Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

Élei a százalékok mögött Család az ebédlő- asztalnál A tipikus családot terme- gyár élelmiszeripar exportja SZC‘lt;í»c:ii ívó v u.O£>tí.u.ndi£. HÍV­jak. vusdnupi t'uedjüKet fogyasztják éppen. riusle- vesc, jugoszláv levesporból, gyárilag Készített cérname­télttel, mélyhűtött csirkét rántva, szárított burgonyát köretkent, Konzerv savanyú uborkát, s almakompotot. Az étrend nemcsak Ková­cséit életerői árul el sokat, hanem arról is, hogy lénye­gesen megváltoztak táplálko­zási szokásaink, mert meg­változott, alapjaiban más lett az élelmiszeripar- Ve­gyük sorra ismét: iparilag feldolgozott áru a levespor, a cérnametélt, a csirke, a burgonya, a savanyú, s az almakompót sem mentes az ipar közbejöttétől, hiszen éppen most kér még cukrot a családfő, mert a kompót neki nem elég édes... Ma­radjunk a cukornál. Ma­gyarországon 1931—1935 kö­zött éves átlagban 109 ezer tonna cukrot készítettek. 1961—1965 között ez a meny- nyiség 409 ezer tonna volt, kerek háromszázezer tonná­val több! Az egy főre jutó fogyasztás a háború előtt hat kg volt- Napjainkban meghaladja a 30 kg-ot. Manufaktúra helyett ipar Ezekben a hetekben öles hirdetések tudatják a há- ziasszonyoKkal. hogy vásá­rolhatnak iözővajat, kilo­grammját 36 forintért. Csi­nos, s mosolygó hölgy biztat arra a plakátokon, hogy főzzünk kávét ilyen meg amolyan keverékből. Alufó- liás, s mirelit ételek kínál­ják magukat, időnként kon- zervvásárt hirdetnek az üz­letek, nemrég került forga­lomba a műanyagba csoma­golt, fölszeletelt szendvics­kenyér, közkedvelté váltak a különböző gyümölcsökkel ízesített krémtúrók, és yog- hurtok..« Az élelmiszeripar valóban iparként ontja a termékek bő választékát. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 1960-ban 32,4 mil­liárd forintot fizettünk ki a kiskereskedelem pénztárai­nál. 1965-ben már 44,5 mil- liárdot, 1969-ben pedig 60,9 milliárd értékű volt vásár­lásunk. Tavaly kilenc szá­zalékkal nőtt az élelmiszer- forgalom, 1970-ben nyolc százalék a tervezett emelke­dés Élelmiszerek, melyek a való életből az emlékek bi­rodalmába szorulnak: kuko­rica. liszt, köles, száraz bor­só. .. Élelmiszerek, melyek viharos gyorsasággal hódí­tották meg a háztartásokat: a „zacskós csirke”, azaz a mélyhűtött, tisztított barom­fi, a gyári száraz tészták, véteslapok, a liofilizált zöld­ségek, a bébiételek... Mi­nőségében más napjainkban a fogyasztás, mint volt ko­rábban. minőségében más tehát maga a termékeket földolgozó, előállító ipar is­A fölszabadulás előtt a hazai ' élelemiszeriparon be­lül csupán a malom- és cu- Koripart valamint a sör­gyártást nevezhetjük ipar­nak, a többi ágazat — pél­dául a konzervipar is! — manufakturális körülmé­nyek között, s eszközökkel tevékenykedett. Lényeges fejlesztés csak a második Hároméves terv idején, L958—-1960 között kezdődött meg, igaz azóta szakadatla­nul tart is. A fejlesztések eredményeként az élelemi- szeripar 1965-ben másfél­szer annyi terméket állított elő, mint 1960-ban, 1950-hez mérten pedig termelése 312 százalékra rúgott. LeftéHvállá-St sokfele módon A közelmúltban a fővá­rosban bemutatót rendeztek a világhírű svájci élelmi- szeripari konszern, a Nestle, s a magyar élelmiszeripar együttműködéséről. A ma­1960-ban 2268 millió devi­za-forintot tett ki, 1969-ben az export értéke 5611 mil­lió deviza-forintra rúgott. A választék bővítése érde­kében ugyanez idő alatt megkétszereződött az im­port, s 1969-ben 2494 millió deviza-forintot ért el. Nyolc év alatt 1,2 milliárd forint­tal emelkedett a cukor- és cukorka-, csokoládévásárlás, s míg nyolc esztendeje csu­pán 1216 tonna pörkölt ká­vé vált illatos nedűvé a különböző főzőmasinákban, addig a múlt esztendőben ez a mennyiség már — 13 ezer tonnára rúgott-..! A látszatra össze nem tar­tozó példák nagyonis logi­kus láncot alkotnak. A ha­zai és a külföldi piacokra történő szállítások növeke­dése mellett lényegesen meg­változott az élelmiszeripar termékszerkezete: előtérbe kerültek az iparilag feldol­gozott áruk, s megnőtt az élvezeti cikkek fogyasztása. Hiszen 1950-ben mindössze 1369 tonna csokoládét pro­dukált az ipar, 1968-ban vi­szont 17,909 tonnával... márpedig a csokoládé nem tartozik az alapvető „élel­miszerek” közé. Ha erre jut — márpedig jut rá — pénz, miért ne futná a valóban alapvető élelmiszerekre? Mert hiba lenne elfeledni: nemcsak az élelmiszeripar termelésének növelése volt a feladat, hanem a fizetőké­pes kereslet bővítése is. Az például, hogy Kovácséknalí, akiket bevezetőben említet­tünk, ne okozzon gondot a gyárilag földolgozott barom­fi megvétele. S nem okozhat gondot, hiszen Kovácsék, s a Kovácsok, Nagyok, Kissek megvásárolják ezt a zacskós csirkét. Az ipar 1960-ban még csak 19 554 tonnás mennyiséget szállított ki a gyárkapukon. 1969-ben 70 724 tonna baromfi került le a földolgozó szalagok­ról. .. A több helyett inkább mást Az ENSZ statisztikai év­könyve szerint 1958 és 1967 között az élelmiszer-terme­lés Afrikában egy, a Kö­zép-Keleten 3,1, Észak- Amerikában 6,1, az európai szocialista országokban 15.5, s a nyugat-európai országok­ban 18,9 százalékkal emel­kedett. Magyarország az egy főre jutó ‘ kalóriafogyasztást tekintve a világranglista vezető helyeinek egyikén áll, s ma már nem az a fő teendő, hogy többet egyenek az emberek, hanem az, hogy mást fogyasszanak! Élelmi­szer-termelésünk — s ami ettől elválaszthatatlan: élel­miszeriparunk — legfőbb fogyatékossága, hogy a kel­leténél nagyobb szerephez jutnak a szénhidrátok, s ki­sebbhez a fehérjék, s túl nagy az évszakoktól való függőség. Évente 3—4 százalékkal nőtt 1965—1969 között az élelmiszeripar termelése, a múlt évben 19 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Ezen belül azonban a kon­zervipar megkétszerezte ter­melését, az egészséges fo­gyasztásban nagy szerepet vivő tej és tejtermékek, valamint hús és húskészít­mények előállítása más élel­miszeripari termékekhez mérten gyorsabban növeke­dett. Az élelmiszergazdaság tehát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműkö­désének kialakítására tett erőfeszítések növekvő ered­ményekkel kamatozni kez­denek. .. Az ebédlőasztalnál ülő csa­lád napról napra lemérheti, az adatok, százalékok mö­gött miként változott az élet. Elég, ha ránéznek az asztalra, ha jó étvággyal el­fogyasztanak egy kiadós, több fogásos vasárnapi ebé­det, vagy egy gyorsan elké­szített, ízletes, egészséges vacsorát. Mészáros Ottó Négy referátum A jubileumi tudományos hangzott el ülésszakon Hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulója alkalmá­ból — mint már beszámoltunk róla — tudományos üléssza­kot rendezett az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgató­sága. A tudományos ülésszakon négy referátum is elhang­zott. A referátumokat kivonatosan az alábbiakban közöljük: Dr. Molnár Pál „A népi és munkásszerveze­tek megalakulása és tevékeny­sége” című korreferátumában felhívta a figyelmet a téma aktualitására a szocializmus teljes felépítésének korszaká­ban, ahol előtérbe kerülnek a dolgozók érdekét képviselő testületek, szervezetek tevé­kenysége, munkájuk javítása. A történelmi áttekintés rá­mutatott arra, hogy a felsza­badulás után kialakult népi és munkásszervezetek egyenes le­származottjai voltak Nógrád megye haladó munkásmozgal­mi hagyományainak. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy az első bizottságok nem az első­ként felszabadult községekben, hanem a megyei kommunista mozgalom centrumában, a sal­gótarjáni iparvidék területén jöttek létre. Az MKP tagjai voltak mindenütt a kezdemé­nyezők, a szervezők. Szinte a felszabadulás pilla­natában alakultak meg az üze­mi bizottságok — sok helyen 1919-es tapasztalatok alapján —, hogy a háborútól szétdúlt és szétzilált, megdermedt éle­tet a termelő munka megszer­vezésével megindítsák. A nemzeti bizottságok poli­tikai tevékenységük mellett foglalkoztak az újjáépítés min­den kérdésével, a lakosság élelmezésével, ugyanakkor lét­rehozták az igazoló bizottsá­gokat a közalkalmazottak te­vékenységének felülvizsgálatá­ra, a termelési bizottságokat a tavaszi munkálatok előkészí­tésére. A földosztás előkészítésében résztvevő földigénylő bizottsá­gok tevékenysége mellett be­szélt az előadó az újjászerve­ződött szakszervezetekről, a különböző rétegszervezetekről, mint FÉKOSZ, MADISZ stb. Ezek szerepét az előadó ked­vezően értékelte, á népi de­mokratikus forradalom első szakaszában és a forradalom menetére gyakorolt hatásában. Hegedűs László „A nógrádi munkásság fel- szabadulás utáni fejlődésének néhány kérdése” című korre­ferátumában rámutatott arra, hogy a megújult magyar mun­kásosztály kialakulásának me­gyénkben is két egy:nással szorosan összefüggő tényező­je volt. Az egyik az új poli­tikai viszonyok, a másik pe­dig a nagy gazdasági válto­zások. Ipari munkásosztályunk az elmúlt 25 év alatt megduplá­zódott. A megye munkásságá­nak számbeli alakulását jól jellemzi, hogy a bányászatban és gyáriparban dolgozók 1944- ben 16 630-an voltak, 1949-ben már 20 665-en, s 1960-ban 38 214 főt számláltak. Amíg 1944-ben a munkások és el­tartottak száma együttesen a megye lakosságának mintegy 20 százalékát adta, addig 1949- ben már 27,2 százaléka dolgozott csak iparban, s 1963-ban már 33 százaléka. Ugyanakkor vál­tozás nemcsak számarányában következett be, hanem belső szerkezetében, összetételében is. A megye munkásosztályára nagy hatást gyakorolt a szo­cialista tartalmú társadalmi mozgás folyamata, mely meg­szüntette a kasztszerű elzárt­ságot. A munkásosztály sorai­ba való beáramlás forrásainál beszélt azokról, akik korábban Havas ,,A párt eszinei-politifcai be­folyásának erősödése az értel­miség körében” című korrefe­is ipari munkások voltak, vagy olyan új dolgozókról, akik származás szempontjából mun­kásszülők gyermekei, de kitért a másik két forrásra is, mely egyrészt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése után fel­szabadult munkaerőt, más­részt a régi államapparátus tagjait, volt, kisiparosokat és azok alkalmazottait tartal­mazta. Ugyanakkor vizsgálta a munkásosztály soraiból való kiáramlást is, melynek mérté­ke nagyobb volt mint a kapi­talista társadalom idején. Ez az általános folyamat a szocia­lizmus térhódításával párhu­zamosan halad, kifejezője an­nak, hogy a proletariátus a társadalom vezető osztályává vált. A felszabadulás utáni de­mokratikus és szocialista moz­galom nagy fellendülése idején a végrehajtott gazdasági, po­litikai, társadalmi átalakulá­sok biztosították a munkásosz­tály egészséges szocialista irá­nyú fejlődését, a belső réte- geződésből következő hátrá­nyos hatások csökkenését. Az előadás második fele részletesen elemezte a megye munkásosztályának megválto­zott politikai, gazdasági, mű­veltségi helyzetét és szerepét, jelenleg gyorsan formálódó és átalakuló állapotát. Péter dátumában értelmiségünk szo­cialistává válásának folyama­tát elemezte az 1956 utáni idő­szakban. Emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalom ide­jén az értelmiség körében bi­zonyos eszmei zűrzavar volt, amely passzivitásban, közöm­bösségben, a szocializmus iránti bizalmatlanságban mu­tatkozott meg. Az ellenforradalom leverése után a párt kezdeményezően közeledett az értelmiséghez. Vállalta a vitákat, ismertette politikai és gazdasági céljain­kat. Az ideológiai és világné­zeti tisztánlátás érdekében megállapította a hazafiság és internacionalizmus helyes ér­telmezését, valamint a Szov­jetunió pozitív szerepét. Az értelmiség politikai és ideoló­giai nevelését célzó aktív munka mellett a pártszervek komoly harcot folytattak az értelmiség megváltozott társa­dalmi szerepének széles körű tudatosítása a munkás-paraszt tömegek és az értelmiség kö­zötti baráti kapcsolatok erősí­tése érdekében. A marxizmus —leninizmus esti egyetemének megszervezése pedig mintegy indítója volt az értelmiség ma­gas fokú ideológiai képzésének. Az előadó méltatta a me­gyei pártbizottság 1959 augusz­tusi ülésének jelentőségét, amely a gazdasági munka ha­tékonyságának növelése érde­kében a műszaki értelmiség nagyobb aktivitását szorgal­mazta termelési és eszmei- politikai téren is. Ezek az évek új helyzetet, az új követelményeknek meg­felelő értelmiségi politika meg­valósulását eredményezték. Pártunk jelentős lépéseket tett a szellemi munka fokozott megbecsüléséért, a szellemi erő hatékonyságának növelé­séért. Igen fontos állomás volt e folyamatban a salgótarjáni pártbizottság ezer szakember letelepítése érdekében folyta­tott következetes tevékenysége. 1 Havas Péter rámutatott megyei pártbizottság 1964. évi értelmiségi határozatának sze­repére a párt korszerű értel­miségi politikájának megfo­galmazásában és megvalósítá­sában. A megyei pártbizottság nagy eredményként könyvelte el, hogy jelentősen növe­kedett az egyetemet és fő­iskolát végzettek száma, s hogy ezeknek 54 száza­léka a fizikai dolgozók gyer­meke volt. Lényegesen meg­változott a munkához való vi­szonyuk is. Gazdasági, tudo­mányos, kulturális sikereink, a párt nevelő munkájának ered­ményeként az értelmiség igen nagy része azonosult pártunk politikájával. 1956-hoz viszo­nyítva a párttagok száma meg­háromszorozódott. A párt hosszú távra megha­tározta az értelmiségi politi­kánkkal kapcsolatos tennivaló­kat: a szakember-ellátottsáe növelését, a szakmai-politikai továbbképzés színvonalának emelését, a fokozott anyagi megbecsülést, a túlterhelés csökkentését, a tudományos kutatómunka lehetőségeinek javítását. Az 1966-as pártértekezlet igazolta eddigi helyes értelmi­ségi politikánkat. 1965 óta mintegy 12—14 százalékkal nőtt a szellemi dolgozók szá­ma. eszmei-politikai arculatuk helyes irányban változott, tár­sadalmi munkájuk aktívabb lett, a párt iránti bizalmuk to­vább erősödött. Megyénkben 1967 és 1969 között mintegy 400 értelmiségi lett pártunk tagja. Célunk ma is az, hogy ér­telmiségünk magatartása, er­kölcse, marxista—leninista képzettsége, életfelfogása, gon­dolkodásmódja a szocializmus ügyét a leghatékonyabban szol­gálja. A párt ennek érdeké­ben minden segítséget és tá­mogatást megad, s meg fog a adni a jövőben is. Dr. Horváth Istvánná „A nógrádi mezőgazdaság felszabadulás utáni átalakulá­sának hatása a munkás-pa­raszt szövetség fejlődésére” cí­mű korreferátuma a párt szö­vetségi politikájának a főrefe­rátumban elhangzott koncep­ciójához, a parasztság felsza­badulás utáni társadalmi vál­tozásainak elemzésével szol­gáltatott adalékot. A felszabadulási követő tár­sadalmi átalakulásunk egyik legfontosabb eredménye az agrárnépesség lakosságon be­lüli túlsúlyának, s az agrárné­pesség rendkívüli széttagoltsá­gának a szocialista tulajdon alapján történő megszűnése. Az agrárnépességen belüli vál­tozások politikai vonatkozás­ban a munkás-paraszt szövet­ség új alapokra való helyezé­sét, s a szövetség erőteljes el­mélyülését jelentették. A korreferátum az 1945. március 15-vel életbelépő 6U0- as rendelet időszerűségét, , földosztás azonnali rnegkez désének igényét a nógrád: földosztással, a népi bizottsá goknak a földkérdés megoldá­sát sürgető állásfoglalásával, a parasztság körében lemérhető- en kialakult forradalmi akti­vitással bizonyította A föld­osztás gyors és következetes végrehajtásához jelentősen hozzájárult a nmnkásoszia', segítsége. A társadalmi válto­zások politikai következményei már a földosztás során meg- m unatkoztak. A földhiánnyal A Parlament épületében működő Országgyűlési Könyvtár — 1952 óta nyilvános közgyűjtemény — új olvasóteremmel bővült, melyet a napokban adtak át rendelte' tésének. Egyidejűleg kiállítást rendeztek a felszabadulással kapcsolatos könyvanyag­ból: hatszáznál több kötetet mutatnak be a 25 évvel ezelőtti időről, s mintegy 166 féle újság, sajtótermek is a közönség rendelkezésére áll. küzdő nógrádi falvak nincste­lenjei egyre erőteljesebben •áptek fel a földek radikális felosztásáért. A földosztás erednie» vei alapián a borreferátum arra a iövétkeztetésre jutott, bogy -i földosztás maradéktalant- i megoldotta a iiagybirtokrenö szer magyarországi megszűnő, téséí. erősen módosította a - agrárnépesség összetételét, ez zel minőségi változást hozott a népi demokratikus forradalmi-: vívó Magyarország egész tár­sadalmi, gazdasági, politi'— életében. Ugyanakkor — bá. földosztás méretei, az agrár nincstelenek tömeges földhöz.- juttatása minden eddigi mé: téket felülmúlt — a paraszt rétegződés kétségkívül egész­ségesebb lett — még ne; jelenthette a földosztás az ay rárszegénység teljes felszámo lását. a mezőgazdaság struk turális problémáinak telje,- orvoslását. A parasztság pro b - lémáját csak a mezőgazdasag szocialista átszervezése, illet­ve a felesleges agrámépesseg felszívásával a szocialista ipa­rosítás végrehajtása tudta megoldani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom