Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
. \ < * A citerák most is szólnak A múlt év decemberében át- karmánykeverő üzem működik, is működik, egyik a KISZ-, má. adott művelődési otthon úgy itt van az erdőgazdaság tele- sík az úttörőfiatalokat fogja áll a domboldalon, mint sok pe, az fmsz körzeti központja, össze. Most készülünk a szemhelyen még a templom. Azokat —A mezőgazdasági tanfolya- lékre. Az úttörő kamarakórust is — ha lehetett — dombra mókát csak ősszel indítjuk — én vezetem, a jövőben egy felépítették, ezt is. Mindenhonnan tájékoztat az igazgató. Ehe- nőtt kórus létrehozását is ter- látható. A kulturálódás kor- lyett most négy előadásból ál- vezzük. KISZ-tánccsoportunk szerű mai otthona helyén haj- ló sorozatot tartunk. Többek szintén a szemlére készül. Áldanában csalédlakások, gaz- között előadónk volt dr. Bá- műnk, a hajdani citerazenekar lint György, a „Kertészet és újjáalakítása. Hajdú János álszőlészet” című lap íőszerkesz- lami gazdasági dolgozó lenne a tője is, aki a bogyós gyümöl- vezetője. A citerák persze most csők termesztéséről beszélt. is szólnak otthon, a téli eríé- A felnőttoktatást — a dől- ken. Azt szeretnénk, ha együtt gozók iskoláján túl — igyekez- szólnának, március elején — az évszázad nek tágabban értelmezni Ma- A KISZ-klubot a legtöbb telének hóviharait. Szakad a gyarnándorban. A tanfolya- Nógrád megyei falu, de még hó, de bent meleg van. (A fű- mok, szakkörök, klubok tévé- vdros ;s megirigyelhetné. Ügy téssel összefüggő gondokról ké- kenysége erre a példa. Már hívják, pinceklub. Az fmsz sőbb még szó lesz.) Most csak működik a nyugdíjasok klub- szeszm’entes délutánokat tart, annyit, belepte a fehér takaró ja, tagjai legutóbb a kisállat- kávé, üdítő ital, szendvics kap- a művelődési otthon előtti tér- tenyésztésről hallgathattak elő- ható.' A színházi életet a Dé- séget is, ahol pedig április 4- adást. Ebben a hónapban sze- ryng Színház előadásai jelenre parkot szerettek volna lát- retnék megnyitni a motorosok ^ a korszerű színpad vonzza ni a magyarnándoriak. Nem klubját is. ősszel téesz gép- a s’zínészeket. A Filharmónia, valószínű, hogy látnak, hull a kezelő-, s állattegészségügyi az 0ri ís szervez ide rendez- hó. tanfolyam indul, a termelő- vényeket. Működik a gyerA magyarnándori művelődé- szövetkezet szervezéseben. mektánciskola, az előcsarnok- si otthon körzeti feladatokat is Milyen művészeti nevelés fo- ban az asztaliteniszezők, a sak- ellát majd, Cserháthaláp, Mo- lyik az új intézményben, mi- kozók kapnak otthont, hóra, Debercsény községek mű. lyen művészeti csoportok ala- Most a jubileumi ünnepsé- velődését is segíti. Az 1970-re kultak? gekre készül a falu. Az állami dasági épületek állottak. A házsor vaksi ablakaival bámult a világba. Az új létesítmény hatalmas ablakokkal figyeli a környéket. Van mit figyelnie. Most — szóló népművelési tervet a tanácsülés elfogadta. Erről beszélgetünk Daróczi Ferenc pedagógussal, az otthon tisztelet- díjas igazgatójával. — Mindenekelőtt az emberek világnézeti nevelésére igyekszünk gondot fordítani — mondja. — Ennek érdekében tevékenyen bekapcsolódunk az ideológiai oktatásba. Mi adunk helyet a párt- és a KlSZ-okta- tásnak. Mióta itt tartjuk az előadásokat, többen eljönnek. Az előadások többségét a helyi pártaktívák, a megyei, járási TIT előadói tartják. Márciusban és áprilisban öt előadássorozat zajlik. Foglalkozunk a világ újrafelosztásával, az európai és a magyarországi fasizmussal, a második világháborúval, a felszabadulás utáni időszak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésével, s beszélünk a kommunizmus felé vezető utakról. Itt említem meg azokat a kiállításokat, amelyeket április 4-re és április 22-re rendezünk, s amelyek — helyi kutatás nyomán — számot adnak majd a felszabadulás negyed- századáról, s Lenin életéről, munkásságáról. Gondot fordítanak a gazdasági kérdések megvitatására, a dolgozók szakmai műveltségének javítására is. A cél — a község helyi adottságait figyelembe véve — a mezőgazda- sági termelés segítése. Ma- gyarnándorban állami gazdaság, termelőszövetkezet, ta— Két irodalmi színpadunk gazdaság, a termelőszövetkezet l dolgozói, a pedagógusok mun- kafelajánlásokkal készülnek az ünnepekre. A fiatalok részt vesznek a pályázatokon, készül az ünnepi műsor. — Semmi gond sincs? — A művelődési ház fűtő- berendezése nem működik rendesen — mondja Daróczi Ferenc. — Már javítottuk, de még mindig nem jó. Meleg van, de sok kalória megy veszendőbe. Ezt a berendezés készítőjének újra felül kell vizsgálnia. Nem váltak be a jugoszláv kályháink sem, kicseréljük őket. A hangosító berendezésünk viszont kitűnő, ezt ismételten köszönjük Géczi Já. nosnak, a megyei tanács vb elnökének. Gondunk még a parkosítás, dehát ez az időjáráson múlik. A termelőszövetkezet idén mintegy 30—35 ezer forinttal járul hozzá az otthon működéséhez, a költségek fedezéséhez. Az állami gazdaság zongorát vásárol majd részükre, akkor megnyithatják a fiók-zeneiskolát. Az fmsz berendezte és folyamatosan működteti a szeszmentes presszót. Anyagi gondjaik tehát egyelőre nincsenek. Magyarnándorban társadalmi ügy az otthon fenntartása, s így van ez jól. A jövőben is szükség lesz erre. — S mielőbb a jó időre, mert a parkról azért nem szeretnénk lemondani — mosolyog az igazgató. T. E. Pataki József: Lovas szekér As iskolai könyvtárak és as Olvasó népért mozgalom Nehezen lehetne vitatkozni azokkal, akik az Olvasó népért mozgalomról szólva, gondolataikban élj urnák annak megfogalmazósáig, hogy az olvasásra nevelést mégiscsak az iskolában kellene elkezdeni. Mégpedig nem valami külön, erre a célra beállított tantárgy óráin, nem is lecke for. májában házifeladatul adva, hanem mindenegyes tantárgy kenetében és az élményinyúj- táis olyan erejével, amely egy egész életen át hat. Mindaz, amit az iskolából kikerülőnek könyvkiadás, irodalompropa a feladatának, mely ebben a nagy ügyben ráhárul? A korszerű iskolának az önálló ismeretszerzés műhelye, a könyvtár lesz a köz- A legfontosabb annak a pe- pontja. Nem szabad hát meg- dagógiai közvéleménynek a engednünk, hogy több évtitosabban: így kellene lennie. S valljuk meg: nem mindenütt és nem egészen így van. Számtalan felmérés és könyvtári adat bizonyítja, hqgy sokszor nincs mit fejleszteni és szolgálni. Az irányelveket, határozatokat még túlzásként sem igen szoktuk a szépirodalom műfajába sorolni. Nem is lehet. Egyében kívül, céljuk is eltér a szépirodalmi alkotásokétól. Ha már leírtuk az „alkotás” szót, ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy az irányelvek, határozatok között gyakran találunk olyant, tyasávhap! jegyzet Műveltségről, életmódról, munkáról és a híradástechnika történetéből ^E^vomtkoSan,' egyelőamelyikre már-már ez a veltseg, az eletiuod TeíyikpedZ akár^érdekes'- munk\ kapcsolatáról néhány veszünk kölcsön A fényképe. ~ ne^'ZhetZrnyulldtak. <•V«.. r.*»• zs„,éSrö, srsÄS?:"müvei,e^fontosságában° min- szó esik manapság, különö- történt gyakorlati megváló- k ShrnMvS könyvtárnak, dériképpen. a_ "S™'“* ^ Ultt,± 20 százalék többé-kevésbé Ez a megállapítás, úgy vé- ^ JoggaL k{ milyen mű- 1820-tól 1876-ig tartott, a te- Z^óiZTiZn ° lem feltétlenül vonatkozik veUséggel rendelkezik, ezt levizióé 1922-től 1936-ig, a 1 Köriim^il 26—in azokra az irányelvekre, ma mór nem jeíleí csupán tranzisztoré 1948-tól 1953-ig, .?ázn1ék viszont -nem mnil számszerű adatokkal, külön- a többkamrás elektronsugár- semrniiéle könyvhöz ayakes fogalmazott meg a me ^ iskolai bizonyítványok- kályháé pedig már csak egy s J. , , .. gyei part-vb s amely - mi- dipiomákkai eldönteni, évig, 1959-től 1960-ig. Napután gondosan elemezte E ’ , terméxzetesen nem iáink elméleti felfedezései tághoz sem. Ezek tehat nem Nagrad m^9Ve népművelésé- becsüljük ;e a végzettség pedig már gyakran egy éven, íaE“ Zsak^eőy pZldZ^' Más ai hely - tnrttn^AnAt dóikra vaoy akár pár hónapon be- volatkozásbaZ is érdeZes t . . . “ adriaiban is meg- vizsgáini ezt a problé. tudnánk valósulnak. Az USA-ban, a .. oldaláról vizsgálva a fogai- A telefon „átfutási” ideje ,, , .... fontosságát, hiszen enélkül vagy akár pár hónapon be- .. . ybi teendők meghatarozasá- gazdasági életünkben lül ----------------------------------vonatkozásban h oz, gondjaink megoldásához %málua£n ” - - - n-uúit pótolhatatlan seaítsé- ” .. , f. . Trí mát. Elemezhetnénk például nyújt poto.hatatlan segítse adaptálnl napink tudoma- Nemet Szövetségi Koztarsa- jelenség hatását termelő °et J , nyos eredményeit. Csupán sagban, Francutorszagban es te„ékenvséaben Sainos erJegyzetünk terjedelme — azt kívánjuk hangsúlyozni, másutt végzett kutatások . . ? ° kedvezőtlen nél. s részben műfaja — terme- hogy a valamikor megszer- eredménye azt bizonyítja, ddkat sorolni P szetesen nem ad módot arra, zefc végzettség fetisizálása hogy ezekben az országok- ^ még egy dolog Az el ezekben az hogy az irányelvekről min- sem lehet megoldás a tudó- ban tízévenként dent elmondjunk, annál is mányos-technikai forrada- nek újra inkább, mert hiszen a benne iOTn korában, amikor a szün- szakmáját. mindenkiMindinkább^ígl teltö1 eltekin^ ~ minden- foglaltakkal a magunk ré- Menüd fejlődő tudomány lesz ez nálunk is. al fnrnűvelés^n^dá^mm széról is folyamatosan kiva- közvetlen termelőerővé válá- Ügy tűnhet első látásra, tanításának államfő srifkié nunk foglalkozni a további- sónak vagyunk tanúi, része- hogy ez csupán szakmai r / ■ .. rávnirői ói akban. Nyilván a közműve- sek Arról van tehát szó, kérdés. Pedig nemcsak az! y sem el lődés munkásainak, népmű- hogy fejlődésben, a tanulás- Az elmondottak ugyanis egy ” * 5“ velőinknek is mindennapos ban, műveltségünk gyarapí- rendkívül fontos dologra hív- . 1. ., mu~ olvasmányává válnak az fásában a végzettség meg-ják fel a figyelmet. Neveze- velesé^kS kor\atáPaiavli irányelvek. szerzese után sem állhatunk tesen a dinamikus tanulás- _A_,_____________ __ M ost csupán egy gondola- meg, szinte egy pillanatra szerkezet tot ragadunk ki a sok kö- sem. Ez előbb-utóbb azt szükségességére. u . zül. Azt hisszük ugyanis, eredményezné, hogy nem csak oktatásügyi probléma. Tnitn.k^h'iielót remünk A? hogy gazdasági, politikai, tudnánk működtetni eszköze- (Az is). Megengedhetetlen — m . nöáés azonban 'nem .,ilI....i inkát ,'iirntpm.plnó-nk vólrtnnl snÍTin.? mn -món Nnnrn.rl.hn.'n * 1 S ez nemtársadalmi életünk jelenlegi inket, újratermelnénk például sajnos, ma még Nógrádban L . időszakában semmiképpen az üzemi kultúrálatlanságot. is létező — gyakorlat viszont y ~ J sem lehet érdektelen a mű- Néhány példa, amelyet a az, hogy valaki „egy életre” zedre szóló iskolaépületekben legjobb esetben szűk raktáro- hogy az iskolareform egyik zásra elegendő helyiséget leglényegesebb célja, a tanú- szánjanak könyvtárnak, vagy lók önállóságra nevelése, el- egyáltalában megfe 1 edkezze- képzelhetetlen anélkül, hogy nek róla. Abba sem lehet benő vendekeinket rá ne nevel- lenyugodnunk, hogy a már nénk az olvasásra, a könyvek meglevő épületekben — a forgatására, _ használatéra, közismerten szűkös elhelyezé- hogy ki ne fejlesztenénk ben- gj viszonyokra hiviatkozva — nük az önálló művelődés igé- a könyvek lezárt szekrények______7 ________nyét, az önálló ismeretszerzés ben a folyosón álljanak, s a g anda, kritika, könyvtár csak készségét. A pedagógia szak- „könyvtárról” csak idézőjel- nyújtbat, tulajdonképpen embereinek ^ feladata, hogy ben lehessen szót ejteni. A mind enre az életre szóló él- tan tárgyanként ^ ^ kidolgozzak szellemi munka olyan műhe- mányre és a nyomában járó ennek a nevelési tevékeny- lyét kell megteremtenünk, szellemi szükségletre épül, ségnek legjobb, legkorszerűbb ahol a könyvek légiója várja azt fejleszti és szolgálja. Pon- módszereit Arról van szó, a kíváncsiságát, érdeklődését hogy tanulóink ne tankönyvi kielégíteni akaró fiatalságot, szöveget tanuljanak, a na- ahol akár órák hosszat tanul, gyohbak ne érettségire vagy mányozhatja azt, amiről az egyetemi vizsgára készülje- órán, a tankönyvben csak a nek, hanem az általános is- sűrített lényeget kapta, kap- kola legalsó osztályaitól kezd- háttá, ve hozzászokjanak ahhoz. hogy nem a bizonyítvány, az Hiába azonban a legjobb ta- Kézenfekvő tehát a kérdés érdemjegy a fontos, hanem a nári szándék, ha nincs elég ^ tudás. Illetve, hogy oktatási könyv vagy nem az van,amit ma mar tucatjával lehetne intézményeinkben — minden az oktatásban jól fel lehetne idézni a megnyilatkozásokat: fokon és szinten — olyan szel- használni. Ismerve a köoyv- — mit kell hát tenni, hogy lem uralkodjék, mely nem a kiadás mai gyakorlatát, az az iskola megfeleljen annak tankönyvi szöveg visszaadásé- fém elegendő, ha a fenntartó nak minőségét, hanem a szer- tanácsok evente egyszer vagy zeit — bárhonnan szerzett! — kétszer valamit könyvtárfej- ismereteket értékelje, az ön- lesztésre is fordítanak. Az álló gondolkodást jutalmaz- kell, hogy az iskolák folya- za. Így olyan ifjúság kerül matosan megkapják a szüksé- majd ki az iskolákból, mely g®s összegeket, és a rendel- akkor is tud tájékozódni a kezésre álló tájékoztató jegy- válágban, ha nem áll mellet- ?®k alapján — mert vannak te a tanár, aki a napi leckét ilyenek! ^— maguk gyarapít- föladja és számon kéri. sák az állományt. Az iskolának ez a minden tantárgy De ahogy az Olvasó nép- tanítását egyformán szolgáló ért mozgalom általános kér- „szertára” nem eshet áldoza- déseit feszegietve mindág ki- túl az új gazdasági irányítá- derül, hogy a könyvtárak je- si rendszer helytelen értelme- lentik a mozgalom legfonto- zésének, sabb báziséit, az előbb említett korszerű oktató-nevelő • Megbecsülést (erkölcsit és munka sem képzelhető elkul- anyagit egyaránt) kell szerez- turáitan használható, haté- nünk azoknak a pedagógusok- kony iskolai könyvtárak nél- n^k, akik lelkesedéssel vég- kül. Olvasásra nevelés az is- munkájukat, amiért hikoléban. Ez jogos igény. Az vatalosan annyit sem kaphat- iskolai könyvtárak mai álla- aak, mint — mondjuk — a pota — elszomorító .Ha e két- takarékbélyegek eladásáért, tőt szembesítjük, nyilvánvaló- Általánosan elfogadottá kell yá lesz az ellentmondás az tennj azt álláspontot hoev ítgjeny es a rendelkezésre allo , , suoc’ n°gy eszköz között. 3(2 °lvasasna, a könjrvek hasz... . ,, . , ,, nálatára nevelés az egész tanMeghamisitanank a valósa- testület kollektív nevelési felgot, ha figyelmen kívül hagy- . ueveiesi reinánk sok olyan, egyelőre csak aaata. melyet a pedagógusok itt-ott felbukkanó tényt, me- helyett sem az iskola könyv- lyek arról győzhetnek meg tánosa, még kevésbé a közmű- bemmünket, hogyha lassan is, vpiöriaci , de megmozdult valami. Hogy . onyvtarosok nem legalább a középiskolák egy- ve§ezhetnek el, legföljebb se- hatodában önálló könyvtáros Sitik azt. végzi a könyvtárt munkát: hogy majd négy tucat általá- ^ °lvasó népért mozganos és középiskolát tudnánk a maga erkölcsi súlyéval felsorolni, ahol korszerű sokat tehet az iskolai könw- konyvtar segíti az iskola mun- , káját; hogy mind több tanács ' °(eseer ' Blzonyosok tekintélyes összegeket bocsát Ie*le‘ünk benne, hogy a leg- időnkénit az iskolák rendelke- jobban és leggyorsabban meg- zésére könyvtárfejlesztésre, térülő „befektetés”, hiszen a Ezek mind kedvező jelek. ...... Sajnos, azonban csak e je- mo/'8aiom szószólói is allan- lek. Sokkal többre van szűk- <^oan hangoztatják, az is- ség ahhoz, hogy joggal lehes- kóla tehet legtöbbet az olvasón számon kérni az iskoló- ^ népért tói, mit tettek az olvasó népért. Kisfalud! Sándor vél bizonyítványt szerezni. Az ilyen ember, legyen akár műszaki, mezőgazdász, orvos, padagógus, vagy bármi más, óhatatlanul lemarad a fejlődésben. Életmódjának kell tehát úgy alakulnia, azt kell úgy alakítania, hogy magától értetődően igényelje iskoláinak elvégzése után is, általános és szakmai műveltfolyamatosan vásárol — s mondottakkal kevés kivéI/U. fUttUÖ- ^ . , t -ti-, kialakításának ^rtsan fogalmazva, akadnak, akik vizet prédikálnák és bort isznak. Ezzel az elmonTóth Elemér NÓGRÁD >• 1970. március 8., vasárnap T
