Nógrád. 1970. április (26. évfolyam. 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Siseo ci^iii me»v «foi'dáníába Joseph Sisco, amerikai kül­ügyi államtitkár a jordániai fővárosban lezajlott Amerika- eignes tüntetésekre való hi­vatkozással lemondta tervezett a nmani látogatását —, jelen­tette be csütörtökön este a wa­shingtoni külügyminisztérium. (AFP) Átadták a Lenisi-emlékközpontot Csütörtökön Uljanovszk- ban ünnepélyesen átadták rendeltetésének a Lenin- centenárium alkalmából lé­tesített Lenin-emlékközpon- tot. A Volga partján, ahon­nan nagyszerű kilátás nyí­lik, oszlopokon emelkedik Ma várják vissza az Apollo—13 utasait (Folytatás az 1. oldalról.) hajtani. Houston­ban közölték, hogy a holdikomp haj­tóművével szük­ség esetéin további korrekció is vég­rehajtható lesz. A i ái az, hogy az Apolilo—13 űrka­binja megfelelő szögben érjen az atmoszféra felső rétegeihez. Ha a szög túl lapos, az űrhajó mintegy visszaverődik ezekről a rétegeké rőL s kacsázó kő­höz hasonlóan „visszaugrik” a világűrbe. Ha vi­szont túlzottan meredek szögben hatol be a légikör­be altkor „átfú­ródik” az atmosz­férán. i/'MM JAI Ű; JAPAN • ijt I im I ■ ír. .... IVuttvay vk «.in, ' "A': ' •.. ‘mu'4 föd jam ^ fi . •**' .......... N .ii. l-llllMM! \'V ■11^'lUá ,»,alil‘.k|||a i ,k « ' - wnIhmJ* "w “ 11..... 11 111 ö \ *r >$ AlA M v.) f>l" X >£ A UJ ^ -í -i V3 í őfcUANDyjí SMiÓltM szk.-* " Ö ™ ' „ f. ; idiPj 'A HjvSzK tq7 IB3ÜI I ( Aj A|*!l«V|.<l vö-IMk I Térképünk az Apollo—13 eredetileg terve­zett. illetve péntekre várható leszállási körzeteit ábrázolja a Csendes-óceánon (MTI—KS) Magyar idő szerint csütör­tökön 14J3 órakor az Apók lo—13 Földünktől 230 977 kilo­méterre volt és egyre gyor­sulva órámként 5717 kilcxmé- Cemes sebességgel szágult a Föld felé. Csütörtökön újabb zavar mutatkozott. Az Apollo—13 űrhajósai jelentették, hogy a holdikomp egyik héliiumtariá- 1 várnak szelepe kinyílott és a himteteri kiáramló gáz az űr­hajót tengelye körüli forgó­mozgásba hozta, Az Apollo— 13 kétpercenkénit fordul meg tengelye körül. Ennek követ­keztében kétpercenkénit rövid időre megszakad a rádáóösz- *aeköttetés. mivel az Apollo— 13 antennája az űrhajó ár­nyékába kerül. A földi Irányítőközpont csü­törtökön délben közölte az űr­hajósokkal, hogy Samoa szigetétől délire a Csendes­óceán térségiében a leszölMura kiszemelt tengerrésizen a hur- rikánveszély elmúlt, a leszál­lás időpontjában eléggé jó idő várható, csupán a felhőzet lesz igen alacsonyan. Hamisítómban bejelentették, hogy a Föld légkörének eléré­se előtt ismét módosítaná kell az Apollo—13 pályáját. Az újabb manővert pénteken hajtják végre, 5 órával az­előtt, hogy az űrhajó a Föld légkörébe hatol. A pályamó­dosítás után fél órával levá­lasztják az űrhajó műszer­részlegét, majd a légkörbe behatolás előtt egy órával a holdkomport kapcsolják le. Houstonban egyébként kö­zölték, hogy az Apollo—13 péntekien, kötep-európai idő szerint 18.53 órakor hatol a Föld légkörébe, és 19.07 óra­kor ereszkedik le a Csenries- óoeárnm. Hanoiból érkezett a tragi­kus hír, csütörtökön elhúnyt Váci Mihály, Kossuth-díjas költő, aki a magyar kulturális delegáció tagjaként tartózko­dott Vietnamban. Negyvenhat eves volt, országgyűlési kép­viselő, az „Űj Írás” szerkesz­tője. Váci Mihályt a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa, a Művelődésügyi Minisz­térium és a Magyar Írók Szö­vetsége saját halottjának te­kinti. A magyar irodalom kiváló személyiségétől Hanoiban pénteken vesznek búcsút gyászszertartáson a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya Kulturális Kapcso­latok Bizottsága és a hanoi magyar nagvkövetség vezetői es munkatársai. Intézkedés történt a költő holttestének hazaszállításáról. Március 26-án érkezett a VDK fővárosába a magyar delegációval Váci Mihály, s hirtelen megbetegedett. Azon­nal kórházba szállították, ahol megállapították, hogy várat­lanul fellépett magas vérnyo­mása következtében agyvér­zés érte. A vietnami orvosok mindent elkövettek meggyó- gyításáért, biztosították szá­mára a szükséges kezelést. Három nap múlva visszanyer­te eszméletét, és állapotában átmeneti javulás követke­zett be. Április 7-én azonban vérnyomása ismét felszökött, és újabb agyvérzést kapott. Többé nem nyerte vissza ön­tudatát. Az orvosok megfeszí­tett munkája, több órás küz­delme sem tudta megmenteni Váci Mihály életét. Nyíregyházán született a költő, 1924-ben. Apja vasúti munkás volt. Tanítóképzőben végezte tanulmányait, s az­tán éveken át tanyai pedagó­gusként működött. Volt kol­légiumvezető, megyei, tanácsi előadó. 1950-től az akkori Köz- oktatásügyi Minisztériumban, majd a Tankönyvkiadónál dol­gozott. 1960-ban az Elet és Irodalom munkatársa lett. 1961-től az Üj írás szerkesztő- bizottságának tagja, később a folyóirat szerkesztője. Sza­bolcs megyében kapta 1963 óta betöltött országgyűlési képviselői megbízatását. Tollával, alkotói munkássá­gával politikus költővé, pár­tos közéleti alakjává, vált a mai magyar irodalomnak. El­ső verseivel 1955-ben jelent­kezett, ugyanekkor adta köz­re „Ereszalja” című debütáló kötetéi is. Az 1962-ben kapott József Attila-dí) után a szo­cialista magyar irodalom te­rén kifejtett tevékenységéért 1965-ben tüntették ki Kossuth- díjja l. NÓGRÁD — 1970. április 17., péntek egy fehér márványépület: a szovjet állam és a kommu­nista párt megalapítójának pompás emlékműve. Az ünnepségen részt veti Leonyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának fő­titkára. A megjelentek előtt mondott beszédében kijelen­tette: „A lenini eszmék vilá­gítják meg az egész emberi­ség útját az újabb győzel­mek, az újabb történelmi tettek, a kizsákmányolás és az elnyomás teljes megszün­tetése, a szocializmus ügyé­nek világgyőzelme felé. A szovjet dolgozók bol­dogok és büszkék amiatt, hogy Lenin tanítása nem­csak országunkban, a leni- nizmus hazájában diadal­maskodik, hanem sikeresen megvalósul a szocialista test­vérországokban is. Lenin ta­nítása a nemzetközi mun­kásosztály és a kommunista világmozgalom zászlaja lett, A népek nemzeti felszabadí­tó mozgalmának hatalmas ideológiai erejévé vált.” Brezsnyev szívélyesen üd­vözölte a különböző orszá­gok dolgozóinak képviseleté­ben az ünnepségen megje­lent küldöttségeket — „újabb sikerekét, újabb győzelmeket kívánunk önök­nek, kedves barátaink és küzdőtársaink, dicsőséges harcukban” — mondotta. Az emlékközpont már ványpalotájának udvarán Brezsnyev , elültetett egy nyírfácskát, az orosz föld szimbólumát. (MTI) Tizennyolc delegáció Moszkvában AzSZKP Központi Bizottsá­gának meghívására a Lenin- centenárium ünnepségeire ér­keznek Moszkvába a kommu­nista és munkáspártok, a bal­oldali szocialista és nemzeti demokrata pártok és szerve­zetek küldöttségei. Eddig 18 párt és szervezet küldöttsége érkezett meg. A vendégeket az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének felelős mun. ka társai fogadják. Moszkvába megérkeztek ed­dig az alábbi küldöttségek: az Argentin Kommunista Párt küldöttsége, Arnedo Alvarez főtitkárral az élen; Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának küldöttsége az alábbi összetételben: Bert Ra- melson, a politikai bizottság tagja és David Bowman, a végrehajtó bizottság tagja; A Venezuelai Kommunista Párt küldöttsége: Jesus Faria, a párt főtitkára és Alcides Rodriguez, a politikai bizott­ság póttagja; A Guatemalái Munkapárt küldöttsége; Németország Kommunista Pártjának küldöttsége: Max Reimann. a központi bizott­ság első titkára és Erich Glüc. kauf, a politikai bizottság tag-, ja. A Hondurasi Kommunista Párt küldöttsége, élén Mario Mo rales-szel, a központi bi­zottság első titkárával; A Dán Kommunista Párt küldöttsége: Knud Jespereen, a párt elnöke, Willy Fuglsang, a végrehajtó bizottság tagja és Margit Hansen, a központi bi­zottság tagja; Az Indiai Kommunista Pár! küldöttsége: S. A. Dangenak, a párt országos tanácsa elnö­kének vezetésével; döttsége: Ruben Sousa főtitkár vezetésével; A Perui Kommunista Párt küldöttsége: Jorge del Pradó- nak, a központi bizottság fő­titkárának a vezetésével; A Francia Kommunista Párt küldöttsége az alábbi összeté­telben: Jacquég Duclos, a po­litikai bizottság tagja, Made­leine Vincent, a politikai bi­zottság póttagja, Pierre Ju- quin, a központi bizottság tag­ja, Lucián Mathey, a közpon­ti bizottság tagja és Flori- raond Borte, a párt veterán harcosa; A Chilei Kommunista Párt küldöttsége: Orlando Millas, a politikai bizottság tagja, és Elian Aumada, a központi bi­zottság tagja; A Svéd Baloldali Párt — Kommunisták — küldöttsége: Gösta Johansson és Nils Bemdtson, a végrehajtó bi­zottság tagja; A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldött­Az Afrikai Nemzeti Kong­resszuspárt (dél-afrikai) kül­döttsége; A Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb For­radalmi Tanácsának küldött­sége. (MTI) Peking alkuja Kínára is veszélyes Emszt Genri neves szovjet publicista, a Lityeratumaja Gazeta legújabb számában behatóan elemzi a kínai kül­politika előtt álló két utat. Az egyik út, a józan észnek a vllágszocializmus és a kínai nép alapvető érdekeinek megfe­lelően az lenne, ha Kína bekapcsolódna a szocialista közös­ségbe, szoros együttműködést valósítana meg a Szovjetunió­val és a szocialista országokkal A másik út, a kínai politi­ka dzasinglszkáni útja a kockázatos kalandokba bocsátkozás, reális lehetőségek és a létező erőviszonyok semmibe vevése, megmaradás a nyomor és az elmaradottság mellett. A szovjet publicista a továbbiakban szemügyre veszi azokat a nyugati elképzeléseket, melyek szerint a maoista Kínának tekintet nélkül, elmaradottságára és viszonylagos gyengeségére, vannak reális lehetőségei arra, hogy megvaló­sítsa messzemenő nagyhatalmi terveit. Az elképzelések sze­rint Kína összjátékot folytatna az imperialista hatalmakkal, szem előtt tartva azt a végcélt, hogy hátbatámadja a Szov­jetuniót és a szocialista országokat. A cikk a továbbiakban felteszi a kérdést: mit nyerne Kína, ha rálépne az amerikai imperializmussal szőtt össze­esküvés útjára. Ebben a kártyapartiban nemcsak a többiek ellen, hanem a saját partner ellen is menne a játék, s a duó­ban az csalna könnyebben, akinek kezében a legjobb lapok vannak. Ez pedig az Egyesült Államok lenne, amelynek több anyagi ereje és nagyobb tapasztalata van a nemzetközi játsz­mában, mint Kínának. Konkréten szólva, Peking alkuja az Egyesült Államok­kal csak a következőképpen festhetne: Kína, amely már mindent megtett Vietnam védelmezői imperialistaellenes frontjának megbontására, így vagy úgy, végérvényesen el­árulná ezt az országot. Ez lényegében elárulása lenne az egész nemzeti felszabadító mozgalomnak Ázsiában és va­lószínűleg Latin-Amerikában is. Washington kevesebbel aligha érné be. Ez azonban az amerikai árnak csupán egy része lenne. Kínának az Egyesült Államokkal való összeesküvése a Szov­jetunió ellen irányulna Minden jel arra vall, Pekingben ko­molyan számítanak arra, • hogy a Szovjetunió elleni háború esetén, amelyet a kínai fővárosban oly hőn várnak, és nagy hangon bejósolnak, a háború az Egyesült Államok számlá­jára folyna. A szovjet publicista naiv Machiavelli tanívá- nyoknak nevezi a maoistákat ezekért a képzelgésekért, s rá­mutat arra, hogy a dolog pontosan fordítva lenne. A Szov­jetunió elleni „egyeztetett” agresszió esetében az Atlanti- óceánon túli héják a háború fő terhét Kínára szándékozzák hárítani, arra az országra, amely határos Szovjetunióval, és óriási embertartalékokkal rendelkezik. Mint a szovjet lap megjegyzi: az a mondás járja, hogy a maoisták „magával az ördöggel is” szövetkeznek, ha segí­ti őket nagyhatalmi terveik megvalósításában. Az ördög azonban — figyelmeztet a szovjet publicista — ravaszabb azoknál, aikik készek eladni neki a lelkűket. Az ördöggel való cimborálást rendszerint nagyon drágán kell megfizet­ni. Kína amerikai imperialistákkal való szovjetellenes össze­esküvése nemcsak a szocializmus, a világforradalmi folya­mat példátlan elárulása lenne, hanem szörnyű csapás ma­gára Kínára nézve is. Ezután Emszt Genri sorra veszi a kínai machiavellisták „nagy” szovjetellenes stratégiájának további „lehetőségeit’ . A nyugatnémet militaristák pontosan ugyanúgy tekintenek Kínára mint az amerikaiak. Ügy vélik, hogy a Szovjetunió megtámadása esetén a fő frontot Ázsiában kellene megnyit­ni. Hitler örökösei számára ez rendkívül vonzó lenne. Kína számára viszont szakadékba ugrást jelentene. A „Peking—Tokió” tengely összekovácsolására vonat­kozó számításokat a szovjet publicista délibábnak minősiti, s rámutat, hogy a valóság: a Tokió—Washington tengely. Bárhogyan is nézzük: a Kínai Népköztársaságot, csak úgy, mint korábban is, a Csendes-óceán felől fenyegetik a2 állig felfegyverzett amerikai—japán tömb, a tajvani és dél­koreai csatlósok, délkelet felől pedig az olyan vazallusok és fél- vazallusok, mint Dél-Vietnam, Thaiföld, Laosz és most Kam­bodzsa is. A gondolkodó kínaiaknak, köztük a józan eszüket megőrző politikusoknak, érdemes lenne elmélkedni efölött — állapítja meg a Lityeratumaja Gazeta cikke. (MTI) A Luxemburgi Kommunista Párt küldöttsége, élén Domi­nique Urbamyval, a párt elnö­kével; Az Üj-zélandi Szocialista Egységpárt küldöttsége: Alex Dremnannak, a párt országos elnökének vezetésével; A Panamai Néppárt kül­Hazaérkezetl a békevonal Tegnap a kora esti órákban hazaérkezett Salgótarjánba az u békevonat, amelyik V. I. Le­nin születésének 100. évfordu­lója tiszteletére megyénkből kétszáznyolcvan utast szállí­tott a Szovjetunióba. A centenáriumi különvonat utasai a Szovjetunió több vá­rosát, köztük Moszkvát is meg­tekintették. I meghalt Veres Péter j Elment a magyar falu legendás embere, a gyepsoriak hűséges szószólója, a mai magyar irodalom élvonalbeli mestere, életének het­vennégy edik évében elhunyt Veres Péter. Ha valaki egy távoli kontinensen csak az ő sorsát, az ő műveit ismerné a magyar haza tízmillió lakosának életéből, gondolataiból, az tisztán és árnyaltan látná a XX. század honi küzdő parasztságának történelmi útját és hely­zetét. Veres Péter a komor társadalmi szélső­ségek világában született. Balmazújváros hiába épült a roppant tágasságú Hortobágy peremé­re, a kétkezi ember ott is gyötrőn szegény volt. Veres Péternek is már a negyedik elemi után munkába kellett állnia. Gorkijian hányatott ifjúsága során volt kiskondás, gulyásbojtár, napszámos, dolgozott a vasútnál pályamun­kásként, aratónak szegődött a Semsey-ura- dalomba... és fiatalon megismerte a proleta­riátus igazának Marx által megfogalmazott igéit. A szociáldemokrata párt balmazújváro­si földmunkás szervezetének tagjaként került közel a szocializmus elméletéhez. Az ott megismert gondolatok és saját életének lá­zitó tanulságai késztették arra, hogy azok so­rába álljon, akik vállalták a harcot a ma­gyar feudalizmus ellen. Már a Tanácsköztársaság Idején jószívvel és minden erejével, tehetségével vállalta a forradalmi közösség szolgálatát. Tagja lett a helyi földosztó bizottságnak, direktóriumnak, munkástanácsnak. A reakció ezért előbb más­fél éves romániai internálással, majd midőn onnan kiszabadult és hazatért, egyévi börtön­nel sújtotta. Aligha volt még egy magyar író a két vi­lágháború közötti Magyarországon, aki a Ve­res Péterhez hasonló társadalom alatti hely­zetben. az önművelés és önkifejezés hasonló eredményeit érte volna el. Népes család el­tartásának gondjával a vállán, csendőröktől, bíróságoktól zaklatott parasztemberként is országos figyelmet keltő íróvá és közéleti em­berré emelkedett. Az Alföld parasztsága, a Számadás és a Gyepsor című könyvei széle» körben ismertté tették Veres Péter nevét Veszélyes ellenfelükre ismertek benne a ha­talom emberei — a tollal és az élő szóval egy­aránt pompásan bánó harcostársra a Márciusi Front vezetői. Hazánk felszabadulása szinte népmese! for­dulatot hozott az egykori balmazújvárosi sze­gényparaszt életébe is. Az országos földbirtok­rendező tanács elnökeként ő Irányíthatta az általa annak idején oly merészen támadott nagybirtokrendszer szétzúzását. Elnöke volt a falusi szegénység egy részét magába ölelő Nemzeti Parasztpártnak, tagja az országgyű­lésnek, miniszteri posztokat töltött be, az Író­szövetség elnökévé választották. Az új Ma­gyarország közéletének egyik legtevékenyebb vezető személyisége volt. Az állami szolgálatból visszavonulva nép- irői-közirói tevékenysége még színesebbé, szélesebb arányúvá lett, mint amilyen negyve­nes éveiben volt. A Próbatétel, a Pályamun­kások, az Almaskert és főként a Balogh csa­lád története című trilógiája a szocialista ma­gyar irodalom nagyhatású dokumentuma. Veres Péter szinte halála napjáig szívósan művelte önmagát. Elemi vitatkozó ereje, em­beri tisztessége, széles látóköre, még bírálói­ból is tiszteletet váltott ki. Személyében tisz­ta tollú írót, kipróbált hűségű és tehetségű közéleti férfit és gondolkodót, felejthetetlenül puritán embert gyászol az ország. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom