Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-07 / 80. szám
Nem bírom a buasosást... Ismeretes, hogy a légköri szennyeződés a csapadék útján a növényekbe, ezeken keresztül élelmiszereinkbe kerülhet. Ezért szükséges, hogy állandóan ellenőrizzék, nehogy a szennyeződés meghaladja a megengedett minimális szintet, Kaposvárott a megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet végzi ezt a munkát, a már két éve felszerelt radiológiai laboratóriumában. A megye növekvő üdülő- és idegenforgalma miatt fokozott figyelmet fordítanak az üdítő italok ellenőrzésére Szövetkezeti önállóság — szövetkezeti érdekképviselet FONTOS határkőhöz érkezett a fogyasztási szövetkezeti mozgatom: a tagság jóváhagyta a szövetkezetek alapszabályát; értékelte a múlt évi eredményeké t és meghatározta az idei feladatokat; s a most kezdődő megyei tanácskozásokon az egyes szövetkezeiteket képviselő küldöttek megalakítják területi szövetségüket, megválasztják, a helyi körülményeknek megfelelőéin kialakítják és jóváhagyják szövetségük alapszabályait. Ezzel tulajdonképpen befejeződik a szövetkezeti po- litokai reform első nagy szakasza, most már megfelelő tartalmi tisztánlátás és formai keretek biztosítják a szövetkezeti demokrácia valóságos érvényesülését, a szövetkezetek önálló, vállalatszerű mű- tik ásót. A változás jelentősége az egy evvel ezelőtt megalkotott kormányhatározatból ered, amely szerint a szövetkezetek megyei szövetségeinek munkája — a gazdasági reform és a korszerű szövetkezetpolltika elveinek megfelelően. — érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakul áit. A -r. •-••• változott helyzetben a s •; -égek hatósági jogkörét az állami szervek vették át. számos, korábban szövetségi feladiaitot pedig maguk a szövetkezeti választott vezetők látnak el. A szövetkezeti vezetőket egyértelműen a közgyűlések választják, a megyei szövetség koraibban gyakorolt megjerősítési jogköre nélkül. A szövetkezetek igazgatóságai önállóan döntenek a vezetők javadalmazása. a tásztefetdijak megállapítása tekintetében, sőt a közgyűlési különbizottságok már átvették a választott vezetők fölött gyakorolt fegyelmi jogkört is. A tagszövetkezetok önkor- mámyizatának és vállalati ön- áJtoságának megvalósítása emeli a szövetségek tekiiptályétt a szövetségi feladatok jelentősegét. Az új gazdaságiirányítási rendszer bevezetésével 'ugyanis — a szövetkezeti jelleg kiteljesedésének megfelelően — új szövetségi feladatok kerültek előtérbe: a szövetkezetiek gazdasági és sízövetkezetpoliti- kai érdekképviselete, az igények alapján nyújtott szolgáltatás és a mozgalmi szem-eső munka. Atz eddigi gyakorijait azt bizonyította, hogy a szövetkezetek es a szövetség kapcsolata az új helyzetben sem lazult, sőt a szövetségek számos új megbízást kapnak tagijaiktól. A sízövetség munkája bizonyos értelemben az eddiginél változatosabb, sokoldalúbb lehet, hiszen az új szerepkörben sokkal jobban képviselhetik tagszöveitibeze- teik érdekeit, mint azelőtt tehették irányító szervként. S az is világos, hogy a szövetkezetek egyre kevésbé nélkülözhetik a szövetség támogatását, hiszen az erősödő gazdasági versenyben számos olyan jelentős, egyes esetekben monopolhelyzetű partnerrel állnak üzleti kapcsolatban, akikkel szemben magukra utalva nehezen tudnák kiharcolni a méltányos kereskedelmi. gazdasági feltételeket. A szövetségiek azt is áttekinthetik, hogy a tagszö vetkezetek mely csoportjainak, azonosak az étdekei. s kezdeményezhetik, szervezhetik ezek szoros gazdasági együttműködésiét, társulását, közös fellépését. EZEKEN túlmenően sok olyan tevékenység van a mozgalomban. amit egy-egy szövetkezet önmagában nem tud olcsón, célszerűen elvégezni: a szövetség ezek ellátásával szolgáltatásként segíti tagjait. Ennek keretébe tartozik az ellenőrzés, a szaktanácsadás, az oktatás, a különféle propagandatevékenység és a b eruh ázások bonyolításánál szükséges közreműködés. a szövetkezeti társulások szervezése. koordinálása és nem utolsósorban az a sokoldalú ajánlás, amellyel a szövetség a szövetkezeti tevékenység fejlesztésében, a vezetők anyagi ösztönzésének kialakításában. különféle ügyviteli, pénzügyi szabályok bevezetésében közreműködik. A megváltozott feiadaitok- uak megfelelően módosul a megyei küldöttgyűlés felépítése és a szövetség szervezete is. Az új modell szerint a küldöttgyűlés — a fogyasztási, takarnék- és Lakásszövetkezetek sajátos érdekeinek érvényesítése céljából — kétféle módon, föderatív és közvetlen képviseleti elv alapján ülésezik. A küldöttgyűlés teljes ülésen foglal állást a különböző típusú szövetkezetek egészét érintő alapvető kérdésekben; az egyes ágazatok tevékenységét, munkáját, feladatait pedig szekcióüléseken tárgyalják. Mndhárom szekcióban választmányokat hoznak létre; a megyei szövetség elnöksége a szövetkezetek ügyeiben csakis a választmányok meghallgatása után és egyetértésével fegtalihait állást. A SZÖVETSÉG ügyintéző szervezete mindenkor a testületi döntések végrehajtására hivatott. Általában az a törekvés, hogy magasan kvalifikált, jól megfizetett szakemberek legyenek a szövetség alkalmazottjai, akik képesek magas színvonalú, közgazda- sági, kereskedelmi, szövetkezetpolitikai szolgáltatást nyújtani, a szövetkezetek érdekeit szakmailag megalapozottan képviselni. Tóth Gábor A megyében ismeretes, hogy meglehetősen gyenge évet zárt a ZIM Salgótarjáni Gyára. Ügy vélem, mindenki arra is kíváncsi, mi várható ezek után, képes lesz-e kilábalni a hullámvölgyből a nagymúltú gyár? Téglái Antallal, a , vállalat szakszervezeti bizottságának titkárával megbeszéltem, hogy körülnézek az új üzemcsarnokban, hogyan folyik a munka a korszerű körülmények között, milyen gondok nehezítik a dolgozók és a vezetők együttes erőfeszítéseit? Rosszkor mentem ugyan, de kifelé haladtomban az épület előtt Kőbán Lászlóba, az új csarnok üzemgazdászába botlottam. Néhány perc múlva mar a szereibe kellős közepén álltunk. s ő tájékoztatott: — Gondolhatja, hogy az új csarnokba való beköltözéssel nem oldódott meg egycsapás- ra minden — kezdte el magyarázni Kőbán László. — Az üzemrészek munkáját összehangolni a korábbi módszerekkel már nem lehet, a munkaszervezés új formái viszont most vannak kialakulóban. Sajnos, csak most készül az automata programozó, a csarnok „agyközpontja”, amely képes lesz maradéktalanul szinkronba hozni a különböző »* Azonos munkaéri azonos bért? Visszia-visszatérő gond és panasz, hogy a nők ugyanannak a munkának az elvégzéséért ugyanazt a munkabért kapják-e, mint a férfiak? Látszólag egyszerűen tisztázható a kérdés, csak össze kell hasonlítani az azonos körülmények között dolgozó nők és férfiak fizetését. A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Még az olyan rohamosan iparosodó városban is, mint Balassagyarmat, speciális férfi- és női munkakörök alakultak ki. A városban mindössze két olyan munkaterület van, ahol nagyobb számban dolgoznak egymás mellett, ugyanazt a munkát végezve férfiak és nők: a kórházban és a kereskedelemben, a pult mellett, eladóként. A város kereskedelmi forgalmának nagyobbik részét lebonyolító iparcikk-kiskereskedelmi vállalat dolgozóinak létszámát mintegy nyolc tized részben nők teszik ki. Ezzel ellentétben a férfiak „fölényét” mutatja az, hogy a vállalat Balassagyarmaton levő 22 egysége közül mindössze 9-nek nő a vezetője, holott az előbbi arány 17—18 női vezetőt indokolna. Érdekes összehasonlításra ad alapot a következő számadat is: a nők által vezetett boltokban 2,5, a férfiak által irányított egységekben viszont 6,5 az eladói létszám. Tehát a nőkre még vezetőként is kisebb felelősség hárul, mint a férfi vezetőkre. így nyilvánvaló, hogy a pult mellett álló férfiak átlagfizetése jóval nagyobb, mint a nőké. Előbbi vizsgálódásaink eredményét támasztja alá a vállalat legnagyobb balassagyarmati boltjában, a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca sarkán levő ruházati boltban lefolytatott — akár reprezentatívnak is mondható — vizsgálat. Itt, a négy osztálynak otthont adó áruházban 21 nő mellett mindössze 3 férfi kereskedő dolgozik: egyikük az áruház igazgatója, a másik kettő pedig egy-egy osztály vezetője. A férfiak egy évre jutó alapbérének, jutalékának, bérjellegű jutalmának és nyereségének összege átlagosan 45.543 forint, a nőké ennek csak a fele: 22 528 forint. Hogy miért marad el a nők keresete a férfiakétól, illetve miért nem dolgoznak velük azonos körülmények között, arra kiegészítő magyarázatot ad az áruház két eladónőjével, illetve igazgatójával folytatott beszélgetés. Harsas Lászlóné és Géczi Béláné másfél évtizede a vállalat dolgozója. Alapfizetésük 1250 forint, de az eladói jutalékkal együtt az előbbi havi 1920, az utóbbi 1890 forintot keres. Mindkettőjüknek fizetéseméiési kérelme feleszik a vállalat személyzeti osztályán, s mindkettőjük nagy lendülettel sorakoztatja fel érveit. Hársasné: — Kérem, nekem szakérettségim van, de mégis csak 1250 az alapom. (Megvolt a lehetősége, hogy szakképzettsége alapján fizetésben is előrelépjen: ellenőrnek akarták kinevezni.) — Igen. de én nem bírom az állandó buszozást, rosszul leszek tőle. (Más lehetőséget is kapott : a sportüzlet vezetését bízták volna rá.) — Ez is igaz. Csakhogy nagyon fiatal voltam akkor, nem mertem vállalni a felelősséget. — És most vállalná? — Az igenlő válasz hosszas hallgatás után, nagyon halkan és bizonytalanul hangzik el. Gécziné: — Nekem is felajánlották egy áruda vezetését, nem tagadom. Csakhogy ez fokozott gondot jelentett volna, nehezen tudtam volna összeegyeztetni a gyerekneveléssel. Jó nekem a pult mellett egyszerű eladóként is, csak azt sérelmezem, hogy, ha a fizetésemelési kérelmem kerül szóba, a központban állandóan a jutalékkal megemelt, nem pedig az alapfizetésemet emlegetik. Az is bántó, hogy a fiatalok pár évi munka után ugyanannyit kapnak mint mi, akik nagy szakmai gyakorlattal rendelkezünk. A beszélgetés során szóba kerül még az irodákban dolgozó nők jobban dotált, könnyebb munkája. Pintér Jenő, az áruház igazgatója szerint valóban a nőket a gyereknevelés, a család ellátása jelentősen gátolja a többletmunkával járó vezetői posztok betöltésében. De szubjektív okok is közrejátszanak döntésükben: ezek közül elsősorban a felelősségtől való vissza- riadás említhető. A bolt valamennyi dolgozója helyett a leltárhiányért már csak a vezető és helyettese vonható felelősségre. A tények ismeretéhez az is hozzátartozik, hogy az irodákban dolgozó nők átlagkeresete ritkán éri el az 1800—1900 forintot. Erről a fizetésemelési kérelmet beadó két asszony éppúgy meggyőződhet, mint arról, hogy az irodai munkát végzők is kénytelenek időszakonként fokozottabb tempóban dolgozni —, de ezért semmiféle jutalék nem illeti meg őket. • S végül érdemes a két asszony 1905 forintos átlagfizetését a többi eladó 1773 forintos átlagával összehasonlítani — ez 130 forinttal kevesebb az övékénél. Kárász Erzsébetnek, a gyermekkötöttáru- osztály vezetőjének — íme, nő is lehet vezető! —, havi illetménye 3048 forint. Véleménye szerint a női vezetés egyik sarkalatos pontja, hogy az illető miként tudja megnyerni munkatársai bizalmát: a nők a nő-főnököt minden szempontból kritikusabban bírálják el, mint a férfit. — Öt év óta, mióta osztályvezető, volt máj- leltárhiánya? — Még nem volt. — Az áru beszerzése, s az osztály vezetésével járó egyéb elfoglaltság sok többlet- munkát jelent? — Kezdetben Igen, de ma már más a helyzet. Tapasztaltabb kollégáim segítségévei sikerült a munkámat célszerűen, az „üresjáratok” kikapcsolásával megszervezni. Azért még most is előfordul, hogy megrövidül az ebédidőm, s szezon végén esténként otthon kell összegeznem a blokkokat. — És nem tart tőle, hogy férjhez menve az osztályvezetői beosztást nem tudja majd összeegyeztetni a család ellátásával? — Ettől nem félek. Remélem, férjem nem emel majd kifogást, ha nagynéha a szokásosnál több időt igényel a munkám. Ami azt illeti, a háromezer forintos fizetést figyelembe véve, emiatt nem is emelhet kifogást. S Kárász Erzsébet nem egyedülálló, de sajnos, még nem is tipikus példájának segítségével összegezhetjük is vizsgálódásaink eredményeit. Az iparcikk vállalat balassagyarmati, 310-es számú egységében tapasztaltak azt mutatták, hogy e cikk címének kérdésként való felvetése indokolatlan. Mert a nők hozzáállása miatt már a kérdés első fele — a férfiakéval azonos munka — sem valósul meg, a többség nem akarja vagy nem tudja vállalni a „férfimunkát”. De ha meri — s a kérdés második felében említett bérprob- iémára így adódik válasz — akkor a többlet- munka vállalásának a férfiakéhoz iiasonló fizetésben meg is van az eredménye Baranyai László Üzemről iízemiT Csodavárás nélkül munkafolyamatokat és pontosan kidolgozza, mikor, hova, miből, mennyi kel! a folyamatos termeléshez. Nyomban gyakorlati példával is alátámasztotta ezeket a mondatokat. Átmentünk a tágas és modern gépekkel felszerelt sajtóiéba, amiről köz- bevetően Kőbán László mosolyogva jegyezte meg, hogy itt lassan fehér köpenyben lehet dolgozni. így érvelt: — Képzelje el, hogy valamelyik alkatrészből ezer darabra van szüksége a szereidének. Vajon hány induló darabot kell leszabni, sajtolni, megmunkálni, hogy ez az ezer hiánytalanul eljusson a szereidébe? Számolni kell a se- lejttel. a hulladékkal, a további munkafolyamatok hibájával, a szállítás közbeni sérüléssel, s számos más befolyásoló tényezővel. Ha végül az adott időre csupán egyetlen alkatrésszel kevesebb kerül a szerelőkhöz, máris nehézség támad. Egy ilyen apró zökkend kel. lemetlen következményeit azonban „házon belül” köny- nyen lehet ellensúlyozni. Nagyobb gond. ha a megrendelt alkatrészek nem érkeznek meg időben a szállító cégtől. Jelenleg ötszáznál több gázkályha szerelését nem tudják befejezni, mert nem érkeztek meg az olasz gázcsapok. Lakatos Nándor művezető elmondta, hogy úgy segítenek magúikon, ahogy tudnak: a dolgozókat átmenetileg más munkaterületre csoportosították át. Az alkatrész- ellátásban időnként jelentkező zavarokat a dolgozók fizetési borítékjai is megérzik. Lipták Jánosné, a gáztűzhelyszerelők egyik szocialista brigádjának vezetője nem rejtette véka alá: egyáltalán nem örülnek az öt—tízperces, vagy ennél is több „pihenőnek”, hiszen a kieső időkért csupán négyforintos órabért kapnak. Sorolni lehetne tovább a megoldásra váró feladatokat: Még nem készült el az iparvágány az új csarnokhoz. A késztermékek berakása a szükségesnél körülményesebb és költségesebb. Ráadásul időnként' vagonhiány késlelteti a szállítást. A raktározás jelenlegi módja is csak ideiglenes megoldás, néhány napra való alkatrész tárolásához alkalmasabb a betonnál a kevésbé helyigényes SALGÓ-DEXION- álványzat. — Egy kicsit még a kettősség jellemző az új csarnokra — mondta Angyal Albin, a szerelde üzemvezetője. Ezer. csak azt érthette, hogy vari nak régebbi keletű gondjaik, amelyekkel korábban, s ma is birkóznak, hol eredményesen, hol kevésbé, s vannak újak, s újabbak, amelyek a korszerű gyártástechnológia bevezetésével, az új csarnok teljes birtokbavételével. a benne rejlő lehetőségek maradéktalan hasznosítására törekedve kerülnek a felszínre. A nehézségek ellenére a hangulat, bár feszült, de bizakodó a gyárban. Az első három hónap persze nem a csodavárókat igazolta, hiszen előbbre lépni nem holmi „bűvös pálca” intésére, hanem csak hosszas és kitartó kemény munkával lehet. Kiss Sándor NOGRÁD - 1970. április 7„ kedd 3 I
