Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
ITVÉNY XII Fejlesztési gondok Napközi otthoni hálózatunk helyzete Ez a felvétel repülőgépről készült. Olyan új létesítmény látható rajta, amely százezreknek szerez örömet, pihenést, gyógyulást. Közelében a főváros, sőt Közép-Európa leghosszabb hídja áll. s egy új lakótelep, amely ízléses, sikerült házairól ismert. Kérdésünk: Mit kapott lencsevégre a repülőgépen utazó fotóriporter, és melyik új híd áll a közelben? Tv-előzetes A komédiás (kedd, 20.20). .Magyarul beszélő angol film, ■lohn Osborne drámájából- A alakítja (Básti Lajos), két segédjét Lucas-t és Lapointe-t Ewen Solon (Szabó Ottó), és Newille Jason (Sinkó László). A történet ezúttal úgy indul, hogy egy előkelőén és visszavonultan élő öreg hölgy házáéppen az a központi problé- lághírü regényalakjának ka- mája a műnek, ami homá- landjait 39 részben, 3 év alatt lyos — s a Kennedy- tervezi sugározni a televízió, filmet 1957-ben Tony Richard- gyilkosságban homályos pont Mivel most még a sorozatban son rendezte, csakúgy, mint A ugyancsak sok akad —, az igencsak az elején tartunk, még komédiások színpadi bemutató- írók az ismert tények és ősz- elég sok felderítendő rejtély ját. Egy évvel ezt megelőzően szefüggések alapján egészítet- áll Maigret felügyelő előtt, már filmre vitte Osborne Dü- ték ki a történetet. Épp ezért amit módunk lesz végigizgul- höngő ifjúság című művét is, volt szükség arra, hogy meg- ni. A felügyelőt Rupert Davies azt, ami az író számára a vi- változtassák a neveket, a hely- lághírnevet hozta meg. Igen színt, ám megtartva a leg- rangos a szereplőgárda: Lau- döntőbb tényezőket, így Dal- rence Oliwiér, Joan Blowright, last, Oswaldot stb. Jim Gar- Brenda de Benzie és Allan rison New Orleans-i kerületi Bates. Magyar hangok: Básti ügyész alakjáról mintázták a Lajos, Mécs Károly, Dalos film főszereplőjét: John Gar- Szilvia, Vajai Erzsi. A Dühön- risont (Sinkovits Imre alakít- ban mérgezés következtében gő ifjúságban Osborne annak ja), a valóságos Clay-Show-ból meghal egy szolgálólány, s a a véleményének adott hangot, pedig Clay Blow lett. A fii- család a presztízs megóvása hogy nincs jó ügy a világon, met Keleti Márton rendezte. érdekében felkéri Malgret-t amiért 1-hetne lelkesedni, s ez az ügy kiderítésére. Igen gyaA komédiás-ra is illik, az élté- Az öregr hölgy (vasárnap, nús körülmény, hogy a szolgáló rés csupán abban van, hogy 20.20). A Maigret felügyelő cí- attól a gyógyszertől halt meg, ebben a drámában színész- mű angol filmsorozat legújabb amit az öreg hölgynek kellett problémaként jelentkezik az darabja. George Simenon vi- volna bevennie... ellenvélemény az egész állam________________________________________________________ r gzon elleni állásfoglalás, az elkeseredett lázadó hangvétel. Az író a musichall típusú színjátszás hanyatlása révén mutat rá társadalmi problémákra: a cselekményben a főszereplő, lezüllése folytán, már nem képes értelmes művészként alkotni, s ebben nemcsak saját tehetségének hanyatlása a bűnös. ..ETESEN NAPKÖZIT KÉRNEK. .., jogos a kérés, segítsenek az illetékesek” — írja a NÓGRÁD. Az etesí szülőik és nevelők kérése valóban jogos. De az Ilyen és talán ennél is jogosultabb igények a salgótarjáni járásban ma már tömegesen jelentkeznek. Etes-Amálián kívül csak. néhány községet említek. ahol hasonlóan nagy szükség van napközi otthonra, így: Ka- rancskeszá. Karancslapujtő, Zagyvaróna, Homokterenye, Rákóczd-telep, Mátranovák, Mátramindsizent, Dorogháza, N-agybárkány, Mátravere- bély, Sós. hart van st.b. községekben. Továbbfejlesztést kér Somoskőújfalu, Kisterenye, Nagy bé tony. Egy-egy napközi létesítése, és fenntartása sok gonddal jár. Szükség van konyhára, ebédlőre, csoportszobákra és egyéb helyiségekre, konyhai személyzetre, újabb pedagógusokra, és újabb pedagóguslakásokra. Ezeknek a dolgozóknak a fizetését elő kell teremteni. Egyetlen napközis csoport fenntartására bérjellegű kiadások nélkül minimálisan évi 120 ezer forintot kell előirányozni az állami költségvetésben. A napközi nem olcsó intézmény. A dob gozók reáljövedelmében — az egészségügyi, iskolai, óvodai, kollégiumi stb. ellátás mellett — a napközi otthoni ellátás már ma is jelentős tétellel szerepel. Magyarországon jelenleg közel kétezer általános iskolában működik napközi otthon, a napközis csoportok száma csaknem hatezer. Napközi otthoni elhelyezésben részesül összes általános iskolásainknak 17,3%-a. Napközi otthoni hálózatunkat igen rövfü idő alatt, a felszabadulás utáni években csaknem a semmiből hoztuk létre. Nem vitás, hogy napköm otthoni hálózatunk mind pedagógiai hatásfoka, tárgyi és személyi ellátottsága, mind a mennyiségi növekedés terén olykor jogos kritika tárgya. A továbbfejlesztés szükségességét kormányzatunk is világosan látja, A Művelődésügyi Minisztérium a IV. ötéves terv időszakában 23 százalékra kívánja növelni a napközi otthoni ellátottság országos szintjét. Ez igen figyelemre méltó növekedést jelent, és ez a program feltétlenül reális, ha ezt az utóbbi tíz év fejlesztési eredményeihez mérjük. (1960-ban 6,7 százalékos, 1965-ben 12 százalékos, 1969-ben 17,3 szzózalékos az ellátottság szintje.) FELMERÜL A KÉRDÉS: vajon az országos fejlesztési programból milyen arányban részesedik majd Nógrád megye? Vajon sikerül-e felzárkóznunk ezen a téren az országos szinthez? Mert jelenleg az országos 17,3 százalékhoz képest a megye átlagos ellátottsági szintje csak 13 százalékos, a salgótarjáni járásé pedig csupán 7,9 százalékos. Ez a szembetűnő aránytalanság már ma is. de a közeli években még inkább tarthatatlan. Ha a fővárosban — ahol a napközis ellátottság 30 százalékos — szóvá teszik, hogy szűkös a napközi otthonok befogadóképessége, akkor itt, Nógrád' megyében is indokolt elgondolkodni az arányokon: Budapest 30, az országos átlag 17,3, a megyei átlag 13, a salgótarjáni járás átlaga 7,9 százalék! A járás 50 iskolája közül csak négyben van napközi otthon: Somoskőújfalun, Kis- terenyén, Nagybátonyban és Za baron. Ezekben a zsúfoltság miatt eredményes nevelőmunka alig tud kibontakozni. A JÁRÁS ipari és foglalkoztatottsági struktúrájának átalakulása erőteljesen követeli az általános iskolai napközi otthonok továbbfejlesztését, újak szervezését. A nők foglalkoztatottságának növekedése arányában növekszik a napközi otthonok iránti igény is. A bányászat visszafejlesztése előtt ilyen igény alig volt. A járásban óvodákat és iskolai napközi otthonokat kellett megszüntetni elnéptelenedés miatt. Többek között Etes- Amálián is be kellett zárni az óvodát, mert a szülők nem vitték óvodába gyermekeiket. Ezért van az, hogy jelenleg csak 4 napközi otthon működik a járás területén. De a bányászat visszafejlesztése ezen a téren is új helyzetet teremtett. Most és a közeljövőben fokozottan figyelembe kell venni, hogy a napközi otthoni ellátottság és a járás ipari szerkezetében bekövetkezett változások között ösz- szefüggés van. Köztudott, hogy a Jánosak- nai Fehémeműgyárban nagy számban foglalkoztatnak Heves megyéből toborzott dolgozó nőket, mivel a környező községek a gyár munkaerőszükségletét nem képesek kielégíteni. Vajon mennyiben járul hozzá ehhez az a körülmény, hogy Jánosakma térségében egyetlen községben sincs általános iskolai napközi otthon? Nagybátonyban már most 58 általános iskolai tanuló felvételét kellett megtagadni a napközi otthon, zsúfoltsága miatt. Ugyanitt a FÜTÖBER és a Harisnyagyár több száz dolgozó nő munkába állítását tervezi. Ha nem tudunk a napközi otthonok fejlesztésében előbbre lépni, előfordulhat, hogy itt is mindkét üzemnek más megyékből kell majd dolgozókat verbuválná, ha termelni akarnak. A NAPKÖZI OTTHONI HÁLÓZAT továbbfejlesztése elsősorban persze közoktatás- politikai, pedagógiai probléma. Számunkra a napközi otthon pedagógiai funkciója sem másodlagos. A céltudatos, tervszerű nevelőhatás kiterjesztése az ifjúság minél nagyobb tömegeire, a hátrányos helyzetű kétkezi dolgozók gyermekeinek tanulmányi megsegítése ma közoktatáspolitikánk központjában álL A napközi otthon ezeknek a feladatoknak megoldásához nagy mértékben hozzá tud járulni — ha van. Ezért is kötelességünk odafigyelni az etesi, a nagybátonyi és más szülők igényeire. Tudjuk, nem lehet a gondokat máról holnapra gyökeresen megoldani, de enyhíteni szükséges! Napközi otthonok létesítésében nemcsak a járás, a megye és a minisztérium illetékes. A községeknek, az érdekelt üzemeknek, tsz-éknek is fontolóra kell venni, hogy ők mivel járulhatnak hozzá napközi otthonok szervezéséhez. Bizonyára nem tévedek, ha azt állítom; az a község kap elsősorban napközi otthont majd a IV. ötéves tervben is, ahol működésének alapvető tárgyi feltételeit helyű erőből Oldják meg. Kiss István Beszédtéma (csütörtök, 18.30.) Az irodalmi művek filmadaptációja. A műsor elsősorban Révész György új filmje, az „Utazás a koponyám körül” című Karinthy-regényváltozat révén igyekszik hozzászólni ahhoz a nehéz vállalkozáshoz, amely egy irodalmi mű filmre vitelekor vetődik fel. A film sohasem képes a teljes regényt „hozni” egyrészt terjedelmi okokból, másrészt pedig a megjelenítés különbsége miatt a nézőre, illetőleg olvasóra gyakorolt hatás el'. 'rő volta miatt. A műsorban Ungvári Tamás és Benedek István beszélgetnek ezekről a kérdésekről, s mondandójukat a filmből vett részletekkel is igyekeznek alátámasztani' Az aranykesztyű lovagjai. (szombat, 16.03). Az ötrészes tv-film első részének ismétlése. 1968 tavaszán sugározta a televízió a hat óra vetítési időtartamú ötrészes dokumentumdrámát, / amit Geszti Pál és Gimes György írtak századunk leghomályosabb politikai bűnügyéről: a ‘ Kennedy-gyilkosság- ról. A történet a valóságon alapszik, az írók igen nagy mennyiségű dokumentumanyagból gyűjtötték a dráma cselekményéhez a szükséges adatokat- Mivel azonban \M lagyimir Iljics " meghalt. Még ellenségeinek táborában is becsületesen elismerik né- hányan, hogy Lenin személyében a világ azt azt embert veszítette el, „aki valameny- nyi nagy kortársa jközül a legragyogóbban képviselte a zsenialitást”. A Prager Tageblatt című német nyelvű burzsoá lap Leninről szóló cikke, amely tele van lenyűgöző alakja iránti tisztelő csodálattal, e szavakkal végződik: „Lenin még halálában is nagynak, elérhetetlennek, és félelmetesnek látszik”. A cikk hangneméből világosan kitűnik, hogy nem fiziológiai elégedettség váltotta ki, amelyet cinikusan az az aforizma fejez ki, hogy „az ellenség hullája mindig jó szagú”, hanem az az öröm, Lenin GORKIJ Leninről jesen hiányzik a külső csillogás, hősiessége az Oroszországban eléggé gyakori, szerény, aszketikus áldozatkészség, a becsületes orosz értelmiségi forradalmár áldozatkészsége, aki rendületlen meggyőződéssel hiszi, hogy a földön lehetséges a szociális igazságosság: annak az embernek a hősiessége, aki az emberek bol/. lyek kétségeinek és hitetlenségének, mások nyílt ellenségeskedésének, sőt gyűlöletének éles fényében jelent meg előttem. Még most is szinte látom a Raccsolt, a hóna alá tette a kezét, úgy állt. És egyáltalán, valahogy túl egyszerű volt, semmi „vezérit” nem éreztem benne. Én irodalmár vagyok. Hivatásom kötelez, hogy meg londoni külváros nevetségesen figyeljem az apróságokat, ez a nyomorúságos fatemplomának kötelesség szokásommá vélt, csupasz falait, a szegény is- néha már untat is. kólák tantermére emlékeztető, keskeny kis terem csúcsíves dogságáért fáradozik, s ezért ablakait. Az épület csak kívüllemond a világ minden öröméről. Amit nem sokkal a halála után írtam róla, azt levert lelkiállapotban, sietve és rosz. amelyet akkor éreznek az em- szül fogalmaztam. Egyet-mást berek, amikor egy nyugtalan, nagy ember távozik el közülük — nem, ebből a cikkből az csendül ki harsogva, hogy az ember büszke az emberre. Az orosz emigráns sajtónak sem ereje, sem érzéke nem volt ahhoz, hogy Lenin halálát olyan tisztelettel fogadja, mint amilyet a burzsoá lapok tanúsítottak, midőn Lenint az életakarat és a rettenthetetlen ész egyik legnagyobb képviselőjének minősítették. Arcképét nehéz megfesteni. Lenin kifelé csupa szó, mint ahogy a hal is csupa pikkely. Egyszerű és őszinte volt, mint mindaz, amit mondott. Hősiességéből csaknem telNÓGRÁD » 1970. március 14., szombat nem írhattam meg „tapintatból”, ami remélem, teljesen érthető. Éles elméjű és bölcs ember volt, márpedig „sok bölcsesség sok bút okoz”. Messziről előre látott, s a tizenkilences—huszonegyes évek szereplőiről gondolkodva és beszélgetve, gyakran és csalhatatlanul megjósolta, milyenek lesznek ezek az emberek néhány év múlva. Nem mindig akartunk hinni a jóslatainak, ezek gyakran bán- tóak voltak, ám sajnos, jó néhány személy igazolta szkeptikus jellemzéseit. Vele kapcsolatos emlékeimet nemcsak rosszul írtam meg, hanem következetlenül is, bosz- szantóan hiányosan. A londoni kongresszussal kellett kezdenem, azokkal a napokkal, ről hasonlított templomhoz, belsejéből teljesen hiányoztak a kegytárgyak, sőt még az alacsony szószék sem elől volt a terem belsejében, hanem a bejáratnál, a két ajtó között. Akkor találkoztam először Leninnel, (Gorkij később helyesbítette ezt az adatot: Lenint legelőször Pétervárott, 1905. november • 27-én, az OSZDMP Központi Bizottságának ülésén látta), s addig nem is olvastam tőle annyit, amennyit kellett volna. De amit sikerült elolvasnop, különösen pedig személyes barátainak lelkes elbeszélései nagy erővel vonzottak. Amikor megismerkedtünk, keményen kezet szorított velem, átható tekintetével szinte végigtapogatott, és a régi, ismerős hangján, tréfálkozva szólalt meg: — Jó, hogy eljött! Hiszen szereti a verekedést, nem? Itt nagy verekedés lesz. Nem ilyennek képzeltem Plehanov, amikor „eléje vezettek”, mellén keresztbe font karral állt, és szigorúan, kissé unottan nézett rám, ahogyan a munkájába belefáradt tanító néz egy újabb tanítványra. Egy igen elcsépelt frázist mondott: — Tehetségének hódolója vagyok. Szavaiból ezenkívül semmi sem maradt meg emlékezetemben. S az egész kongresz- szus alatt sem őbenne, sem énbennem nem ébredt fel a vágy, hogy „bizalmasan” elbeszélgessünk. , Ám. ez a raccsoló, kopasz, zpmök, szívós ember, egyik kezével szokráteszi homlokát dörzsölve, másikkal a kezemet rázva, csodálatosan élénk szemét nyájasan csillogtatva, nyomban Az anya című könyvem hibáira terelte a szót; kiderült, hogy LadizSnyikovtól kapta meg a kéziratot. Elmondtam, hogy sietve írtam ezt a könyvet, de még meg sem magyarázhattam, miért siettem, amikor Lenin, bólintva, maga magyarázta meg: amikor Lenin alakja néme- Lenint. Valamint hiányoltam, nagyon jó, hogy siettem, ez hasznos könyv, sok munkás ösztönösen, nem tudatosan vett részt a forradalmi mozgalomban, ezeknek most hasz- nára válik, ha elolvassák a regényt. „Nagyon időszerű könyv”. Ez volt az egyetlen, de számomra nagyon értékes bók. Azután gyakorlatiasan érdeklődött, lefordítják-e Az anyá-t idegen nyelvekre, s mennyit rontott a könyvön az orosz meg az amerikai cenzúra, amikor pedig értesült róla, hogy szerzőjét bíróság elé szándékoznak állítani, először összeráncolta a homlokát,« majd fejét hátravetve, szemét lehúnyva, különös nevetésben tört ki: nevetése munkásokat csalt oda, azt hiszem, az uráli Foma és még vagy három ember lépett hozzánk. Nagyon ünnepélyes hangulatban voltam: a háromszáz legjobb pártmunkás közé kerültem: megtudtam, hogy más. fél százezer szervezett munkás küldte őket a kongresszusra: ott láttam magam előtt a párt valamennyi vezető politikusát, régi forradalmárokat,’ Plehanovot, Akszelrodot, Dentschot. Ünnepi hangulatom tehát teljesen természetes volt, s az olvasó bizonyára megérti, ha azt mondom, hogy a hazámtól távol töltött két esztendő alatt szokásos jókedvem nagyon megcsappant. Ez már Berlinben kezdő™ dött, ahol találkoztam a szociáldemokrácia minden nagyobb vezérével, August Bebelnél ebédeltem, a nagyon kövér Singer mellett és más, ugyancsak igen- jelentős emberek között. (Folytatjuk)
