Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Egységben az erő Móricz Zsigmond 1919-ben Somogybán járt, és az ott ala­kuló termelőszövetkezetet nézte meg. Ezzel kapcsolat­ban a következőket mondot­ta: — Vízszintes 1., 25., füg­gőleges 13. VÍZSZINTES: 1. Móricz Zsigmond szavai. 13. Román jobbágyparaszt az 1784-i job­bágyfelkelés fő vezetője. 14. Béke — oroszul. 15. Délelőtti előadás. 16. Szignáltat. 19. Szórakoztató foglalkozás. 20. ... plus ultra. 21. E. D. 22, Felemás magánhangzói. 24. Két igekötő. 25. Móric? Zsig­mond szavai. 28. Neon és kén vegyjele. 29. Szinyei ... Pál, 31. Az őt megillető hányada. 33. Személyes névmás. 34. Bajnak eredő helye, központ­ja. 35. Te és ő. 37. Németh László regénye. 38. Fordított kettősbetű. 39. öntelt, elbiza­kodott. 41. Római 1005. 42. Győr-Sopron megye egyik községébe való. 43. L. G. 44. A déliek fővezére volt az amerikai polgárháborúban. 45. M. É. 47. önfeledt mulato­zás. 49. Az emberiség nagy réíszének fő tápláléka (névelő­vel). 51. Becézett Ödön. 53. Valamiből kizár. 55. Bolgár pénzegység. 57. A. Á. S. 58. Két hangjegy. 59. Azonos ma­gánhangzók. 61. Történelmi nevezetességű patak. 63. Ki­váló angol festő (1697—1764). 65. Gyenge minőségű. ,67. Gyakori családnév. 68. A ro­varok tojása. 69. Kiejtett be­tű. FÜGGŐLEGES: 2. A kikö­tőnek a vízbe nyúló kőgáf- ja. 3. Rádióakt(v elem, ter­mészetében előforduló formá­ja. 4. N. A. I. 5, XVII, száza­di magyar költő. 6. Nitrát fe­le! 7. Német ő. 8. Római 950, 9. E. A. J. 10. Felkapott film­csillag (az első négyzet SZ.). 11. Az ógörög mitológiában szereplő óriás. 12. ... rajz (ön­magukról szóló írás), 13. Mó­ricz Zsigmond szavai. 17. Ten­ger partjain élő, lakásul üres csigaházat kereső állat. 18. Muzsikus. 22. A legnagyobb görög tragédiaírók egyike (idegen helyesírással). 23. Át­vág, átmetsz. 26. Azonos be­tűk. 27. Gallium vegyjele. 30. Szélhárfa. 32. E. N. T. 36. Cabet francia utópista szoci­alista által elképzelt kommu­nista tásadalom elnevezése. 39. B. I. D. 40. Az ókori Ke­leten használt írásmód. 41. öl­tözék. 44. Tízdecis. 46. Kel­lemes zamat. 48. Indíték. 50 R. Z. 52. Magasba emelkedő pályát leíró. 54. Itt, ezen a helyen — tájszólással. 56. Az egyik végtag. 60. Elfogyasztot­ta. 62. Menet közepe. 63. Test­rész. 64. Félbevágott kanapé! 66. Y. F. 67. Gépkocsi rövi­dítése. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., 25., valamint a függő, leges 13. számú sorok meg. fejtése. Beküldési határidő: április 30. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Tanulni annyi, mint termelni, mivel tanulás nélkül nincsen termelés. Könyvjutalmat nyertek: Varga Alfrédné Kishartyán, Üjváry Lászlóné Balassagyar­mat, Kertész Géza Mátrano- vák. A könyveket postán küld­jük! t 2. 3 4 J 13 16 ; 20 10 11 12 BB V I ° 24 28 • 32 Döntött vagy bomba? A világ közvéleményét so­kat foglalkoztatja Velence „süllyedése”, de alig beszél bárki is Nápoly ról, amely szintén „süllyed”. Pedig Ná­polyban ritkán akad olyan nap, amikor nem omlik be egy ház, nem szakad be az utca vagy az úttest, s vannak egész negye­dek, ajhol az emberek ruhás­tól feküsznak le, annyira fél­nek. Miért omlott be tavaly any. nyi ház, főleg új épület Ná­polyban? Miért félnek a ná­polyiak egy zivatartól jobban, mint egy bombatámadástól? Miért kellett a városnak ta­valy milliókat költeni patká­nyok irtására, amelyek számát 7 millióra becsülik? Mert a tufára épült város alatt a ta­laj lyukacsos lett, mint az ementáli sajt és a város süly- lyed. Nápoly városa geológusok­kal, építészekkel, barlangku­tatókkal rendezett vizsgálatá­nak eredménye egy hatalmas tanulmányban jelent meg. Eb. ben kimondják: valóságos cso­da, hogy a város még áll. A patkányinvázió a talaj süppe­désének riasztó jele: a beöm­lő föld eltemette a levezető csatornákat. Az elavult, rossz csatorna­hálózat miatt minden eső újabb bajt zúdít Nápolyra: nö­vekszik a föld alatt az amúgy- is túl nagy nyomás. A víz utat keres magának: csövek repednek, falak omlanak ösz- sze, utcák szakadnak be, krá­terek keletkeznek itt is, ott is a városban. Megjelenik egy felhő az égen, s a nápolyiak reszket­ni kezdenek. MEZÖGAZDASÄGI, tenme- Inszovetkeaeti, valamint fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezeti taigok, s alkalmazottak peres ügyében több, irányel­vül szolgáló állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy tsz alkalmazottját olyan súlyos üzemi baleset érte, hogy több mint másfél évig teljesen munkaképtelen volt. A sérült elmaradt jöve­delme és táppénze közti kü­lönbözet megfizetéséért a szövetkezetihez fordult, de a vezetőség elutasította. Ezek után pert indított és a járás­bíróság a szövetkezetét ék. marasztalita. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíró­ság ítéletét hatályon kívül he­lyezte és elrendelte az iratok­nak a szövetkezet vezetőségi bizottságához való áttételét. A határozat indokolása sze­rint kormányrendelet értel­mében a szóban forgó munka­ügyi vitában, első fokon a szövetkezeti vezetőségi bi­zottságnak ' kellett volna dlön­tenie. Ezzel szemben niem a bizottság, hanem maga a ve­zetőség hozott határozatot, erre nem volt jogköre. Tehát a járásbíróság állásfoglalása téves, ezért ítéletét meg kel­lett semmisíteni. Egy másik baleseti kártérí­tési perben az a kérdés me­rült fel, hogy a tsz-tag át­lagkeresetét miképpen kell kiszámítani. A megyei bíróság aura hivatkozva, hogy a tsz- tagok átlagkeresetének meg­állapítására nincs jog&zabáliyd rehdelfcszés, azt a számítási módot alkalmazta, hogy a baleset napjáig elért évi ke­resetet a hónapok számával osztotta, és így állapította meg a napi átlagkeresetet. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság más állás­pontra helyezkedett és ki­mondta: az egy napra eső át­lagkeresetet (részesedésit) úgy kell megállapítani, hogy a balesetlet megelőző egy évben elért ös&zkeresetet (részese­dést) a ledolgozott munkana­pok számával el kell osztani. Minthogy a megyei bíróság nem ezt a számítási módot alkalmazta, döntése jogsza­bálysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság íté­letét hatályon kívül helyezte és új határozat hozatalára kötelezte. Egy tsz nőtagjának gyerme­ke született és a vezetőség méltányosságból fizetésnéd- kiüli szabadságot engedélye­zett neki, hogy a gyermekét gondozhassa. Egy évvel ké­sőbb megszületett a második gyermek. Az asszony szülési segély iránti kérelmét a tsiz vezetősége azzal az indokolás­sal utasította el, hogy csők fizetett szabadság tartama alatt jár a segély, márpedig a második gyermek az anya fizetésnélküli szabadságának tartama alatt született. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság a szövetkezetét a szülési segély megfizetésére kötelezte. — A Munkaügyi Miinisizité- rium és a SZOT állásfoglalá­sa alapján a munkaviszony­ban töltött idő számításánál a gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetésnélküli szabadság időtartamát teljes mértékben figyelembe kell venni — hangzott az ítélet. Ez az állásfoglalás természe­tesen a termelőszövetkezetiek nőtagjaira is vonatkozik. Ugyanis a tsz-tagpk gyer­mekgondozási segélyéről szó­ló rendelkezést úgy kelt ér­telmezni, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetben tagként dolgozó nő gyermek­gondozási segélyre jogosult­sága szempontjából közös munkában ettöltötitmek kell tekinteni azokat a napokat is. amelyeken gyermeke gondo­zása miatt — a szövetkezet vezetőségének engedélyével — volt távol a munkából. Ez az állásfoglalás megfelel an­nak a jogpolitikai célnak, amit a jogalkotók ezzel a se­gélyezéssel el kívánnak érni. Egy fogyasztási és értékesí­tő szövetkezet felvásárlót és két segédfelvásárlót alkalma­zott. A munkaszerződésben mindhárman tudomásul vet­ték, hogy az átvett áruért egyetemlegesen felelősek. Később a raktárban még két kisegítő is dolgozott. Egy év múlva a szövetkezet ellenőre leltárhiányt állapított meg, és a vezetőség a felvásárlót a kár megfizetésére kötelezte. Az illető ez ellen a munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dult, de panaszát elutasítot­ták, ugyanígy a járásbíróság is. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a szövet­kezet határozatét hatályon kívül helyezte és a felvásár­lót a leltárhiány megfizetése alól mentesítette. A határozat indokolása többek között a következőket mondta ki: — A MUNKASZERZŐDÉS­NEK az a kikötése, hogy a felvásárló és két munkatársa a teljes leltárhiányért anya­gilag felelős, törvénysértő. Ugyanis ez a kikötés a lel­tárhiányról 'szóló kormány­rendeletnek aeon a pontján alapult, amely az egyszemé­lyes egységekre vonatkozik, márpedig ebben az egységben hárman dolgoztak, azaz több- személyes volt. Ebből követ­kezik, hogy ezen a címen a felvásárló anyagi felelősségé­ről nem lehet szó. De tör­vénysértő a leltárhiány meg­térítésére kötelező szövetkeze­ti határozat azért is, mert a szóban forgó rendeletnek mind az egy-, mind a többszemé­lyes egységekre vonatkozó pontjaira hivatkozik, holott a két felelősségi rendszert együttesen alkalmazni nem sziabad; egyik a másik alkal­mazását kizárja. De a felvá­sárló anyagi felelősségét azért sem lehet megállapítani, mert a munkaszerződésben megha­tározott mérvű anyagi felelős­ség csak azokra a többsze­mélyes egységekre vonatko­zik, amelyekben a vállalat a dolgozókat az egység vezető­jével és helyettesével egyetér­tésben alkalmazza és ezt a tényt az illetőik aláírásukkal elismerik. Ebben az egység­ben azonban két olyan kisegí­tő is dolgozott, akiket nem a, felvásárló hozzájárulásiáival választottak ki. Hajdú Endre Mesterséges" halak // Tavasszal szaporodnak — a természet megújulásával egy- időben — a különféle halfa­jok. A lerakott és megtermé­kenyített ikrák közül azon­ban nagyon sok áldozatul esik a zord természeti kö­rülményeknek, hullámverés­nek, a ragadozó állatok­nak. A haltenyésztők ezért sorra megoldották a haszon­halfajok mesterséges megter­mékenyítését, és a fejlődő embrió mesterséges keltetését. Legnehezebb a tokfélék, pél­dául a kecsege mesterséges szaporítása. Az anyahalakat hormoninjekciókkal késztetik az ikrák lerakására, ívásra — ezzel a módszerrel viszont elő­re, szinte órára kiszámítható az ikrarakás. A megtermé­kenyített ikrák védett helyen nevelődnek, és kikelés után még sokáig az ember gondos­kodásával fejlődnek, Csak ak­kor bocsátják ki őket a ter­mészetes vizekre, ha kellően megerősödtek. Képünkön: megtermékenyí­tett kecsegeikrák és a kikelt :v- J ■‘■kok. Felveszünk férfi kereskedősegédet és segédmunkást. Vegyianyag-kereskcdelmi Vállalat, Salgótarján, (Nagy- csáté-dűlő) Nagy Sándor u. 10. 10 NÖGRÁD - 1970. április 26., vasárnap Közlekedés és technika Flekfrobusz a városi forgalomban Akkumulátorral közlekedő autóbuszokkal akarják megol­dani az NSZK ipar- és szén­központján, a Rajna- és Ruhr- vidéken a tömeges személy- szállítást. A szövetségi köz­társaság legnagyobb villamos- sági vállalata, a Raj na-Veszt­fáliai Villamossági Művek Rt. nemrégiben bejelentette, hogy egy sokat Ígérő prototí­pus megszerkesztése már szin­te befejezés előtt áll. Az elektrobusz konstrukcióján egy olyan közlekedési eszközt kell létrehozni, ami kipufogó­gáz nélkül, és minden na­gyobb lárma mellőzésével közlekedik majd a város út­vonalain. A technikai mun­kák jelenlegi állása szerint az elektromos meghajtású jármű akkumulátorját a végállomá­sokon még minden esetben fel kell tölteni. Remény van rá, hogy az első kocsikat már hamarosan üzembe fogják he­lyezni. Az ELZETT FLIM Zár- és Ipari Lakatgyár szécsényi gyár­tanulónak egysége azonnali felvétel­lel alkalmaz: érettségivel rendelkező — szerszámlakatos, — gépbeállító­fiatalokat vessünk fel lakatos és az 1970/71-es tanévre, látszerész, — anyagmozgató segédmunkás dolgozókat. optika* és fotó* eladói Bérezés: megegyezés sze­rint. szakmára. Jelentkezés személyeser Kéthetenként szabad szom­vagy írásban, legkésőbb i május 15-íg a következő j bat. címen: OFOTÉRT VÄLLALAT Jelentkezés személyesen a személyzeti osztály, gyáregység igazgatójánál. Budapest, V., Guszev u. 14.. III. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom