Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-10 / 58. szám
Dr. IS agy Ferene Lenin a proletärforratSalmak nagy stratégája Harc a szocialista forradalomért A MARXIZMUS forradalmi elméletét tovább fejlesztve a marxisták közül elsőként Lenin dolgozta ki a marxi stratégiától eltérő és a napirendre került orosz polgári demokratikus forradalom sajátosságainak, mozgatóerőinek és a szocialista forradalomba való átnövésének zseniális tervét. Mi volt a szocialista forradalom lenini stratégiájának lényege? Lenin az imperializmus korszakának Oroszország és más országok forradalmi mozgalmának, az osztályerők megoszlásának és elhelyezkedésének tapasztalatait figyelembe véve abból indult ki, hogy a a proletariátusnak a parasztság milliós tömegeivel szövetségben és a burzsoáziát elszigetelve már a szocialista forradalmat megelőzve is harcolni kell a polgári demokratikus forradalom győzelméért, az önkényuralom megdöntéséért és a demokratikus köztársaság megteremtéséért, a feudális maradványok felszámolásáért. Az 1905 áprilisában Londonban összeült III. kongresszuson terjesztette elő a róla elnevezett lenini forradalmi stratégiát, amely Oroszországban a polgári demokratikus forradalom teljes győzelmét, majd a szocialista forradalomba való átnövését tűzte ki célul. A marxi stratégiától való eltérés abban fejeződik ki, hogy Lenin az imperialista Oroszország bonyolult gazdasági és osztályellentéteit figyelembe véve, a század első éveiben nem közvetlenül a proletárdiktatúrát, hanem az azt megelőző és a szociaIV. lista forradalmat előkészítő munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúrát tartotta megvalósíthatónak. Ezt a célt állította az orosz proletariátus és forradalmi pártja stratégiájának középpontjába. A forradalom fő kérdésének természetesen az államhatalom kérdését tartotta Lenin. Ezért az új korszaknak megfelelő forradalmi stratégia valóra váltása és a forradalomnak a szocialista forradalomba való átnövése szempontjából egy pillanatra sem felejtkezett meg a proletariátus vezető szerepének, a munkásosztály és a parasztság szövetségének erősítéséről. Magát a munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúrát természetesen csupán a szocializmushoz vezető átmeneti államnak tartotta. Történelmi szerepéről azt mondotta, hogy a „mostani (1905-ös) forradalom teljes győzelme a demokratikus forradalmi átalakulás végét, és a szocialista forradalomért való döntő harc kezdetét fogja jelenteni.” Hozzátette még, hogy a „demokratikus” diktatúra jelszava éppen a mostani forradalom történelmileg korlátolt jellegét juttatja kifejezésre és azt, hogy az új rend talaján új harcra van szükség ahhoz, hogy a munkásosztály teljesen felszabaduljon minden elnyomás, minden kizsákmányolás alól. (Lenin összes Művei, 11. kötet, 111. old.) A SZOCIALISTA forradalomnak ez a lenini stratégiája arra épült, hogy a demokratikus és a szocialista forradalom győzelméért vívott kétlépcsős harcban a proletárpárté a vezető szerep. Ezekre a gondolatokra hivatkozva írta Lenin, hogy politikai csőd fenyegeti azt a szocialistát, aki összekeveri a kispolgárságnak a teljes demokratikus forradalomért vívott harcát a proletariátusnak a szocialista forradalomért vívott harcával. „A mi jelszavunk — írta Lenin 1905-ben — feltétlenül elismeri annak a forradalomnak polgári jellegét, amely nem tud közvetlenül túllépni a csak demokratikus forradalom keretein, de ugyanakkor előre hajtja ezt a forradalmat, igyekszik ennek az átalakulásnak olyan formákat adni, amelyek a legelőnyösebbek a proletariátusra nézve, tehát arra törekszik, hogy a demokratikus forradalmat a lehető legnagyobb mértékben felhasználja a proletariátusnak a szocializmusért vívott, minél sikeresebb további harca érdekében.” (Ugyanott 70. oldal). Ez a stratégia figyelembe vette azt is, hogy a győzelem érdekében magának a proletárpártnak kell előkészítenie a felkelést, és hogy a proletariátusnak fel kell készülnie a fegyveres felkelésre. A munkás-paraszt forradalmi demokratikus diktatúra történelmi szerepét illetően azt hangsúlyozta Lenin, hogy annak van múltja és jövője. A jövőt illetően a „Két taktika” című munkájában azt írta, hogy a demokratikus forradalomból az öntudatos és szervezett proletariátus, erejéhez mérten rögtön megkezdi az átmenetet a szocialista forradalomra. „Mi a permanens forradalom mel lett vagyunk. Nem állunk meg félúton.” (Lenin összes Művei 11. kötet 212. oldal.) KÉSŐBBI tanulmányaiban, különösen 1917-ben, majd a Komintern első kongresszusain ezt a forradalmi stratégiát a nemzetközi munkásmozgalom számára is alkalmazható általános forradalomelméletté fejlesztette. (Folytatjuk) Hiányzik a ventillátor. „Ez a kulturált vendéglátás, itt lehet szórakozni” — mondták pár évvel ezelőtt a vendégek, amikor Salgótarján északi részén, az egyik italmérö helyet csinos, modern presszóvá alakították át, amely a Kohász nevet kapta. A presszó népszerű. Nemcsak a környékbeliek keresik fel, udvarias kiszolgálás és esténként telt ház hallgatja Tom Jonest, s hörpint poharából. Mégis panaszkodnak a vendégek. Esténként, ha valaki belép — tessék szúrópróbát csinálni —, mintha egy Western-filmbe- li kocsmába találná magát. Vágni lehet a füstöt. Ezen az sem segít, hogy a presszó ajtaja* legyen ííyár vagy tél, nyitva van, ugyanis így szellőztetnek. Nyáron — mondani sem kell — a melegtől szenvednek a vendégek, mert a helyiség fekvéséből adódóan, nincs szellőzés, áll a levegő. Arról nem is beszélve, hogy a füstszag érződik a süteményeken is. Hiába a süteményes vitrin, pár óra, s a friss sütemény beszívja a füstöt. Nem egy vendég reklamált már és visszahozta a megvásárolt édességet. Az átalakítók valamiről elfeledkeztek, mégpedig egy ventillátorról. Ennek beszerelése pofonegyszerű: a falat kellene egyhelyütt átvágni. Csak hát ez úgy látszik, senkinek nem jut eszébe vagy nem csinálják meg. Állítjuk, a meglevő törzsvendégek nevei mellé még többen iratkoznának fel, ha egy ventillátor füstmentessé tenné a Kohász-presszót. — ács — Ötven százalékkal olcsóbban... Időleges könyvárleszállítást tart az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Képünkön: az árle- szállított könyvek árusításával foglalkozó salgótarjáni könyvesbolt kirakata. (Fotó: Koppány) Több ügyeimet a lakossági szolgáltatásokra Küldöttértekezlet a KISZÖí -nél AZ EGÉSZ elmúlt évet ér. tékedő és a legközvetlenebb feladatokat meghatározó beszámolót tartott legutóbb a KISZÖV küldöttközgyűlésén Szaläi Gáspár elinök. Váaolta azokat az újszerűi feladatokat, amelyeket a szövetkezeti mozgalomban meg kellett valósítani. Az elmúlt év — mint mondotta — igen nagy jelentőségű volt a szövetkezeti demokrácia kiszélesítésében. Az új szövetkezeti alapszabályok igen jelentősek, az önkormányzat, önigazgatás megvalósulásában, a szövetkezeti demokrácia növelésében, de az össztársadalmi és a szövetkezeti csoportérdekek ösz- szehangolásában isr Növekedett a szövetkezetek önállósága. Új szerepet kapott az érdekvédelmi szerv, a KISZÖV. További feladat maradt, hogy az anyagi lehetőségekkel párhuzamosan javítsák a dolgozók munkakörülményeit biztosítsák a meglevő munkahelyek korszerűsítését. Ezt jelenti majd a Salgótarjáni Építő- és Tervező Szövetkezet új telephelyének kialakítása. A nógrádmegyeri szövetkezeit fejlesztési terve, a Salgótarjáni Faipari- és Bútorkészítő Ktsz új telephelyre költözése. Elkészül az új salgótarjáni üzletház, új telephelyet adnak a balassagyarmati szabók számára, bővül a nagy.bátonyi vegyes ktsz termelőterülete. Mindez javítja a dolgozók körülményeit. Beszélt arról is a KISZÖV elnöke, hogy általában kedvezően befolyásolták a szövetkezetek tevékenységét az életbe léptetett közgazdasági szabályozók, de a nyereségérdekeltség néhány fontos területen, — mint például a lakossági javító-szolgáltató munka, az építési igények kielégítése — nem ösztönözte a szövetkezeteket. Visszaesett például a lakásépítés, de nem növekedett a lakossági ipari- és karbantartási munkák aránya sem. Általában azokat az árutermelő ágakat fejlesztették, ahol kedvezőbb jövedelmezőséget biztosíthattak a szövetkezetek számára. Mindezek ellenére a megye szövetkezeteinek árbevétele az előző évhez viszonyítva több mint 11 százalékkal növekedett és tavaly már elérte a 206 millió forintot. A LEGJELENTŐSEBB fejlődést a cipőipar, az építőipar és a szolgáltatóipar érte el. Egyedül a vas- és fératömeg- ciik.k.ipar termelési értéke maradt el az előző évitől. Az eredményesnek mondható gazdálkodás növelte a szövetkezeti dolgozók keresetét. Csaknem 4 százalékkal növekedett a keresetek átlaga. Hiba, hogy néhány szövetkezetben túlzott óvatossággal bántak — éppen a nyereségrészesedés csökkenésétől való félelem miatt — a munkabérek növelésével. A legtöbb helyen viszont éppen a létszám- vándorlás megakadályozása érdekében bátran alkalmazták a bérfejlesztésit. A szövetkezetek által elért nyereségtömeg kétmillió 250 ezer forinttal haladta meg az előző évit, veszteségesen működő szövetkezet tavaly már nem volt. A nyereségrészesedés megyei átlaga 33 napi munkabérnek felel meg. A jövőről szólva elmondotta a KISZÖV elnöke, hogy a szövetkezetek termelése iránt egyre nagyobbak a lakossági igények. Fontos tehát, hogy a termelés állandóan bővüljön, korszerűsödjék és jobb minőségű termékeket gyártson a szövetkezeti ipar. Ehhez korszerű technológiára, modernebb gépekre és berendezésekre van szükség. A szűköt anyagi alapok mellett tavaly több mint 6 millió forintot fordítottak a szövetkezetek állóeszközök beszerzésére. A legjelentősebb beruházások as elmúlt évben, sőt azt megelőzően is a lakossági javító- szolgáltajtó tevékenység fokozása érdekében történtek. Gépi beruházással fejlődött í Saiigó cipőipari és a balassagyarmati szabó ktsz. Több mint kétmillió forintot fordítottak építőgépek beszerzésére. De az igények további erőfeszítéseket kívánnak. AZ IDÉN elkészült Salgótarjánban a 2. számú üzlet- ház. ah,ol főleg szolgáltató- részlegeket helyeznek el. Nagyiba tonyban korszerűsítik az autójavító részleget. Kallón a tanács javaslata alapja?, szolgáltatóház készül, Rom- há.nyban ugyancsak szolgáltatóház létesítését tervezik. A KISZÖV vezetősége részére a szolgáltatások fejlesztése céljára egymillió forint áll rendelkezésire, amiből juttatások, saját erő és hitel felhasználásával néhány újabb szükséges kis szolgáltatóházat akarnak létesíteni, — mondta befejezésül a KISZÖV elnöke. B. J. A szerződéskötésekről Most kötik az idei termelési, értékesítési szerződéseket a felvásárló vállalatok és a termelőszövetkezetek. Az eddigi számok bizonyságul szolgálnak arra, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a termelők és a felvásárló vállalatok minden adminisztratív beavatkozás nélkül, a kölcsönös előnyök remériyé- ben, hamar szót értenek egymással. Döntéseiket, elhatározásaikat a jogszabályokon alapuló szerződések rögzítik. A piaci mechanizmus szabadabb működése mellett sem veszítette érvényét az a következtetés, hogy a nagyüzemi termelés megköveteli a nagyüzemi értékesítést is. A közös gazdaságok most készülő tervei egyre növekvő hozamokkal „számolnak”. A gazdagabb termés értékesítését teszi biztonságossá az értékesítési szerződés. Ezt az elmúlt egy-két év alatt tapasztalták már a nógrádi termelők. Még csak két hónap telt el az évből, de a szerződéskötések tapasztalatai igen kedvezőek. A közös gazdaságok any- nyi áru értékesítésére szerződtek a különböző vállalatokkal, mint amennyit tavaly értékesítettek. Pedig köztudott, hogy 1969 jó éve volt a mezőgazdaságnak. Nőttek a terméshozamok, több volt az értékesített árumennyiség is. Az idei értékesítési szerződések arra engednek következtetni, hogy a tavalyinál több áru termelésével és értékesítésével számolnak az egyre erősödő, egyre szilárduló közös gazdaságok. Íme a bizonyíték: január végéig több mint 2600 vagon kenyérgabonára, 363 vagon sörárpára kötöttek értékesítési szerződést a mezőgazdasági üzemek. A tavalyi felvásárlást rekordnak számítja a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A most lekötött kenyérgabona-mennyiség mindössze 30, a sörárpa pedig csak nyolc százalékkal kevesebb a tavaly értékesitett mennyiségnél. Cukorrépából, dohányból ugyancsak jelentős mennyiség értékesítését tervezik az üzemek. Jelentős területen, mintegy 1500 holdon termelnek zöldséget a konzervgyáraknak a megye közös gazdaságai. A terület nagy részére, csaknem 1200 hold termésére már értékesítési szerződést kötöttek. A MÉK Vállalat mintegy 650 vagon zöldség és 515 vagon étkezési burgonyára kívánt biztosítékot a termelőszövetkezetektől. A közös gazdaságok már eddig több zöldséget és burgonyát ajánlottak fel a MÉK-nek. A hozamok, az árutermelés növelése jellemzők a szövetkezeteket állattenyésztésére, a meglevő gondok ellenére is. Tejből már most leszerződték a Tejipari Vállalattal a tavaly értékesített mintegy 230 ezer hektolitert. A vágómarha-szerződéskötés a szokásosnál lassabban indult. Ennek több oka is van. Egyrészt az, hogy a szövetkezetek erőfeszítéseket tesznek az egészséges, tbc-mentes szarvasmarha-állomány kialakítására. A meglevő jószágokkal igyekeznek okosan, tervszerűen gazdálkodni. A hízott sertések számát eddig nem sikerült növelni. Az új árintézkedések már bizonyára éreztetik kedvező hatásukat az év második felében. Az önállóan, nagy felelősséggel gazdálkodó termelőszövetkezetek gondosan, körültekintően készülnek az idei esztendőre. Erőfeszítéseket tesznek a növénytermesztés és az állattenyésztés hozaménak növelésére. Biztosítékot . keresnek arra is, hogy a megtermelt árut értékesíthessék hiszen a termelés és az értékesítés zavartalan összhangj., teszi igazán jövedelmezővé a gazdálkodást. divatbemutató - kiállítás A salgótarjáni Centrum Aruház készül a tavaszra. Az áruház kötöttáruiból, azonkívül cipőkből, bőrdíszműből, s fehérneműkből kiállítás nyílik Salgótarjánban, a Kohász művelődési központban. A kiállítás március 10-től 15-ig tart nyitva. A Centrum Áruház március 13-án tavaszi divat- bemutatót rendez fővárosi manökenek részvételével, a Kohász művelődési központban. A műsorban többek között Magay Klementina, .Mikes Éva, Aradszki László és Szécsi Pál is fellép. Jelentés a munkáról Az Jpori »érméiét olokuléto (lWS-1969) A fívórosf és vidéki tparmlepek alakulása 19Ö9-'o*r (l?ó8 = 100%) A főbb igazatok termeteiének alakulása 1969-ben (1968 = 100%) Gépipar )04 % Hircd6»t©chnikü 110 % ŐS 5Ü A __ __ M 0Mmal17% KiolaifoWolnoiSl Va*oha™t - .Sitn-& KOzI.kadfai .iitoiät. 112 % 10* % tóolajbányóso» 108 % 27 a Az Ipari termelés alakulása hazánkban 1965—1969 között r NÓGRÁD — 1970. március 10., kedd
