Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Jä mmmfirigazgatö? a sző Nagy erőfeszítések de sikerül árán Elsők lettek a gyárak közötti versenyben fordították, emiatt a befeje- lésnek 28, az utóbbi pedig a aetlen termelés értéke a ko- 14 százalékát teszi ki. Váltorábbi évek hasonló időszaka- zás csupán a méreteknél lehoz képest csökkent. Az. idei hetséges. A program szerint esztendő első negyedéve csu- az első félévben az exportKmelilet megvannak a ma- pán 67,6 százalékos ered- munkák elivégzése mellett a ga sajátos feladatai. Ezek- ményt jelez — jórészt nem a hazai nagy béruházasokhoz is eddigi gyár hibájából. több beiende zést kell elikéA gyár vezetőivel egyetér- szítani. Ezzel egyidőbem a tésben több intézkedést tét- -liaaai szénbányák igényeit is rost Józseffel, az Országos Bá- tünk a félkész termékek gyár- ki kell elégíteni. A követel- nyagépgvártó Vállalat vezér- tásánaik fokozásáa-a, aminek mények új, korszerű technoeredményeként az első ne- lógták kidolgozását, a gyár- gyedévi lemaradást legkésőbb tási idők lerövidítését követe- a harmadik negyedév végére lik meg. Erre az útra szorít pótoljuk, bennünket a piaci szükséglet és a versenyképesség. Ezért — Saját erejéből képes-c a a munkák előkészítési idejét jelenleginél nagyobb íelada- lerövidítjük, azaz egyddőben tok elvégzésére? Ha igen, párhuzamosain több tevékeny- melyek azok a területek, ha séget végzünk (szerszámgyár- nem, akkor miért? tás. ainyagnorma-előkészítés s»tb.) Ügy fest, hogy az tn— A salgótarjáni gyár kol- . tézkedések nyomén az év vé- lektlvájának az Idén 12 mii- gére — főleg az egyedi teregyedi berendezés előállítása Hóval nagyobb termelési tér- mékeiknél és jórészt a Buda- is szerepelt. Különösen az év vet keld produkálnia, mint az pesti Bányagépgyárban — másodok felét jellemezte ez a elmúlt évben. Teljesítése egy—három hónapos átfutási nem lese könnyű, mivel nem időcsökikentést sikerül elérni, rendelkezik a szükséges tér- Nem mondhatjuk el ezt az telt a gyár valamennyi dolga, melói területtel, szerelocsar- alkiatrészigények kieléglitésé- zójától, amelyet a közismer- nők hiányában a nagyobb be- ami ebben az évben több ten jó szellemű kollektíva, az rendezések gyártását és see- mjnt 200 millió forinttal sze- Orsaáigos Bányagépgyántó Váj- relését kénytelen az udvaron repei tervünkben. Nemcsak lalat többi gyárainak segítse- végezni, ugyanakkor a ne- anvagibesaenzési gondok ne- gével jól meg is oldott. Ered- kositrukciós munkák is nehe- heeítik az előrehaladást, ha- ményeként a gyárak közi tti zítlk a folyamatos, illő ive ]t0rn a bányagépek széles skúA Salgótarjáni Bányagép- gyáir tevékenysége sok szállal kapcsolódik az Országos Hanyagépgyártó Vállalatba tömörült testvérgyá rákéhoz. eűí, valamiint az munkáról és a soron levő feladatokról beszélgettünk Majoigazigiaitójával. — Hogyan és milyen eredménnyel oldotta meg az elmúlt, valamint az idei esztendő első. negyedévének feladatait a gyár? — Az elmúlt esztendőben a salgótarjániak tervében a korábbi évektől eltérően, a megszokott és ismert típusgyártmányok mellett sok helyzet. Ezért a terv teljesítése nagy erőfeszítéseket köveversenyben az első helyt« ke- gyorsabb ütemű termelést. A Emiatt az igényeik 10 rüil.t, a három első számú ve- jelenlegi adottságok miatt a százalékát sem határidőiben, ziető pedig megkapja a Káfvá- 12 millióval növelt idei prog- sem mennyiségben nem tudram teljesítése csak a mun— íkJelégítend. A jelenlegi ka jobb megszervezésével, a helyzet előnyős megváltoztató dolgozó jelvényt. Olyan fontos megrendeléseket teljesítettek, mint a Tiszai szilárdabb munkafegyelem- 1 tásábam a salgótarjániak. is Vegyikombtnáit beruházási . ys a termelékenyseg segíthetnének, munkái, amely a termelésnek emelesere tett ínteakedesek végrehajitásácsaiknem ötvem százalékát tette ki. A visontai külszíni fejtéshez bányabarendezéseket, _ _ ____ _ _______ a z _ Ikarus Székesfehérvári Vetelmények kielégítésére kell Gyárának pedig daru- és for- felkészülniük ma radéktialan val lehetséges.. — Milyen új igények, kö_— Milyen segítséget ad a központ a megnövekedett feladatok jó elvégzéséhez? fűtőberendezéseket szó*'í tettek. Egyszalagos nyersvasön- tögépet küldtek a Kohászati Gyáirópitiő Vállalatnak, a aknak? a salgótarjáni. . “ ** elmondottakból látható, hogy a salgótarjániak eredményes munkája az egymásra utaltság alapján ezer. — Termelésűnk 15—20 százaléka külföldi piacokra ke- nyl szállal kötődik a közpomt- Műegyetemnek pedig leszál- rüi Ezeknek zöme — akár- hoz és a többi gyáraikéhoz, lítették az INTRASZMANS csak a Salgótarjániban előáll í- Ebből falkad', hogy tartós és által rendelt különböző nagy fott termékeknek — egyedi jó eredményeket csak közös berendezéseket. Az év utolsó beruházás. A piiaci igények aat erőfeszítéssel tudunk elérni, negyedéiben a Szovjetunió és mutatják, hogy Salgótarján- A központban továbbra is az NDK álltai kért termékeket ban továbbra is a jelenlegi- megmarad a fővállalkozói te- állítottáik elő. Mindezek mel- hez hasonló összetételben ala- vékenység, a piackutatás, az lett kielégítették a hazai kui ki a gyártási program, export-import: lebon-yolftósa, szénbányák igényeit is. Vagyis továbbra is megmarad az alapvető és nagy tételekSzépséghibája az elmúlt évi a két alapvető, nagy sorozat- ben szükséges anyagok be, munkának, hogy a rendelke- ban előállítható -termék: a szerzése,^ továbbra is a gyé- zésire álló kapacitást elsősor- görgő- és süveggerenda-gyár- <*ak sajátosságait figyelembe ban a készáru termelésére tás. Az előibbl az éves terme- véve osztjuk el a munkákat. A központból okijuk meg a Eredményes szereplés Budapesten Budapesten nemrég fejeződött jón? Érré — azt hiszem — Juhász be a XII. országos ifjúsági kama- Előd zenetörténész szavai a leg- razene-fesztivál. Az ország száz illetékesebbek: „Az emberek elől zeneiskolájából, mintegy 400 fiatal nem elzárni vagy tiltani kell a gyűlt Össze, hogy muzsikáló kedv- különféle műfajokat, hanem kivel ünnepelje felszabadulásunk 25. tágítani szemléletüket, hogy mást, cs Lenin születésének 100. évfordu- művészibbet Is befogadjanak. De lóját. mindez csak akkor lehetséges, ha . voiizóbb formákat találunk és Az eddig megtett út — különb- sokkal jobban kihasználjuk a ma sen a vidékiek számára — felfelé nyújtotta lehetőségeket.” ívelő. Köze. UO kamaracsoport Borsányl Mátyás mutatta be az cgyüttmuzsikálás minden szépségét. Az előadott művek megformálása, a hangszerek kezelése, megszólaltatása, intonálá- sa főbb képet mutatott, mint az elmúlt évi fesztiválokon, a vidéki csoportokat dicséret illeti azért is, mert előtérbe helyezték a fúvós hangszereket, ezek közül is a rézfúvósokat. Nógrád megyéből Bt együttes kapott meghívást az országos fesztiválra, A balassagyarmati zeneiskolából Vásárhelyi Judit, Benkö János, Réti Emőke és Perkits Magdolna tisztán, bensőségesen és kulturáltan adta elő Corelli szonátájának két tételét. Nagybátonyból a már jól Ismert, és kiváló zongorista erényeket eláruló Szüts Katalin mellett (aki egyébként már az ötödik kamarazene-fesztiválon vett részt), az igen fiatal Sándor János, felnőtteknek is dicséretére váló készséggel szerepelt. A salgótarjáni zeneiskolát három együttes képviselte. Corelli triószonátáját Horváth Mária, Bo- zó Béla, Verebélyi Zsuzsa szólaltatta meg éretten és jó formaérzékkel Quantz fuvolakettősét Skuta Éva és Llebhardt Éva adta elő felszabadultan és tiszta intoná- Iássál. Vozseh Andor és Deák Dorottya Orff hegedűduóját játszotta nagy sikerrel. A modern hangvétel és a bonyolult ritmus lehelletfinom dinamikával párosult. Az országos kamarazenei fesztivál alapján megállapíthatjuk, hogy van komoly zenét kedvelő és aktivan művelő Ifjúságunk. Nemcsak országszerte, hanem megyénkben is. Önkéntelenül és ismét felvetődik a kérdés: vajon megfelelő segítséget, módot, lehetőséget nyújtunk-e, hogy ez a tábor tovább fejlődjön, gyarapodgyár vezetőinek egyetértésével a rekonstrukciót, hogy elég idejük maradjon a köz-, powtilag előírt új, korszerűbb technológiák alkalmazására, a termelékenység növelését elősegítő intézkedések megvalósítására. Meg vagyok arról győződve, hogy a Saligó- tarjétni Bányiagépgyár kollektívája a többi gyáriak segítségével együtt, az ez évre kitűzött feladatokat, ha a nagy erőfeszítések árán is, de megvalósítja — fejezte be nyilatkozatát Majorosi József vezérigazgató. V. K. Minden perc drága ütközet” előtt 99 A nap utolsó óráit élte. Es- másikra ígéretet kaptak, de a — A százötven hold árpa teledett. Mátravölgyi Bélához többiről semmi biztosat nem mind a földben van. Hat gép csendesen érkeztek a neszek, a zajok. A szomszéd szobában a szokásos beszélgetésre gyülekeztek a brigádvezetők. Mini /ittUZOIiyok vetése is, a szőlőben , , .... ___. ___, ,dolgozott vele. A kukorica tab udnak a szövetkezet vezetői. lajelőkészítése ls tart. Kéthárom nap múlva kezdődik a Gyorsabban haladnának, ha nem zavarná a munkát a mé- Az elnök különösen a nagy- lyebb területeken felgyülemdömtő ütközet előtt a hadvezérek összeülnek, úgy tanácskoznak most a szövetkezet el- számú vezetői, az elnök, = íőagronómus, az elnökhe- üzemi szőlősként sorsat vise- lett belvíz. Egyébként szemes lyettes és a főkönyvelő, he- li a szívén. kukoricából 160, silókukoricáDolgoznak a gépek ff orábban sehol nem dől- A rr’lró-rwalr gozott. Első munka- -tt-ICKepeK helye a mai Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati üzemének jogelődje, a kézműipari telep volt. A háztartás zárt világából egyszerre nagyobb közösségbe került, asz- szonyok és lányok közé. Kezdőnek mégsem számított, hiszen valamikor jónevű maÁ fakanáltól a minőségellenőrzésig egész kollektíva egyetértéséMások a nehézségektől Az első munkahelyén hama- vei, mint amikor Papp Árpádemberi kapcsolataiakban ér- rosan fölfigyeltek rá, szakér- nét érte. Az ünnepi hangú- szék szabónál tanulta ki a dessé válnak, szavaikkal telmére, emberségére, és fá- latú gyűlésen, a dolgozók köszakmát, női szabó lett, de sokszor akaratlanul is hor- radhatatlanságára. Előbb zött ülve egyszer csak a nevét aztán éveken keresztül a meg. zsolnák. De Papp Árpád- gyártásközi minőségi ellenőr- hallotta. Nem is akart hinni nagyon nét mindenki így emlegeti a nek emelték ki. Ettől kezdve a fülének. Lehet, hogy meg is gyárban: Ilonka néni. Es mo- még többet tehetett a kezdő, kellett érinteni a karját: az solyognak hozzá. Mert a jó- betanuló dolgozókért. Nem is „Ilonka néni, magát szólítják!’1 ság, ami belülről jön, az em- tudni, hogy a megértő szót Megindult az emelvény felé szerzett tudást nem kamatoztathatta. Iparengedélyt azokban években keveseknek adtak ki, Naponta húsz asszony dolgozik a pásztói termelőszövetkezet kertészetében. A hol tűnd ágyakban már szedésre vár a retek, a saláta. Itt nevelik a paradicsom-, paprikapalántákat is. A közös gazdaság 21 holdon kertészkedik lenként egyszer. Kétnaponként — Tavaly fagy érte a sző- ból pedig 200 holdat vetnek. A aztán a brigádvezetőkkel be- lót — mondta — még most terület vegyszerezésével az szélik meg a tennivalókat. húzódik a kártérítési pe- idén is számolnak. Hiszen a runk... gyomtalanítás tavaly is eredsvart- - büiiuou, fHényesen közrejátszott az öt* Ezért van aztan a különös venmÄzsaa holdankénti gondosság az idén. mésben. A kukorica nemcsak A íőagronómus készülődött. _ 0 holdon mór a közös gazdaság jelentős taVizsgólta a korábbi terveket, meet6rtént a metszés — szá karmánynövénye. Sokat vetegyeztette a stóntóföldeken a molt együtt az 2Sk es a nek a tagok háztáji gazdasaKesőbb a Löve.kez^r kitüntet KteST*' £*65 totó m^ SUkban \ eZ annyit tett elnöke, Kelemen István ér- m"I»3 h áfrf'^ lelent: pászton fellendülőben kezett. Mostanában kapta meg ' 8 a van a gazdák állattartási keda Munkaérdemrend ezüst foko- a szőlőben 70 asszonyból, ve. salát. lányból verbuvált brigád dol. , gozik. Az ültetvény az év min- Háromszáz told háztáji den szakában ad munkát szá- kukoricával számolunk — ma- vatonennyi munka megindult. mukra_ s h több ^ fog. gyarázta a f6aeronómus A ko_ Dolgosak a kertészetben, a lalatoskodnak a szőlőben, ér- „ a föagronómus _A ko szőlőben és mennek a vetogé- tik ^ kénves munka min- rábbl gyakorlatnak megfelelő7tny^ma"?Ígga^ den "fortélyát ^Most, a tavasz- en most is közösen, közös gern ek'etu, MaU'avolSyi Béla szal a p^szt5i Béke Termelő- pekkel vetjük el a tagok ku- oagronom s. szövetkezet gyümölcstermő te- koricáját. Néhány héttel ezelőtt, ami- rűlete új, eddig nem termeszkor az időjárás tétlenségre tet,t fajtákkal gyarapodik, , kárhoztatta a gépeket és az Husz holdon málnát, ugyan- tJJ IHOnszereh embereket, az elnök és a fő- ^y®1! területen ribizlit teleagronómus egyaránt nyugta- b-tőnek. Szuháról hoztak harlanul járta a határt. Hiába ja- m'nc asszonyt segítségnek a vitatták ki a gépeket, hiába munkához. ---h atározták meg sorjában a munkák rendjét, nem tudtak K" icezdeni. Most azonban min- ■»OKC*MP-ZIM denképpen hasznát veszik a a kukorica tervszerűségnek, a szervezettségnek. Egyszerre indult min- A későn jött tavasz bizony tés a brigádvezetőkkel, össze- denütt a munka, még sincs se- alaposan próbára teszi a sző- vetették a tapasztalatokat, elhol fennakadás, pedig a ta- vetkezetlek erejét. Mátravöl- osztották a következö napokra valy igényelt ot traktorból gyi Béla sorolja a tennivaló- .... csak egy érkezett meg. Egy kát. v“° munkát. A munkaszervezésnek új módszereit honosították meg Pásztón ezen a tavaszon. A tavalyi három növénytermesztési brigádot egyetlen közösséggé vonták össze. A munkát a növénytermesztési agronó- mus irányítja két brigádvezető segítségével. Közülük az egyik a gépekre ügyel, a másik pedig a gyalogrrlunkásokra. Vigyázzák, hogy a napi norma meglegyen, különben jó pár forinttal rövidül elszámoláskor a traktoros, a növénytermesztő, de maguk a brigádvezetők is. Jött az elnökhelyettes. — Kinn már együtt vannak az emberek. Ne várakoztassuk őket. Az elnök, a íőagronómus is indul, s kezdődött a beszélgeegyszerű és közvetlen. Már a lassan-lassan szürkülő hajjal keretezett jóindulatú arca, amelyen indulat árnyéka sem suhan át, bizalmat és nyugal mat áraszt maga körül. Elismerés talán még egyszer sem találkozott annyira az még sokkal kevesebb volt a városban. De nem is tudott munkaalkalom pedig akkor bér leglényegibb tulajdonsága, hogyan tudta a szigorral pá- és alig tudta titkolni méghasoha sem keseredik meg. rosítani, hiszen ebben a mun- tottságát, amikor átvette a Ki— Nagyon sokat köszönhe- Icakor ben már nemcsak elma- váló dolgozó jelvényt. „To- volna vállalkozni a kötött lek Ilonka néninek — mond- gyarázni kellett egy-egy mun. i'ábbi jó munkát és sok si- munkára fölíratkozni, a nap ta róla Kiss Erzsiké, a fiatal kafogást, hanem visszaadni az kert!” — hallotta a gratuláló nap után ugyanabban az idő- műszakvezető, aki tulajdon- elhibázott, de még javítható szavakat, amelyek őt köszön- ben gép mellé állók közé. Hét képpen szinte mindent tőle munkadarabot. totték. Csak a kézfogásnál tért évi házasság után született tanult meg. Tálán még azt is, Bizonyára új beosztásában egy kicsit magához. Szerényen, kislánya, aki most tizenhárom hogy minden körülmények kö- is egyensúlyba tudta hozni a lehajtott fejjel ült vissza beetles, élénk, jóeszű gyermek, kitűnő tanuló, és földrajzta- námőnek készül. Nem akarta idegenek gondjára bízni, talán hely sem akadt volna a bölcsődében és az óvodában. Otthon maradt... zött türelmesnek, megértőnek biztató és elmarasztaló szót, lyére, ahonnan elszólították, és segítőkésznek kell lenni. hiszen a munkahelyen min- Nem láthatta, hogy mindenki — Akárhova helyezték, denki szereti, pedig ma már mosolygott rá... akármilyen munkával bízták csoportvezető a minőségi el- —is meg, mindenhol megállta a lenőrzésen. Soha sem esett _________________ h elyét — így jellemezték őt nehezére szeretetre méltónak A szövetkezetben teljesítménybérrel ösztönzik gyors és jó munkára a tagokat. Nem titkolták senki előtt, melyik munkáért mennyi bér jár. Az őszinte, nyílt beszédnek már most, a kezdet kezdetén érzik jótékony hatását. Vincze Istvánná egy másik mondattal. lenni, mert ilyen valójában: NÓGRÁD — 1970. április 21., kedd
