Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

Társadalmi ügy a szarvasmarha-tenyésztés Szociológia és a Lenin Kohászati Műveltben 1. Korszerű szemlélet a fajtah érdesben A szarvasmarha-tenyésztés nagy népgazdasági jelentősé­gére utal az a tény, hogy az ágazat adja , a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 12 százalékát, nüg az állatte­nyésztés termeléséből 30 szá­zalékot meghaladó mértékben részesedik. Az évente jelent­kező mintegy 1,1 milliárd áru • tejet csaknem teljes mérték­ben itthon használjuk fel. Az évente előállított több mint 550 vagon vágóállatnak mint­egy fele jó áron, dollárért ex­portra kerül. A tőkés orszá­gokba irányuló vágómarha­exportból évente több mint 70 mazó minden ötödik dollár a hízottmarha-kivitelből adó­dott. Hasznos keresztezések Ez volt eddig. És a jövőben? A népgazdasági igények és a termelési feltételek módosulá­sával a fajtaarányokban bizo­nyos mérvű változás következ­het be. A magyartarka fajta a speciális fajtákkal csak akkor állhatja a versenyt, ha fo­gyatékosságait kiküszöböljük, értékmérő tulajdonságait to­vább javítjuk, más szóval, ha hahúst és húskészítményeket pedig szinte korlátlanul ex­portálhatunk. A piackutatások szerint az élő marhának és a marhahúsnak előreláthatóan a Közös Piac marad a fő vásár­lója. A FAO előrejelzése sze­rint élő marhát Olaszország és az NSZK, marhahúst pedig Olaszország, Franciaország és Svájc importál tőlünk. Ezek­ben az országokban reális le­hetőségek vannak a gazdasá­gos export fokozására is. A tenyésztéspolitikai elvek sikere nyilvánvalóan a gya­korlati megvalósítástól függ. E Szerény keretek között in­dult el tíz évvel ezelőtt a Lenin Kohászati Művekben a tervszerű szociológiai tevé­kenység, de ma már országo­san elismert jelentőségű mun­kát végeznek és eredményeik vitathatatlanok. A hatalmas, csaknem húszezer embert fog­lalkoztató kohászati üzemben nem ötletszerűen alakítottak egy kis szociológiai kutató- csoportot — néhány tapasztalt, politikailag és a szociológiá­ban képzett mérnökkel és se­géderőkkel — hanem szükség­ből. Az LKM-ben nagy moz­gás ment végbe az elmúlt év­tizedben, a munkások 40—50 százaléka faluról jött és nem egyik napról a másikra neve­lődik át a gyári munkára, szemléletre, fegyelme, felfo­gása és politikai nézetei még tükrözik a régi életformát. Az LKM szociológusai értékes fel. méréseket végeztek e téren. A kérdésre példáid, hogy az em­ber sorsa, szerencséje, jövő­je mitől függ, a megkérdezett üzemi dolgozók kb. 20 száza­léka válaszolta azt, hogy az Istentől, sokan a „végzetre” hivatkoztak, mások válaszai­ból a különböző vidékekre jellemző szekták ráhatásai tükröződtek. A gyár szempontjából ezek a válaszok fontosak voltak az anyagi érdekeltség rendszeré­nek bevezetésekor, amikor a dolgozókat szinte rá kellett vezetni arra, hogyan szolgál­ják legjobban saját érdekei­ket, miként növelhetik kere­setüket, a gyári nyereséggel együtt a saját részesedésüket, egyszóval, hogy sorsuk, élet- színvonaluk saját munkájuk eredményétől függ. Megyénkben a szarvasmarha-tenyésztésnek jó hagyományai vannak. Képünkön: egy hétéves szimentáli üszőt láthatunk. Jelenleg a pásztói Béke isz-ben tenyésztenek Svájcból importált szimentáli fajtát millió dollár a bevételünk. Ez viszont az összes mezőgazda- sági és élelmiszeripari tőkés- export-bevételnek kereken a fele. Dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezekkel a számok­kal támasztotta alá az ágazat nagy jelentőségét azon a kö­zelmúltban tartott országos szarvasmarha-tenyésztési ta­nácskozáson, amelyen mintegy 900 szakember beszélte, vitatta meg a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésének kérdéseit. linden ötödik dollár A következő írásokban — dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettesnek a tanács­kozáson elhangzott előadása nyomán — a korszerű, gazda­ságos szarvasmarha-tenyész­tést alapvetően meghatározó, fajtakérdésbeli, és tartástech­nológiai kérdésekkel foglalko­zunk. Másként fogalmazva ar­ról lesz szó, hogy a szarvas­marha-tenyésztés különböző területem mit kell tenni a fo­kozódó hazai és külföldi igé­nyek kielégítése, továbbá a versenyképesség fokozása ér­dekében. Amikor a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztéséről beszél­getünk, akkor minduntalan és érthetően szóba kerül az úgy­nevezett fajtákérdés. Arra a kérdésre, hogy milyen fajtájú állatot tartsunk — egyértelmű a válasz: olyat, amellyel a pi­ac igényeit kielégíthetjük, amellyel az adott tartási és takarmányozási körülmények között a leggazdaságosabban termelhetünk. Ezzel az állattenyésztési és közgazdasági alaptétellel ma­gyarázhatjuk, hogy hazánk szarvasmarha-állományának kereken 90 százalékát a ma­gyartarka fajta teszi ki. Ez a fajta ugyanis a sajátos tar­tási és takarmányozási körül­ményeinkhez jól alkalmazko­dott. A magyartarkával a ha­zai tej, tejtermék és hús irán­ti igényeket az adott szinten kielégítettük; az exportköve­telményeknek pedig mennyi­ség és minőség tekintetében oly annyira eleget tett ez a fajta, hogy például a népgaz­dasági exportbevételből $zár­tovább „modernizáljukA fajta javítására vonatkozó koncepció új vonása, hogy az eltérő termelési adottságok­hoz igazodva a magyartarka jellegű állományon belül a hús—tej és a tej—hús típuso­kat kell kialakítani A típus- formálás egyrészt fajtatiszta tenyésztés, másrészt pedig ma­gyartarka jellegű utódokat adó, tehát például 25 százalék jersey vérségű tejelő magyar­tarka, illetve vöröstarka la­pály, ayrshire stb. fajták fel­használásával folyik. Az országban mintegy 20 ezer tehenet vontak be abba a keresztezósi munkába, amely- lyel — a kosztromai és a jersey fajták felhasználásával — a nem magyartarka jelle­gű utódok előállítása a cél. E keresztezések során született figyelemre méltó eredmények miatt a kutatók továbbra is le­hetőséget kapnak e munka folytatására, az új módszerek kipróbálására. Az útkeresést, a korszerűbb és sok vonatkozásban diffe­renciáltabb igények kielégíté­sére irányuló törekvést mu­tatja az a tény is, hogy több állami gazdaság feketetarka- lapály vemhes üszőket impor­tált. Hogy ez a fajta milyen szerepet játszhat a távlati el­képzelések megvalósításában, azt most még nehéz lenne megmondani, az állatok hono­sítási vizsgálata ugyanis most folyik. A városok minél jobb tejel­látása vagy az iparszerű szarvasmarhatartás a fajtakér­désben is újabb és újabb fela­datok elé állítja az állatte­nyésztést. Éppen ezért nagyon fontos és célszerű a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumnak ezzel kapcsola­tos állásfoglalása, mely szerint mind a magyartarka jellegtől eltérő utódokat létrehozó ke­resztezéseket, mind pedig az intenzív külföldi fajták im- porját támogatja. munka során a legfontosabb feladat a magyartarka-állo­mány értékmérő tulajdonsá­gainak javítása: a hizlalásban születéstől a végsúlyig 1100— 1300 grammos átlagos napi súlygyarapodás és 20 százalé­kos keményítőérték-hasznosu­lás a követelmény, a tejter melési szint pedig: 4200 liter tej, ebben 170 kiló tejzsír és ehhez kapcsolódóan minél na­gyobb tejfehérje-termelés. Lé­nyeges követelmény, hogy az összes tejnek 80 százalékát négy percen belül leadja a te­hén, az üsző pedig 27—30 hó­napos korában hozza világra első borját. Bizonyára vannak, akik ma­gasnak tartják a mércét. Va­lóban — nincs alacsonyra ál­lítva. De a korszerű és gazda­ságos termeléshez, a verseny- képesség fokozásához ez a szint feltétlenül szükséges. És különben is — örvendetes mó­don lehetne sorolni a példá­kat, amelyele azt bizonyítják, hogy ez a színvonal nagyüze­mi keretek között is elérhető, sőt, túlszárnyalható. Dr- Fehér Károly Következik: A TECHNOLÓGIÁI FORRADALOM Fontos felméréseket végez­tek az LKM szociológusai a legjobb üzemi dolgozók kivá­logatásával is, amelynek cél­ja az volt, hogy gondoskodja­nak a művezetők, üzemveze­tő-helyettesek utánpótlásáról. Az aláírás nélküli kérdőívek­ből kiderült, hogy legjobb esetben is csak 50—50 száza­lékban egyezett a műhelyek dolgozóinak véleménye, érték­ítélete az üzemvezetőkével. Részletesen megvizsgálták, hogy kinek van igaza, a mű- helyieknek-e vagy az üzem­vezetőknek? A műhelyiek ál-' tálában jobban tudták, ki a legjobb, vezető beosztásra al­kalmas dolgozó. A sikeres felmérések láttán az LKM vezetői mind na­gyobb jelentőségű és átfogóbb jellegű feladattal bízták meg szociológusaikat. Elvégezték például az LKM mérnökeinek helyzetével kapcsolatos vizs­gálataikat, foglalkoztak a gyár- ifjúságának helyzetével, az iparitanuló-utánpótlás és -kép­zés megjavításának kérdései­vel. Megállapították, hogy a „vándormadarak” között sze­replő fiatal munkások többsé­ge azért hagyja el munkahe­lyét. mert nem látja világo­san és pontosan előmeneteli lehetőségeit. Az LKM-szocio- lógusok nem elégedtek meg e tény megállapításával, hanem javaslatokat is kidolgoztak a helyzet megváltoztatására, merce magas A tenyésztéspolitikát a jö­vőben is az az alapvető tény határozza meg, hogy belföldön a tej-, tejtermék- és hús- fogyasztás növelésével számo­lunk, külföldre viszont tejter­méket csak igen keveset, mar­Gondok a kenyér körül A napokban a Dióisjenő és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ kibő­vített küldöttközgyűlést tar­tott. Megvitatták az új gazda­sági mechanizmusból a keres­kedelmi dolgozókra háruló feladatokat, s azok megoldá­sát. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Bővült az áruvá­laszték a boltokban, ponto­sabb, udvariasabb a kiszolgá­lás is. Nagy része van ebben az egymással vetélkedő hat szocialista brigádnak. A tanácskozáson szó esett a gondokról is. Még mindig megoldatlan például a ke­nyérellátás. Amíg Diósjenő és Nógrád községiben a péküzie- mek működtek, sem a kenyér minőségével, sem szállításá­val nem volt semmi baj. Ám Nógrád községben a Sütőipari Vállalat a kenyérsütödét megszüntette. Diósjenőn a péküzem ugyan működik, de a kitűnő minőségű kenyér egy részét, a 12 kilométer távolságra levő Ré-tságra szállítják. Rétságról hasonló mennyiségű, de gyengébb mi­nőségű kenyeret szállítanak vissza Diósjenő ellátására. A nógrádi Béke Tsz és a Diós­jenő és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ keresi a megoldást, hogy változtassanak a helyze­ten. Nógrád községben közös összefogással próbálnak sütö­dét működtetni. Hogy a terv­ből mikor lesz valóság, az nagy mértékben a Sütőipari Vállalattól függ. Pedig a községekben egyre gyakrabban kérdezik: miért szükséges Diósjenőre és Nóg­rádiba 12 kilométer távolság­ról szállítani a kenyeret, ha helyben is meg lehetne sütni. Nemcsak a kenyér minősége javulna ily módon, megszűn­ne a boltokban a zsúfoltság, a tolongás is. Emmer Ferenc A gyáróriásban pszichológiai laboratórium foglalkozik a munkaalkalmassági vizsgálatokkal. Különösen fontos ez a veszélyes, nagy fizikai igénybevételt, jó érzékszerveket, gyors ítélőképességet követelő beosztásokat betöltő dolgozók kiválasztásánál. amelyet a gyár vezérigazgató­ságára terjesztettek fel. A javaslatok a gyakorlat­ban beváltak, s csak mint ér­dekességet állapítjuk meg, hogy nemcsak az elvándor­lás állt meg, hanem a szom­széd nagy gyárakból megin­dult az odavándorlás! Az LKM-ben igen színes és érde­kes az ifjúmunkások élete, saját tv-stúdiójuk van példá­ul, és igen sok szakkörük. Nagyrészt a szociológusoknak köszönhető, hogy ez így ala­kult, és hogy az LKM-nek ma már nincsenek különösebb munkaerő-utánpótlás gondjai. S most, amikor gyors ütem­ben épül ki az LKM finom­acél kohászata új elektroacél- művel, finomhengersorral, is­mét a szociológusok segítségé­vel és módszereivel keresik ki és képzik a korszerű üzemek szakmunkás- és technikusi gárdáját. De a szociológia az LKM- ben nemcsak az üzemi mun­kások helyzetére vonatkozó felméréseket és vizsgálatokat végez, hanem foglalkozik a technológia, termelő beren­dezések kihasználásának kér­déseivel is. Kovács Sándor mérnök, a szociológiai osztály vezetője például egy üzemi élményének felhasználásával végzett felméréseket, és jutott érdekes következtetésekre a Martin-acélműben. Kiderült, hogy szociológiai felmérések­re alapozva miként lehet nö­velni az acélmű teljesítését olyan színvonalra, mintha egy új Martin-kemencét építettek volna fel, és állítottak volna be a termelésbe. A kemen­céknél ugyanis vannak olyan olvasztások, amelyek ilyen vagy olyan okból áthúzódnak a következő műszakra, ami­kor az olvasztás irányítását egy másik olvasztárbrigád veszi át. Az a brigád, amely átadja a telt kemencét mű­szakjának vége felé, már nem érdekelt az eredményben, a munkája önkéntelenül is ki­sebb hatékonyságú. Ezt a helyzetet előidéző technológi­án nehéz volna változtatni, s elérni, hogy pontosan annyi lengyen a csapolások száma, amennyi műszak adódik. El­lenben megfelelő érdekeltsé­gi rendszer bevezetésével si­kert értek eL És nem ez az egyetlen példa az LKM szo­ciológusainak tevékenységéből amelynek további eredménye — mint munkásnyilatkoza­tokból ki is derült —, hogy a dolgozók szemében növek­szik a vezetés tekintélye, amikor a dolgozók kellő is­meretét és a hozzáértést ta­pasztalják a vezetők részéről. Folytathatnánk a sort a* eredményekről. Vannak azon­ban a hatékony szociológusi munkának igen szigorú és szabatosan kidolgozott köve­telményei, amelyek a siker feltételeihez tartoznak. így elsősorban az, hogy az LKM szociológusai együttműködnek a gyár vezetésével, az üzemi pártszervezettel, amely egyéb­ként maga is alkalmazza a szociológiai — az elektronikus üzemi számítógép felhaszná­lásával — módszereket. A szociológia az LKM-ben az összüzemi tevékenység szerves része a gazdasági és politikai munkában egyaránt. Fontos ez azért is, mert a felméré­seket névtelenül kitöltött kér­dőíveken végzik, de ehhez is a dolgozók bizalmát, sőt együttműködését kell meg­nyerni. Az LKM-ben a szo­ciológusok büszkén mutatják kimutatásaikat, amelyek sze­rint gyakori, hogy több kér­dőívet kapnak az üzemekből vissza, mint amennyit kiosz­tottak. Ez úgy lehetséges, hogy a dolgozók maguk ké­szítenek kérdőíveket, mert szeretnék véleményüket az arra illetékesekkel ismertetni. A szociológia tehát az LKM- ben polgárjogot nyert, s a szociológusokat a gyár dolgo­zói megbecsülik és kedvelik. Szluka Emil NÓGRÁD — 1970. március 11., szerda 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom