Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-22 / 93. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF„ 93. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. ÁPRILIS 22., SZERDA Ünnepi centenáriumi ülésszak a Kremlben trtlAG PROLETÁRJAI EGYESUIJFTEKI Kedd délelőtt a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdődött az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa közös ünnepi ülésszaka, amelyen születése 100. évfordulójának alkalmából a kommunista és munkáspártoknak, a nemzeti felszabadító mozgalomnak, a világ dolgozóinak képviselői tisztelegnek Lenin előtt, akinek neve a világ kommunista megújhodásának jelképévé lett. A hatezer férőhelyes Kongresszusi Palotát a pártkongresszusok, az ünnepi találkozók színhelyét zsúfolásig megtöltötték a szovjet munkásosztály, parasztság és értelmiség legkiválóbb képviselői, a szövetségi köztársaságok küldöttei, a kommunista mozgalom, a polgár- háború és a Nagy Honvédő Háború hős veteránjai, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, a külföldi vendégek. Röviddel, moszkvai idő szerint, 10 óra után percekig tartó viharos, szűnni nem akaró taps köszöntötte az ünnepi ülésszak elnökségét: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, Nyikolaj Podgornijt, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, Alekszej Koszigint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, és más hivatalos szovjet vezetőket, valamint a külföldi vendégeket. • Az ünnepi ülést Nyikolaj Podgornij nyitotta meg. Név szerint köszöntötte a szocialista országok kommunista és1 munkáspártjainak az ülésszakon résztvevő delegációit és a küldöttségvezetőket, köztük Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Üdvözölte Podgornij a kapitalista és fejlődő országok 66 kommunista és munkáspártjának jelenlevő képviselőit, továbbá a nemzeti demokratikus pártok, a baloldali szocialista pártok, a nemzetközi demokratikus szervezetek és a szakszervezetek küldötteit. Ezt követően mikrofonhoz, s referátumát. Leonyid Brezsnyev lépett a mondotta el az ülésszak fő Leonyid Brezsnyev Lenin tanításai elévülhetetlenek Leonyid Bneas.ny.ev hangsúlyozta: „Leninnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ültetőjének és szervezőjének nevéhez fűződik az emberiség történetének alapvető fordulata — a kapitalizmusból a, szocializmusba való átmenet.” „Olyan hatalmasak voltak Lenin gondolatai és tettei, olyan mélyen értette és fejezite ki korának megoldásra váró szükségleteit, hogy a Lenini eszmék ma is nagyerejű fegyverül szolgálnák a népek boldogulásáért küzdők számára”. na is uíTouíaCas ..Lenin rámutatott annak reális lehetőségére, hogy az imperializmus viszonyai között egy burizsoá-dernokirati- taus forradalom szocialista forradalomba nő át. Lenin tanítása a proletariátus hegemóniájáról a burzsoá -d emoknaiti- kus forradalomban, a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrájáról, a többi osztályhoz és párthoz való viszonyról, a proletárpárt taktikájáról a forradalom fellen- diülésének és hainyafléisámafe időszakaiban: mindez ma is taktika. bolsevik példakép mindazok számára, akik még a kizsákmányoló rendszer megdöntése előlit állnak”. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Lenin ügyeimének középpontjában mindig a párt maradit, a párt megedzése, sorainak megszilárdítása. „Lenin sok energiát fordított a kommunista világmozgalom fejlesztésére, a szocialista világforradailom politikai hadseregének kiképzésére. Kezdeményezése alapján jött létre a Kommunista Imtemacioná- lé, ami fordulópontot jelenített a Viilágkommunizmus történetében”. „Lenin tanítása mindent magába olvasztott, amit az emberiség legjobb gondolkodód hoztak létre, Lenin tanításában általánossá vált és egységes esgésszé ötvöződött, a dolgozók osiztólyharcámak világszerte felgyülemlett tapasz tárlata”. Brezseyíev hangsúlyozta, hogy „Lenin az alkotó tevékenységet tekintette a győztes proletariátus fő feladaténak”. ,A szocializmus építésének lenini terve — mintája annak, hogy miként 4cell tudó-, mányosan, komplex módion, és rea'líisiátilkusian megközelíteni egy világméretű, történelmi jelentőségű feladat megoldását. Ez a terv magában foglalta a szocializmus épületének minden szintjét — a termelőerők fejlesztését éppúgy, mint a társadalmi viszonyok átalakítását és az emberek belső világának átformálását”. „Nem mindenki értette meg és fogadta el Lenin eszméjét a szocializmus felépítésiének tehetőségéről egy gazdaságilag elmaradt, döntően paraszti országban, amely kapitalista környezetben. éL A jobboldali és »baloldali“ ellenzék megpróbált kierőszakolná kapiituláms vagy kalandor célokat, megkísérelte lie- téiríteni az országot a lemiiji útról. A politikai harc, amely különösen Lenin halála után vált élessé, hosszan tartó és feszültséggel terhes volt, de a lenini eszmék győzedelmeskedtek” — jelentette ki Bre^p- nyiev. Manapság a szovjet társadalom egyenlő a hatalmas szocialista iparral és a fejlett mezőgazdasággal. Iparunk ma öt nap alatt több terméket állít elő mint a cári Oroszország ipara egy év alatt. A Szovjetunió nemzeti vagyona hatalmas méreteket ért el — tizenötszöröse a forradalom előttinek. Értéke több mint egytrillió rubel. „Társadalmunk egész története igazolja a munkásosztályról, mint vezető forradalmi és alkotó erőről szóló marxi—lenini tanítás érvényességét. A legnagyobb számú és legszervezettebb osztály a munkás- osztály, amely ma társadalmunkban vezető szerepet tölt be” — hangoztatta a szónok. Szövetségben Megbízható szövetségese a munkásosztálynak mind a harcban, mind a munkában a kolhozparasztság. A munkás- osztály és a parasztság szövetsége, rendszerünk megingathatatlan alapja, a kommunizmushoz vezető út új győzelmeinek . záloga volt, és marad is”-. „Beigazolódott a lenini jóslat a munkásosztály jövendő szövetségéről a tudomány és a technika képviselőivel” — mondotta Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev ezután hangoztatta, hogy „a szovjet gazdasági élet új, fontos szakaszába lép”. Elengedhetetlen volt egy olyan gazdasági politikának a kidolgozása, a gazdálkodás olyan módszereinek, a szervezés és irányítás olyan formáinak létrehozása, amelyek megfelelnek az ország fejlődése jelenlegi szakaszának. „Most már a párt XXIV. kongresszusához közeledünk. Befejeződik a következő ötéves terv előkészítése. Más szóval: olyan új és nagy horderejű határozatokat kell elfogadnunk, amelyek egy jelentékeny időszakra meghatározzák a szovjet gazdasági élet fejlődésének útját. Leküzdjük a különbségeket Kivételesen fontos szerep jut manapság a tervezés helyes alapjainak. \Vitathatatlan, elvtársak, hogy ama nehézségeik közül, amelyekkel manapság a gazdasági élet területen fel kell vennünk a harcot, nem egy a tervezés ilyen vagy olyan hiányosságaiban a tervek tökéletlenségében, és nem elég következetes végrehajtásában gyökeredzik.” „Az a célunk, hogy foko- zátosan leküzdjük a különbségeket az osztályok és a társa(Folytatás a 2. oldalon) Tovább a lenini úton Ünnepi megemlékezés Salgótarjánban Ünnepi díszt öltött tegnap a salgótarjáni József Attila megyei művelődési központ. A nemzetközi munkásosztály, vörös lobogóját — és a nemzetiszínű zászlót lobogtatta a szél. A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei és a Salgótarjáni városi Bizottsága Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére ünnepséget rendezett. A város üzemeinek, gyárainak, hivatalainak és intézményeinek dolgozói jöttek el a centenáriumi ünnepségre. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulat képviselője, azonkívül Pothomik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója, Jed- licska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Géczi János, a megyei tanács vb-elnöke, Devcsics Miklós, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára, dr. Tóth István, a Salgótarjáni városi Tanács VB-elnö- ke. Helyet foglaltak az elnökségben a me. gyei, a városi, a járási pártbizottságok titkárai, a párt-végrehajtóbizottságok tagjai, a tanácsok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a munkásmozgalom veteránjai, az üzemek küldöttei, szocialista brigádvezetők. A magyar és szovjet Himnusz hangjai után Devcsics Miklós, a salgótarjáni városi párt- bizottság első titkára köszöntötte a centenáriumi évforduló ünnepségeinek résztvevőit, majd Jedlicska Gyula mondott ünnepi beszédet. Jedlicska Gyula ünnepi beszéde — Leninre emlékezik ezekben a napokban a világon százmillió kommunista, a nemzetközi munkásosztály, az egész haladó emberiség. Száz éve született Lenin. Egy olyan évszázadot idézünk, amelynek eredményeként gyökeresen megváltozott a világ. Soha még ilyen nagyot nem fejlődött az emberiség egy évszázad alatt. Megszűnt a magántulajdonra épülő kizsákmányolás és elnyomás egyeduralma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként először a Szovjetunióban, majd Európa, Ázsia és Amerika további országaiban vált élő valósággá a szocializmus: a szabad, kizsákmányolástól mentes társadalom. A szocialista világrend- szer korunk társadalmi haladásának döntő tényezőjévé válik — kezdte ünnepi beszédét Jedlicska Gyula elvtárs, majd így folytatta: — Leninre emlékezünk ma, és a nagy történelmi változásokat idézzük. Idézzük, mert életműve, szerepe, személyiségének hatása csak a történelem mércéjével mérhetők Nemvolt még olyan személyiség a történelemben, akinek tevékenysége olyan méretű közvetlen hatást gyakorolt a társadalmi folyamatok kibontakozására mint Lenin. Eszméi, elméleti hagyatéka, forradalmi gyakorlata napjainkban is élő, eleven erő, amely milliók harci tevékenységének kimeríthetetlen tárháza, szüntelenül buzgó forrása. Lenin forradalmi tevékenységének első lépéseitől kezdve következetes marxista volt, magáévá tette a marxizmus forradalmi szellemét, alkotó és aktív jellegét, internacionalista lényegét. Felismerve a történelmi körülmények megváltozását, Lenin alkotóan továbbfejlesztette Marx és Engels tanításait. Egész élete során harcolt az olyan törekvések ellen, amelyek holt dogmává akarták merevíteni a marxizmus tételeit — jelentette ki az ünnepi előadó. Ezután arról szólt, hogy a marxizmus alkotó fejlesztésében látta Lenin a forradalmi elmélet hatékonyságának döntő feltételét, a munkásosztály előtt álló feladatok, elméleti és gyakorlati megoldásának fontosságát, mindenfajta revi- zionizmus és dogmatizmus elleni harc legfontosabb fegyverét. A leninizmus, Lenin életműve világtörténelmi jelentőségű, ma is élő valóság, elevenen ható eszmei és anyagi erő — hangsúlyozta a szónok. A lenini párt — Lenin, a marxi eszméket védelmezve és továbbfejlesztve, felmérve az imperializmus, a proletárforradalmak korszakának sajátosságait, kidolgozta az új típusú párt feladatairól és vezető szerepéről szóló elméletét. Eszerint a párt a munkásosztály élcsapata: a munkásosztály legöntudato- sabb, legélenjáróbb, legfe- gyelmezettebb tagjait tömöríti. A párt a munkásosztály szervezett csapata. Szervezeti felépítése a demokratikus centralizmus elvén alapszik, amely biztosítja az eszmei, politikai és cselekvési egységet. Ez a pártélet belső demokratizmusa útján valósul meg a párttagság aktív részvételével, a párt politikájának kimunkálásában és gyakorlati végrehajtásában — hangsúlyozta. Ezután arról beszélt Jedlicska Gyula elvtárs, hogy a marxi—lenini tanítások egyik központi gondolata: a párt internacionalista jellegének szüntelen erősítése. „A tőke nemzetközi erő, győzelmet aratni felette csak a munkások nemzetközi összefogásával, testvériségével lehet” — figyelmeztette Lenin a munkásmozgalom vezetőit. Szólt az ünnepi előadó a pártélet lenini normáinak védelmezéséről, s arról, hogy szüntelen erősítése ma is érvényes és időszerű feladat. — A Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatai is bizonyítják annak a lenini tételnek az igazát, hogy minden kommunista pártnak alkotó módon kell elemeznie saját országa viszonyait és megtalálnia a munkásosztály érdekeinek legmegfelelőbb megoldásokat. A párt internacionalista jellegének erősítésére — hangsúlyozta Jedlicska Gyula elvtárs — különösen nagy figyelmet kell fordítani napjainkban, amikor az imperializmus egyik legfontosabb célja a nemzetközi kommunista mozgalom egységének bomlasztása. a nacionalista tendenciák erősítése, a kommunista pártok testvéri összefogásának gyengítése. Mint mondotta: — A Szovjetunióhoz fűződő baráti, testvéri viszony ma is próbaköve a kommunista párt internacionalista jellegének. Mi ezt elvi kérdésnek tekintjük, a mindennapi politika szerves részeként kezeljük. Súlyos történelmi lecke árán tanultuk meg, havá vezet a politikában a szovjetellenes- ség, a nacionalizmus... A jö(Folytatás a 3, oldalon) i
