Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI ÉVF., 83. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. ÁPRILIS 10.. PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács Több gás a háztartásokba — Csecsemőkelengye helyett hésspéns — Javítani hell as egéssaégiigyi ellátást Kétszáznyolcvan utasával tegnap délután a salgótarjáni vas­útállomásról elindult a centenáriumi különvonat a Szovjet­unióba. Képünkön: az indulás előtti percekben a bányászzene­kar búcsúztatta az utazókat Kádár János cikke a Pravdában a Magyar Népköztársaság fej­EGYSÉGES OSZTÁLY Közismert, hogy a felsza­badulás előtt a parasztság volt a legárnyalitabbain réteg­ződött osztály: a vagyoni vi­szonyok számtalan ellentmon­dást hozták létire az osztályon belül. Az ellentmondások fel­oldásának feltételeit csak a szocialista államnend keretei és a termelőszövetkezetek lét­rehozása teremtették meg. Végképpen megszűntek aizok az okok, amelyek rétegekre, egymással szemben álló, ellen­séges családokra tagolták a parasztságot. Agirárproletár, ki®-, közép- és zsíros paraszt Olytain kifejezések ma .már, amelyek a kizsákmányolás megszűntével a történelem lomtárába kerültek. Megin­dult a parasztság egységes osztállyá való kovácsolódásá- naik folyamata. A termelőszö- vetkezetekben, állami gazda­ságokban, gépjavító állomá­sokon ma már a végzett munka alapján megy végibe némi diefferenciálódás, s az egykori ellentmondások he­lyét a munkaköröktől is füg­gő új ellentmondások váltot­ták fel. Rengeteget változott, közeledett a munkásságéhoz a parasztság életnívója, igé­nyessége, bár a tudat lassúbb fejlődése hagy egyelőre leg­inkább kívánnivalót maga utáin. Éppen ezért tart rendkívüli érdeklődésre számot az az előterjesztés, amely „A ter- mielőszövetkezieti parasztság erkölcsi-politikai arculata” cí­met' viseli és amely fölött a pártbizottság mai ülésén, im- diítamak vúfoát a pártbizottság tagijai és a tizenkét meghí­vott. Érdekessége az anyag­nak, hogy a paraszti osztály kérdéseit nem a megszokott gazdasági, hanem sokkal in­kább társadalmi, politikai ol­dalról közelíti meg és az em­berek viszonyában, a tudati régiókban, igyekszik feltárni a fejlődés változásait. Ez az oldala az, ami egé­szen újszerű és eliüt a koráb­bi, kiindulási pontjában ha­sonló kezdeményezésektől. Szolnok megyében és Fejér megyében is kutatták már a paraszti életben végbement változásokat, de főiként gaz­daságpolitikai szemszögből, amikor az ember mindig egy kicsit háttérben marad, a sta­tisztika adatok árnyékában. Ezúttal a parasztember a köz­pont, aki más-más pozícióból jutott el ugyanarra az útra és ma már közös célokért küzd. Az előterjesztés sokoldalúsá­gát és ráállítását csak növeli, hogy csaknem száz tánsiadaL- md munkás segített a vála­szok megkeresésében: tsz- pártttitkárok, tsz-elnökök, me­zőgazdasági szakvezetők, a mezőgazdaság irányításában a megyei és járási szerveknél dolgozó munkatársak. De részit vállaltak a felderítés iz­galmas munkájából a hiva­tásos pártmunkások is. Öt községben reprezentatív felmérést is végeztek a tsz- tagok köriében és ennek kap­csán csaknem hétszáz tsz-tag nyilvánított véleményt a fel­vetődött kérdésekről. Az egységes paraszti osz­tály kialakulása, társadalom- poÚitikiai problémái mellett méltán számíthat érdeklődés­re a mai pártbizotitságá ülés második napirendi pontja is az „Irányelvek Nógrád me­gye negyedik ötéves területi es tanácsi tervjavaslatainak kidolgozásához.” Jövőre ugyanis megyénk fejlődésé­nek is új, érdekes, izgalmas szakasza, kezdődik. Méltán tart tehát nagy ér­deklődésre számot a pártbi­zottság mai ülése, amelyen lóét fontos napimé ndd pont is szerepel. Szeretettel köszöntjük a pártbiaottság tagjait és a meghívottakat, kívánunk ne­kik eredményes, jó munkát! Lakos György A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta a Magyar—Bolgár Gazdasá­gi és Műszkai-Tudományos Együttműködési Bizottság már­cius 25. és 27. között Budapes­ten tartott 9. ülésszakáról szó­ló tájékoztatót. A tárgyalások során folytatták a két ország tervhivatala és ágazatai között az 1971—75. évi népgazdasági tervek egyeztetését Több te­rületen megállapodás született gyártási együttműködésre. A felek egyetértettek abban, hogy a tervegyeztetést az első félév végéig befejezik. A Mi­nisztertanács a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután a Német Demokratikus Köztársaságban március 23. és 26. között tett k ül ügyminiszteri látogatásról szóló jelentést hallgatta meg. A megbeszélések során meg­állapították, hogy a két or­szág kapcsolatai tervszerűen, jól fejlődnek. A felek tájékoz­tatták egymást több, kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó kérdésről, így — egyebek kö­zött — az európai biztonsági konferencia előkészítésére irá­nyuló tárgyalások eddigi ered­ményeiről. A Minisztertanács A tanácsok saját bevételei­nek felhasználását, a fejlesz­tésre fordított összeget. va­lamint a fenntartási költség- vetés alakuláséit vitatta meg a Nógrád megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, amely tegnap délelőtti tartotta üléséit. A NEB megállapította, hogy a költségvetés. tervezésének módszere, az ezzel kapcsola­tos gazdálkodás az előző idő­szakokhoz képesít javult, a ta­nácsok élve az önállóság le­hetőségével, alaposabban, be­hatóbban foglalkoztak a fel­adatokkal. Előfordult, hogy egyes ágasaitokban a kitűzött feladatokat a munkák nem megfelelő előkészítése, a kivi­telezési kapacitás hiánya, vagy más okok miatt nem teljesíthették. A javuló gaz­dálkodásra mutat az a tény, hogy év közben ilyen esetek­ben a kiadási előirányzatokat a szükséglet szerint csoporto­sították, ezzel is elősegítve a rendelkezésre álló anyagi esz­közök jobb felhasználásét. A tanácsok a fejlesztési alap bevételének tervezéséinél iái kihasználják a helyi erőforrá­sokat. Rendszerint igényibe veszik az átcsoportosítási le­hetőségeket és a megmaradó pénzt a folyamatban levő be­ruházások befejezéséhez, a többletköltségek vagy árkü­lönbözetek fedezéséhez, illet­ve új, tervein felüli beruházá­sok rnegvalóiSiításához használ­ják fel. A fejlesztésre fordítható péniziössiztagek, és a műszaki feltételek összhangjának biz­tosítására egyre Inkább tö­rekedtek a tanácsok. Ehhez segítséget nyújtott a megyei Beruházási Vállaltat, Elletve a költségvetési üzemek. Mind­ezek ellenére — állapította meg a NEB — az intézkedé­siek nem voltaik eléggé haté­konyak, ment a fejlesztési terv eigy része kapacitás hiá­nyéiban nem valósulhatott meg. a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta a föld­gázfelhasználás fejlesztési ter­vét az 1971—1975. évekre. Ha­tározatot hozott arra, hogy 1975-re mintegy 6,5 milliárd köbméternyi földgázt kell biz­tosítani, ebből 5,3 milliárdot hazai termelésből. Ehhez mintegy 900 kilométer hosszú vezetékszakasz megépítésére, valamint a földgázelosztás­hoz megfelelő hálózati és fo­gyasztói berendezések üzembe helyezésére van szükség. A határozat szerint el kell érni, hogy a negyedik ötéves terv végére a lakásoknak legalább 65 százalékában legyen veze­tékes, vagy palackozott gáz. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette az egészségügyi és a munkaügyi miniszternek, valamint a Szak- szervezetek Országos Tanácsa főtitkárának közös jelentéséta táppénzköltségék alakulásáról, és a dolgozók egészségügyi el­látásának egyes kérdéseiről. A kormány — a belkereske­delmi miniszter előterjeszté­sére — határozatot hozott az ingyenes csecsemőkelengye természetbeni juttatása helyett A tanácsiak mankójában fontos helyire került a giazda- ságszienvező tevékenység, a feladatok sokoldalú egyezte­tése. Egyre inkább előtérbe kerül a saját bevételek fel- használása, ez elősegíti a fejlesztési feladatok végrehaj­tását és ezáltal egyre inkább megvalósul a különböző szin­tű tanácsok önállósága. A megyei tanács a tanácsi vál­lalatok részére — a lakosság jobb ellátásának érdekében — fejlesztési alapot biztosított. E tekintetben kiemelt jelleg­gel kezelik a lakosságnak fontos ipari és kulturális szol­gáltatásokat, valamint a köz­vetlen ellátásit kielégítő áru­termelést. Ilyen támogatást készpénzsegély bevezetéséről. Az áruellátás ugyanis lehető­vé teszi, hogy a csecsemőke­lengyét — minden kötöttség nélkül —, bárki megvásárol­hassa. 1971. január 1-től az igényjogosultak részére a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Társadalombiztosítá­si Főigazgatósága minden új­szülött gyermek után 400 fo­rint egyszeri készpénzsegélyt folyósít. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke jelen­tést tett a bányászat korsze­rűsítésének a bányászat biz­tonsági helyzetére gyakorolt hatásáról. A beszámoló sze­rint a szénbányászatban ural­kodóvá vált a fémbiztosítás alkalmazása; tovább fejlődött a termelés, a szállítás és a rako­dás gépesítése. Mindezek ered­ményeként a bányák tömeg- termelő munkahelyeinek biz­tonsági helyzete javult, csök­kent az omlásveszély. Ezen­kívül a korábbinál jobb a munkahelyek szellőztetése is. A sújtólégveszély elhárítására szintén jelentős intézkedések történtek, a bányákat sok he­lyes sújtólégbiztos villamos be­rendezésekkel, valamint me­tánmérő műszerekkel látták el. (Folytatás a 2. oldalon.) kapott a sütőipar, a Moiziüze- mi Vállalat, hogy csak a na­gyobbakat említsük. Elv, hogy a tanácsok a fejlesztési ala­pot általában nem aprózzák el a pénzügyi felosztásnál, így az alap jelentős részéit na- giyohb létesítmények, megva­lósítására ’ fordíthatják. Ér­demes megjegyezni, hogy az egyes beruházások átfutási idteje viszonylag hosszú és a jövőt illetően feltétlenül kí­vánatos volna ezt csökkente­ni. Némely esetben olyan hu­zavona tapasztalható az egyes beruházásoknál, amely tejlesen 'indokolatlan. A ta­nácsok éljenek a társadalmi (Folytatás a 2. oldalon) A Pravda csütörtöki száma közli Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának „Lenin a szo­cializmus építésének teoreti­kusa és szervezője” című írá­sát. Pártunk harci tapasztalata, — mutat rá Kádár János — A fásítási hónap befejező aktusaként Salgótarjánban, a TIT megyei szervezetének székházában ankétot tartot­tak, ahol megjelentek a sal­gótarjáni járás termelőszövet­kezeteinek erdészei, az állami erdőgazdaságok képviselői, a termelőszövetkezetek elnökei. Képviseltette magát a járási és megyei tanács, az Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete és a KISZ. Mészöly Győző, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkatársa tartott tájékozta­tót a fásítás jelentőségéről. Ismertette, hogy a fásítást kormányrendelet szabályozza. A kormány több millió forin­tot fordít arra, hogy a műve­lésre nem alkalmas területe­ket, a települések belterüle­teit fásítsák és ezzel a hasz­navehetetlen földeket haszno­sítsák, a lakóterületeken pe­dig tiszta levegőt, szép kör­nyezetet alakítsanak ki. Te­kintettel arra, hogy a megyé­ben a fásításra az illetékes szervek nagy gondot fordíta­nak, és az erózió nagy terü­leteken pusztít, a kormány nagymértékű fásításra ad le­hetőségeket. Mintegy 30 millió forintot adnak erre a célra. lodese, vívmányaink az or­szág felszabadításától eltelt 25 esztendő során minden té­ren megerősítik, alátámaszt­ják a szocializmus építésérői szóló lenini tanítást, bizonyít­ják annak nemzetközi jelen­tőségét. (MTI) Elismerésben részesítették azokat a szerveket, amelyek munkájukkal hozzájárultak Salgótarján környékének fásí­tásához. Háromszáz hektáron felül fásítottak, legtöbb he­lyen fenyővel. A munkát to­vább folytatják, hogy hozzá­járuljanak a város levegőjé­nek tisztaságához. Dicséretben részesítették a munkában résztvevő KISZ-tagokat és úttörőket, valamint azokat az erdészeti szakembereket, akik­nek irányításával országosan is szép eredményt értünk el a fásításban. Az ankéton fon­tos feladatnak jelölték meg a községek belterületeinek a fá­sítását. Erre a célra ingyen adnak csemetét. Megállapították: a fásítás­ban elért szép eredmények ellenére lassítja a munkát, hogy az erdészetektől nem lehet az igényeknek megfeje­lő mennyiségű csemetét be­szerezni. Felhívással fordul­tak hozzájuk, hogy a facse­meteigény kielégítésére na­gyobb gondot fordítsanak. A fásítási ankéton résztvevők széles körű vitában beszélték meg, hogy a még eredménye­sebb munka érdekében milyen feladatok megvalósítása válik szükségessé. A kései tavasz miatt erősen elmaradlak a mezőgazdaság különböző munkái. Azonban ahol lehetőség van rá, kihasználják a kevés kedvező időt. A nagybátonyi Búzakalász Termelőszövetkezetben Juhász József és Sótér Sándor traktoros tavaszi árpa alá mútrágyázza a magágyat, pétisóval és szuperfoszfál tál (Koppány György felvétele) A HEß előtt a tanácsok költségvetése Új erdők, ligetek A fásítás további feladatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom