Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

Nem bírom a buasosást... Ismeretes, hogy a légköri szennyeződés a csapadék útján a növényekbe, ezeken ke­resztül élelmiszereinkbe kerülhet. Ezért szükséges, hogy állandóan ellenőrizzék, nehogy a szennyeződés meghaladja a megengedett minimális szintet, Kaposvárott a megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet végzi ezt a munkát, a már két éve fel­szerelt radiológiai laboratóriumában. A megye növekvő üdülő- és idegenforgalma miatt fokozott figyelmet fordítanak az üdítő italok ellenőrzésére Szövetkezeti önállóság — szövetkezeti érdekképviselet FONTOS határkőhöz érke­zett a fogyasztási szövetkeze­ti mozgatom: a tagság jóvá­hagyta a szövetkezetek alap­szabályát; értékelte a múlt évi eredményeké t és megha­tározta az idei feladatokat; s a most kezdődő megyei ta­nácskozásokon az egyes szö­vetkezeiteket képviselő kül­döttek megalakítják területi szövetségüket, megválasztják, a helyi körülményeknek meg­felelőéin kialakítják és jóvá­hagyják szövetségük alapsza­bályait. Ezzel tulajdonképpen befejeződik a szövetkezeti po- litokai reform első nagy sza­kasza, most már megfelelő tartalmi tisztánlátás és formai keretek biztosítják a szövet­kezeti demokrácia valóságos érvényesülését, a szövetkeze­tek önálló, vállalatszerű mű- tik ásót. A változás jelentősége az egy evvel ezelőtt megalkotott kormányhatározatból ered, amely szerint a szövetkezetek megyei szövetségeinek mun­kája — a gazdasági reform és a korszerű szövetkezetpolltika elveinek megfelelően. — ér­dekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakul áit. A -r. •-••• változott helyzetben a s •; -égek hatósági jogkörét az állami szervek vették át. számos, korábban szövetségi feladiaitot pedig maguk a szö­vetkezeti választott vezetők látnak el. A szövetkezeti ve­zetőket egyértelműen a köz­gyűlések választják, a me­gyei szövetség koraibban gya­korolt megjerősítési jogköre nélkül. A szövetkezetek igaz­gatóságai önállóan döntenek a vezetők javadalmazása. a tásztefetdijak megállapítása tekintetében, sőt a közgyűlési különbizottságok már átvették a választott vezetők fölött gyakorolt fegyelmi jogkört is. A tagszövetkezetok önkor- mámyizatának és vállalati ön- áJtoságának megvalósítása eme­li a szövetségek tekiiptályétt a szövetségi feladatok jelentőse­gét. Az új gazdaságiirányítási rendszer bevezetésével 'ugyan­is — a szövetkezeti jelleg ki­teljesedésének megfelelően — új szövetségi feladatok kerül­tek előtérbe: a szövetkezetiek gazdasági és sízövetkezetpoliti- kai érdekképviselete, az igé­nyek alapján nyújtott szolgál­tatás és a mozgalmi szem-e­ső munka. Atz eddigi gyakorijait azt bi­zonyította, hogy a szövetke­zetek es a szövetség kapcsola­ta az új helyzetben sem la­zult, sőt a szövetségek szá­mos új megbízást kapnak tagijaiktól. A sízövetség mun­kája bizonyos értelemben az eddiginél változatosabb, sok­oldalúbb lehet, hiszen az új szerepkörben sokkal jobban képviselhetik tagszöveitibeze- teik érdekeit, mint azelőtt te­hették irányító szervként. S az is világos, hogy a szövet­kezetek egyre kevésbé nélkü­lözhetik a szövetség támoga­tását, hiszen az erősödő gaz­dasági versenyben számos olyan jelentős, egyes esetek­ben monopolhelyzetű part­nerrel állnak üzleti kapcso­latban, akikkel szemben ma­gukra utalva nehezen tudnák kiharcolni a méltányos keres­kedelmi. gazdasági feltétele­ket. A szövetségiek azt is át­tekinthetik, hogy a tagszö vet­kezetek mely csoportjainak, azonosak az étdekei. s kezde­ményezhetik, szervezhetik ezek szoros gazdasági együtt­működésiét, társulását, közös fellépését. EZEKEN túlmenően sok olyan tevékenység van a moz­galomban. amit egy-egy szö­vetkezet önmagában nem tud olcsón, célszerűen elvégezni: a szövetség ezek ellátásával szolgáltatásként segíti tag­jait. Ennek keretébe tartozik az ellenőrzés, a szaktanács­adás, az oktatás, a különféle propagandatevékenység és a b eruh ázások bonyolításánál szükséges közreműködés. a szövetkezeti társulások szer­vezése. koordinálása és nem utolsósorban az a sokoldalú ajánlás, amellyel a szövetség a szövetkezeti tevékenység fejlesztésében, a vezetők anyagi ösztönzésének kialakí­tásában. különféle ügyviteli, pénzügyi szabályok bevezeté­sében közreműködik. A megváltozott feiadaitok- uak megfelelően módosul a megyei küldöttgyűlés felépíté­se és a szövetség szervezete is. Az új modell szerint a kül­döttgyűlés — a fogyasztási, takarnék- és Lakásszövetkeze­tek sajátos érdekeinek érvé­nyesítése céljából — kétféle módon, föderatív és közvet­len képviseleti elv alapján ülésezik. A küldöttgyűlés tel­jes ülésen foglal állást a kü­lönböző típusú szövetkezetek egészét érintő alapvető kérdé­sekben; az egyes ágazatok te­vékenységét, munkáját, fel­adatait pedig szekcióüléseken tárgyalják. Mndhárom szek­cióban választmányokat hoz­nak létre; a megyei szövetség elnöksége a szövetkezetek ügyeiben csakis a választ­mányok meghallgatása után és egyetértésével fegtalihait állást. A SZÖVETSÉG ügyintéző szervezete mindenkor a tes­tületi döntések végrehajtására hivatott. Általában az a tö­rekvés, hogy magasan kvalifi­kált, jól megfizetett szakem­berek legyenek a szövetség al­kalmazottjai, akik képesek magas színvonalú, közgazda- sági, kereskedelmi, szövetke­zetpolitikai szolgáltatást nyúj­tani, a szövetkezetek érdekeit szakmailag megalapozottan képviselni. Tóth Gábor A megyében ismeretes, hogy meglehetősen gyenge évet zárt a ZIM Salgótarjáni Gyára. Ügy vélem, mindenki arra is kíváncsi, mi várható ezek után, képes lesz-e kilá­balni a hullámvölgyből a nagymúltú gyár? Téglái Antallal, a , vállalat szakszervezeti bizottságának titkárával megbeszéltem, hogy körülnézek az új üzemcsar­nokban, hogyan folyik a mun­ka a korszerű körülmények között, milyen gondok nehe­zítik a dolgozók és a vezetők együttes erőfeszítéseit? Rossz­kor mentem ugyan, de kifelé haladtomban az épület előtt Kőbán Lászlóba, az új csar­nok üzemgazdászába botlot­tam. Néhány perc múlva mar a szereibe kellős közepén áll­tunk. s ő tájékoztatott: — Gondolhatja, hogy az új csarnokba való beköltözéssel nem oldódott meg egycsapás- ra minden — kezdte el ma­gyarázni Kőbán László. — Az üzemrészek munkáját össze­hangolni a korábbi módsze­rekkel már nem lehet, a mun­kaszervezés új formái viszont most vannak kialakulóban. Sajnos, csak most készül az automata programozó, a csar­nok „agyközpontja”, amely képes lesz maradéktalanul szinkronba hozni a különböző »* Azonos munkaéri azonos bért? Visszia-visszatérő gond és panasz, hogy a nők ugyanannak a munkának az elvégzéséért ugyanazt a munkabért kapják-e, mint a fér­fiak? Látszólag egyszerűen tisztázható a kérdés, csak össze kell hasonlítani az azo­nos körülmények között dolgozó nők és fér­fiak fizetését. A gyakorlatban azonban nem ilyen egy­szerű a helyzet. Még az olyan rohamosan iparosodó városban is, mint Balassagyarmat, speciális férfi- és női munkakörök alakultak ki. A városban mindössze két olyan mun­katerület van, ahol nagyobb számban dol­goznak egymás mellett, ugyanazt a munkát végezve férfiak és nők: a kórházban és a ke­reskedelemben, a pult mellett, eladóként. A város kereskedelmi forgalmának na­gyobbik részét lebonyolító iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalat dolgozóinak létszámát mint­egy nyolc tized részben nők teszik ki. Ezzel ellentétben a férfiak „fölényét” mutatja az, hogy a vállalat Balassagyarmaton levő 22 egysége közül mindössze 9-nek nő a vezetője, holott az előbbi arány 17—18 női vezetőt in­dokolna. Érdekes összehasonlításra ad alapot a következő számadat is: a nők által veze­tett boltokban 2,5, a férfiak által irányított egységekben viszont 6,5 az eladói létszám. Tehát a nőkre még vezetőként is kisebb fe­lelősség hárul, mint a férfi vezetőkre. így nyilvánvaló, hogy a pult mellett álló férfiak átlagfizetése jóval nagyobb, mint a nőké. Előbbi vizsgálódásaink eredményét támaszt­ja alá a vállalat legnagyobb balassagyarma­ti boltjában, a Rákóczi út és a Kossuth La­jos utca sarkán levő ruházati boltban lefoly­tatott — akár reprezentatívnak is mondható — vizsgálat. Itt, a négy osztálynak otthont adó áruházban 21 nő mellett mindössze 3 férfi kereskedő dolgozik: egyikük az áruház igazgatója, a másik kettő pedig egy-egy osz­tály vezetője. A férfiak egy évre jutó alapbé­rének, jutalékának, bérjellegű jutalmának és nyereségének összege átlagosan 45.543 forint, a nőké ennek csak a fele: 22 528 forint. Hogy miért marad el a nők keresete a férfiakétól, illetve miért nem dolgoznak ve­lük azonos körülmények között, arra kiegé­szítő magyarázatot ad az áruház két eladó­nőjével, illetve igazgatójával folytatott be­szélgetés. Harsas Lászlóné és Géczi Béláné másfél évtizede a vállalat dolgozója. Alapfizetésük 1250 forint, de az eladói jutalékkal együtt az előbbi havi 1920, az utóbbi 1890 forintot ke­res. Mindkettőjüknek fizetéseméiési kérelme feleszik a vállalat személyzeti osztályán, s mindkettőjük nagy lendülettel sorakoztatja fel érveit. Hársasné: — Kérem, nekem szakérettségim van, de mégis csak 1250 az alapom. (Megvolt a lehetősége, hogy szakképzettsé­ge alapján fizetésben is előrelépjen: ellenőr­nek akarták kinevezni.) — Igen. de én nem bírom az állandó bu­szozást, rosszul leszek tőle. (Más lehetőséget is kapott : a sportüzlet ve­zetését bízták volna rá.) — Ez is igaz. Csakhogy nagyon fiatal vol­tam akkor, nem mertem vállalni a felelős­séget. — És most vállalná? — Az igenlő válasz hosszas hallgatás után, nagyon halkan és bi­zonytalanul hangzik el. Gécziné: — Nekem is felajánlották egy áruda vezetését, nem tagadom. Csakhogy ez fokozott gondot jelentett volna, nehezen tud­tam volna összeegyeztetni a gyerekneveléssel. Jó nekem a pult mellett egyszerű eladóként is, csak azt sérelmezem, hogy, ha a fizetés­emelési kérelmem kerül szóba, a központban állandóan a jutalékkal megemelt, nem pe­dig az alapfizetésemet emlegetik. Az is bántó, hogy a fiatalok pár évi munka után ugyan­annyit kapnak mint mi, akik nagy szakmai gyakorlattal rendelkezünk. A beszélgetés során szóba kerül még az iro­dákban dolgozó nők jobban dotált, könnyebb munkája. Pintér Jenő, az áruház igazgatója szerint va­lóban a nőket a gyereknevelés, a család ellá­tása jelentősen gátolja a többletmunkával já­ró vezetői posztok betöltésében. De szubjek­tív okok is közrejátszanak döntésükben: ezek közül elsősorban a felelősségtől való vissza- riadás említhető. A bolt valamennyi dolgo­zója helyett a leltárhiányért már csak a ve­zető és helyettese vonható felelősségre. A tények ismeretéhez az is hozzátartozik, hogy az irodákban dolgozó nők átlagkeresete ritkán éri el az 1800—1900 forintot. Erről a fizetésemelési kérelmet beadó két asszony éppúgy meggyőződhet, mint arról, hogy az irodai munkát végzők is kénytelenek idősza­konként fokozottabb tempóban dolgozni —, de ezért semmiféle jutalék nem illeti meg őket. • S végül érdemes a két asszony 1905 forin­tos átlagfizetését a többi eladó 1773 forintos átlagával összehasonlítani — ez 130 forinttal kevesebb az övékénél. Kárász Erzsébetnek, a gyermekkötöttáru- osztály vezetőjének — íme, nő is lehet veze­tő! —, havi illetménye 3048 forint. Vélemé­nye szerint a női vezetés egyik sarkalatos pontja, hogy az illető miként tudja megnyer­ni munkatársai bizalmát: a nők a nő-főnököt minden szempontból kritikusabban bírálják el, mint a férfit. — Öt év óta, mióta osztályvezető, volt máj- leltárhiánya? — Még nem volt. — Az áru beszerzése, s az osztály vezeté­sével járó egyéb elfoglaltság sok többlet- munkát jelent? — Kezdetben Igen, de ma már más a helyzet. Tapasztaltabb kollégáim segítségévei sikerült a munkámat célszerűen, az „üres­járatok” kikapcsolásával megszervezni. Azért még most is előfordul, hogy megrövidül az ebédidőm, s szezon végén esténként otthon kell összegeznem a blokkokat. — És nem tart tőle, hogy férjhez menve az osztályvezetői beosztást nem tudja majd összeegyeztetni a család ellátásával? — Ettől nem félek. Remélem, férjem nem emel majd kifogást, ha nagynéha a szoká­sosnál több időt igényel a munkám. Ami azt illeti, a háromezer forintos fize­tést figyelembe véve, emiatt nem is emelhet kifogást. S Kárász Erzsébet nem egyedülálló, de sajnos, még nem is tipikus példájának se­gítségével összegezhetjük is vizsgálódásaink eredményeit. Az iparcikk vállalat balassa­gyarmati, 310-es számú egységében tapasztal­tak azt mutatták, hogy e cikk címének kér­désként való felvetése indokolatlan. Mert a nők hozzáállása miatt már a kérdés első fele — a férfiakéval azonos munka — sem való­sul meg, a többség nem akarja vagy nem tud­ja vállalni a „férfimunkát”. De ha meri — s a kérdés második felében említett bérprob- iémára így adódik válasz — akkor a többlet- munka vállalásának a férfiakéhoz iiasonló fi­zetésben meg is van az eredménye Baranyai László Üzemről iízemiT Csodavárás nélkül munkafolyamatokat és ponto­san kidolgozza, mikor, hova, miből, mennyi kel! a folya­matos termeléshez. Nyomban gyakorlati példá­val is alátámasztotta ezeket a mondatokat. Átmentünk a tá­gas és modern gépekkel fel­szerelt sajtóiéba, amiről köz- bevetően Kőbán László mo­solyogva jegyezte meg, hogy itt lassan fehér köpenyben le­het dolgozni. így érvelt: — Képzelje el, hogy vala­melyik alkatrészből ezer da­rabra van szüksége a szerei­dének. Vajon hány induló da­rabot kell leszabni, sajtolni, megmunkálni, hogy ez az ezer hiánytalanul eljusson a sze­reidébe? Számolni kell a se- lejttel. a hulladékkal, a to­vábbi munkafolyamatok hi­bájával, a szállítás közbeni sérüléssel, s számos más befolyásoló tényezővel. Ha vé­gül az adott időre csupán egyetlen alkatrésszel kevesebb kerül a szerelőkhöz, máris ne­hézség támad. Egy ilyen apró zökkend kel. lemetlen következményeit azonban „házon belül” köny- nyen lehet ellensúlyozni. Na­gyobb gond. ha a megren­delt alkatrészek nem érkeznek meg időben a szállító cégtől. Jelenleg ötszáznál több gáz­kályha szerelését nem tud­ják befejezni, mert nem ér­keztek meg az olasz gázcsa­pok. Lakatos Nándor műve­zető elmondta, hogy úgy se­gítenek magúikon, ahogy tud­nak: a dolgozókat átmeneti­leg más munkaterületre cso­portosították át. Az alkatrész- ellátásban időnként jelentke­ző zavarokat a dolgozók fize­tési borítékjai is megérzik. Lipták Jánosné, a gáztűzhely­szerelők egyik szocialista bri­gádjának vezetője nem rej­tette véka alá: egyáltalán nem örülnek az öt—tízperces, vagy ennél is több „pihenőnek”, hiszen a kieső időkért csupán négyforintos órabért kapnak. Sorolni lehetne tovább a megoldásra váró feladatokat: Még nem készült el az ipar­vágány az új csarnokhoz. A késztermékek berakása a szük­ségesnél körülményesebb és költségesebb. Ráadásul időn­ként' vagonhiány késlelteti a szállítást. A raktározás jelen­legi módja is csak ideiglenes megoldás, néhány napra való alkatrész tárolásához alkal­masabb a betonnál a kevésbé helyigényes SALGÓ-DEXION- álványzat. — Egy kicsit még a kettős­ség jellemző az új csarnokra — mondta Angyal Albin, a szerelde üzemvezetője. Ezer. csak azt érthette, hogy vari nak régebbi keletű gondjaik, amelyekkel korábban, s ma is birkóznak, hol eredménye­sen, hol kevésbé, s vannak újak, s újabbak, amelyek a korszerű gyártástechnológia bevezetésével, az új csarnok teljes birtokbavételével. a benne rejlő lehetőségek ma­radéktalan hasznosítására tö­rekedve kerülnek a felszínre. A nehézségek ellenére a hangulat, bár feszült, de biza­kodó a gyárban. Az első há­rom hónap persze nem a cso­davárókat igazolta, hiszen előbbre lépni nem holmi „bű­vös pálca” intésére, hanem csak hosszas és kitartó ke­mény munkával lehet. Kiss Sándor NOGRÁD - 1970. április 7„ kedd 3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom