Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-11 / 59. szám
Társadalmi ügy a szarvasmarha-tenyésztés Szociológia és a Lenin Kohászati Műveltben 1. Korszerű szemlélet a fajtah érdesben A szarvasmarha-tenyésztés nagy népgazdasági jelentőségére utal az a tény, hogy az ágazat adja , a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 12 százalékát, nüg az állattenyésztés termeléséből 30 százalékot meghaladó mértékben részesedik. Az évente jelentkező mintegy 1,1 milliárd áru • tejet csaknem teljes mértékben itthon használjuk fel. Az évente előállított több mint 550 vagon vágóállatnak mintegy fele jó áron, dollárért exportra kerül. A tőkés országokba irányuló vágómarhaexportból évente több mint 70 mazó minden ötödik dollár a hízottmarha-kivitelből adódott. Hasznos keresztezések Ez volt eddig. És a jövőben? A népgazdasági igények és a termelési feltételek módosulásával a fajtaarányokban bizonyos mérvű változás következhet be. A magyartarka fajta a speciális fajtákkal csak akkor állhatja a versenyt, ha fogyatékosságait kiküszöböljük, értékmérő tulajdonságait tovább javítjuk, más szóval, ha hahúst és húskészítményeket pedig szinte korlátlanul exportálhatunk. A piackutatások szerint az élő marhának és a marhahúsnak előreláthatóan a Közös Piac marad a fő vásárlója. A FAO előrejelzése szerint élő marhát Olaszország és az NSZK, marhahúst pedig Olaszország, Franciaország és Svájc importál tőlünk. Ezekben az országokban reális lehetőségek vannak a gazdaságos export fokozására is. A tenyésztéspolitikai elvek sikere nyilvánvalóan a gyakorlati megvalósítástól függ. E Szerény keretek között indult el tíz évvel ezelőtt a Lenin Kohászati Művekben a tervszerű szociológiai tevékenység, de ma már országosan elismert jelentőségű munkát végeznek és eredményeik vitathatatlanok. A hatalmas, csaknem húszezer embert foglalkoztató kohászati üzemben nem ötletszerűen alakítottak egy kis szociológiai kutató- csoportot — néhány tapasztalt, politikailag és a szociológiában képzett mérnökkel és segéderőkkel — hanem szükségből. Az LKM-ben nagy mozgás ment végbe az elmúlt évtizedben, a munkások 40—50 százaléka faluról jött és nem egyik napról a másikra nevelődik át a gyári munkára, szemléletre, fegyelme, felfogása és politikai nézetei még tükrözik a régi életformát. Az LKM szociológusai értékes fel. méréseket végeztek e téren. A kérdésre példáid, hogy az ember sorsa, szerencséje, jövője mitől függ, a megkérdezett üzemi dolgozók kb. 20 százaléka válaszolta azt, hogy az Istentől, sokan a „végzetre” hivatkoztak, mások válaszaiból a különböző vidékekre jellemző szekták ráhatásai tükröződtek. A gyár szempontjából ezek a válaszok fontosak voltak az anyagi érdekeltség rendszerének bevezetésekor, amikor a dolgozókat szinte rá kellett vezetni arra, hogyan szolgálják legjobban saját érdekeiket, miként növelhetik keresetüket, a gyári nyereséggel együtt a saját részesedésüket, egyszóval, hogy sorsuk, élet- színvonaluk saját munkájuk eredményétől függ. Megyénkben a szarvasmarha-tenyésztésnek jó hagyományai vannak. Képünkön: egy hétéves szimentáli üszőt láthatunk. Jelenleg a pásztói Béke isz-ben tenyésztenek Svájcból importált szimentáli fajtát millió dollár a bevételünk. Ez viszont az összes mezőgazda- sági és élelmiszeripari tőkés- export-bevételnek kereken a fele. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezekkel a számokkal támasztotta alá az ágazat nagy jelentőségét azon a közelmúltban tartott országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozáson, amelyen mintegy 900 szakember beszélte, vitatta meg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének kérdéseit. linden ötödik dollár A következő írásokban — dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek a tanácskozáson elhangzott előadása nyomán — a korszerű, gazdaságos szarvasmarha-tenyésztést alapvetően meghatározó, fajtakérdésbeli, és tartástechnológiai kérdésekkel foglalkozunk. Másként fogalmazva arról lesz szó, hogy a szarvasmarha-tenyésztés különböző területem mit kell tenni a fokozódó hazai és külföldi igények kielégítése, továbbá a versenyképesség fokozása érdekében. Amikor a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről beszélgetünk, akkor minduntalan és érthetően szóba kerül az úgynevezett fajtákérdés. Arra a kérdésre, hogy milyen fajtájú állatot tartsunk — egyértelmű a válasz: olyat, amellyel a piac igényeit kielégíthetjük, amellyel az adott tartási és takarmányozási körülmények között a leggazdaságosabban termelhetünk. Ezzel az állattenyésztési és közgazdasági alaptétellel magyarázhatjuk, hogy hazánk szarvasmarha-állományának kereken 90 százalékát a magyartarka fajta teszi ki. Ez a fajta ugyanis a sajátos tartási és takarmányozási körülményeinkhez jól alkalmazkodott. A magyartarkával a hazai tej, tejtermék és hús iránti igényeket az adott szinten kielégítettük; az exportkövetelményeknek pedig mennyiség és minőség tekintetében oly annyira eleget tett ez a fajta, hogy például a népgazdasági exportbevételből $zártovább „modernizáljukA fajta javítására vonatkozó koncepció új vonása, hogy az eltérő termelési adottságokhoz igazodva a magyartarka jellegű állományon belül a hús—tej és a tej—hús típusokat kell kialakítani A típus- formálás egyrészt fajtatiszta tenyésztés, másrészt pedig magyartarka jellegű utódokat adó, tehát például 25 százalék jersey vérségű tejelő magyartarka, illetve vöröstarka lapály, ayrshire stb. fajták felhasználásával folyik. Az országban mintegy 20 ezer tehenet vontak be abba a keresztezósi munkába, amely- lyel — a kosztromai és a jersey fajták felhasználásával — a nem magyartarka jellegű utódok előállítása a cél. E keresztezések során született figyelemre méltó eredmények miatt a kutatók továbbra is lehetőséget kapnak e munka folytatására, az új módszerek kipróbálására. Az útkeresést, a korszerűbb és sok vonatkozásban differenciáltabb igények kielégítésére irányuló törekvést mutatja az a tény is, hogy több állami gazdaság feketetarka- lapály vemhes üszőket importált. Hogy ez a fajta milyen szerepet játszhat a távlati elképzelések megvalósításában, azt most még nehéz lenne megmondani, az állatok honosítási vizsgálata ugyanis most folyik. A városok minél jobb tejellátása vagy az iparszerű szarvasmarhatartás a fajtakérdésben is újabb és újabb feladatok elé állítja az állattenyésztést. Éppen ezért nagyon fontos és célszerű a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak ezzel kapcsolatos állásfoglalása, mely szerint mind a magyartarka jellegtől eltérő utódokat létrehozó keresztezéseket, mind pedig az intenzív külföldi fajták im- porját támogatja. munka során a legfontosabb feladat a magyartarka-állomány értékmérő tulajdonságainak javítása: a hizlalásban születéstől a végsúlyig 1100— 1300 grammos átlagos napi súlygyarapodás és 20 százalékos keményítőérték-hasznosulás a követelmény, a tejter melési szint pedig: 4200 liter tej, ebben 170 kiló tejzsír és ehhez kapcsolódóan minél nagyobb tejfehérje-termelés. Lényeges követelmény, hogy az összes tejnek 80 százalékát négy percen belül leadja a tehén, az üsző pedig 27—30 hónapos korában hozza világra első borját. Bizonyára vannak, akik magasnak tartják a mércét. Valóban — nincs alacsonyra állítva. De a korszerű és gazdaságos termeléshez, a verseny- képesség fokozásához ez a szint feltétlenül szükséges. És különben is — örvendetes módon lehetne sorolni a példákat, amelyele azt bizonyítják, hogy ez a színvonal nagyüzemi keretek között is elérhető, sőt, túlszárnyalható. Dr- Fehér Károly Következik: A TECHNOLÓGIÁI FORRADALOM Fontos felméréseket végeztek az LKM szociológusai a legjobb üzemi dolgozók kiválogatásával is, amelynek célja az volt, hogy gondoskodjanak a művezetők, üzemvezető-helyettesek utánpótlásáról. Az aláírás nélküli kérdőívekből kiderült, hogy legjobb esetben is csak 50—50 százalékban egyezett a műhelyek dolgozóinak véleménye, értékítélete az üzemvezetőkével. Részletesen megvizsgálták, hogy kinek van igaza, a mű- helyieknek-e vagy az üzemvezetőknek? A műhelyiek ál-' tálában jobban tudták, ki a legjobb, vezető beosztásra alkalmas dolgozó. A sikeres felmérések láttán az LKM vezetői mind nagyobb jelentőségű és átfogóbb jellegű feladattal bízták meg szociológusaikat. Elvégezték például az LKM mérnökeinek helyzetével kapcsolatos vizsgálataikat, foglalkoztak a gyár- ifjúságának helyzetével, az iparitanuló-utánpótlás és -képzés megjavításának kérdéseivel. Megállapították, hogy a „vándormadarak” között szereplő fiatal munkások többsége azért hagyja el munkahelyét. mert nem látja világosan és pontosan előmeneteli lehetőségeit. Az LKM-szocio- lógusok nem elégedtek meg e tény megállapításával, hanem javaslatokat is kidolgoztak a helyzet megváltoztatására, merce magas A tenyésztéspolitikát a jövőben is az az alapvető tény határozza meg, hogy belföldön a tej-, tejtermék- és hús- fogyasztás növelésével számolunk, külföldre viszont tejterméket csak igen keveset, marGondok a kenyér körül A napokban a Dióisjenő és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ kibővített küldöttközgyűlést tartott. Megvitatták az új gazdasági mechanizmusból a kereskedelmi dolgozókra háruló feladatokat, s azok megoldását. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Bővült az áruválaszték a boltokban, pontosabb, udvariasabb a kiszolgálás is. Nagy része van ebben az egymással vetélkedő hat szocialista brigádnak. A tanácskozáson szó esett a gondokról is. Még mindig megoldatlan például a kenyérellátás. Amíg Diósjenő és Nógrád községiben a péküzie- mek működtek, sem a kenyér minőségével, sem szállításával nem volt semmi baj. Ám Nógrád községben a Sütőipari Vállalat a kenyérsütödét megszüntette. Diósjenőn a péküzem ugyan működik, de a kitűnő minőségű kenyér egy részét, a 12 kilométer távolságra levő Ré-tságra szállítják. Rétságról hasonló mennyiségű, de gyengébb minőségű kenyeret szállítanak vissza Diósjenő ellátására. A nógrádi Béke Tsz és a Diósjenő és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ keresi a megoldást, hogy változtassanak a helyzeten. Nógrád községben közös összefogással próbálnak sütödét működtetni. Hogy a tervből mikor lesz valóság, az nagy mértékben a Sütőipari Vállalattól függ. Pedig a községekben egyre gyakrabban kérdezik: miért szükséges Diósjenőre és Nógrádiba 12 kilométer távolságról szállítani a kenyeret, ha helyben is meg lehetne sütni. Nemcsak a kenyér minősége javulna ily módon, megszűnne a boltokban a zsúfoltság, a tolongás is. Emmer Ferenc A gyáróriásban pszichológiai laboratórium foglalkozik a munkaalkalmassági vizsgálatokkal. Különösen fontos ez a veszélyes, nagy fizikai igénybevételt, jó érzékszerveket, gyors ítélőképességet követelő beosztásokat betöltő dolgozók kiválasztásánál. amelyet a gyár vezérigazgatóságára terjesztettek fel. A javaslatok a gyakorlatban beváltak, s csak mint érdekességet állapítjuk meg, hogy nemcsak az elvándorlás állt meg, hanem a szomszéd nagy gyárakból megindult az odavándorlás! Az LKM-ben igen színes és érdekes az ifjúmunkások élete, saját tv-stúdiójuk van például, és igen sok szakkörük. Nagyrészt a szociológusoknak köszönhető, hogy ez így alakult, és hogy az LKM-nek ma már nincsenek különösebb munkaerő-utánpótlás gondjai. S most, amikor gyors ütemben épül ki az LKM finomacél kohászata új elektroacél- művel, finomhengersorral, ismét a szociológusok segítségével és módszereivel keresik ki és képzik a korszerű üzemek szakmunkás- és technikusi gárdáját. De a szociológia az LKM- ben nemcsak az üzemi munkások helyzetére vonatkozó felméréseket és vizsgálatokat végez, hanem foglalkozik a technológia, termelő berendezések kihasználásának kérdéseivel is. Kovács Sándor mérnök, a szociológiai osztály vezetője például egy üzemi élményének felhasználásával végzett felméréseket, és jutott érdekes következtetésekre a Martin-acélműben. Kiderült, hogy szociológiai felmérésekre alapozva miként lehet növelni az acélmű teljesítését olyan színvonalra, mintha egy új Martin-kemencét építettek volna fel, és állítottak volna be a termelésbe. A kemencéknél ugyanis vannak olyan olvasztások, amelyek ilyen vagy olyan okból áthúzódnak a következő műszakra, amikor az olvasztás irányítását egy másik olvasztárbrigád veszi át. Az a brigád, amely átadja a telt kemencét műszakjának vége felé, már nem érdekelt az eredményben, a munkája önkéntelenül is kisebb hatékonyságú. Ezt a helyzetet előidéző technológián nehéz volna változtatni, s elérni, hogy pontosan annyi lengyen a csapolások száma, amennyi műszak adódik. Ellenben megfelelő érdekeltségi rendszer bevezetésével sikert értek eL És nem ez az egyetlen példa az LKM szociológusainak tevékenységéből amelynek további eredménye — mint munkásnyilatkozatokból ki is derült —, hogy a dolgozók szemében növekszik a vezetés tekintélye, amikor a dolgozók kellő ismeretét és a hozzáértést tapasztalják a vezetők részéről. Folytathatnánk a sort a* eredményekről. Vannak azonban a hatékony szociológusi munkának igen szigorú és szabatosan kidolgozott követelményei, amelyek a siker feltételeihez tartoznak. így elsősorban az, hogy az LKM szociológusai együttműködnek a gyár vezetésével, az üzemi pártszervezettel, amely egyébként maga is alkalmazza a szociológiai — az elektronikus üzemi számítógép felhasználásával — módszereket. A szociológia az LKM-ben az összüzemi tevékenység szerves része a gazdasági és politikai munkában egyaránt. Fontos ez azért is, mert a felméréseket névtelenül kitöltött kérdőíveken végzik, de ehhez is a dolgozók bizalmát, sőt együttműködését kell megnyerni. Az LKM-ben a szociológusok büszkén mutatják kimutatásaikat, amelyek szerint gyakori, hogy több kérdőívet kapnak az üzemekből vissza, mint amennyit kiosztottak. Ez úgy lehetséges, hogy a dolgozók maguk készítenek kérdőíveket, mert szeretnék véleményüket az arra illetékesekkel ismertetni. A szociológia tehát az LKM- ben polgárjogot nyert, s a szociológusokat a gyár dolgozói megbecsülik és kedvelik. Szluka Emil NÓGRÁD — 1970. március 11., szerda 3
