusi és a bányavárosi gyerekek között? — A különbség több tényezőből tevődik össze. A legalapvetőbb talán az, hogy a bányavárosi gyerekek már harmadikos koruktól érdeklődnek az ifjúsági könyvek, útleírások iránt. A falusi gyerekek között sok a cigány, s talán ez is egyik oka annak, hogy ők később kezdenek regényeket, komolyabb műveket olvasni. A könyvekre sem vigyáznak annyira. Sok a kopott, maszatos, bepiszkolt kötet. S ami talán a legérdekesebb, ezeket szívesebben olvassák, mint az újakat. A bányavárosi gyermek- könyvtár egy kicsit az iskolai klubszobára emlékeztet. Magnó, társasjátékok, diavetítő és sok-sok könyv sorakozik a polcokon. Az egyik asztalon színes album, rajta a felirat: Mit olvassunk? Szükség van az útmutatásra, a jó tanácsokra, hiszen a gyerekek ízlésformálást, a szép es jó iránti szeretetre nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. — Hogyan segíthet ebben a könyvtáros? — Könyvtárunk 6000 kötet könyvvel rendelkezik. S ez alkalmas a gyerekek sokrétű igényeinek kielégítésére. Találhatók itt mesék, ifjúsági és kalandregények, útleírások, ismeretterjesztő müvek egyaránt. Ez természetesen önmagában véve nem elég. Az érdeklődés felkeltésére, hetenként egy alkalommal korcsoportok szerint foglalkozást tartunk. A legkisebbek mesedélutánokat hallgatnak rajzokkal illusztrálva, vagy bábok segítségével, dramatizálva. A nagyobbak szellemi vetélkedőn adhatnak számot olvasottságukról, ismereteikről. Várkonyi Istvánná elmondja még, hogy sok olyan kérdést kapnak a gyerekek, melyeknek megválaszolásához lexikon szükséges. Ilyen formán a gyerekek a lexikonok, kézikönyvek használatát már korán elsajátítják. Gyakori a lemezhallgatás is, mely mindig egy-egy meséhez, történethez kapcsolódik. A kicsik legkedvesebb foglalatossága a rajzolás. A történet elhangzása után maguk készítenek illusztrációkat. Ezek közül a legjobbak kis kiállításra kerülnek. Jól szolgálja ez a képzelet, a fantázia fejlesztését. Azt hiszem, az elhangzottak alapján, megállapíthatjuk, hogy a gyermekkönyvtár tevékenysége szorosan kapcsolódik az iskolai munkához. A gyerekekkel foglalkozó könyvtárosnak egy kicsit pedagógusnak is kell lennie. — Könyvtárunk jó kapcsolatban áll az iskolával. Igyekszünk kölcsönösen segíteni Bolgár könyvek külföldön Az elmúlt évben a Szerzői Jogvédő Hivatal 112 bolgár könyv idegen nyelvű megejelen tetősére kötött szerződést külföldi kiadókkal. (Ebben az adatban nem szerepelnek a Szovjetunió által vásárolt könyvkiadási jogok.) CSaknem valamennyi szocialista országban megjelennek a bolgár társadalmi-politikai, szépirodalmi és tudományos irodalmi alkotó" sok. A bolgár könyvek kiadásában a Szovjetunió vezet több, mint 45, majd az NDK következik — 31, Lengyelország — 15 és Magyarország — 14 művel. 1969-ben a bolgár könyvek eljutottak Ausztria,, Anglia- Argentina, Belgium, Olaszország, Pakisztán, az Egyesült Államok, Törökország, Finnország, Franciaország, az NSZK és Japán* olvasóinak kezébe. Szerződés jött létre Todor Zsivkov összegyűjtött műveinek berlini (NDK) és Georgi Dimitrov életrajzának pakisztáni kiadásáról. A külföldön megjelenő könyvekben a jelenkori bolgár szépirodalmat Dimitr Dimov, Dimitr Talev, Emili- jan Sztanev- Orlin Vaszilev, Andrej Guljaski, Bogomil Rajnov, Kamen Kalcsev, Pavel Vezsinov, Jordan Ra- dicskov, Blaga Dimitrova, Anton Doncsev, Vera Mu- tavcsieva és más írók művei képviselik Antológiákba11 rádió- és tv-műsorokban Georgi Dzsagarov, Nikola Hajtov, Ivan Radoev írásaival lehet találkozni. (Ford.: Sz. P.) egymás munkáját. Az elsősök először a tanító nénivel jönnek hozzánk, ekkor ismertetjük előttük a kölcsönzésre vonatkozó tudnivalókat, barátkozhatnak a könyvekkel. Az iskola igyekszik olyan feladatokat adni a gyerekeknek, amelyekhez szükséges a könyvtár igénybevétele. A látogatottságra egyébként sem, panaszkodhatóm. Jelenleg 600 Olvasónk van, még Maconkáról, Kányásról is járnak be gyerekek. Beszélgetés közben lassan megtelik a könyvtár gyerekekkel. Válogatnak a könyvek között, ki-ki a tetszésének megfelelően, s aki mégsem talál magának valót, annak Editke néni szívesen segít. V. Kiss Mária A napokban három bűnügyben hirdetett ítéletet a Salgótarjáni Járásbíróság. Mindhárom ügy elkövetőd úgynevezett „nehéz fiúk” voltak — büntetett előéletűek, akiknél nem használt a koraibban kiszabott szabadságvesztés. Példás büntetést kapott a Centrum. Áruház és a tarjá- ni Ezermester bolt betörője, s börtönbe kell vonulnia az alkoholista besurranó tolvajnak is. Nem emlékszem — ittas voltam Molnár József, 39 éves salgótarjáni lakos ez év januárjában szabadult a börtönből, ahová a múlt év júniusában került lopásért és más bűn- cselekményekért. Molnár szerette az italt, s amikor csuk tehette, a pohár fenekére nézett. Egy hónapig nem is történt semmi változás életében, mert az nem számított nála eseménynek, amikor eszméletlenségig részeg volt. Szabadulása utón pontosan egy hónappal ittasan, céltalanul őgyeligett Salgótarján főutcáján este 11 órakor. Az együk Rákóczi úti lakás ajtaja engedett a váratlan látogatónak. Molnár belopódzott a házba, s onnan két pulőver- rel, egy télikabáttal és két sállal távozott. A kabátot másnap 50 forintért eladta, a pulóverek megkerülitek, a sálaikat elveszítette. „Ittas voltam — nem emlékszem semmire” — védekezett a bíróságon Molnár, ám az érv gyengének bizonyult. A büntetett előéletű Molnár Józsefet a bíróság jogtalan behatolás útján és visszaesőként elkövetett lopásban mondta ki bűKépzőművészek. 'Sa Elgondolkodtató meglepetés éri az embert, amikor számba veszi a VI. északmagyarországi területi képzőművészeti kiállításon szereplő műveket, s gondolatban összeveti a 89-es' még inkább az 1968-as tárlaton látottakkal' Hol van az a gazdagság, változatosság, az évi alkotói termés szinte dicsekvő szemünk elé tárása?! A „régiek” a helybeliek törzsaura tisztességgel szerepel. Elég Czinke Fe- rencre, Iványira utalni. A Borsod megyeiek is számos helyről, úgy tűnik örömmel1 elküldték alkotásaikat' ha nem is nagy választékban. Ám, hol vannak a borsodi „nagy telep”, Miskolc művészei? Tisztelet a rendszeres itten is kiállítóknak (Seres, Mazsaroff’, azonban „két szál virágot” küldhették volna olyan előzőleg, vagy még régebben kiállító művészek is, mint Kunt Ernő, Feledy Gyula, vagy Tóth Imre, hogy a többi nevet ne soroljam. Természetesen szót sem ejtene az ember, ha a kevés mű mind emlékezetes lenne! De úgy látszik, nemcsak elegendő számú munkát nem küldtek az alkotók, hanem csupán a fáradtabb alkotásaikat szemelték ki arra, hogy reprezentálják újabb alkotói periódusukat. Stílusirányzatokban van választék, talán túl bő is, a kiállításira került alkotások mennyiségéhez mérten. A posztnagybányaiaktól kezdve megtalál az érdeklődő min* dent- egészen a jancsiszeges „nyers-művészet”-ig- Majd mindent, de mégsem eleget. Ügy értem ezt, hogy nem karakterisztikusan egyéni stílusokat. Nehezen is lehet az egyéniséget megállapítani egy-két látott mű alapján. Ilyenkor viszont óhatalanul a már látott, a már sokszor látottnak érzése kerül előtérbe, tölti el az érdeklődőt. Nem is lehet sejteni sem egy-két, mondhatni véletlenül odakerült mű alapján, hogy egy-egy alkotó fejlő- dött-é- magára lelt-é, s merre tart.. • i * Kereken megmondom festmények közül legőszintébben Iványi Ödön Lenin- ikonja nyerte meg rokon- szén vemet. Az ifjú Lenin tisztasága, törhetetlen bizalma és komolyan vett hite, a nem megszokott művészi egyszerűség s a mögötte feszülő intellektuális bonyolultság a tárlat egyik legjobb alkotásává emeli szememben. Iványi különben kísérletezik továbbra is. Ikonszerű táblája mintha egyedi lenne, de a színkeze" lés módja, az egyszerű- nagy felületek mögé helyezése a mondandónak mégis rokonságban van a többi festményével. Ám azoknál nem mindenütt sikeredett a nála megszokott életgazdagság képzetét felkeltenie nagy színmezőlvel-.. A Bányában című festménye és az ajtós fehér fala viszont hetek óta kísért. Lóránt János művészi gazdagodását- melyre különben élénken figyelek, itteni két táblaképe alapján nem merném állítani. Két festménye a már látott erényekről tanúskodik. De hová kellene elutazni, ha az ember évi termésének javára kíváncsi? Szujó Zoltán Vonaton című festménye meglepő jellemző erőt, emberláttató tehetséget sejtet. Merjük remélni, hogy ha ebben az irányban tevékenykedik, pikturánk — egy Gá- csi Mihályéhoz hasonlatos karakterisztikus tehetséggel lesz gazdagabb? Pataki József fáradhatatlan ambícióval alkot, s meg kell adni, grafikában is- táblaképben is egyre inkább rátalál saját hangjára. A teljes őszinte beszédhez tartozik az is, hogy' Blaskó János megmunkált, de spekulatív képei nehéz rejtvényt jelentettek például a posztnagybányaiak képei között. Ha szabad, indoklás nélkül ideírom még: tetszettek Nagy Ernő, a balassagyarmati Réti Zoltán, a miskolci Seres János képei- Nem akartak minden áron új festői világot, felfedezni, de a látott világ varázsát- - gondos, - ihletett ecsettel tükrözték. Czinke Ferenc vezető helye az északi tárlat grafikai anyagában nem kétséges, öt színes metszete mélyen átélt, bonyolult és összefüggő világot alkot. Néha a népi díszítőművészetből átemelt motívikával megkevertem Ha valahol érdemes kutatnia a művésznek: ez volna a modern, logikus-intellektuális metszet-technika: hogyan képes felvenni, magáévá asszimilálni a népművészet szellemét? Az ölelés virágporban és a Köszöntő piros virággal harmóniájával, lírikus lágyságával és kavics-kerekdedsé- gű zárt világával Szávákkal kifejezhetetlent képes kimondani. A mezőkövesdi Pető János nagy formátumú grafikái az emberábrázolás újabb eszközeinek birtokbavételét dokumentálják. Kár, hogy a műanyagmetszésben jeleskedő sárospataki Deb- reczeni Zoltán mindössze egy metszettel bizonyította termésének érdekes voltát* E jó indíttatású' erejet megőrző grafikustábor elég csekély számú, de nívós képsora mellett szegényesnek tűnik a szobrászanyag. Egyedül id. Szabó István szerepel hét faszobrával. Markáns, zömök, Lenin- portréja nemcsak az anyag adottságainak tiszteletére figyelmeztet, hanem megtestesíti Lenin akaraterejét, in- gathatatlan hitét, s jellemét. A termelő munkával kapcsolatos szoborpárai nemcsak érdekes színfoltot jelentenek a kiállításon, hanem figyelemre méltó me- mentót tömörítenék magukban a művészetek hivatását illetően. Varga Imre Nehéz fiúk újabb évek nősnek, és egy év nyolc hónap szigorított börtönre ítélte. Meltekbünitetéslként négy évre a közügyiek gyaikorláséitól is eltiltotta, s úgy rendelkezett, hogy Molnár a fettétele» szabadságra bocsátás kedvezményében. sem részesülhet. Az ítélet nem jogerős. Szerette a zenét a fékező? „Táppénzes állományban voltam, kevés volt; a pénzem, ezért követtem el a lopásokat'” — mondta a bíróságon a 21 éves György József (dorgó) magyiangéci fiatalember. Arra nem gondolt, hogy minit vonatfékező 1400 forintot keresett. Motorszerelőnek készült, de a szakmából semmi nem lett, s helyette munkahelyet munkahellyel cseréit fel a tekergő Gyöngy. A kecskeméti MÁV pontosan a nyolcadik kenyérkereső helye volt, s a vonatfékezői státusban követett el négyrendlbeli lopást. György József nem először állít a bíróság előtt. Tiltott határátlépésért, lopásért mint fiatalkorú nyolc hónapot, mint felnőtt, lopásért 1968- bam egy évet kapott. György József Kecskeméten dolgozott, s kezdetben Orgo- vámyban, majd a hírős városban llakott albérletben. A hét végén szülőfalujába, Ma- gyargiéore tért haza, s az utazások alkalmával bűncselekmények sorozatát követte eL A kirakatokra specializálta magát. Kecskeméten a mulit év decemberében betörte az egyik játékbolt kirakatát, s onnan egy gitárt emelt él, amelyet 1500 forintért az egyik ismerősének eladott. Ezután Salgótarján, következett, az Ezermesterből!;. György vonatra várt, közben, gondolt; egyet, betörte a kirakatot és 2300 forint értékben 4 darab zseb- és táskarádióval utazott vissza Kecskemétre. Az egyik rádiót eladta 300 tanimtént, egy másikkal 500 forintos tartozását; egyenlítette ki. Két nap telt el a tarjé- ni betörés után, s Kecskeméten az egyik boltból ugyancsak a kirakat betörésével egy magnót zsákmányolt. Ezt 1000 forintért értékesítette. Ezután ' következett a tarjám Centrum Áruház. Három táskarádió, egy zsebrádió hozta a leggazdagabb zsákmányt, több mint 4000 forintot. Kecskemétre utazott, ám ott már a rendőrök vártáik. A bíróság György Józsefet négyrendbelá visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopásban mondta ki bűnösnek és három év börtönre ítélte a zenét kedvelő fékezőt. Mellékbüntetésként négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a bíróság Györgyöt. Az ítélet jogerős. Talán a kulcs nyitja A fiatalkorú B. Bertalan összeveszett apjával, s cimborájánál, a 27 éves salgótarjáni Varga Gyulánál kapott menedéket. Február 6-a volt, amikor a két barát a Vadas- kertből Tarjámba jött Pénzük nem volt, hát útközben Varga eladta a karóráját, s topott érte 156 forimittjt. A pénznek hamar a nyakára hágitiak, mert a sör, forralt bor és rövid ital sokba kerül, ha ketten, és sokat isznak. Haza- indiultak, amikor B. Bertalannak az az ötlete támadt, hogy a 208-as ázámú önkiszolgáló boltból italt kellene szerezni. Varga licitált, s hozzátette: élelmiszer és pénz is kellene. B. Bertalan csakhamar a tetőn termett, s a szellőzőnyflé- son bemászott a padlástérre, s felfedezte az üzletbe vezető padláslejárót. Meglepődöm, amikor lelakatolt vasrács állta el útját Visszamászott, s mindezt közölte Vargával, aki a zsebébe nyúlt, kulcsot húzott elő, s „tálén ez nyitja” jelszóval ő tette meg ugyanazt az utat, amit B. Bertalan. A lakatot már nem tudta kinyitni, mert két tarjáni lakos közbelépett, megakadályozta a betörést és fülömcsfpto őket. A bíróság a büntetett előéletű Varga Gyuláit visszaesőként és tánstettesi minőségben társadalmi tulajdont károsít" lopás kísérletében mondta ki bűnösnek és egy év, hat hónap szigorított börtönre ítélte. Három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta, s úgv rendelkezett, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében sem részesülhet. B. Bertalan nyolc hónap szabadságvesztest: kapott, ám a közkegyelmi rendelkezés folytéin a büntetés végrehajtása alól mentesült. Az ítélet nem jogerős. Szokács László NÓGRAD — 1970, április 12-, vasárnap 5 v
