Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Ötszáz dolgozót foglalkoztató Segítség nélkül nehéz lesz Évente több ezer tonna, mikronszemnagyságú port pipálnak az Ötvözetgyár kéményei. Rontják az ott dolgozó mintegy 600 ember munkakörülményeit, veszélyeztetik egészségét és szennyezik a környék levegőjét. Közismert itt a szilikózisveszély is. A füstgáz elszívásának gondolata még az ötvenes évek elején felmerült, a megvalósulás sokáig váratott magára. A beruházás programját 1966 augusztusában hagyták jóvá. Eszerint négy, nagyteljesítményű elektroültert építenek a hozzájuk szükséges berendezésekkel, és így megnyugtatóan megoldják ezt a régi, a szakszervezetek és az egészségügyi hatóságok által is sokszor sürgetett gondot. Kevés a pénz Az eredeti program 45 millió forint beruházási költségről és 1967 év elejei kezdésiül szólt. A tervezett összeg már akkor kevésnek bizonyult és ezért a felügyeleti hatóságtól engedélyt kaptak 10 százalékos túllépésre. Ám, az így rendelkezésre álló, most már 51 millió 121 ezer forint sem elegendő, mert a munkában 50 százalék körüli készültségi fokot értek el, de a beruházás szerződéses állománya már most mintegy 5 millió forinttal meghaladja ezt a keretet. Több kivitelezővel pedig még szerződést sem tudnak kötni a fedezetigazolás hiányában. Ezért folyik most a harc és ez veszélyezteti a beruházás további ütemét, amennyiben sürgősen nem találnak megoldást. Mi okozta a beruházási költségek növekedését? Kétségtelen, hogy már kezdetben sem látszott elegendőnek a meghatározott összeg. Azóta átárazás is történt. A megkapott átárazási indexszel képezett költség és a valóságos árváltozások közötti különbség nem is csekélység, 6 millió 400 ezer forint a számítások alapján. Korábban az üzem rákényszerült, hogy a költségnövekedés jelentős tételét, 6 millió 800 ezer forintot, fejlesztési alapja terhére magára vállalja, de lehetőségei nagyon korlátozottak. A fedezethiány növekedését még több más dolog is befolyásolta. A berendezések technológiai szerelésére például 65 ezer órát terveztek, de a kivitelező Gyár- és Gépszerelő Vállalat 125 ezer órát kért rá. A reális időmennyiséget végül 90 123 órában állapították meg. így is 2 millió 300 ezer forinttal többet kért a kivitelező az eredeti tervben szereplő összegnél. Az állványozás költségei — mivel a filterek szereléséhez nehéz állványt kellett építeni — félmillióval növekedtek. A szállítási és szerelési költségek, a szükséges műszerek kiegészítő rendelése további 2 millió 600 ezer forint költségnövekedéssel jár. Kétségtelen, sok tapasztalatról ilyen beruházás esetében nem lehet szó. A tervkészítéskor sok volt az irányszám, ami a valóságban növekedett, és így volt ez a kivitelezők által tett észrevételeknél is, ami mind növelte a költségeket, végül is csaknem 13 millió forint fedezethiány keletkezett. A vállalat nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a szükséges anyagi eszközöket előteremtse, de saját lehetősége alig van. A korábbi árképzéssel kedvezőtlen helyzetbe került, állatni ártámogatásra szorult, A gyár nélkülözhetetlen ötvözőanyagokat állít elő a hazai kohászat számára. Eredetileg 13 és fél millió forint dotációt engedélyeztek számára. Jó munkája eredményeként tavaly már csak 22 millióra volt szüksége. Nagy erőfeszítéseket kíván, hogy az idén már dotáció nélkül termeljen. Ehhez persze nem ártana a műszaki fejlesztés sem, de fejlesztési alapjának felét már hat évre, éppen a beruházás hitelének törlesztésére lekötötte. Keresik a megoldást. Véleményük szerint méltányos az igényük, hogy ebben az időszakban amortizációs hányaduk teljes egésze maradjon a vállalatnál, mert a tervteljesítés és a költségszint tartása ha nem is a fejlesztést, de legalább a termelési kapacitás szinten tartását is megköveteli. Egyre sürgetőbb Az ötvözetgyári füstgáz elszívása nem mai kérdés, de egyre sürgetőbb. Az eredetileg tervezett határidőre, az idei második félév elejére az üzembe helyezés a szakemberek véleménye szerint már lehetetlen. Próbaüzemre csak a jövő év első negyedében kerülhet sor, de még addig sok gondot meg kell oldaniuk és mindenekelőtt a fedezetet Ítéli előteremteni. Régóta húzódik ez az ügy, és mór csak azért is meg kell oldani, mert minél tovább húzódik a beruházás, annál drágább lesz. Az eddigi tapasztalatok éppen ezt bizonyítják. Bodő János Leninre emlékeznek Kisterenyei diákok túrája Lenin születésének 100. évfordulóján két kiemelkedő rendezvényre is sor kerül a salgótarjáni járásban. A bag- lyasaljai Lenin-emlékműnél több salgótarjáni nagyüzem — így például a Síküveggyár, a Bányagépgyár és a 2. sz. AKÖV — KISZ-szervezeteinek rendezésében jubileumi ifjúsági gyűlés és koszorúzás lesz. A kisterenyei gimnázium KISZ-szervezete és tanári testületé kétszáz középiskolás fiatal részvételével Lenin-emlék- túrát rendez a centenárium napján Karancslapujtő és Ka- rancsberény között. A túra résztvevői Leninről szóló kérdésekre válaszolnak a kitűzött állomásokon és menet közben virágkoszorút készítenek. Az emléktúra így készült legszebb koszorúját a többivel együtt helyezik el a karancs- berényi partizánmúzeum emléktáblájánál. A túra végén kis ünnepséget tartanak, amelyen kilenc kisterenyei gimnazistának és két pedagógusnak adják át az Országos Természetjáró Szövetség Kéktúra jelvényét. Emlék ülés Balassagyarmaton A Magyar PedagógiaiTársa- ság Heves—Nógrád megyei Tagozatának Nógrád megyei csoportja szombaton emlékülést rendezett Balassagyarmaton Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. Dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tartott nagysikerű előadást Lenin és a kulturális forradalom címmel. Hartly Jánosné Lenin a szak- szervezetekről, dr. Szabó Károly Lenin és az irodalom címmel tartott korreferátumot. új ipartelep április 22 Társadalomtudományi vetélkedők A jubileumi év talán legszélesebb körű ifjúsági vetélkedője a társadalomtudományi szellemi verseny, amelyet a nógrádi KISZ-szervezetek április ötödikéig rendezték meg. A verseny három kategóriája: társadalomtudományi kérdések (az alapszervezetektőí fel az országos versenyig), öntevékeny művészeti csoportok, szólisták és az alkotások, pályázatok kategóriája. Az öntevékeny művészeti ágakban nem rendeztek alsóbb szintű versenyeket, az április 28-i budapesti területi döntőn az „Ünnepelj velünk” bemutatóin kiemelkedő teljesítményt elért nógrádi szavalok, énekesek, táncosok, irodalmi színpadok vesznek részt. A társadalomtudományi vetélkedő járási döntőit Pász- tón, Balassagyarmaton, Szé- csényben, Rétságon április 22- én, holnap —, Salgótarjánban pedig ma rendezik meg. A salgótarjáni járásban április 5-én, Balassagyarmaton pedig 19-én zajlott le a verseny. A vetélkedő megyei döntőjét április 25-én a József Attila művelődési központban, Salgótarjánban rendezik. A két legjobb eredményt elért nógrádi versenyző részt vesz a Budapesten május 4—5—6-án tartandó kiválasztó versenyen, amelyen történelmi, aktuális társadalompolitikai, gazdasági, kulturális és külpolitikai kérdésekről lesz szó. Bányászfiatalok Vietnamért A Nógrádi Szénbányákhoz tartozó üzemek fiataljai, ifjúmunkásai és szocialista brigádjai évek óta jelentős mértékben járulnak hozzá a KISZ központi bizottsága által meghirdetett vietnami szolidaritási akcióhoz. Eddig több százezer forint összeget ajánlottak fel és fizettek be a szolidaritási számlára. Legközelebb április 22-én, holnap Mizserfán lesz ifjúsági nagygyűlés, amelyre vietnami vendégeket is várnak. A bányászfiatalok szolidaritását bizonyítja az a csekk is, amelyre 130 ezer forintot jegyeztek a szolidaritási alap címére, s amelyet a nagygyűlésen továbbítanak majd. Az elkövetkező hónapokban, években új üzemek települnek a megyeszékhelytől egyik legtávolabb eső járási székhelyre, Rétságra. Már korábban kijelölték az építkezés helyét a pusztaszántói elágazás északi oldalán, amit tanácsi körökben a rétsági déli ipartelep néven emlegetnek. A múlt év novemberében volt a Szivattyú és Gépjavító Ktsz üzeme építésének ünnepélyes alapkőletétele. A tél ugyan megakasztotta az építkezést de ezekben a napokban már kivehető az új csarnok betonváza. A tél és a tavasz eleji hónapokban megkezdődött a terület közművesítése, ami az ipartelepítés alapvető előfeltétele. Eddig 600 ezer forintos költséggel mintegy 800 méter csartona készült el. Az elkövetkező időben a szennyvíz- gyűtjő- és tisztítórendszert építik ki. Megoldódott a legnagyobb gond: az új üzemek várható energiaszükségletének biztosítása. Két terv merült fel: Vácról, vagy Nagymarosról kiindulva végezzenek hálózatbővítést. Végül az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalattal kötöttek egyezséget. Balassagyarmat és Vác között keresztmetszetbővítés lesz, négy-öt kilométer új vezetéket feszítenek ki, a munkálatok költsége 2,3 millió forint. A hetvenkét méter hosszú üzemcsarnokot a Nógrád megyei Építőipfai Vállalat építi. A melléképületben a portát, irodát, öltözőket és a raktárát helyezik el. A 10 milliós beruházás építése az év végéig befejeződik. Legkésőbb a jövő év elején megkezdődhet az üzemszerű termelés, amivel 250 dolgozó számára — elsősorban férfiaknak — teremtenek munkalehetőséget. A járásban azonban nemcsak az eljáró férfidolgozók, hanem a női munkavállalók lakóhelyükhöz közeli foglalkoztatása is gond. Ezt hivatott enyhíteni a Globus Nyomda dobozüzemének letelepítése a községben. A tervdokumentáció már elkészült. A 9,5 millió forintos beruházás kivitelezője a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amely az építkezés gyors és zavartalan lebonyolításához több alvállalkozó segítségét veszi igénybe. A Globus Nyomda rétsági dobozüzemének átadását a következő év végére tervezik. Az üzemben 200—250 nőt kívánnak foglalkoztatni már az első hónapokban. A két új üzem építésével egyidejűleg tovább folytatódik a rétsági déli ipartelep területének közművesítése és a tereprendezés. A földmunkákat a tolmácsi termelőszövetkezet a csatornázást részben szintén ez a szövetkezet és a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat végzi. A vízvezetékrendszert a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat építi ki. A helyszínre szállították már az alumínium hidrohengert, amit a közeljövőben állítanak fel, A közművesítésre további 3— 4 millió forintot költenek, ezzel a terület alkamassá válik a kettőn kívül még újabb üzemek letelepítéséhez. K. S. Munkában az árokmélyítő Az elmúlt tél súlyos károkat okozott megyénk úthálózatában. A Közúti Építő Vállalat több helyen megkezdte az országút mellett húzódó árkok mélyítését, hogy a jövőben csökkentsék az útfelfagyást jttI az asztalinál és fejét U két válla közé ejti. Háta meggörnyed. Mintha most egysaere nehezedne rá az eLmúlt húsiz észt. tendő minden terhe. Beszél gébünk — Mit tud az apjáról? — Ügy mondták nekem, jónevű kőműves volt. Szívósan dolgozott anyánkért, a három gyerekért.. Hosszú ideig viaskodott a betegséggel, de a végén csak elvitte. Vele együtt mentek el a gondtalanabb napok is. — Dolgozni .. ? — Tizenegy esztendős voltam. Petkov Ivánnál kertészkedtem Balassagyarmaton. Mezőgazdasági munkás voltam Nyírje&púsztán. Aztán Láchner István kertészete jött. Ott dolgoztam, ahol többet fizettek. .. S közben figyeltem, tanultam, amit lehetett... A DÉFOSZ városi szervezete 1950-ben alakult Balassagyarmaton. Fél évig járta a környező falvakat, szervezték a munkát, „ítélkeztek” az apróbb ügyekben. Később a megyei titkárság munkatársa lett. — Üj környezet, új tennivalókkal. .. — Igen. Szociálpolitikai feladatokat kaptam. Társadalombiztosítás, üdültetés. Kerékpáron, vonaton vittük a beutalót az embereknek. Az alkotmány biztosította az üdüléshez a jogot. Az emberek nehezen álltak rá. Néhá- nyan ugyan útnak indultak, de visszajöttek... Akik „kibírták” a két hetet, azok aztán sokat segítettek nekünk... észrevétlenül ///////////////////////> A Magyarnándori Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának élére 1954-ben került. — Ügy mondják, hogy kicsit nándorinak érzi magát azóta is. — Szívesen gondolok visz- sza a gazdaságban eltöltött évekre. Több mint tíz község határában gazdálkodtunk. .. Nem is rosszul. — Nem állítom én azt, hogy mindent jói csináltunk. De nem kellett szégyenkezni a kollektívának, sem a növénytermesztés, sem a tehenészet, sem pedig a sertéstenyésztés eredményei miatt... A Magyarnándori Állami Gazdaság azóta is eredményesen, jól gazdálkodik. — Mi volt a szakszervezeti bizottság célja? — Pontosan az, ami a pártós gazdasági vezetőké. A termelési tervek eredményes végrehajtására buzdítottuk az embereket. Kidolgoztuk az ösztönző anyagi érdekeltség, a balesetmentes munka feltételeit. Emellett igyekeztünk ellátni a dolgozók érdekképviseletét is... Nemcsak arról tájékoztattuk az embereket, mit követeljenek. Azt is elmondtuk nekik, mit kell tenniük, hogy élhessenek jogaikkal. Kemjémy munka volt. — Kinn éüit Magyarnándor- ban a család is? — Nem volt elég lakás. Balassagyarmatról jártam ki éveken át. Reggel ötkor indult a vonatom és este kilenc, fél tízkor kerültem haza. Dolgozott a Szokszervezetek § ciólis ügyeikké!, miunikaivéctel- ^ mi feladatokkal is foglaiko- ^ zom. Ügy látom, az állami ^gazdaságokban sorra megépül v az a hetvenkét lakás, amelyet a harmadik ötéves tervben kedvezményesem kapnak a dolgozók, a vezetők... Jó dolog, hogy tavaly nem volt egyetlen halálos kimenetelű baleset sem. Aztán egyre csökken a gazdaságokban a munkaügyi viták száma is... Szóval, dolgoznak a szakszervezeti bizottságok. Magáról csak keveset beMegyei Tanácsánál. Közben a2l_ i® szerényen, csemdeleérettségizett, tan,ült a SZOT központi iskolán. Most már jó pár éve a MEDOSZ megyei bizottságának helyettes titkára. — Talán, nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, so.k tapasztalatot gyűjtöttem össze... „Megérzem”, sen teszi. Nem csinált olyan dolgot, amiért szárnyára kapta volna a hír. Szinte észrevétlenül élt, dolgozott. A megyében mégis sokan ismerik. Munkájáért 1959-ben miniszteri kitüntetésben részesült. A Munkaérdemrend ezüst fokozatát 1964-ben kapta meg. Most a Szakszervezeti munmikor mii,yen gondok nyo- ,.. . , ... masztják a hozzánk tartozó í^„ífín'U^I^^.arally gazdaságokat. Tavaly valamennyi eredményesen dolgozott, nyereséget hozott. A dolgozókollektíva, a vezetők összefogásának az eredménye ez elsősorban. De sokat segítettek a szakszerv,ezeti bizottságok is... — Ügy tudjuk, közgazdasági elemző munkáit végez jelenleg. — Valóban, ezzel segíthetek most a legtöbbet. Azonban kevesen vagyunk a megyei bizottságon és nagy luxus lenne, ha csak ezt tenném. Szofokozatát adományozta SZOT Elnöksége Murányi Lászlóinak. — Gratulálunk! — Nagyon igyekszem... Csak hát, tudja, hogy van az, nem mindig úgy sikerülnek a dolgok, ahogy az ember szeretné. Még mindig van mit fenni, van hol segíteni. Ül az asztalinál és fejét két válla közé ejti. Gondolkodik, mit mondhat még, mivel segíthet. Hiszen Murányi László húsz év a,Labt mim,dig ezit tette. Vincze Istvánná NÓGRÁD - 1970. április 21., kedd
