Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

Aw Eliiiílái Ta Elite.« illése A népköztá rsasá e Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendeleté­ben újból szabályozta a tudo­mányos fokozatokról és a tu­dományos minősítésről szóló korábbi rendelkezéseket. Az új törvényerejű rende­let Intézkedései a kialakult és alapjában bevált rendszer korszerűsítését, a népgazdasági igényekkel való szorosabb ösz- szehangolását célozzák, fenn­tartva a doktori és a kandidá­tusi tudományos fokozatokat, valamint az aspirantúrát. A fokozatok megszerzésének feltételei sorában nagyobb hangsúlyt kap, hogy a jelölt valamely társadalmi szem­pontból fontos és időszerű tu­dományos témát, illetve fela­datot színvonalasan, korszerű módszerekkel oldjon meg. A fokozatok kollektív kutató­munka keretében elért ered­mények, továbbá műszaki al­kotás alapján is elnyerhetők. Megszerzésük fő útja a kuta­tási munkahelyeken elért eredmények elismerése lesz, szervezett képzés nélkül is, a tényleges tudományos mun­ka alapján. A tudományos minősítés központi irányító szerve a tu­dományos minősítő bizottság marad, szakbizottságainak ha­tásköre bővül. A minősítési eljárás egyszerűsödik. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt, köz­tük egyéni kegyelmi kérések­ben döntött. (MTI) Szentesítik a kambodzsai intervenciót? Indonézia foglalkozik a kambodzsai fegyverszáilítási kérelemmel — jelentette ki Adam Malik indonéz külügy­miniszter, anélkül, hogy rész­letezte volna hol tart a „fog­lalkozás”. Dj akartai megfi­gyelők — fűzi fenti híréhez hozzá a Eeuter — rámutat­nak, hogy ez a nyilatkozat ellentétben áll azokkal a ko­rábbi kijelentésekkel, amelyek szerint Indonézia semmilyen körülmények között sem tesz eleget a kambodzsai fegyver­szállítási kérelmeknek. Az AFP — más megfigyelőket idézve — valószínűtlennek tartja, hogy Indonézia az általa javasolt kambodzsai ér­tekezlet megtartása, az „er­kölcsi támogatás”, megszerzé­se előtt leszállítsa a rende­lést. Ezzel magyarázható te­hát az a nagy sietség, amely- lyel Indonézia a lehető leg­gyorsabban kívánja összehív­ni az értekezletet. Egyidejűleg az AFP djakar- tai tudósítójának értesülése szerint az indonéz hadsereg 1600 katonája készültségi pa­rancsot kapott, hogy ha az értekezlet elítéli a „kambod­zsai kommunista inváziót”, nyomban a Phnom Penh-i kormánykatonaság megsegíté­sére indulhassanak. Mindez arra enged követ­keztetni, hogy a Malik által javasolt értezeklet tulajdon­képpeni feladata a kambod­zsai nemzetközi intervenció szentesítése és mint ilyen tö­kéletesen megfelel a Nixon- doktríne elveinek. Washingtoni katonai veze­tők ugyanis úgy gondolkoz­nak — írja az AP —, hogy Kambodzsa „elvesztése” nyo­mán — a sokat hangoztatott „Domino-elv” szerint Délke- let-Ázsia minden országa „kommunista uralom alá ke­rülhet”. Ha viszont megad­ják a szükséges segítséget, megfordul a helyzet és Kam­bodzsából Thaiföldhöz hason­ló erős szövetséges válhat az Egyesült Államok számára. Gambia köztársaság Az AFP Bathurstból, Gambia fővárosából küldött jelentése szerint az országban hétfőn le­zajlott népszavazás eredmé­nyei alapján, a volt alkotmá­nyos monarchia államformája csütörtök éjféltől köztársaság. A bathursti rádió által ismer­tetett hivatalos eredmények: — 84 968 szavazat a köztársa­ság kikiáltása mellett — 5 638 szavazat ellene. Az elfogadott új alkotmány értelmében az államfő Nagy- Britannia királynője helyett Jawara volt miniszterelnök lett. (MTI) Brandi ismét megkerülte a problémákat Előtérben f (folytatás az 1. oldalról) hély, Gajdos János, Schuch- mann Zoltán, Varga Tibomé képviselők mellett Géczi Já­nos, a megyei tanács, dr. Tóth István, a Salgótarján város, Lombos Márton, a Ba­lassagyarmati városi Tanács VB. elnöke, Maróthy Győző, a megyei tanács osztályvezető­je. Megyénk országgyűlési képviselői a lakásgond meg­oldására javasolták, hogy a megyei és különösen a városa tanácsok sürgessék a külön­böző tervek készítését, oldják meg elsősorban a lakásépítkezéshez szüksé­ges területelőkészítést. Ugyanakkor javasolták a ta­nácsok vezetőinek, készítsenek tervet: hogyan lehetne négy év alatt megvalósítani a ne­gyedik ötéves terv lakásépí­tési programját. Az országgyűlési képvise­lők Nógrád megyei csoport­jának ülése Jedlicska Gyula zárszavával ért véget. Kinek, hogyan emelik a nyu, A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közleménye Az ellátások 1970. március hó 1. napjától végrehajtott kiegészítéséről 6zóló rendel­kezést a tapasztalat szerint sokan tévesen értelmezik, ezért a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság a következő tájékoz­tatást adja; 1. Az 1600 Ft-on aluli nyug­ellátások legfeljebb 1600 Ft-ig való kiegészítése attól függ, hogy az ellátás első ízbeni folyósításának napja 1954. ok­tóber hó 1., 1959. január hó 1., 1969. január hó 1. előtti nap, vagy sem. a) Az 1954. október hó 1. előtti , jogszabálvok alardán megállapított saját jogú ellátá­sok kiegészítésé 30 száza.cí, de legalább havi 60 Ft. öz­vegyi, szülői és árvaellátáso­kat 20 százalék, de legalább havi 40 Ft-tal kell kiegészí­teni. b) Az 1954. október hó 1- től 1958. december 31-ig ér­vényben volt jogszabályok alapján megállapított saját jogú nyugdíjakat 10 százalék­kal, de legalább havi 60 Ft- tal kell kiegészíteni. Az öz­vegyi,' a szülői nyugdíjakat és az árvaellátásokat 10 szá­zalékkal, de legalább havi 40 Ft-tal kell kiegészíteni. c) Az 1959. január hó 1. és 1968. december 31. között megállapított saját jogú nyug­díjakat havi 60 Ft-tal kell kiegészíteni. Az özvegyi, a szülői nyugdíjakat és az ár­vaellátásokat havi 40 Ft-tal kell kiegészíteni. d) Az 1968. december hó 31. után 610 Ft-nál alacso­nyabb összegben megállapí­tott, vagy megállapításra ke­rülő saját jogú nyugdíjak ösz- szege 610 Ft-nál kevesebb nem lehet. 2. A nyugdíj a munkavi­szony megszűnését követő naptól állapítható meg, ezért azok, akiknek munkaviszonya 1968. december hó 31-én szűnt meg, nyugdíjra csak 1969. ja­nuár 1-től Jogosultak, tehát kiegészítés részükre nem jár. 3. „Hozzátartozói ellátás” alatt azok az ellátások ér tendők, amelyeket az elhunyt dolgozó vagy nyugdíjas hát- ramaradottainak állapítanak meg. Ilyenek: az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás, nem hozzátarto­zói ellátás a házastárs (élet­társ) után folyósítható há­zastársi pótlék, illetőleg a gyermekek utáni családi pót­lék. Ezek összege 1970. már­cius hó 1. napja után is vál­tozatlan maradt. 4. Változatlan maradt a házastársi pótlék megállapí­tására vonatkozó rendelkezés is. Házastársi pótlékot annak a nyugdíjasnak lehet megál­lapítani, akinek ellátása a havi 1000 Ft-ot nem érj el. Változatlan maradt a nők saját munkaviszonya után. já­ró és az özvegyi jogon meg­állapított nyugdíjának együt­tes összeghatára. így, ha az egyik vagy mindkét ellátás megállapítására 1970. febru­ár hó 28-át követően került vagy kerül sor és a két el­látás egyike sem éri el a 800 Ft-ot, a két ellátás együtte­sen legfeljebb 800 Ft összeg­határig fólyósítható. (MTI) Willy Brandt nyugatnémet kancellár péntek délelőtt négyszemközti megbeszélést folytatott Per Borten norvég miniszterelnökkel. A tanács­kozás középpontjában a Kö­zös Piaccal kapcsolatos kér­dések és a bonni kormány keleti politikája állt. Dél­után a nyugatnémet kan­cellár beszédet mondott az oslói Starting ülésén. Beszé­dét csaknem teljes egészéiben a Közös Piac kibővítése prob­lémáinak és külpolitikai kér­déseknek szentelte. Hangoz­tatta, hogy az NSZK üdvözli új államok felvételét a Közös Piacba. Aláhúzta, hogy sike­res keleti politikát csak a nyugat-európai országok fo­kozottabb együttműködésének talaján, képzelhet eL A NA­TO-! — mondotta — nem­csak a Nyugat biztonságának garanciája szempontjából tartja fontosnak, hanem úgy tekinti, mint a „feszültség enyhítésének eszközét”. Ez­után Brandt a következőket mondotta: „Alig szükséges han®súlyoz>- nom, hogy különleges jelen­tőséget tulajdonítok azoknak a fáradozásoknak, amelyek­nek célja egy egyezmény ki­cserélésié a Szovjétunióval az erőszakról való lemondásról. Ez, valamint a többi tár­gyalással fennálló összefüg­gés azonban nem jelenti, hogy nem ismerjük fel a Lengyelországgal való meg­értés különleges politikad-er- kölcsi siúlyát”. Brandt ezután — az euró­pai status quo és az NDK elismerését megkerülve — arról beszélt, hogy hajlandó az NDK-val is egyezményt kötni aiz erőszakról való le­mondásiról. E fáradozások si­kere kétségtelenül új lendü­letet adna egy európai biz­tonsági értekezletnek, amely­nek gondolata egy idő óta foglalkoztat bennünket”. „Ha készek vagyunk szer­ződésileg kötelezni magunkat az erőszak eszközeiről való lemondásra, ez különösen vo­natkozik minden Európában flennáKlió határra. Ezeket ugyanúgy tiszteletben tátijuk, mint minden állam, területi integritását”. Brandt aláhúzta', hogy nem hajlandó feladná az NSZK és Nyugat-Berlln kapcsolatait (MTI) T örvény tervezet a baloldal ellen NÓGRÁD - 1970. április 25., szombat Növekszik Franciaországban a tiltakozás a kormány tör­vényjavaslatával szemben, amely a balos csoportok erő­szakos cselekményeinek ür­ügyén előírja az erőszakosság­ban elfajult, vagy akár pro­vokáció révén odafejlődött tün­tetés szervezőinek és részt­vevőinek kollektív megbünte­tését. A legtöbb kommentátor rámutat, hogy a törvény élet­Terrortámadás Izraeli bombázógépek pénte­ken két nem katonai körzetet támadtak Jordániában, meg­öltek öt polgári személyt, hár­mat pedig megsebesítettek — közölte Ammanban a jordá- niai hadsereg szóvivője. Az öt civil áldozat között volt két kislány is, valamint az édesapjuk. Az izraeli bombázókat végül a jordániai légvédelem űzte ki az ország légiteréből. (UPI) A Hazafias Népfront Orszá" gos Tanácsának a Parlament" ben csütörtökön tartott ülé­sén Bencsik István profesz* szort választották meg főtit­kárnak. Az új főtitkárt pén­teken iktatták be hivatalába. be léptetése esetén felhasznál­ható lenne a szakszervezetek és baloldali pártok ellen is. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága közle­ményben hangsúlyozta, hogy a kormány törvényjavaslata újabb fenyegetés a gyülekezési, a tüntetési és a sztrájkjog gya­korlásával szemben, fenyege­tés a munkás- és demokratikus szervezetek tevékenységére, kezdeményezéseire, sőt puszta létére is. Ez a törvényjavaslat ellentétes a francia jog hagyo­mányaival és alapelveivel, amikor bevezeti a „kollektív felelősség” jogi fogalmát. (MTI) AZ EVFOKDULÖ nem látványos, de mégis jelentős. 1945. április 25-én tartották meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének első tanácskozását. Külpolitikád kommentáto­rok, különböző szakemberek és laikusok az eltel! negyed­század kapcsán változatos esizmefuttatásokkal kísérték a vi­lágszervezet tevékenységét. Akadt olyian álláspont, hogy az ENSZ nem segítette elő döntően korunk nagy problémáinak megoldását. Mások kizárólag ebben a testületben látták az egyedüli reményt. Ügy véljük, az igazság valahol közép- útón vám.. Igém jelentős tényező, hogy létezik az a szervezet, amelyen belül a nagyhatalmak és kisországok egyaránt vé­leménycserét folytathatnak mindazokról a kérdésekről, ame­lyek alapvetően érintik az emberiség sorsát. Az ENSZ per­sze nem csodaszer, de mindig célravezető, ha a diplomácia zöld asztalához ülnek a nemzetek képviselői, és gondosan mérlegelik, hogy melyik út a leghelyesebb a vitás kérdésiek megoldására. Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszaka ugyancsak igazolta, hogy a világszervezet problémái mennyire árnyaltak, össze­tettek. Akadt olyan gúnyos megjegyzés is, hogy ez az ülés­szak csak azzal a pozitívummal remdeükezieiit, hogy előké­szítette a jubileumi 25. ülésszakot (Nem véletlen, hogy ez a megállapítás az amerikai ENSZ-megbízottól, Charles Yosit- tói eredt.) A helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű, így például, ha az ENSZ múlt évi munkáját tekintjük, ak­kor . figyelembe kell vennünk nemcsak a tárgysorozatban szereplő témákat, de az általános nemzetközi légkört is. Reális elgondolások következtében a leszerelés kérdése állt a politikai főbizottság tárgyalásainak középpontjában. Sok küldöttség konstruktív és lényeges javaslatot vétetett jegy­zőkönyvbe. Az egyik legjelentősebb kezdeményezés, hogy a Szovjetunió előterjesztésére napirendire került a nemzet­közi biztonság megszilárdításéra vonatkozó javaslat. Az ENSZ nehézségei, ha úgy tetszik sikertelenséged, nem a világszervezet alkati hibádból, hanem magáiból a vi­lághelyzetből adódnak. Nem állítjuk ugyan, hogy az ENSZ létének kihatásaként jöttek létre a sorozatos nagy jelentősé­gű tárgyalások, de bizonyos, hogy az ENSZ hozzájárult ezekhez. így az immár második fordulóban levő SALT-meg- beszélések sem szakithatók el attól a ténytől, hogy létezik a vdilégsizervezet. A stratégiai fegyverek korlátozására vonat­kozó megbeszélések első fordulója Helsinkiben volt. Helsin­ki eredményeit a nemzetközi sajtó jó része úgy jellemezte, hogy a legfőbb eredmény éppen a tárgyalások folytatásá­nak közös elhatározásában volt. Ez a sommás meghatározás pedig teljes mértékben egyezik az ENSZ alapokmányának szellemével. A szovjet elképzelések a SALT-tárgyalások cél­jául olyan erőegyensúly megszilárdításét tűzik lei, amely a feliek részére feltétlen biztonságot jelent és rendkívüli szel­lemi potenciát, óriási anyagi eszközöket szabadit fel a bé­kés alkotómunka céljaira. Annak idején a fasizmus mérhe­tetlen pusztításai után az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozását ugyanez a gondolat vezérelte. KÉTSÉGTELEN, hogy ezek a nemes eszmék nem min­dig töritek maguknak utat az elmúlt negyedszázadban. Az emberiség éppen azt várja az ENSZ-től, hogy az elkövetke­ző időkben elősegítse e célok megvalósítását. I Sümegi Endre Budapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, akit pénteken hivatalában fogadott Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Képünkön: balra Tímár Mátyás, vele szemben Wolfgang Rauchfuss Már as idén fokozottabb támogatás A kis- és középüzemek fejlesztéséről határozott a Gazdasági Bizottság A Minisztertanács Tanács­szervek Osztálya vezetőjének, a Magyar Nemzeti Bank elnö­kének és az OKISZ elnökének együttes előterjesztése alapján a kormány Gazdasági Bizott­sága megvizsgálta a kis- és középüzemek helyzetét. Az előterjesztés megállapít­ja, hogy a nagymértékű vál­lalati centralizáció hazánkban az indokoltnál nagyobb mér­tékben szűkítette a kis- és kö­zépüzemek körét; ez különösen a fogyasztási cikkeket előállí­tó ágazatokban érezteti ne­gatív hatását. Pedig a kis- és középüzemek különösen azért előnyösek, mert kapacitásukat rugalmasan át lehet állítani a belső piac igényeinek megfe­lelően, s ez jelentős a lakos­ság ellátása szempontjából. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere fokozottan felszín­re hozta ipari struktúránk fej­lődésének említett hiányossá­gait, nem utolsósorban azt, hogy a nagyfokú centralizá­lás olyan területeken terem­tett mcxnopolhelyzetet, ahol az műszakilag és gazdaságilag nem indokolt. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést tudomásul vette. Megállapította, hogy a nagy­vállalati szervezet továbbfej­lesztéséről korábban megje­lent határozatának elveit ala­pul véve, az ellátás javítása, az igények rugalmasabb kielé­gítése és a verseny erősítése érdekében egyes területeken — főként a feldolgozóiparban — fokozott szerephez kívána­tos juttatni a kis- és közép­üzemeket. A GB felhívta az érintett minisztereket és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy tárják fel a kis- és középüzemek fejlesztésé­nek, korszerűsítésének lehető­ségeit és feltételeit. Az ágazati miniszterek döntéseiknél ve­gyék figyelembe az említett üzemek lehetőségeinek foko­zott kihasználását. A Gazdasági Bizottság több határozatot hozott, amelyek alapján már ez évtől segítik a kis- és középüzemek fejleszté­sét. E célra az éves beruházá­si hitelkeretek megállapítása­kor elkülönített hitelkeretet kell biztosítani. Gondoskodni kell arról, hogy a kis- és kö­zépüzemek már az idén is kapjanak beruházási hitelt. A hiánycikkek termelését vállaló üzemekre ki kell terjeszteni azokat a hitelpreferenciákat, amelyeket a vasműszaki hi­ánycikkek termelésének segí­tésére rendszeresítettek. A GB felhívta a megyei tanácsok és a Fővárosi Tanács VB elnö­keit, hogy a tanácsok saját eszközeikből is segítsék a kás­ás középüzemek előrehaladá­sát, például társulásait. A kül­kereskedelmi minisztert arra hívta fel a Gazdasági Bizott­ság, hogy a szocialista gépim­port lehetőségeit fokozottan használják fel a kis- és kö­zépüzemek fejlesztésére. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom