Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
Dfinoségtánc Gyáron kívül és gyáron belül — Gyakran csak öt-hat művelet elvégzése után derül ki, hogy az öntvény anyaghibás — hozott fel egy példát Német András, az Országos Bányagépgyártó Vállalat Salgótarjáni Gyárának termelési osztályvezetője arra, hogy mennyire iontos a kooperáló vállalatok között a zavartalan együttműködés. — A selejtes gyártmányt természetesen kicseréli a szállító gyár, de ezzel nem térül meg a fölöslegesen ráfordított munka. Ráadásul — egyedi gyártmányokról lévén szó — egy-egy ilyen közjáték veszélyezteti az átadási határidőket. Egy félmilliós értékű gyártmány sorsa néha egy 800—1000 forint értékű tengelykapcsolón múlikHa szorít a határidő Balogh Béla, a Ságvári Endre ifjúsági szocialista brigád vezetője azt is elmondta, milyen gondot okoz a munkapad mellett, ha késik az öntvény, vagy menet közben derül ki róla, hogy selejt és egy másik munkadarabon elölről kell kezdeni a forgácsolási munkafolyamatokat. — Ha szorít a határidő, bizony előfordul, hogy a minőség rovására kell enged- ménytv tenni, kényszerűségből olyan alkatrészt Is kiengedünk a kezünkből, amely éppen csak megüti a követelmények szintjét — fejtette ki, — Ez később a bányagép üzemeltetése közben okozhat bajt. ami kétségtelenül a gyártmányaink jó hírét rontja. A Bányagépgyárat régi keletű, baráti kapcsolat fűzi a Salgótarjáni Kohászati Üzemekhez és a Tűzhelygyárhoz, ahonnan a szürke öntvényeket. a kovácsolt termékeket és az acélöntvényeket kapják. Hogy mégis ezek okozzák a legtöbb nehézséget a bányagépgyáriaknak, ezt számos bonyolult, egymással kölcsönhatásban levő tényezőre lehet visszavezetni. Lehet magyarázni, lehet megérteni is, de belenyugodni semmiképpen sem- Már Takács Ferenc szb-titkár is ezzel a mondattal indította a kis kerekasztal-beszélgetést: „A legégetőbb probléma: az öntvény”. Mit kér a Bányaqépoyár? — Ha valahol lehetne és kellene tenni valamit, akkor ez az a terület — mondta a termelési osztály vezetője. — Valóban, nagyon előnyös és kedvező helyzetben vagyunk, hiszien egy megyében, egy városban élünk és dolgozunk. A vitás kérdéseket könnyebben tudjuk megbeszélni, mint egy Komárom megyei és egy budapesti üzem, amelyek nemcsak érdekeikben, de földrajzilag sem kötődnek egymáshoz. Kell annyi lokálpatriotizmusnak lenni bennünk, hogy a megyén belül az egyik gyár segíti és támogatja a másikat. Mit kér a Bányagépgyár? Szeretnék, ha a Kohászati Üzemek és a Tűzhelygyár határidőre és elegendő mennyiségű öntvényt adna- Hogyan függ össze ez a minőséggel? A késedelmes szállítás a gyártási idő leszűküléséhez, gyáron belüli kapkodáshoz, sietséghez vezet, ami ritkán enged jó munkát- Az is igaz: jelenleg még annyira égetőek a mennyiségi gondok, hogy a minőségi követelmények sokszor a háttérbe szorulnak. A bányagépgyáriak örülnek, ha egyáltalán kapnak elegendő öntvényt, mintha csak ajándékról lenne szó, amiről a népszáj is azt tartja: ne nézd a fogát! Mit lehetne tenni? Zsidai Imre KISZ-titkár így válaszolt: — Tudunk arról, hogy a Tűzhelygyár és Kohászati Üzemek is bekapcsolódott a minőséglánc mozgalomba, amelynek célja éppen a miMegvalósul a feladat NAgrád megyében héteiztendflvel e-lelőtt kezdték meg a szarvas- marliak gümökórtól való mentesítését. A tervek szerint az idén teljes egészében befejezik a munkát. a mentesítés kezdete óta a termelőszövetkezetek 15 millió 423 «■zer forint állami támogatást kaptak e fontos állategészségügyi feladat megvalósítására. Hatvanhárom tsz-ben elérték a kívánt negativitást. A tehenészetekből eltávolítottak 3445 fertőzött állatot és pótlásukra ugyanannyi gümőkór- és brucellamentes üszőt állítottak be. Ma már a mentes állomány létszáma elérte a 8053 darabot. A nagyüzemi gazdaságok mellett a háztáji szarvasmarha-álio- mány gümökórtól mentesítését Is végzik. nél eredményesebb együttműködés elősegítése. A közeli napokban felkeressük mindkét üzemet és kérjük a gazdasági vezetők, a fiatalok, a szocialista brigádok támogatását. Bízunk abban, hogy megértéssel fogadják közeledésünket. Szocialista együttműködési szerződést kívánunk kötni, hogy a jövőben több és jobb öntvényt kapjunk. Az első „fecskék” Néha mintha nem hinnénk eléggé abban, hogy a társadalmi összefogásban még mindig kiaknázatlan erőtartalékok rejlenek. Pedig sokat tehetnek saját munkaterületükön a szocialista brigádok a határidők betartásáért, vagy éppen előbbrehozásáért. - Gondosabb munkával és a kedvező gyártási feltételek megteremtésével jócskán lehet még javítani a bevett minőségi szokásnormákon. S ezek a törekvések mindenkor szinkronban lesznek a népgazdaság egyetemes érdekeivel, beleillenek a szocialista brigádmozgalomba, „vágnak” az egyre tartalmasabb versenyfelajánlások- hoz, a KISZ, a fiatalok termelést segítő tevékenységéhezTermészetesen ez éppen úgy érvényes a Bányagép- gyárra- mint a Tűzhelygyárra, vagy a Kohászati Üzemekre. Csak üdvözölni lehet, hogy Balogh Béla brigádvezető szocialista brigádja tagjaival kész vállalkozni a gyáron belül a minőséglánc első „fecskéinek” szerepére. Vállalják, hogy az amúgyis gyakori anyaghibákat nem tetézik mun kaselejt tel, csak kifogástalan minőségű alkatrészt engednek ki a kezükből. Nem érik be annyival, hogy ezek minőségi mutatói éppencsak a tűrési határon belülre, vagy közelébe kerüljenek. A következő szakszervezeti bizottsági ülésen napirendre tűzik — mint Takács Ferenc szb-titkár elmondta. — mit lehetne tenni nyáron belül a minőség javításáért, összehívják a szocialista brigádvezetőket, hogy elmondhassák véleményüket. Szinte biztosra vehető, hogy Balogh Béla ifjúsági szocialista brigádja nyomán további kollektívák csatlakoznak a minőséglánchozKiss Sándor AHanti díjas vdrostervesftk A megvalósult tervek Várost tervezni, lakóhazakat, üzleteket, művelődési házat, iskolákat papírra vetni, számolni a jogos igényekkel, megálmodni modem, napiéit! agyar Géza nyes lakótelepeket talán a legszebb feladatok közé tartozik. Az építész tervei nyomán látnak munkához az építők, dolgoznak a gépek, emelkednek mind magasabbra a házak. Salgótarján átépítését hárman tervezték. Magyar Géza, Flnta József és Szrogh György a közelmúltban vették át a városközpont rekonstrukciójáért az Állami díjat Hosszú évek munkáját ismerte el a magas kitüntetés. — Tegyük még hozzá — szól közbe Magyar Géza, Ybl- díjas tervező —, az egész ép ítészszakma megbecsülését jelenti, hogy egyszerre három tervezőt jutalmaztak Állami díjjal. Az egyéni elismerés mellett mindhármunk számára sokat jelent ez. Az építészek általában csendes emberek, akik szívesebben vetik papírra elgondolásaikat, terveiket, minthogy beszéljenek róla. — A férjem szinte megszállottja a rajznak, azt hiszem még magyarázni sem tud anélkül, hogy ne legyen ceruza a kezében — mosolyog Magyar Géza felesége — ami eszébe jut, azonnal rajzolja, — Az építész számára sokat jelent az első találkozás azzal a színhellyel, ahova tervezni fog — mondja Szrogh György, az Iparművészeti Főiskola Ybl-díjas tanára. — Emlékszem, amikor évekkel ezelőtt először jöttem Salgótarjánba, éles ellentmondást éreztem a szomorú képet mutató városközpont és a megkapó természeti környezet között. Az utcákon élénk mozgás, emberekkel teli élet. Ide valahogy nem illettek a kicsi, szűk házak, alacsony épületek. Innen indultunk — ezt kellett megváltoztatni. Egymást érik a mondatok, hisz’ mindhármuk munkájáról, megvalósult, vagy megvalósulóban levő tervekről van szó.. Magyar Géza emlékezik: — Ilyen hatalmas méretű városrekonstrukció csakis együttes munka eredménye lehet, egy ember képtelen lenne rá. És még egy nagyon fontos tényező. A tervező építészek és a megye, illetve a város vezetői között teljes Szrogh György dóján. Szinte hetonkinit lent vagyok Nógrádban. talán nem nagyképűség ha azt mondom, valósággal hazajárok. Azt hiszem, sikerült kialakítani egy salgótarjáni „típust”, ezeket a sávházakat ilyen formában máshol nem is épitik. Ez ad karaktert és egyéni ízt a városnak. Szrogh György, Finta József és jómagam az önálló tervezések mellett arra törekedtünk, hogy egyúttal várost is tervezzünk, egységbe fogjuk az önálló elképzeléseket Nem akaróik 1 ünneprontó lenni, de meg kell említenem, hogy jobban kellene figyelni a cégtáblákra, feliratokra, kerítésekre. Amelyek ugyan lényegtelennek látszanak, de öncélú elhelyezésük, vagy nem megfelelő formájuk leronthatja a városképet. — Melyik az az épület Salgótarjánban, amelyre legszívesebben gondolnak vissza? Egy kis gondolkodás után a válaszok: Finta József: — A Péeskő Üzletház. Szrogh György: — A József Attila művelődési ház. Magyar Géza: — A sok kedves közül talán a legkedvesebbek a sávházak és a Lovász József úti iskola. Befejezésül még egy kérdés Az Állami díj átvétele után milyen munkán dolgozna. most az építészek? — A garzonbaz folytatásaként építendő új városi tanácsház és a kiállítási csarnok terveit készítem — mondja Magyar Géza — de tervezem az Arany János úti lakó - , házakat, óvodát, bölcsődét, valamint a középiskolai kollé giumot. Szrogh György: Szügy ben is megtartották a termelőszövetkezet tervtár- g.yaló közgyűlését és a vezetőséget újra választották. A szügyiek nagy fegyelmezettséggel, a szakmai es pénzügyi elképzelcsek széles körű megvitatásával bonyolították le a közös gazdaságnak ezt a jövőt alapozó nagyon fontos eseményét. Az új vezetőség kijelölésénél sem volt különösebb vita. Néhány kivételei a tagság négy esztendőre bizalmat szavazott a jelölőlistán szereplőknek. Szinte egyöntetű vélemény volt. hogy a jelöltek olyanok, akik a közösség érdekeit tartják a legfontosabbnak, szakértelemmel rendelkeznek, tehát alkalmasak a vezetésre. Beszélgetés a csarnokban Amikor vége lett a közgyűlésnek, a művelődési otthon előcsarnokában Török János. Matus János és Katona Sándor, a tsz alapító tagjai közrefogták Dovicsin Sándort, a szövetkezet elnökét. Arról aggatták: mondjon részleteket. hogy a tervben ismert e- -ett feladatokat miiképpen fogják végrehajtani ? Biztosítja-e, hogy az emberek a munkájuk szerint részesüljenek a javaikból? Aztán a háztájiról faggatták. Részt vesznek-e a ta karma nv betakarításában azok is. akiknek nincs háztáji állatállományuk. Nagyon sok kérdéssel halmozták el az elnököt. Tervtárgyaló közgyűlés Sziigyben Új nevek a vezetőségben Érthető, hogy azon nyomban nem válaszolt teljes részletességgel . Egy kicsit méltatlankodott is, hogy a közgyűlésen miért nem beszéltek ezekről a gondokról? Azt válaszolták, nem akarták az emberek figyelmét elterelni a legfontosabbról, az évi feladatok megbeszéléséről. Később a tsz irodájában találkoztunk Dovicsin Sándorral, A közgyűlés izgalmai még az arcán voltak, legjobban mégis az utóbeszélgetés foglalkoztatta. — Fel kell készülnünk, hogy az emberekkel mindent megbeszéljünk — mondta. Panasz a brigádvezetőkre Az elnök már a múlt években is érezte, hogy a vezetőség és a tagok között meglazult a kapcsolat. A vezetőség az elgondolásait nem tudta minden esetben megbeszélni az emberekkel. A két brigádvezető nem tájékoztatta a tagokat arról, amit a vezetőségben határoztak. Ezért örült az elnök annak, hogy ezen a ve- zetőségwáilasztáson új tagok kerültek a jelölőlistára. Többek között Hrók Jánosné és Rubecs Pálné. A tagság hatvanöt százaléka női dolgozó, biztosítani kell részükre a megfelelő képviseletet. — Javasolni fogom a vezetőségnek, hogy munkacsapat- vezetőknek válasszuk meg őiket — mondta az elnök. Eddig a tsz-ben nem voltak munkacsiapatvezetők, márt pedig a munkacsapatvezetok révén a tagság mindenről értesülhet. Találkoztunk Rubecs Pá'l- néval is. Határozott asz- szony. — Nagy feladatokat válllfil- tunk erre az esztendőre. Jól fel kell készülnünk a munkára. Terveiről beszélt. Arról, hogy az asszonyok munkáját úgy kell megszervezni, hogy este már tudják, másnap milyen feladatot kell elvégezniük. Megindokolta. Az asz- szonvok.nak a családiról . is gondoskodniuk kell. Ha tudják, hogy másnap milyen munka vér rájuk, akkor időben elvégzőik a házimunkát és nyugödtabban mehetnek dolgozni. — Az asszonyok nevében mondom, az idén nagyobb enediménveket kell elérnünk, mint tavaly. Ez pedig csak jobb munkával megy — mondta Rubecs Pálné. Dovi-esőm Sándor, a tsz elnöke az idei termelési terv készítésekor a tsz-tegok iSyen hozzáállására épített. A múlt évben napi tízórás munkáért 89 forintot fizettek. Az idei tervben napi 84 forintot .csak előlegfizetésre terveztek be. Az év végén, amikor a hátralékot is kifizetik, a tervek szerint a napi jövedelem 92 forintra emelkedik. — Ha minden jól megy, és megjavítjuk a munkáimét is — teszi hozzá magyarázatul az elnök. Nagyobb fegyel met A közgyűlésen szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy a tsz vezetőségiét a munkafegyelem javításáért folytatott fáradozásában a tagiság támogatja, Határozatot hozták,, hogy aki ezt megszegj, anyagú hátrányba kerüljön.. Aki viszont becsületesen dolgozik, az részesüljön, a jutalomban. — Gondoskodunk arról is, hogy a háztáji gazdaságok támogatást kapjanak — utalit az elnök a közgyűlés utáni beszélgetésre. Ezziel kapcsolatban is kidolgozzák a tsz-vezetőség tennivalóit. Akik nem foglalkoznak háztáji állattenyésztéssel, azoknak nem adnak részes takarmányt- A takarmányt egyébként házhoz szállítják, az agronómus támogatja a háztáji gazdálkodásit is. Üj esztendőt nyitottak Szügyben, gazdag tervekkel, és ahogyan a közgyűlésen megnyilvánult a tagiság, amit terveztek, valóra is váltják. Bobál Gyula összhangnak kell lennie Az — Tanár vagyok az tpar- építész nem önmagának épít, művészeti Főiskolán, ez na- fontos, hogy kapcsolata legyen gyón sok elfoglaltsággal jár. az élettel. A benne levő tér- De ha a város vezetői nekeni veket, energiát, elképzeléseket iskolákká, lakóházakká, üzle- . teliké kell átváltoztatnia. Ezt csak úgy lehet, ha bíznak az építészben, -természetesen egyeztetve az elképzeléseket Ez a bizalom, amely itt, Salgótarjánban mindenben megnyilvánult, segített minket. Finta József hármuk közül a legfiatalabb, talán még harmincéves sincs. Q tervezte a Pecskő Uzletházat, amelyre akkoriban hazai példa még., nem volt. — A szivemhez nőtt Salgótarján, hiába is tagadnám. Az elmúlt években nem is dolgoztam máshova, mint Budapestnek és Salgótarjánnak. Mindenesetre hallatlan bátorság kellett ahhoz, amit a város elhatározott. Hogy gyakorlatilag eltüntessék az elavult városközpontot és helyébe teljesen újat emeljenek. Nagy volt a felelőssége az építésznek is. Nekünk talán külön szerencsénk, hogy mindhármunknak közös a felfogása épületekről, szerkezetekről, anyagokról. A meglevő önállóság mellett ezért mutat egységes képet a város. Nem uniformálódott, nem rontja egymás hatását. Magyar Géza: — Hosszú évek óta dolgozom Salgótarján rekonstrukFinta József való feladattal megkeresnek, nagyon szívesen teszek eleget a kérésnek. Finta József: — A hármas számú üzleth z vázlattervét készítem, amel1’- lyel befejeződne a kereskedő' - mi hálózat. Emellett tervezem a nyugati városrészbe kerülő torony házakat. A további tervek készülnek Es nyomukban épül, fejlődik Salgótarján. Csatal Erzsébet NÖGRAD - 1970. április 12., vasárnap 3
