Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

Búcsú a kataszteri holdtól Jót nevettünk, amikor ta­valyelőtt olvastuk, hogy Ausztráliában bevezették a Celsius-rendszerű mértékegy­séget. Ugyanis amikor a derék ausztrálok reggelenként hal­lották a rádióban, hogy oda­kint a hőmérséklet 20 Celsius tok, sejtelmük sem volt, hogy most télikabátot vegyenek fel, vagy ingujjban induljanak dolgozni. Addig ugyanis min­dig Fahrenheitben számoltak, és ott a számok egészen má­sok voltak. Ugyancsak meglepődtünk azonban, amikor a napokban a Központi Statisztikai Hiva­tal éves jelentésében olvastuk, hogy tavaly nálunk a búza 27,1, a kukorica 38.0 mázsával fizetett — hektáronként. Bi­zony hirtelenjében mi sem tud­tuk. hogy ez most sok vagy ké­vé?- ? Közben ugyanis az történt, hogy mi is elhatároztuk: mértékegységei változtatunk. Áttérünk a terület mérésében, nyilvántartásában és számolá­sában a kataszteri holdról a nemzetközi hektárra. Az át­térést fokozatosan hajtjuk vég­re, de meglehetősen gyorsan. Győr és Békés megyében, va­lamint a Budapestet ölelő já­rásokban már most hektárt mutatnak a nyilvántartások. Még az idén megtörténik az áttérés Vas, Komárom és Fe­jéi-, illetve Csongrád, Szolnok és Hajdú megyében. 1972. de­cember 31-ig pedig befejező­dik az egész országban. A voltaképpen csupán el­méleti változásról a kisembe­rek plakátok útján szerezhet­nek tudomást. Ezeket a pla­kátokat az érintett körzetek­ben mindig az aktuális idő­pontban függesztik ki. Ugyan­akkor 15 napra közszemlére teszik az átszámolt birtokíve­ket. Innen tudhatja meg min­denki, hogy földecskéje hány négyzetméter, illetve hektár, milyen művelési ágba tarto­zik, és mennyi az átszámított kataszteri tiszta jövedelme. A nagyüzemek hivatalos másola­tot kapnak az átszámított ok­mányokról. Fizetni ezért nem kell senkinek. Az áttérés mód­szere egyszerűen a számolás, amit elektronikus gépek vé­geznek el. A szakértők véle­ménye szerint az adatok ma megbízhatók, mert ezeket a földtörvény végrehajtása során több ízben ellenőrizték, új fel­mérésre tehát nincs szükség. Hektárban számolunk Hivatalosam egyébként le­hetőleg már most is hektár­ban számolunk, és ennek első tünete a napokban megjelent tervjelentés, amely az adato­kat katasztrális holdakban nem adja meg. Búcsúzunk tehát a kataszte­ri holdtól és búcsúzóul igazán semmi rosszat nem mondha­tunk róla. Százhúsz évig volt hűséges kísérőnk ez a mérték- rendszer és közvetítésével mindig érdekes adatokról sze­rezhettünk tudomást. Már a millennium után a magyar me­zőgazdaság fokozatos fellendü­léséről. Közben a földbirtok­viszonyok felháborítóan igaz­ságtalan voltáról. De később jöt­tek a nagy számok. Előbb a föld­reformról, azután a nagyüzemek kialakulásáról, az utolsó évek­ben pedig a terméseredmé­nyek tiszteletre méltó emelke­déséről. Mindezek kataszteri holdban. Akkor azonban miért kell most elhagynunk ezt a régi, hűséges kísérőnket? A válasz egyetlen mondatban foglalha­tó össze: azért, mert eljárt fe­lette az idő. A zsebünk kívánja Modernizálni akarjuk példá­ul földnyilvántartásunkat, tér­képészetünket, egyáltalán sta­tisztikánkat. A modernizálás útja az elektronika. A min­dentudó elektronikus számoló­gépek azonban négyszögölben és kataszteri holdban csak igen drágán hajlandók nyil­vántartani és számolni az ada­tokat. A zsebünk kívánja te­hát, hogy a jóval egyszerűbb, tízes számrendszerre épülő hektárhoz nyúljunk mi ma­gunk is. A másik indok, hogy lassanként érdemes már ná­lunk a hozamokat a világszín­vonallal összehasonlítani. A világszínvonalat azonban hek­tárokban fejezik ki. Hát ezért. A felszabadulás óta pedig — számtalan feladatunk közepet­te — most jött el az idő, ami­kor áttérhetünk a hektár­számításra. Meg kell azért mondani, hogy a számolgatás nem lesz csupán gépies, ösz- szes mai normáink ugyanis le­hetőleg kerek számokat tar­talmaznak és négyszögölben. Nyilván kerek számokat kell majd keresnünk négyzetméter­ben is, tehát például a háztá­ji gazdaság 800—1600 öles határértékeit matematikai pontossággal nem alkalmaz­hatjuk. Az alapelv itt már megszületett. Illetékesek úgy döntöttek, hogy ez esetben az egy kataszteri hold némi ke­rekítéssel 6000 négyzetméter­rel legyen egyenlő. Sokkal könnyebb Tehát meg kell tanulni hek­tárokban és négyzetméterek­ben gondolkodni. Nem lesz könnyű és bizonyára akad, aki hátralevő életében ezt a tudo­mányt már el sem sajátítja. Beféjezésül pedig elárulha­tom, hogy hektárokban szá­molni sokkal könnyebb. A métert mindenki tudja lépni, vagy mérni. És százszor száz méter az tízezer négyzetméter, vagyis egy hektár. Földeáki Béla Vitorlások - exportra Megyénkben ma még lehet, hogy távoli álom, de a nagyvárosokban már komputer ál­lítja ki a postaszámlát Gyermeki játékok NÖVÉNYEKKEL, kagylók­kal, színes kavicsokkal már az őskorban is játszottak 4 gyerekek. Bronz játékedénye- ket, mozgó állatokat és figu­rákat egyiptomi ásatások tár­tak fél. A görögök és a ró­maiak vázáikon játszadozó gyerekeket ábrázoltak. S tud­juk, hogy amikor a kicsinyek fielserdiiilitek, játékszereiket az isteneknek ajánlották. „Aphreddté kegyesen nézz bí- borfátylú babámra!” — írja Sappho. Ki ne ismerné az ötletes, bájos magyar népi játékokat? A kifújt tojásból készült ma­darat, az agyagiból formált kotlásit, kiscsibét, a kukori- cacsáléból, rongyiból varrt ba­bát, a sárból gyúrt disznót, lovat. Vagy a mesteri gond­dal faragott, festett mángor­ló, rokka, szövőszék, bölcső, agyagedény kicsiny játókmá- sát. Csontból, növényi mag­vakból, krumpliból, makkból, tobozból, virágokból csináltak játékot maguknak a jobbágy- gyerekek. A mindszenti ha­lászok gyerekei kis varsával, a mezőtúri fazekasok fiai, lányai kicsiny agyagé dónyek­kel, a dunántúli pásztorok gyerekei faragott adatokkal játszották. Kilencven évvel ezelőtt Margarete Steiff divatba hoz­ta a textil állatkákat. A Ted- dy-mackó a XX. száziad szü­lötte. Theodor Roosevert kre­ációja. De már a középkor­ban iparrá vált a játékké­szítés. Nürnberg lett a játék­kereskedelem központja. És messze földön hírnevet sze­reztek maguknak a cseh, a lengyel, az orosz, a tiroli né­pi játékok. Míg a felnőttek keresztes hadjáratokat vívtak, míg Na­póleon seregében vonultak, a gyerekeknek ólom- és ón- katonákat adtak játékszerül. Viasz- és fahuszárokkal ját­szották el a miagyar gyerekek iáit, elevenítették fel a ku­ruc—labanc világ eseményeit. Finomívű, fegyverkovács ál­tal készített játékkatonákkal ajándékozta meg Miksa csá­szár a gyermek II. Lajos, magyar királyt. A fiúk katonásdival, a lá­nyok főzőcskével utánozták szüleiket. Kiesd játékkonyhá­ban, játékedényben főzték, sütötték a játékuzsonnát. S fiúk, lányok együtt játszották, játsszák évszázadok óta a métát, a diabolót, ütik a tol­laslabdát, hajtják a. karikát, ugrálóköteleznek, görkor­csolyáznak. Egész sereg játéknak val­lásos, kultikus az eredete. Még a pályások kezébe adott csörgőnek is. Zörgő kaviccsal, kereplővel a rossz szellemet akarták távol tartani a kicsi­nyektől. S olasz eredetű, vallási tárgyú játékokból származik a bábjáték. Ez az ősi művészet csak későn vá­lik gyermeki mulatsággá. Egyes országokban — Ja­pánban — még ma is inkább a felnőttek szórakoznak báb­színházzal. 1770-ben az esz- terházyak kismartoni kasté­lyának bábszínháza számára Haydn szerezte a zenét. Az első, gyerekeknek készült kesztyű bábokról a XVII. Sízázadból szól a feljegyzés. A gyermek Goethe 1753-ban kapott bábszínházát. érdekes olvasmánnyal je­lentkezik a Pécsett szerkesz­tett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A versrovatban többek között Csorba Győző, Gyur­A legtöbb társasjáték is fel­nőtt mulatság volt. Egyik-má­sik ötezer éves és keleti ere­detű. Céljuk, hogy az ügyes­séget, az emlékezetet, a fi­gyelmet, a logikus gondolko­dást, a kitartást, és az önfe­gyelmet fejlesszék. Homokból, földből várait, házait építenek a gyerekek. Frőfoel, a nagy pedagógus már tudatosan fo glalko ztatja tanítványait, fa építőjátékot ad kezükbe, amelyeket egy­szerű mértani alapformákból alakít ki. Később, a Richter- féle „Anker” építőkövek a modern építészet előhírnökei. A technikai fejlődés a gye­rekjátékokat se Iiagyta érin­tetlenül. Mozgó, önműködő szerkezetekkel ajándékozta meg a gyerekszobákat. Ki- nematogor, . Laterna Magica jelzik a kezdeteket. A XIX. századtól divatosak az óra­műves, felhúzható játékok. S a közlekedési játékok, a gőzmozdonyok, villanyvona­tok, autók, hajók, repülők népszerűsége alig vetekedhet másfajta játékszerével. „MINDEN NAGYON tet­szett!” „Érdekes, szép játé­kok!” — írják a vendég­könyvbe az elismerő sorokat a gyerekek, felnőttek a Ma­gyar Nemzeti Múzeum Gyer­meki játékok című hangula­tos, gazdag tartalmú kiállítá­sán (kádár) hatjuk. Bertha Bulcsu nagy­sikerű interjúsorozatában ezúttal Gyurkovics Tiborhoz látogatott. A szépprózai írások sorá­Megjelenl* a 3e!enkor márciusi száma Gazdag tartalommal, sok kovics Tibor és Simonyi Imre új költeményeit olvas­ol Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének sporthajókészítő üzemegységében évente mintegy 150 ezer dollár értékű sporthajókat készítenek. A balatonfüredi sport­hajók keresettek külföldön. Jelenleg, angol, olasz és svéd megrendelőknek dolgoznak. Rövidesen átadják az űn. Am­phora típusú vitorlásokat az angol megrendelőknek. Képün­kön: Az üzem udvarán csomagolásra várnak az Angliába induló „Amphorák”, (MTI fotó — Jászai Csaba felv.) A kőid mágneses mezejének modellje Mai műsor A Lett Köztársaság Tudomá­nyos Akadémiája fizikai in­tézetében alkották meg azt a berendezést, amelynek segít­ségével modellbe lehet foglal­ni a Föld mágneses mezeje gerjedésénk folyamatait. A modell a Föld belsejét alko­tó folyékony magma úgyne­vezett konvektivitása és az égitestünk forgása között fenn álló kölcsönhatás elméletén alapszik. A berendezésben változtatható a mágneses me­zők intenzivitása és orientá­ciója. A modellel a kutató azt a visszahatást kívánják ta­nulmányozni, amelyet a külső mágneses mező a megömp?' magban lejátszódó folyama tokra fejt ki. KOSSUTH RADIO: 8.0ö: Műsoris­mertetés. — 8.20: Járóka Sándor népi zenekara játszik, Szilvássy Margit és Várhelyi Endre énekel. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Mozart: D-dúr vonósnégyes. K.: 575. — 10.05: Gyerekek a nevelő­otthonból. — 10.20: Zenekari mu­zsika. — 10.50: Édes anyanyelvűnk. — 11.00: Iskolarádió. — 11.35: Gold­mark operáiból. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.45: Üj Georgikon. — 14.00: Doni­zetti: Don Pasquale. — 14.15: Hazai tükör. — 15.10: Rádióiskola. — 5.00: A világgazdaság hírei. — .15: Pol-bcat. — 16.27: A Hazafias zpfront kezdeményezte. .. — .37: Prokofjev; Rómeó és Júlia. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe. — 17.05: Tallózás a világsajtóban. 17.20; Hubay: Csárdajelcnetek. — 17.39: Dávid Gyula—Radics István: Egö szavakkal. — 17.45: A Ma­gyar Rádió országos Beethoven- /.ongoraversenye. Döntfí, I. rész. — Közben: Kb.: 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — Kb.: 20.05: Á Sza­bó család. Kb.; 20.35; Könnyű­zenei Híradó. — Kb.; 21.08: Esti beszélgetés. — Kb.: 21.38: Népdal- csokor. — Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: Kodály: Székelyfonó. — 23.35—0.25: Tánczene. PETŐFI RADIO: 8.05: Felejthetet­len operacsték Caracalla termái­ban. — 9.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.20: Fúvószene. — 9.35: Gergely Anna és Marczis Demeter nótákat énekel. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.44: A baobab- fa árnyékában. — 12.00: Az Al-Du- aa-menti székelyek népzenéje. — 12.16: Teli Vilmos. — 13.03: Tör­vénykönyv. — 13.20:' Bartók-zon­soraművek. — H.OO: Kettőtől hat­ig... — 18.10: Színes népi muzsika. — 18.35: Tudományos körkép. — 19.00: Robert Stolz operettjeiből. — 19.24: Kilencvcnnel a halálba... — 19.54: Jó estét, gyerekek! —* 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Jan- nequin-müvek. — 20.38: Két zsák levél. — 21.09: Az I. Virtousi di Róma Kamarazenekar Vivaldi- hangversenye. — 22.20: Boccaccio. 23.15; Aradszky László énekel, a Fáy-együttes játszik. — 23.35: Mo­zart- és Bcethoven-dalok. — 24.00— 0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.05—9.25: Iskolatévé. — 9.25: Huszonöt esztendő népi de­mokratikus forradalom Magyaror­szágon. — 9.55—12.20: Iskolatévé. — 13.10—17.05: Iskolatévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Kukkantó. — 18.50: Rek­lámmüsor. — 18.55: Esti me­se. — 19.10: Madridi Fesztivál. — 19.35: Parabola. — 19.55: Szünet. 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Mérimée: A művésznő hintája. Játék egy fel­vonásban. — 21.15: Csillagszóró. Az Intervlzió szórakoztató műsora Budapestről. — 22.05: Tv-híradó - 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.50: Pár­beszéd nagy mesterekkel. 19.00: és 22.15: Tv-híradó. — 19.35: Lenin utasítására. (Dokumentumfilm.) — 29.15: Slágerparádé. — 11.15: Cook kapitány nyomában. (Dokumen­tum-filmsorozat.) — 21.40: Telek- vízműsor. ban Bertha Bulcsu díjnyer­tes regényének harmadik részét, Végh Antal riport- irámájának folytatását és Simon Emil elbeszélését közli a folyóirat. A művészeti írások közül figyelmet érdemel Várkonyi Nándor tanulmánya a spa­nyol barokk festészetről, és Bodri Ferenc krónikája a közelmúltban megjelent építészeti könyvekről. Figyelemre méltó tanul­mányt olvashatunk Ady és Kodály címen Gömöry Jó­zsef tollából, s érdeklődésre tarthat számot Benkő Ákos portréja Szirmay Károly jugoszláviai magyar próza­íróról. A Jelenkor új számát Bocz Gyula rajzai díszítik. 6 NÓGRÁD - 1970. március 10., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom