Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
Átadták az Állami és Kossuth- művészeti díjakat A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata A MAGYAR NÉPKÖZT ARS A SAG ÁLLAMI DIJA, A KOSSUTH-DlJ. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE ÉS A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG Érdemes művésze kitüntető címek 1970. évi Adományozásáról Szerdán délelőtt az Országház kupolacsarnokában Lazánk félszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepélyesen kiosztották az 1970. évi Állami és Kossuth-díjakat, s művészeket tüntettek ki a Magyar Népköz- társaság Kiváló, illetve Érdemes művésze címmel. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, a kormány elnök- helyettese, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ilku Pál, művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára, és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Az ünnepségen Ilku Pál művelődésügyi miniszter az Állami és Kossuth-díj Bizottság elnökhelyettese mondott beszédet, majd átadta az Állami és Kossuth-díjakat, valamint a művészeti kitüntetéseket. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak a díjak odaítéléséről, illetve a művészeti címek adományozásáról szóló határozatát dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette. Az ünnepség után a forradalmi munkásparaszt kdrinány fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Magyar- ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért nagy jelentőségű tudományos, termelései, gyógyítási, pedagógiai és népművelési eredmények elismeréséül az Állami dij I. fokozatával tünteti ki Alexits György Kossuth-dí- jas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia matematikai kutatóintézete osztályvezetőjét az ortogonális sorfejtések és függvényapproximációk elméletében elért eredményeiért, e területeken hazai kutatóiskola felneveléséért, a „Konvergemzprobleme der Orthogonalreihen” című nemzetközi sikert elért monográfiáért, Df. Bárczi Géza Kossuth- díjas akadémikust, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát „A magyar nyelv életrajza” című tudományos könyvéért és egész életművéért, Detre Lászlót, az MTA levelező tagját, az MTA csillagvizsgáló Intézete Igazgatóját, a változócsillagok vizsgálatában az elmúlt négy évtizedben elért eredményeiért, Friss István akadémikust, az MTA közgazdaságtudományi intézete igazgatóját, a közgazdaságtudomány területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és tudományos-szervező tevékenységéért, Háy Lászlót, az MTA levelező tagját, nyugalmazott egyetemi tanért, a közgazdaságtudomány területén a fel- szabadulás óta kifejtett elméleti ég oktató tevékenységéért, Millner Tivadar Kossuth-díjas akadémikust, az MTA műszaki-fizikai kutatóintézete tudományos főmunkatársát, a wolframfém-izzószál fontos alapkutatási problémáinak megoldásáért, és az eredmények gyakorlatba való átültetése terén végzett életművéért, Dr. Mócsy János Kossuth- díjas akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt, élete munkásságáért, az állatorvosi belgyógyászatban, a hazai állatorvostudomány nemzetközi tekintélyének továbbfejlesztésében és az állatorvosképzésben elért eredményeiért, Dr. Szentágothai János Kossuth-díjas akadémikust, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem anatómiai intézete egyetemi tanárát, az ideg- rendszer funkcionális struktúra kutatáséban elért eredményeiért, Dr. Burgert Róbertét, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóját, Erdélyi Miklóst, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, Dr. Szabó Jenő állatorvost, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, Tóth János agrármérnököt, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, a hibrid- baromfi-tartás, az iparszerű baromfihús- és tojás termelés kialakításában, elterjesztésében, valamint a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztésében elért eredményeikért, Dr, Bajusz Sándort, a kémiai tudományok kandidátusát, a Gyógyszerkutató Intézet tudományos főmumkatar- sát, dr. Medzihradszky Kálmánt, a kémiai tudományok doktorát, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem egyetemi tanárát, dr. Kisfaludy Lajost, a kémiai tudományok kandidátusát, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár kutatólaboratóriuma vezetőjét, a mellékvesék működését serkentő emberi hormon (aeth) első szintézisének megvalósításáért. Ac Állami dij II. fokozatával tünteti ki Or. Barath Irént, az Országos Korányi Tbc Intézet nyugalmazott tudományos osztályvezető főorvosat, Dr. Bognár Józsefet, a MTA levelező tagját, a MTA afroázslal kutatóközpont igazgatólát, Bo- rovsiky Ambrust, a Dunai Vasmű vezérigazgatóját, dr. Vöszörményl Miklóst, az orvostudományok doktorát, az Országos Korányi Tbc Intézet igazgató főorvosát, ár. Cstkós-Nagy Béla államtitkárt, a közgazdaságtudományok doktorát, az Országos Anyag- és Arhlvatal elnökét, Csordás Tibort, a Tervezésfejlesztési és Tipustervezö Intézet Ybl-dijas épltészmémOk irodavezetőjét, Oergyal Albertet, az irodalomtudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt, dr. Hajdú Elemért, a műszaki tudományok kandidátusát, a Magyar Villamos Müvek nyugalmazott termelési igazgatóját, dr. Hajdú Gyulát, az állam- és Jogtudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt, dr. Hajdú Tibort, a történelmi tudományok kandidátusát, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársát, Holló Imrét, az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Gépgyár főmérnökét, dr. Imre l.ajost, a kémiai tudományok doktorát, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanárát, Kerpel Róbert okleveles gépészmérnököt, a Magyar Rádió és Televízió műszaki igazgatóját, Lőrincze Lajost, a nyelv- tudományok kandidátusát, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi intézete tudományos osztályvezetőjét, Nagy Elemért, a fizikai tudományok doktorát, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, dr. Péter Rózsát, a matemaltikai tudományok doktorát, az Egyetemi Számítóközpont Kossuth-díjas tudományos főmun- katársát, címzetes egyetemi tanárt, dr. Slmonovlts Istvánt, az orvostudományok kandidátusát, az országos vértranszfúziós szolgálat központi kutatóintézete főigazgatóját, Tőkel Ferencet, az irodalomtudományok doktorát, a MTA filozófiai intézete igazgatóját, Trencsényl-Waldapfel Imre akadémikust, az Eötvös' Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetmi tanárát, Gémes Pétert, a Tatabányai Szénbányák Xl/a. aknaüzeme csoportvezető frontmesterét, Ifi. Németh 'Józsefet, a Tatabányai Szénbányák Xl/a. aknaüzeme szakvezető vájárát, Ma est Józsefet, a Tatabányai Szénbányák Xl/a. aknaüzeme szakvezető vájárét, Szrogh Györgyöt, az Iparművészeti Főiskola Ybl-dijas tanárát, Ftnta Józsefet, a Lakóterv Ybl-díjas tervező építészét, Magyar Gézát, a Lakóterv Ybl-dijas tervező építészét, Salgótarján városközpont rekonstrukciójáért, Vermes Lászlónál, a Bőripari Vállalat lgazgatőfőmémökét, Vajda Györgyöt, a Bőripari Vállalat vezérigazgatóját, Barabás Bálintot, a Minőségi Cipőgyár vezérigazgatóját, dr. Kovács Istvánt, a mező- gazdasági tudományok kandidátusát, a MTA mezőgazdasági kutatóintézete tudományos osztályvezetőjét, dr. Berzsenyi J. Lászlót, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Keszthelyi Agrár- tudományi Főiskola nyugalmazott tudományos osztályvezetőjét, Bluest Imre agrármérnököt, a MTA mezőgazdasági kutatóintézete igazgatóhelyettesét, Csetneki András agrármérnököt, a MTA mező- gazdasági kutatóintézete tudományos munkatársát, dr. Fehér Károlyt, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetőjét, dr. Rajki Sándort, a biológiai tudományok doktorát, a MTA mezőgazdasági kutatóintézete Igazgatóját, Somlyó Ferencet, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága nyugalmazott főosztályvezetőjét, Ág Istvánt, a sasadi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökét. Takács Imrét, a sasadi tsz csúcsvezetőségi párttitkárát, Nyltral Mthálynét, a sasadi tsz főkönyvelőjét, Czinczok Györgyöt, a sasadi tsz elnökhelyettes főmezőgazdászát, Ball Zoltánt, a bata- székl Búzakalász Tsz elnökét. Maul Jánost, a bátaszéki Búzakalász Tsz főmezőgazdászát, Kállai Józsefet, a bátaszéki Búzakalász Tsz főkönyvelőjét, dr. Csibi Sándort, a műszaki tudományok kandidátusát, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főoszályve- zetőjét, Erdélyi Jánost, a műszaki tudományok kandidátusát, az Egyesült Izzó főkonstruktőrét, Battisztíg Györgyöt, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztályvezetőjét, dr. Mészáros Zoltán vegyészmérnököt, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára termelési főmérnökét, dr. Szentmiklósi Péter vegyész- mérnököt és gy igyszerészt. a Chinoin orvostudományi főosztálya vezetőjét. Az Állami díj III. fokozatával tünteti ki Bűzeik Kálmánt, a Diósgyőri Gépgyár szerelő lakatosát, Csiszár Bélát, a Derecske! Általános Iskola tanárát, megyei vezető szakfelügye-, löt, Fónay Tibort, a Tapolcai Járási Tanács VB művelődésügyi osztálya vezetőjét, dr. Gáspár Albertet, Vértes község körzeti orvosát, Hajnal Andrást, a matematikai tudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadémia tanszéki tudományos főmunkatársát, Jankovlch Nándort, a Győri Pamutszövő- ét Műbőrgyár igazgatóját, Kardos Györgyöt, a műszaki tudományok kandidátusát, a Magyar Kábelművelc műszaki főosztályvezetőjét, dr. Körössy Lászlót, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusát, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt geológusát, dr. Marschek Zoltánt, az Ajkai Tlmföldgyár és Alumi- niumkohó igazgatóját, Nagy G. Pált, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetőjét, Nyisztor Györgyöt, Elek község művelődési háza igazgatóját, Peterdl Edét, a Fővárosi Nevelőotthon (Bicske) Igazgatóját, Plrisi Jánosáét, a Szigetvári Általános Iskola tanítónőjét, vezető szakfelügyelőt, Reich Nándort, a Csepel Erőmű és Szolgáltató Üzemek villanyszerelőjét, Somogyi Miklóst, az Országos Gumiipari Vállalat hengerüzemi csoportvezetőjét, dr. Szalontai Barnabást, a nyírbátori Báthori István Múzum igazgatóját, Tóth Jánost, a MÁV műszaki fő- intőzéjét (Szombathely), Tóth Ferencet, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt dunántúli kutató- és feltárő üzem vezető fúrómesterét, Vad Jánost, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt nagyalföldi kutató- és feltáró üzem vezető fúrómesterét, Fartel Mihályt, Nagy Józsefet, Németh Tibort, az Agárdi Állami Gazdaság traktorosait, Krekács Lászlót, a dánszentmiklósl Micsurin Tsz brigádvezetőjét. K. Forczek Jánost, a dánszentmiklósl Micsurin Tsz tagját, Vllling Ferencet, a dán- szentmlklósl Micsurin Tsz tagját, Széli Imrénét, Békést Lajosáét, Longa Józsefnét és Szóke Bélánét, u Szegedi Konzervgyár betanított munkásait, a Budapesti Harisnyagyár ,,Felszabadulás" szocialista brigádjának tagjait: Suszt Vilmosáét, Eperjest Pálnét, Kiss Györgynét, Németh Lászlónét. Ser rényl Balázsnét, Tasnádi János- nét. Watzinger Edénét, Takács Károlynét, Túróczl Ttbornét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért kiemelkedő kulturális, művészeti eredményeik, valamint a művészetekkel összefüggő tudományos és oktatói tevékenység elismeréséül a Kossuth-díj I. fokozatával tünteti ki Bernáth Aurél, Kossuth- díjas festőművészt, a Képző- művészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, életművéért, különösen a falképfestés területén készült utóbbi alkotásaiért, Fóbri Zoltán kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes művészét, a magyar és az egyetemes film- művészetet gazdagító, mélyen humanista alkotásaiért, Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas írót egész életművéért, különösen j a „Fekete-fehér” című verses és a „Charon ladikján” című esszékötetéért. A Kossuth-díj II. fokozatával tünteti ki Főnyi Géza, háromszoros Mun- kácsy-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népközórsasóg Kiváló és Érdemes Művészét. Házy Erzsébetet, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művészét, a Magyar Állami Operaház Lisztdíjas magánénekesét, Koródi Andrást, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Magyar Állami Operaház kétszeres Lisztdíjas karmesterét, Marton Endre Kossuth-díj ast, a Magyar Népköz- társaság Kiváló és Érdemes Művészét, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas főrendezőjét, Pándi Pált, az irodalomtudományok kandidátusát, József Attila-díjas írót és kritikust,/ Weöres Sándor költőt és műfordítót. A Kossuth-díj III. fokozatával tünteti ki Kálmán Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Nemzeti Színház kétszeres Jászai Mari-díjas színművészét, Kiss István kétszeres Mun- kácsy-díjas szobrászművészt, Korács Andrást, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művészét, kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendezőt, Szécsényi Ferencet, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Magyar Filmgyártó Vállalat kétszeres Balázs Béla- díjas filmoperatőrét, Szinetár Miklóst, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, a Magyar Rádió és Televízió kétszeres Já-. szai Mari-díjas főrendezőjét, Vámos Lászlót, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művészét. a Madách Színház kétszeres Jászai Mari-díjas rendezőjét, a Fővárosi Operettszínház főrendezőjét, a Bartók vonósnégyes tagjait: Korn- lós Péter hegedűművészt, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas hangversenymesterét, Devich Sándor hegedűművészt, a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagját, Németh Géza brácsaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari szólamvezetőjét, Botvay Károly gordonkaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari tagját, A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Magyarország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül „A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze” címmel tünteti ki Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Bessenyei Ferencet, a Nemzeti Színház Kossuth-dijas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Bortnyik Sándor Mun- kácsy-dljas festőművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Deák Sándort, a Vígszínház Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Horváth Ferencet, a Madách Színház Jászal-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Istók János szobrászművészt, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művészét, Jámbor Lászlót, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Kállai Ferencet, a Nemzeti Színház színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főigazgatóját. Molnár Antal Kossuth-díjas zeneművészt, Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrászművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, Tátrai Vilmos KoBSuth-dlJas, hegedűművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét. „A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze” címmel tünteti ki Adám Ottó, a Madách Színház Kossuth-díjas főrendezőjét, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, Ágay Karolát, a Magyar Állami Opera- ház Liszt-díjas magánénekesét, Berek Katit, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét, Békés Andrást, a Magyar Állami Öpéra- ház Erkel-díjas rendezőjét, Eck Imre Liszt-díjas koreográfust, a pécsi Nemzeti Színház balettkarának művészeti vezetőjét, Fónay Mártát, a Fővárosi Operettszínház Jászai-díjas színművészét, Gulyás György Liszt-díjas karnagyot, » Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozata tanszék- vezető tanárát, Herskó János Balázs Béla-díjas filmrendezőt, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, Homm Pált, a Fővárosi Operettszínház színművészét, Jancsó Miklós Balázs Béla-díjas filmrendezőt, Já~ noky Sándort, a kecskeméti Katona József Színház Jászai-díjas színművészét, Kazimir Károlyt, a Thália Színház Kossuth-díjas főrendezőjét, Makk Károly Balázs Béla-díjas filmrendezőt, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanárát, Marisa István Munkácsy- díjas szobrászművészt, Martyn Ferenc Munkácsy-díjas festőművészt, Raszler Károly Munkácsy- díjas grafikusművészt, a Képző- művészeti Főiskola docensét, Révész György Balázs Béla-díjas filmrendezőt, Sinkovits Imrét, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművészét, Szirtes Ádámot, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét, Vilt Tibor Munkácsy- díjas szobrászművészt, Zsurzs Évát, a Magyar Televízió Jászai- díjas rendezőjét. Fock .lenő, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke (fyarapodó falvak liiiÉSWt*» Az elmúlt 25 évben az egykori hangya szövetkezeteket felváltotta az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek korszerű üzlethálózata. Képünkön: a három éve épült mátraszollősi élelmiszer vegyesbolt Fotóscuok Fény és megvilágítás A filmek érzékenysége szoros összefüggésben van a fény »bűnével és minőségével. Hogy ezer a területen tisztán lássunk, feltétlenül tudnunk kell, hogy a különböző fényforrások különböző természetű fényt adnak. A fehér fény — mint tudjuk — összetett fény. A szivárvány színeiből tevődik össze. A filmek brómezüst rétege legkisebb mértékben a vörös, legnagyobb mértékben a kék és ibolya színű sugarak hatnak. A napsugarakban a reggeli és késő délutáni órákban túlteng a vörös szín, viszont a déli órákban a kék az uralkodó. Ezért más az exponálási idő a déli órákban, mint reggel, vagy késő délután. A déli világításnál ezenfelül óriási a fónyellenitét a megvilágított és árnyékos részek között. Keménynek nevezzük est a vilá„ gátásit. Ez a keménység egyrészt kellemetlen, mert durva képeket eredményez, másrészt hasznos is lehet, ha tudatosan ka tudjuk használni képalkotó hatását. A fénysugarak tulajdonképpen elektromágneses hullámok, színenként különböző hullámhosszal. A vörös sugarak hullámhossza a legnagyobb, a kék és ibolya sugaraké a legkisebb. A rövidebb hullámhosszú sugarak alkalmasabbak arra, hogy a film brómezüst rétegében megindítsák a brómezüst kiválasztását. (A kiivóit szíinezüst igen finom eloszlása miatt fekete). Ez eredményezi a képet, die csak az előhívás következtében lesz ez a kiválás olyan mértékű, hogy láthatóvá válik. [Az ibolyántúli sugarakat ezért is nevezik vegyi (ultraibolya) sugaraknak, mert vegyi hatásuk igen nagy.] Nem jelenti ez azt, hogy a vörösön inneni (infravörös) sugarak nem hatnak a filmre. Hatnak, de egészen más mértékben, mint a látható fények. Hiszen az infravörös fényképezésnek valóságos csodái vannak. Átláthatatlan ködön, felhőn keresztül, sötétben is lehetőié teszi a fényképezést, erre a célra készített filmek segítségével. Körmendi Károly NÓGRÁD - 1970. április 2.. CslifürtiSIl I
