Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

A szép beszéd professzora Lőrincze Lajos nevéről szinte mindenki a Rádió Édes anyanyel­vűnk ötperceire asszociál. Ismeri, szereti a közön­ség kellemes or­gánumát, okos, szép beszédét, ér­dekes fejtegeté­seit. Megvalósí­totta azt a nyelv­művelő eszményt, amelyet még Ko­dály állított: „a legjobban az tud ezen a területen jó munkát végez­ni. aki ismeri a nyelv törvényeit, jó stílusérzéke van — ezenkívül, minthogy a ki­ejtés is egyik fon-, íos kérdése a jó •kiagyar beszéd­nek — kifogásta­lan, s lehetőleg szép a kiejtése is ... nyelvtudós, író és előadómű­vész egyszemélyben ... Sikere csak akkor lehet, ha a leg­szélesebb körök érdeklődé­sét és állandó figyelmét fel tudja kelteni”. Annak idején Kodály Zoltán javasolta: legyen a nyelvmű­velésnek fóruma a Rádió is. Akkor, 1952-től váltak állan­dó rádiósműsorszámmá L5- rincze Lajos előadásai. Elő­ször színész olvasta föl a szö­veget, de aztán hamar át­vette ezt a szerepet is. (Egye­temista korában megnyerte az első magyar kiejtési ver­senyt.) Azóta sok könyv tanúsko­dik a sikerről. S a hallgatók, olvasók számtalan levele — amelyben kérdeznek, feleletet várnak, véleményüket közük, esetleg vitatkoznak vagy egyszerűen csak dicsérik, üd- vözük a sorozat szerkesztőjét. A levelek. Százat, ötszázat kap egy hónapban? Mind­egyiknek örül, egy se marad Válaszolatianul, Mintahogy készségesen válaszol, ha a központ hozzá kapcsolja a Nyelvtudományi Intézet tele­fonügyeletét kereső diákot, gépírót. — Bontsunk föl néhány le­velet? — kérdezi, s a napi postára mutat. Az egyikben névnapot rek­lamálnak, a másik a betű­szókról polemizál, a harma­dik földrajzi nevek helyesírá­sáról kérdez, a negyedik azon töpreng, hogyan szólítsa meg idős munkatársnőjét. A legtöbb neki írt levél is azzal kezdi... „nem tudom, hogy szólítsam önt!” — elv­társ, professzor, úr, vagy egy­szerűen csak Lőrincze Lajos!? Egyik kötetének előszavá­ban így ír: . .aki ma nyelv­őrségen áll, nem öldöklő szer­számokkal fegyverkezik fel. Nem fegyveres őr; inkább ta­lán toronyőr. aki helyzeténél fogva messzebb lát, s a ma­gaslatról beszámol tapaszta­latairól azoknak, akiknek a szemhatára szűkebb. Elmond­ja mit lát a tájban, merre vannak szépen rendben tar­tott gazdaságok, vagy vad­virágos, esetleg gazos földek. Térképezi a tájat: merre ve­zetnek a jó utak, hol téved az utazó nehezen járható hely­re, veszedelmes szakadékba., Beszámol a táj életéről, vál­tozásairól. De nem kerüli el figyelmét a bomladozó épü­let, s a viruló vetéseket fe­nyegető kártevő sem ... Ta­lán nem is kellene kibonta­nom a hasonlatot, magyaráz­nom, hogy a „táj”: a magyar nyelv, n „gazos földek”: a gondatlan, hanyag beszéd, írás. a „táj élete”: a nyelv élete, változásai stb., stb.« Miről is szól az Édes anya­nyelvűnk? Szentelt már időt a nyelv- művelés módszereinek, a szó­kincs nagyságának, beszélt a nyelv változásairól a nyelv­járásokról, az Értelmező Szó­tárról, a jó magyar kiejtés­ről, az új helyesírási szabá­lyokról, a földrajzi nevekről, a szólásokról, a jelentésvál­tozásokról. a szavak életraj­záról, a stílusról. Mindegyik előadását aktualizálja, irodal­mi idézetekkel, történeti át­tekintéssel fűszerezi — s va­ui, melyek ezek a tulajdonsá-. gok. Nyilvánvaló, hogy első­sorban felelősségérzet és mély közösségi érzés, annak felis­merése, hogy a nyelvtudo­mány nem önmagáért van. Aztán a nyelv művészi ol­dalának az átlagosnál jobb értése, s ami ezzel együtt Jár. a magyar irodalom, a mai és a régebbi írók, költők mű­veinek ismerete. A különféle nyelvi formák értékeléséhez, mérlegeléséhez, a régi és az űj, az elhaló és a születő har­cában való ítélethez okvetle­nül fontos az erős ítélőké­pesség, s a kellő arány, és stílusérzék. S ami mindezt átfogja, a jó kifejezőkészség, a népszerűsítés stílusának és lélektanának ismerete. — Ismerjük-e eléggé anya­nyelvűnket. jól. szépen beszé­lünk-e magyarul? Az iskolázás, a műveltség terjedése, az irodalmi nyelv térhódítása, a helyesírás, a ki­ejtés bizonyos egységesülése mind a nyelvi kultúra növe­kedését jelzi. A magyar nyelv úgy javul, ha az egyedeket, akik a nyelvet beszélik, rá- 1 amilyen csattanót, történetet szoktatjuk a minél pontosabb, is talál hozzá. Ugyanolyan választékosabb nyelvhaszná- frissek, élvezetesek az előadá- latra. A tömegekben megnőtt sok — mint rövid cikkecskék az érdeklődés az anyanyelv — könyv formában. iránt.- ön szerint milyen a jó “ A,Ány?}v™üv*lés} nyelvművelő? lehet elég korán kezdeni. Az- Arra kell torekednunk, megadnia az alapot a mód. hogy magunkban és masokban szeresen táguló bővülő, vilá- kifejlesszuk az igényt, gondo- gos nyeivtudáshoz. Helytelen- lataink .nunél szabatosabb, nek tartom például, hogy az szebb kifejezésére, s hogy ite- 6V0(tás kord gyereket idegen léteink a nyelv dolgában so- nyeivre tanítják — akkor, hasé mondvacsinált, es csak arnjkor saját anyanyelvét sem igen kis százalékban alapul- tanuita meg igazán. Az isko­lának igaz szabályokon, m- lai oktatásban se a nyelvtan a nyelvnek minél ala- önmagáért való megtanítása posabb Ismereten a mai ige- legyen a célj hanem a nyelv nyes köznyelvi használatnak, mjnőj jobb használatára, el jo íróink gyakorlatának, a mélyült ismeretére tanítson, magyar nyelvjárásoknak, s c hogy öröm legyen a bizonyos fokig a magyar “gfv tanuiása nyelv történetének ismeretére Gondolom, valahogy úgy. épüljenek. ahogy ő csinálja. Akinek- Aki ezek nélkül fog a nyelvészeti könyveit a közön nyelvművelő munkához, az ség besztszellerként veszi, s akit nem doktora, hanem kuruzs- mint népszerű előadót ismer- Lója lesz a nyelvnek, s csak nek. ö, Lőrincze Lajos, a tu- nyelvi babonákat terjeszthet. dós professzor, aki nyelvi is- Arannyal szólva: a nyelv pes- meretterjesztő munkája mel- tises járványát. Persze a nyelv lett számos tanulmány, cikk, múltjának, jelenének ismere- könyv szerzője, a nyelvtudo. te önmagában még nem tesz mányok kandidátusa, a Ma­senkit igazán jő, eredményes, gyar Tudományos Akadémia hatékony nyelvművelővé. Kell nyelvművelő bizottságának még valami többlettel _ ren- elnöke, a Magyar Nyelvőr cl delkeznie a jó nyelvművelő- mű folyóirat főszerkesztője, nek. Érdemes volna egyszer részletesen megírni, kidolgoz- Kádár Márta Az egymllliomodik volgográdi traktor A Szovjetunió egyik legré- szerepét töltötte be, s ugyan gibb traktorgyára, a volgográ- akkor itt végezték a szovjet di üzem, az egymilliomodik tankok javítását. Az ellenség traktort készítette el. A mint- tüzétől csaknem rombadőlt egy 40 évvel ezelőtt létesített gyárat 1943-ban részlegesen vállalat Sztálingrád, a mai helyreállították, majd a hitle- Volgográd, védelme idején ristákra Sztálingrád alatt mért vált híressé. A gyár falai alatt megsemmisítő vereség után a álltak Paulus támadó had- gyár hamarósan tankokat szál- testjének tankjai. Ugyanitt lított a frontnak. A háború hajtották végre a bekerített után a Syár teljes egészében ..., ... . visszaállt a traktorgyártásra, hitlen haderők szétzúzását. A A gyár egymmiomodik „DT_ város védelmének napjaiban 75_M” márkájú traktora 90 ez a gyár hatalmas erődítmény lóerő teljesítményű. Falusi házak harmóniája Zenei életünk három tételben Az évad elején, amikor meghirdették az Országos Fil­harmónia felnőtt bérletsorozatát, örömmel hallgattuk a ze­neiskolában: 1970-ben bemutatkozik az újjászervezett, ön­álló salgótarjáni szimfonikus zenekar. A bemutatkozás a múlt héten valóban megtörtént, csak éppen nem azokkal a feltételekkel, ahogy vártuk. Az elmúlt év őszén tárgya- S azóta, több mint egy év lások folytak a zenekar „mu­níciójáról”. Rendezni kívánták zenekar ügye. státuszát. A kezdet kezdetén a jóindulat sem hiányzott. A Gyógyító alkohol? Vajon az alkohol, amelyet anya, majd a gyermek véré- szerrel ellenőrzi az alkohol hagyományosan a máj esküdt ben mindennapos jelenség. Ez jótékony hatását. Pontosan ellenségének tartanak, bízó- váltja ki az újszülöttek sár- meghatározott mennyiségű al- nyos esetekben jótékony ha- gaságát, amely normális kő- koholt adott be intravénásán tást gyakorolhat a májra? Az rülmények között nem súlyos, a jövendő anyáknak, három újszülöttek esetében állítólag de 23 ezer csecsemőn végzett vagy négy napon át a szülés ez így lehet. A New York-i vizsgálat azt bizonyította, előtt. Az adagok elég nagyok Brooklyn Cumberland Medi- hogy egy bizonyos koncent- voltak ahhoz, hogy az asszo- cal Center orvosainak cső- rációt meghaladó mennyiség- nyokon az ittasság összes tü- portja dr. Richard Waldman ben a bilirubin az idegrend- netei jelentkezzenek. A kísér- vezetésével kimutatta: az új- szer zavarait váltja ki. ame- létezők tanúsága szerint a szülöttre jó hatással van, ha lyek továbbmenően mozgási szülőszoba harsogott az ellen- a jövendő anyák egy-egy po- nehézségekre, vagy szellemi állhatatlan kacagástól, de az hárka whlskyvel vagy konyak- visszamaradottságra vezethet- eufóriában szülő anyák gyer- kal igyekeznek enyhíteni az nek; mindez a gyermek hét- mekei kitűnő állapotban szü- utolsó napok kényelmetlensé- vagy nyolchónapos korában lettek meg, nevezetesen: tel- gét, vagy a szülés fájdalmait, válik észrevehetővé. A kora- jesen normálisan lélegeztek Az alkohol ugyanis gátolja a szülötteknél a hiperbilirubiné- A vérben levő bilirubin- bilirubln kiválasztására hiva- mia, más emésztési zavarok mennyiség aránya — amelyet tott enzimrendszert. A biliru- társaságában, szellemi visz- gondosan mértek napokon át bin epefesték, amely mérgező szamaradottsógot, vagy bénu- — jóval csekélyebb volt. hatásúvá válhat, ha túl nagy lást idézhet elő. mint azoknál a csecsemőknél, mennyiségben kerül a vérbe. Waldman doktor eltökélte: akiknek anyja nem kapott al- A bilirubin-túitermelés az a legszigorúbb kísérleti mód- koholt. lusi gyereket megfosztanak a zenetanulás örömeitől? Érde­mes lenne nemcsak a zeneis­kolai igazgatóknak felmérni a lehetőségeket, hanem az ille­tő járásoknak is szétnézni sa­ját portájukon. A fizikai dolgozók gyerme- tizede csak vegetál a városi keinek megsegítése nemcsak inekar ügye. az általános iskolai tanulásra Kultúrvárosnak tartjuk ma- korlátozódik. A zenetanulás­__... „ gunkat. Valóban, képzöművé- ra Is vonatkozik. Miért kell l elkesedés azonban, mely a szeti kultúránk példaadó le- nyolc-kilencéves gyermekek- zenekar útját egyengette, va- hét más helységek számára is, nek hetenkent kétszer, néha lahol abbamaradt. Így a ze- irodalmi életünk túl van az több mint harminc kilomé- nekar múlt pénteki hangver- első lépéseken. Csupán zenei tért utazniuk? Holott újabb senyén ugyanúgy állt ki, olyan életünk mostoha ügy. Nem körzeteket létesíthetnénk szervezeti keretek között, aho- lehetne ezen változtatni? Pe- Nográd megye több helysége- gyan évek óta vegetál. Mert dig megérné: zenészeink egy- ben. ,Ez az, üSy is. mint az miről van szó? A jelenlegi más után hozzák a díjakat, előbbi, csupán emberség ker- körülmények között szakkör- bármilyen fesztiválon vesznek dése. ként működik a megyei Jó- részt. Megérné akkor is. ha zsef Attila művelődési köz- nem csupán a zenekari tagok pontban. Inkább a békés ze (vannak jónéhányan!) és a Nagybatonyban két hete nebarátok klubja jellemző rá, karmester igyekezetére és cse- rendezték meg a harmadik mint a szimfonikus zenekar lekedni vágyására lennénk te- megyei kamarazene-fesztivált, elnevezés. Hiába igyekeznek kintettel. Magyarország jópár A legjobban szerepelt gyer- az együttes tagjai, ha nem városában, köztük Salgótar- mekek országos fesztiválon kapják meg az őket megillető jánnál kisebb lélekszámúak- vesznek reszt. Most nem lé­támogatást. Pedig csak gon- ban is megoldották már a nyeges az országos megrnoz- dőljünk vissza Salgótarján ré- szimfonikus zenekar ügyét, dulás jelentőséget ecsetelni, gebbi zenei életére, amikor Felesleges a felsorolás. Csu- csupán a megyei fesztivál le­két nagy szimfonikus zenekar pán rugalmasabb ügyintézés- nyegérol szeretnék írni. — és nem is akármilyen — ről lenne szó, és arról, hogy Az utóbbi két-három évben városban, ne kényelmi helyzetből vitat- furcsa változás történt a ma- gassák az együttes létét, ha- gyerországi zeneiskolai háló­tegyenek is valamit zatban. A mintegy hatvan­_______ amit azért, hogy a zenekari ta- hetven zeneiskola száma száz­g yakorlatilag a gyár tartott gok megkapják az őket meg- ra emelkedett. Egyre több he- fenn még 1959-ben is első érdemlő jogokat. ^en látják meg a zenetanu­ló las jelentőségét, az esztétikai Évek óta büszkén írjuk le ^lésben terepét. Mi történt ezekkel az együt- lapunkban, büszkén hangoz- Ennek következtében a me- tesekkel? Elsorvadtak. Talán tatjuk: három zeneiskola mű- gy?‘ fesztiválok lassan az or- azért, mert hiány volt jó mu- küdik Nógrád megyében. Ez zsikusokban? Nem. erről szó a büszkeség ma már valahogy sincs. A korábbi lelkesedés megkopott. Pedig a zeneisko- gyermek növendék jelentke- hagyott alább? Erről sem be- iák ugyanolyan lendülettel és zlk’ akl kelyet követel maga- szélhetünk. Csupán elsorvadt, eredménnyel, sőt talán még nak a P°diumon S meg kell eredményesebben dolgoznak, ”eklk adai a lehetőséget. Ezt----------------------------------------------mint évekkel ezelőtt. Ehhez m ég azt is hozzá kell tenni, gyel kamarezene-fesztival is. hogy az effajta iskolatípusok • • .. , , sokkal szélesebb hatáskörrel ”a.aiT0l beszelünk, hogy cTadkhlokgerk- mim ré86bben- ma?aZ0en\-fesztlválokegsIU^. Ha egy zeneiskolai igazgató akk°r.. mié,rt lehet arra felkeresi egykét járás illeté- kés szakemberét, hogy újabb tevékenykedett a Az acélgyáriról és a bányai ról van szó. Az acélgyári nem szimfonikus zenekar, díjat nyert a vasas zenekarok országos fesztiválján. programot kiadni? Bármely fiókiskolák létesüljenek, ak- ™gye kiadványát nézem ve­kor néhányan ezer ellenindo- ^Sy^nkeznem kell. A kot találnak. Nem lényegesek ™egyék' illetve a zenetskolák ezek az indokok, csak éppen ugyanis megküldik egymás- elegendők arra, hogy beful- aak a műsorfüzeteket. Őszin- lasszák a zeneiskolai hálózat megmondva, nem tudom, továbbterjedésének lehetősé- szoUak ^-sh°l ■ Nof~ gét Olyan Pató Pál szemlé- ™d megve!, stencilezett „mű­let ez, ami homlokegyenest sorfuzethez S még egy: ha ellentétben áll a minisztérium bármilyen képzőművészeti ki- és kultúrpolitikánk jeienle- a.^as nyílik, azon megjele- gi helyzetével. Fennen hir- aik..az eSesz megye művelő­det jük a Kodály-idézetet: * desugye. Ha irodalmi ese­a K.oaaiy-idezetet: a zene mindenkié. Vajon gon­doltak-e arra az Illetékesek,___ ... . ,, ,. ,, h ogy az ő merev álláspontjuk ^agybatonyl fesztiválon senk: ményről esik szó, ott is ha­sonló eseteket látunk. A i & v'fi, y fx/. lJ X X XV.I t- V CX X lUwLl w X X vJ IX , , • . , _ miatt Nógrádban a zene nem ^^selte^a^ megyét, de mindenkié? Vajon gondol­tak-e arra, hogy sok száz fa­még a járást sem. Molnár Zsolt NÓGRÁD — 1970 március 1., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom