Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

WIUG PROLETÁRJAI PGVESOUETEK} NÖORÁD AZ MSJMP NOGRflD MtGVEI BUOTTSÁGA ÍS A MEGYfl TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 80. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. ÁPRILIS 7., KEDD Élni tudtunk a szabadsággal Tízezres tömés: « salgótarjáni ünnepségen Ünnepi díszt öltött április 4-re a megye- székhely, Salgótarján. A lakóházakat, középü­leteket nemzeti- és vörös színű zászlók, hatal­mas feliratok díszítették. A felszabadulási emlékmű előtt, délelőtt már kiszeselc álltak díszőrséget. Délután alig két óra után a város minden irányából, fegyelmezett sorokban érkeztek a gyárak, üzemek, intézmények dolgozói zász­lókkal, transzparensekkel a kezükben. Kisze- sek, úttörők egyenruhában sorakoztak az em­lékmű előtti téren. Zászlóerdő borította a Ta­nácsköztársaság terét, több mint tízezer ember várta az ünnepség kezdetét. Pontosan három óra volt délután, amikora felszabadulási ünnepség elnöksége elfoglalta helyét,, Jedlicska Gyula, a megyei pártbizott­ság első titkára, Géczi János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke vezetésével. Az elnökségben foglaltak helyet a megyei párt­bizottság tagjai, a városi, járási pártbizottságok vezetői, a megyei, városi, járási tanács, a fegyveres testületek képviselői, az üzemek, a társadalmi és tömegszervezetek küldöttei a munkásmozgalom veteránjai. A salgótarjáni­akkal ünnepeitek a szovjet és csehszlovák de­legációk tagjai is. Az úttörők harsonája jelezte a felszabadu­lás negyedszázados évfordulója tiszteletére rendezett salgótarjáni ünnepség kezdetét. A magyar és szovjet Himnusz hangjai után a város 250 tagú egyesített gyermekkórusa ze­nekar kíséretében tolmácsolta Novikov: Dal Leninről című művét. Vajda László, a szolno­ki Szigligeti Színház művésze Garai Gábor Üj kor nyitánya című versét adta elő. Devcsics Miklós, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Jedlicska Gyula mondott beszé­det. A felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére rendezett salgótarjáni ünnepség részt­JedlicsSca Gyűlő beszéde — A Szovjet Tájékoztató Iroda hadijelentése 1945. áp­rilis 4-én a következőket kö­zölte a világgal: „Március 16. es április 4-e közötti időben végrehajtott előretörés követ­keztében a II. és a II1. ukrán hadseregcsoportok csapatai befejezték Magyarország egész területének felszabadítását a német megszállóktól.” Győzött a magyar nép év­százados ellenségei fölött. A szabadságot a világ első mun­kásállama, a Szovjetunió, a szovjet emberek, a Vörös Had­sereg harcosai hozták el szá­munkra. Először lépett más ország hadserege magyar föld­re a történelem során, amikor nem győzőként, hanem felsza­badítóként harcolt a magyar nép ügyéért. A kérdés most Horthy-fasizmus 25 évét, es a szabadság negyedszázadát. — Ahová ma elértünk, ahol ma tartunk, az kemény mun­kával eltöltött 25 év eredmé­nye. Az ipar kenyere, a szén, egyben az élet első feltétele is volt. Meleget adni a laká­sokba, szenet a kazánokba, hogy füstöljenek a gyárak ké­ményei, hogy a romokból fel­épüljön az új Magyarország. Ezután a hatalomért folyta­tott harc néhány állomását idézte Jedlicska Gyula elvtárs Az 1945-ös, az 1947-es válasz­tásokat, az 1950-es évet, ami­kor elkezdődött az ország ipa­rosítása, szólt a ma építő­munkájáról, gondjairól, az ed­dig is végbement nagyszerű változásokról. Beszédét így folytatta: A fogadalmat tett KISZ-fiataloknak emléklapot adtak át már az volt, hogy tudunk-e élni a kapott szabadsággal, a munkásosztály miként képes az ország vezetését kezébe venni. Az ezeréves magyar földön eldőlt a nagy per, a nép került hatalomra. Az el­múlt negyedszázad pedig azt bizonyítja, hogy élni tudtunk a kapott szabadsággal — kezd­te ünnepi beszédét Jedlicska Gyula elvtárs. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka ezután visszapillantást tett a felszabadulás előtti idő­re, a volt uralkodó osztály népnyűzó politikájára. Szólt a háborús veszteségekről. Két 16 évet hasonlított össze. A — Hogy mit hoz a követke­ző 25 év azt ma nehéz pon­tosan megmondani. Vannak terveink 1980-ig, van 25 éves elképzelésünk is ... Megépül a Il-es számú üzletház, az SZTK alközpont, mozi, múze­um, rendelőintézet, óvodák, bölcsődék, iparitanuló-intéaet, Lakberendezési áruház Salgó­tarjánban. A legfontosabb azonban a lakás, és ismét a lakás. Űj liázakat emelünk a Brezinán, a Sebaj-telepen Egyszóval: szocialista városi akarunk építeni. Ehhez kérjük a város minden lakójának sze- retetét, munkáját, és azt, hogy amink van, becsüljük meg, védjük, óvjuk, mert van mit becsülni, mit óvni. Magunknak és gyermekeinknek, unokáink­nak építjük ezt a várost. Ezután a fiatalokhoz, a fo- gacLalomtételre felsorakozott kiszesekhez szólt az ünnepi nagygyűlés szónoka. Beszédét így fejezte be: — Nékünk szülőhazánk itt e föld. Apánk, anyánk és min­denünk. Ezért mindenki szá­mára szent kötelesség a szo­cialista haza iránti feltétel nélküli odaadás, a munka, a tanulás és a harc. A nagy tapssal fogadott ün­nepi beszéd után Jedlicska Gyula átadta a megyei pártbi­zottság által alapított vörös zászlót Skoda Ferencnek, a megyei KISZ-bizottság első tit­kárának, aki a zászlót a me­gye ifjúkommunistái nevében átvette. Induló pattogó ritmusára az ífjúgárdisták a városi KISZ­bizottság zászlaját hoztak be a térre. Oszvald Katalin felol­vasta a fogadalomtétel szöve­gét, s 1200 fiatal mondotta egyszerre: Fogadom..., köz­ben a gyermekkórus a „Párt­tal a néppel egy az utunk .. dalt énekelte. A fogadalmat tett fiatalokat Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára kö­szöntötte. — Az elkövetkezendő 25 év munkájának jó része ránk, a ma ifjúkommunistáira, a mai magyar ifjúságra vár. Cél­kitűzéseink nagyszerűek, lel­kesítsek, optimizmussal tölte­nek el bennünket. A szocializ­mus teljes felépítéséhez, a nagyszerű feladatok megoldá­sához a ti lelkesedésetekre, kezdeményezésetekre, bátorsá­gotokra, fiatalos lendületetekre számít a párt. A nagy történelmi évfordu­ló salgótarjáni ünnepségsoro­zata az Intemacionálé hang­jaival'ért véget. Emlékmuavatás Pásztón — Emlékkiállítás Balassagyarmaton Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóján ünnepi díszt öltött Nógrád megye valamennyi községe. A rétsági járásban már az év­forduló előestéjén megkezdőd, tek az ünnepségek, s április 4-én folytatódtak. A járás székhelyének, Rétságnak nagy eseménye volt a hálastaféta fogadása. A Kétságon rende­zett ünnepségen szovjet és csehszlovák delegáció is részt vett. Az ünnepség szónoka Kakonczai József, a járási ta­nács vb-elnöke volt. Az ün­nepség résztvevői megkoszo­rúzták a felszabadulási em­lékművet. A járás három nagy községében, Nagyoroszi­ban, Nógrádsápon és Kesze­gen több százan vettek részt a történelmi évforduló tisztele­tére rendezett ünnepi nagy­gyűlésen. Ünnepeltek a salgótarjáni járás dolgozói is. Az MSZMP Balassagyarmati járási Bizott­sága, a járási tanács és a Ha­zafias Népfront járási bizott­sága együttes ülést tartott Balassagyarmaton. Az ülésen részt vett a szomszédos Cseh­szlovákiából, a Nagykürtösről érkezett párt- és tanácsi dele­gáció is. Hrabán Mihály, a já­rási tanács vb-elnöke emlé­kezett meg felszabadulásunk negyedszázados évfordulójá­ról. Bércéi és Érsekvadkert lakói április 4-én ünnepeltek. Az Ipoly-parti város eseménye volt, hogy a Palóc Múzeum­ban felszabadulási emlékkiál­lítás nyílt. A Balassagyarmaton rende­zett ünnepi együttes ülésen újabb díszpolgárokat avattak a negyedszázados évforduló al­kalmából. Balassagyarmat díszpolgára lett dr. Kenessey Albert, dr. Bartha Elemér és Bojtos Sándor. Ugyanitt ad­ták át a város gazdasági fej­lesztése, politikai arculata, ki­alakítása jutalmaképpen ado­mányozott „Balassagyarma­tért” Érdemérmeket. A város­ból a nagy évforduló tiszte­letére az MHSZ járási veze­tőségének és a Fémipari Vál­lalat MHSZ-klubjának moto­ros hálastafétája a Balassa­gyarmat — Rétság — Ka- rancsberény — Balassagyar­mat útvonalat tette meg. A hálastaféta résztvevői Karancsberényben megkoszo- rázták a partizánemléktáb­lát. Szécsényben több ezren gyü­lekeztek a járási tanács előtt, s a negyedszázados évforduló alkalmából az ünnepség részt­vevői megkoszorúzták a szov­jet hősi emlékművet. Az ün­nepség szónoka Kiss Sándor, az MSZMP Szécsényi járási Bizottságának első .titkára volt. Ekkor tett fogadalmat 290 KISZ-tag. A fogadalom szövegét Varga József, a KISZ járási titkára mondta el, majd történelmi pillanat kö­vetkezett. A felszabadulási emlékmű talapzatába befa­lazták azt az üzenetet, ame­lyet a szécsényi ifjú kommu­nisták 1995. ifjúságának küld­tek — a 25 év múlva ünnep­lő fiataloknak. Az üzenet szö­vegét dr. Szőcs István olvas­ta fel. Az üzenetben a szé­csényi járás fiataljai beszá­moltak a negyedszázados év­forduló ünnepségeiről, meg­emlékeztek a hősökről, akik­nek szabadságukat köszönhe­tik, s arra szólították fel a 25 év múlva ünneplő és fo­gadalmat tevő fiatalokat, hogy ápolják tovább haladó hagyo­mányainkat, éljenek, tanulja­nak és dolgozzanak mindig Pásztón április 4-én avatták fel az új szovjet hősi emlékművet kommunista emberhez méltó­an. Az itteni ünnepséget a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban rendezett kultúr­műsor zárta. A járás két nagy községében. Nagylócon és Nógrádmegyerben is ünnep­ség, koszorúzás volt. Nagyszabású ünnepség szín­helye volt Pásztó is. A fel­lobogózott község dolgozói reggel a járási pártbizottság épülete előtt gyülekeztek, majd a több ezres tömeg a szovjet hősi emlékműhöz vo­nult. Az újonnan felavatott hősi emlékmű Takács Imre tervei alapján készült. A ko­szorúzás után Juhász Sándor, az MSZMP járási bizottságá­nak első titkára emlékezett meg a negyedszázados évfor­dulóról. A járás 250 fiatalja ünnepi fogadalmat tett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom