Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

Mindosi perc drága Meggyorsult a tavaszi munkák üteme Türelmetlenül várták a ta­vasz érkezését N ógrád ban a közös gazdaságok vezetői, tagjai. S most, hogy kedve­zőbbre fordult az idő, szinte egyik napról a másikra bené­pesült a szövetkezetek határa, meggyorsult a mezőgazdasági munkák üteme. Gépek dol­goznak a talajelőkészítésen, vetik a borsót, a tavaszi ár­pát, s ahol még nem tették, műtrágyával serkentik gyor­sabb növekedésre az őszi ve­téseket. A szakemberek véle­ménye szerint az őszi kalászo­sok minden nagyobb károso­dás nélkül vészelték át a hi­deg, kemény telet. Ha az idő­járásban nem történik lénye­ges változás, a terméskilátások kedvezőnek ígérkeznek. tataival' számolnak a terme­lőszövetkezetek. A nógrádi termeltőszövetke- zetek a megye sajátos adott­ságai miatt sajnos, három­négy héttel később kezdték a tavaszi munkát, mint az al­földi gazdaságok. Csak tetéz­te a gondokat, hogy a megle­vő gépek nagy része elavult, s az új gépeket csak az eszten­dő második felére ígérte az AGROTRÖSZT. A szövetkeze­tek időben hozzáláttak a meg­levő gépek javításához. Azon­ban a krónikus alkatrészhiány miatt a hosszúra nyúlt tél sem volt elegendő, hogy elkészül­jenek a munkával, néhány szövetkezetben még most is javítanak. Ez azt jelenti, hogy a gépek egy részére nem szá­míthatnak a tavaszi munkák során. Ezért a korábbinál szerve­zettebb, gondosabb munkára, kellően ösztönző bérrendszer alkalmazására van szükség, hogy időben végezzenek a szántással, vetéssel, a terme­lőszövetkezetek. A rétsági já­rásban a KlSZ-alapszerveze- zetek fiataljai siettek a közös gazdaságok segítségére. A kommunista, vasárnap folyta­tásaként a fiatalok vállalták, hogy társadalmi munkával se­gítik a szövetkezeteket a ta­vaszi szántás-vetés meggyorsí­tásában. Hasznos volna, ha a rétsági fiatalok kezdeménye­zéséhez csatlakoznának a töb­bi járások fiataljai is. A tavaszi szántás, talajelő­készítés, a vetés a megye va­lamennyi termelőszövetkezeté­ben megkezdődött. Még a leg­északibb területeken, a salgó­tarjáni és a szécsényi járásban is megindultak a vetőgépek Borsóból mintegy 1800 hole vár vetésre, s eddig mintegy 750 holdon került földbe a mag. Az elmúlt napokban előrehaladás történt a tavaszi árpa vetésénél. A tervezett mintegy 11 és fél ezer holo felén már elvégezték munká­jukat a vetőgépek. A közös gazdaságokban most mindéi erőt arra összpontosítanak hogy teljes egészében befejez zék a tavaszi árpa vetését. Ez­zel párhuzamosan — minde­nekelőtt az északibb fekvést gazdaságokban — vetik a za­bot, eddig mintegy 500 holdon készültek el vele. A cukorrépa- és a burgo­nyavetés ugyancsak megin­dult. A közös gazdaságok mint­egy 3000 hold cukorrépa ter­mésére szerződtek a cukor­gyárral. A vetést csak néhány szövetkezetben kezdték meg, eddig csupán mintegy 100 hol­don sikerült elvégezni ezt a munkát. Az elején tártainak a gazdaságok a burgonyavetés­nek is. A tervezett, mintegy 3300 hold burgonya termőte­rületéből mindössze 50 holddá végeztek a gépek. A délebb fekvésű, melegebb talajú szö­vetkezetekben a jövő hét ele­jén megkezdik a kukorica ve­tését. A terveknek megfelelő­en tízezer hold szemes és 4000 hold silókukorica munká­A kis ezermester Fotó: Céhmester E. Évente ee,y másodperc eltérés Kvarckarórák A ROSSZ karóra sok bosz- sizúságot okoz. Hiába rázzuk; üitjiüik, csavargatjuk, esze ágá­ban sincs elindulni, ha egy­szer elakadt. Boldogok va­gyunk, ha naponta csali né­hány percet siet vagy késik, pedig a gyári előírások sze­rint a mechanikus óraszerke- zetek csupán egy perccel tér­hetnek el a pontos időitől egy hét alatt. A haijsizálrűgiós órafoólliegíő még a vadonatúj karórákban is határt szab a pontosság­nak. A svájci Longimes Óra- gyár szakemberei ezért elha­tározták, hogy búcsúit vesznek az órahiHiegőtőíl, és olyan szerkezetet keresnek helyette, amely elektronikus úton „sze­leteli fel” az időt. Kutatómun­kájuk végül sikerre vezetett, és megszületett a világ első kvarckarórája, amely napon­ta csupán néhány tized má­sodpercet siet vagy késik. Ez a hallatlan pontosság persze nem ismeretlen az idő­mérő szerkezetek világéban. Hiszen az első, hasonló pom- 'osságú kvarcóra már 1953- >an elkészült, csakhogy ez a terendezés 35 kilogramm sú­lyú volt, s néhány évvel ké­sőbbi tnanzdsztorizált válto­zat is csupán 12 kilogrammra ..zsugorodott”, A kvarcóra- szerkezetekkel elérhető naigy pontosság azonban további kutatásra ösztönözte a szak­embereket, így jutottak végül a parányítás csúcsára a villa­mos kvarckarórával, Az időmérés elve lényegé­ben semmit sem változott. A mechanikus szerkezetű óráik­ban megfeszített tekercsrúigó szolgáltatja az energiát, amely fogaskerék-áttételen keresztül jut el a gátló szerkezethez. In­nen apró lökések alakjában kapja az órabillegő a moz­gásához szükséges energiát, s az idő pontos felosztása ennek a „rezonátornak” az egyenle­tes lengésétől, állandó frek­venciájától füigig. Ugyanez a folyamat megy végbe az elektronikus órák­ban is, amelyekben parányi villamos elem adja a szük­séges energiát. Az áram egy hangvilla mágnestekercsén át­haladva, ritmikusan behúzza a villa végiéit, s egy tranziszto­ros kapcsoló segítségével ma­ga a rezgővilia adagolja pon­tosan az áramot. Vibrálása közben apró kálincskeneket forgat, így az egyenletes moz­gás fogaskerék-áttételen át­hajtja az óramutatóikat. Ezzel már él is jutottunk a fcvarakaróra lényegéhez. Az ánamsizagig'atásról, vagyis az idő pontos „darabolásáról” rezgő kvarerúd gondoskodik, amely a piezo-elektromos kristályok tulajdonságainak megfelelően rezegni kezd, ha villamos feszültség éri üteme­sen. A kristály rezgésének frekvenciája a kristóliylap ha­sítási szögéitől és a kvarc- kristály méretétől függ. A fcvarcnezonátor volta­képpen úgy viselkedik, mint a földhöz ütögetett gumilabda. Az áramkör „energiacsomag- jai” iitt a kéz ütéseinek felel­nek meg. Ha mindiig ugyan­akkora ütést kap a labda, sza­bályos ütemben pattog, ugyan­így a kristály frekvenciája is állandó. De ez még csak az egyik áramkör az órában. A másik áramkörben vibrációs motor működik, amely ugyanúgy osztja fel az időt, mint a ré­gi villamos karórában a hang­villa. Itt a fordulópont az új szerkezet rendkívüli pontos­ságának elérésében,: egy elekt­ronikus egység folyamatosan összehasonlítja a kéit áramkör frekvenciáját és ha eltérést talál, módosító jeleket küld a vibrációs motor áramkörébe, így a kvarokristá'lyos-rezgő- kör nagy frekvenciája szabá­lyozza a motor kevésbé állLam- dó frekvenciáját. Ez a visszacsatolás az előb­bi hasonlattal élve úgy jelent­kezik, mintha időmként valaki ráütne a gyerek kezére, ha eltéveszti a ladlbaütögetés pontos ritmusát, s ezzel biz­tosítaná a labda egyenletes pattogáséit. Mindez elektroni­kus úton megy végbe, ám a vibrációs motorral már a mechanika veszi át az időjel­zés szerepét, és egy parányi kiilámcskeréken át fogiaskerék- áittétel viszi át a mozgásit az óramutatóikra. A hagyományos mechanikai órákban mindössze 2,5—3 len­gést végez másodpercenként A szakemberek is meglepődtek A burgonyatárolás új módszere az őrhalmi tsz-ben (Nemrégiben, egyik tavaszi mezőgazdasági munkáról szóló riportunkban megem­lítettük, hogy Űrhalmon a korai burgonya ültetéséhez mintegy 14—15 vagon bur­gonyát nem prizmában el­vermelve, hanem ládában, egy használaton kívül helye­zett szerfás istállóban tárol­tak. Nem is hittük volna, hogy ennek a rövid tájékoz­tatásnak akkora visszhangja támadhat: szinte naponta szögezik mellünknek a kér­dést, hogy valóban úgy tör­tént-e, nem tévedett-e az újságíró, amikor a sorokat papírra vetette- Még többen kérték, hogy ismertessük részletesebben az őrhalmi módszert. Meg se moccant A tényeket többszöri al­kalommal se tudja Bállá István, a szövetkezet elnöke másképpen előadni. Az tör­tént ugyanis a múlt ősszel, hogy tizennégy—tizenöt va­gon burgonyát ládába szed­tek és egy régi, szerfás is­tállóban a tárolásnak olyan tökéletes módját valósítot­ták meg, hogy a vetőgumó egész télen „meg se moc­cant.” A vetőgumó hatodré­szét így tárolták és külön­leges módon csiráztatták. Mindenekelőtt a régi szer- fás istállót, amelyet egy sor téglafallal már korábban téliesítettek, bálaszalmával bélelték ki belülről. Az ab- iaknyílásokat pedig herme­tikusan elzárták, hogy szél, fagy, hó, hideg be ne ha­tolhasson­Egy korábbi nyírségi ta­pasztalatcsere alkalmával Hallották, a gyakorlatban most maguk is úgy tapasz­talták: 0 és +4 fok között legjobb tárolni a vetőbur­gonyát. Hogy ezt a hőfokot tartani tudják, az olajfűté­sű kályhából három alka­lommal kellett ■ hőt ráfúvat- ni a tárolóhelyre. Természe­tesen a csiráztatás megkez­désekor a hőmérséklet 12— 16 fokra emelkedett. S ez a lényege ennek a módszer­nek: három héttel sikerült slőre hozni a csírázást a ko­rábbi, hagyományos mód­szerrel szemben, ami ezen a hosszú télbe vesző tava­szon hatalmas előny. Természetesen számos más előnnyel is rendelkezik ez a módszer, így például nem kell az asszonyoknak őszi és tavaszi hidegben, hóban, dérben a kisprizmák mellett fagyoskodniuk, nem vész kárba az értékes szalma, kevesebb a fertőzésveszély, s a szövetkezet már az első kísérlettel tizenötezer fo­rintos költséget takarított meg a korábbi módszerhez viszonyítva. A zöld csira Az érdeklődő szakemberek csodálkozva látták, hogy az ilyen módszerrel tárolt és előcsíráztatott gumók úgy megtelnek csírával, mintha sündisznóvá változnának. Még meglepőbb azonban, hogy a fénycsöves, hideg neonfényű csiráztatás révén csodálatos, eleven zöld csí­rát nyernek. S minthogy bevált az új módszer. az elnök szerint jövőre már egy deka krumplit se csíráztat­nak másképp. A tervek szerint fólia alatt hűtik és fűtik a bur­gonyát. Fóliás módszerrel ugyanis mindössze 11—12 forintba kerül egy mázsa burgonya tárolása, míg a Isisprizmában, szalma alatt tárolt burgonya esetében az egy mázsára eső tárolási költség meghaladja a negy­ven forintot. Bevezetik a burgonya ventillátoros kezelését is: 25—30 vagon burgonyát tá­rolnak egy ventillátoros szá­rítón. a ventillátor mozgat­ható lesz, hogy több helyütt is elvégezhesse a levegő be- fúvását. így a tizenegyezer forintba kerülő ventillátoros szénaszárítót jól ki tudják használni. Egy Ventillátor négy-öt tároló alá vontat­ható. A levegő elvezetése aiz ónabiílilegő, a villliamos- órák hangvillája 200—500/mp frekvenciáival leng, a kvarc- karára szerkezete azonban, fe­lülmúl minden, régebbi frek­venciát: a kristály másodper­cenkénti rezgésszáma 8192. Ez a hallatlan,ul finom „időszele- teles” tehát a pontos időmé­rés alapja. A különleges órasizerkeizet nagy előnye, hogy az időosiz- tósban nem vesz részt mecha­nikus alkatrész. A kvarckrís- táily roppant finom villamos­huzalra erősítve, léigihíjas tér­ben lebeg, így a levegő súr- lódása sem befolyásolja nea­Az „Ulitta-Quartiz” óra valló­ban korunk technikájának mie6rterdairaihja. Meglepő, mennyi mindent zsúfoltak ösz- siae a tervezők a 33x28,4 mm- es alapterületű, 5,1 mm vas­tag óratestbeTL. Az elektroni­kus egységben 14 tranzisztor, 19 ellenállás és 7 kondenzátor kapott helyet, a vibrációs motorban pedig 40 méter' hosszú rézhuzalt tekercseltek fel. Parányi etem gondosko­dik az áramellátásról, így a karóra másfél évig jár meg­szakítás nélkül. Ha az elem kimerül, egyetlen mozdulattal toicseréllhatő. A LONGINES Önagyár szak­emberei eleve úgy szerkesztet­ték új órájukat, hogy sorozat­gyártásra is alkalmas. Ara még nincs, de ismerve a ha­sonló precíziós órák árait, nem sokkal leer ül m.ajd keve­sebbe egy jó minőségű tv-ké- szüléknél. (A Delta folyóirat legutóbbi számából) Greguss Ferenc hasonló megoldású kürtő­kön történik mint a széna­szárításnál. Fólia és szalma A fólia önmagában, még a levegő hőmérsékletének szabályozásával sem oldhat­ja meg a vetőburgonya tá­rolását. Ehhez szalma most is kell, csakhogy ez nem fog tönkremenni és a . bur­gonya tavaszi felhasználása után a szalma is nyugod­tan igénybevehető. A fóliás tárolásnál ugyanis a fólián belül, a deszkapalánk mellé, teljes szélességben szalma­bálát helyeznek el, hasonló­képpen szalmabálát raknak a fólia tetejére is. A korszerű tárolásnak, akár szerfás épület kihasz­nálásával, akár fólia alatt és ventillátoros szárító fö­lött, akár ládában és akár ömlesztve történik is: a hő­mérséklet kiválóan szabá­lyozható, a burgonya csírá­zása a legalkalmasabb idő­pontra késleltethető, vagy éppenséggel gyorsítható. Fi- toftórás fertőzésű burgonya a mellette levőt nem fertő­zi meg, egyedül a fertőzött gumó válik használhatat­lanná. A cérnacsírás gumók jól kiválogathatok. Az élő­munka-ráfordítás, a tároló­készítés, bontás, szedés stb. költsége csökken. S íme. amit az idei tavasz igazol: ha késik is a tavasz, ott áll a vetőgumó, előcsí­ráztatva, ültetésre készen Ebből áll a „nagy titok”, amely olyan széles körű ér­deklődésre tart számot. Nem is titok, inkább újság és ez megyénk számos gazdaságát érinti és érdekli. Lakos György A minőség védelmében A termékek minőségével, korszerűségével, a piaci hatá­sokkal és a fogyasztói érdekvédelemmel soha nem foglalkoz­tak olyan sokat a szakemberek, mint manapság. Ennek oka. hogy sok a hibás minőségben forgalomba kerülő áru. Van úgy, hogy a vásárló már az üzletben észreveszi a hibát, vagy hibákat. Ilyenkor természetesen másikat kér. De sokkal na­gyobb a bosszúsága, ha olyan csomagolt áruról van szó, ame­lyet csak otthon bonthat ki. Ilyenkor mit lehet tenni? A ve­vő visszaviszi az üzletbe, és megkezdődik a vita, hogy hibás-e valóban amit vásárolt, vagy nem. A mostani gyakorlat sze­rint általáhan kicserélik. De ideges az üzletvezető, ideges a vevő, mert ez egyiknek sem kellemes. Előfordul, hogy az új gyártmányok megjelenése hozza magával a színvonal visszaesését. Általában az történik, hogy a jó minőségű áru piacra dobása után ugyanannak a gyárnak régebbi terméke minőségileg visszaesik. A forga­lomba kerülő árucikkek jelentős részére van állami szab­vány. Ezek egy része azonban nem kötelező hatályú. A szer­ződő, vagy megállapodó vállalatok közös megegyezéssel el­térhetnek tőle. Ennek azonban nagyon gyakran a vevő látja kárát. A kereskedelmi vállalatpk előnyös helyzetben vannak. Élhetnek azzal a lehetőséggel, amit számukra — akik az ipar­nak vevői —, a vevő helyzete biztosít. Kevés esetben történik azonban, hogy a kereskedelem a rendelkezésére álló eszkö­zökkel kényszerítse az ipart a minőség javítására. A szállítási szerződések sok esetben nem határozzák meg világosan a mi­nőségi követelményeket. Sőt az is előfordul, hogy egyáltalán nem tartalmaznak minőségi kikötésekre való utalást. Az át­vételt, illetve az ellenőrzést szúrópróbaszerűen sorszor csak az áru külsejének figyelembevételével végzik. A vásárló — és lényegében valamilyen minőségben min­den egyes állampolgár az — tudja, hogy bizonyos szükség van a minőség védelmére. Ezt megkönnyítené, ha a kereskedelem megkövetelné a vállalatoktól a minőség szavatolását. Ez a fogyasztó számára lehetővé tenné az áru legfontosabb tulaj­donságainak megismerését. Esetleg választhatna az egyes tí­pusok között tetszése szerint. A Kiváló Áruk Fóruma jelzést viselő, vagy a védjeggyel ellátott árukkal legtöbbször nincs is baj. Erre a gyárak ügyelnek, hiszen hírnevük forog koc­kán. Annál többször fordul elő minőségrontás más árukkal Ezért indít újabb vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, hogy országos szinten tájékozódjék a minőséggel kap­csolatos problémákról. Mivel a vizsgálat országos szintű, be­lekapcsolódik a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is. A népi ellenőrök meggyőződnek a minőségvédelem hatékony­ságáról. Megvizsgálják az árak és a minőség kapcsolatát, azt. hogy mennyiben tükrözi az eladási ár az áru jobb vagy kevés­bé jó minőségét. Elsősorban a textil- és bőrruházati terméke­ket, valamint a nagyon sok panaszt okozó építőanyagok mi­nőségét vizsgálják. A szakemberek a vizsgálat során megné­zik, vajon a vállalatok élnek-e a helyi intézkedések adta le­hetőségekkel. Nagy gondot fordítanak az árucikkek minősé­gét, illetve minősítését meghatározó szabványok betartására, valamint arra, hogy a gyakorlatban mennyire érvényesül a forgalombahozatalt megelőző minőségvizsgálatok eredmé­nye. Es ami nem közömbös — minket, vásárlókat illetően — a vizsgálat fontos része annak felismerése, hogy a kereskede­lemben megfelelően intézik-e a vevők minőségi kifogásai? Miként fogadják a reklamációkat, ezek átfutási ideje a vevő érdekeinek megfelelően történik-e. Mert nyilvánvaló, hogy minden vásárló a pénzéért megfelelő árut akar kapni. Ez a szocialista kereskedelem jó erkölcsének legfontosabb alapté­tele. Cs. E. r NÓGRÁD pi 1970. április 18., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom